Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

Púja Frigyes külügyminiszter nyilatkozata II szocializmus biztató jövő Afrika népei számára Púja Frigyes külügyminiszter január 10-e és február 2-a között hivatalos baráti látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. A háromhetes körút tapasztala­tairól Púja Frigyes nyilatkozott a Magyar Táv­irati Irodának, a rádiónak és a televíziónak. A többi között hangsúlyozta: — Afrika politikai súlya a felszabadító mozgalmak győ­zelmeivel az utóbbi évtized­ben nagymértékben megnö­vekedett. Figyelemre méltó az a szerep, amelyet a nem­zetközi életben játszik: az ENSZ-tagállamoknak egy- harmada afrikai ország. — Az utóbbi egy évtized nemzetközi eseményei bebi­zonyították, hogy a haladó afrikai államok pozitív sze­repet- vállaltak az el nem kötelezett országok mozgal­mában. Általában támogat­ják a szocialista országok nemzetközi törekvéseit. Je­lentős áldozatokat hozva tá­mogatják a dél-afrikai fel­szabadító 'mozgalmakat, a jelenlegi „frontországok” a területüket is rendelkezésük­re bocsátják, így biztosítanak katonai és gazdasági hátte­ret a harcolóknak. — Afrikában ma bonyolult. ellentmondásos és külső be­avatkozással terhes harc fo­lyik a haladás és a reakció között. Ez a folyamat gyak­ran súlyos megpróbáltatások­kal jár. A volt gyarmatosítók, a neokolonialisták nem akar­ják megengedni, hogy Afrika független országai végérvé­nyesen kiszakadjanak a kapi­talizmus gazdasági és straté­giai rendszeréből. — A meglátogatott orszá­gok — noha a gazdasági alap és a társadalmi felépít­mény tekintetében még sok­ban különböznek tőlünk — azonos vagy közelálló nézete­ket vallanak velünk a világ sorsát érintő alapvető kérdé­sekben. Azonosak a nézete­ink az enyhülés, a leszerelés politikájában, hozzájárulnak ahhoz, hogy az enyhülést ki­terjesszük az európai föld­részen túlra is, hiszen a bé­ke biztosítása, a nemzetközi biztonság megteremtése, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése a fejlődő országok népeinek is létérdeke. Afrika népei tudják, hogy szolidári­sak vagyunk harcukkal s támogatjuk őket. Szövetsé­gesként tekintenek ránk és más szocialista országokra, keresik a kapcsolatot velünk. Ez a kontaktus fejlődésük menetében stabilizáló elem­ként hat, a szocializmus gya­korlata a biztató jövőt mu­tatja számukra. Etiópiában tett látogatásá­ról szólva Púja Frigyes rá­mutatott: — az országban olyan háború van, amelynek hatása túlnő a határokon. Nem túlzás azt állítani — mondotta —, hogy ma Etió­pia a haladás és a nemzet­közi reakció összecsapásának egyik legfontosabb szintere. A szocialista országok szá­mára nem lehet közömbös a harc kimenete, de tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzetközi reakció számára sem az. Ott-tartózkodásom ideje alatt hangzottak el a legíenyegetőbb kijelentések, amelyek külső reakciós erők nyílt katonai beavatkozását helyezték kilátásba. Az eti­óp nép szabadságára leple­zetlenül törő nemzetközi re­(Folytatás a 4. oldalon) Gyorsan bővülő termelés Küldöttgyűlés az ipari szövetkezeteknél Győri Imre Nyírtasson Á Központi Bizottság titkára részt vett és felszólalt a Dózsa Tsz zárszámadó közgyűlésén Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára felszólalását mondja Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken, Szabol cs-Szat- már megyei látogatásának második napján dr. Tar Im­rének, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában Nyírtassra látogatott. A Dó­zsa Termelőszövetkezet köz­pontjában a vendégeket Ja­kab Miklós, a kisvárdai járá­si pártbizottság első titkára, Lakatos András tsz-elnök és Nagy István, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára fogadták. Győri Imre ezt követően részt vett a termelőszövetke­zet zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésén. A gyűlés kezdetén úttörők köszöntöt­ték a résztvevőket és virág­csokrokkal kedveskedtek a Központi Bizottság titkárá­nak. , 1977 eredményeiről szólva a vezetőség beszámolójában el­hangzott: a közös gazdaság teljesítette a kitűzött célokat. A mostoha időjárás ellenére jó termést takarítottak be a fontosabb szántóföldi növé­nyekből, gyümölcsből és al­mából. Különösen kedvezően alakultak az állattenyésztés hozamai. Mind hízómarháből, mind hízott sertésből keve­sebb takarmány mellett je­lentősen sikerült növelni a súlygyarapodást. A juhászat és a baromfitenyésztési ága­zat is túlteljesítette a tervét. Jó munkáról adhattak számot a zöldségtermesztés területén is: többnyire saját termékkel látták el az 1976-ban bővített konzervüzemüket. Az üzem 16 és fél milliós árbevételé­ből a tavalyinál kedvezőbb nyereségre tettek szert. A berkeszi termelőszövet­kezettel egyesült nyírtass! Dózsa az elmúlt két évben 30 százalékkal emelte termelési értékét, s ezzel már most megközelítették az V. ötéves terv végére előirányzott szin­tet. Szólt a beszámoló arról is, hogy a közös vetőmaggal, ta­karmánnyal, műtrágyával, gépekkel és gyomirtással is segítette a háztáji gazdasá­got. Az elmúlt év beruházá­sai között említették a gép­műhely hideg-meleg vizes fürdőjét, az új szociális épü­letet s azt, hogy a legtöbb munkahelyre ma már autó­busz szállítja a tagságot. Segítette a tsz eredményeit a verseny, amelyhez három szocialista brigád és öt mun- kakoUektíva csatlakozott. A Zrínyi Hona, a November 7., a Bajcsy-Zsilinszky, az Erdei Ferenc és a Virtics Ferenc brigádnak a közgyűlés most ítélte oda a szocialista címet, a Tyereskova brigád pedig bronzkoszorús kitüntetést kapott. A tagság most csatla­kozott a Láng gyáriak felhí­vásához. A közös gazdaság termelési értéke egy év alatt kilencmil­lióval, eredménye pedig 4 millióval növekedett az el­múlt esztendőben. Az egy munkanapra jutó átlagkere­set 129 forintra nőtt, az egy tagra jutó éve6 jövedelem a közösből átlag közel 36 ezer forint. A gazdaság idei tervét több brigádértekezleten vitatták meg, s úgy határoztak, hogy ez évben 7 százalékos terme­lésnövelést érnek el. Okulva a tavalyi hibákból, jobban hasznosítják a műtrágyát, a gyomirtó szereket, több nagy­hozamú búza- és kukorica­fajtával kísérleteznek. Ez évben a többi között megvalósítják a nyírtassi sertéstelep teljes rekonstruk­cióját, hatszáz férőhelyes bor­júnevelőt építenék, előkészí­tik az almarekonstrukciót és folytatják az erdősítést is. Növelik a szántóföldi zöld­ségterületet, hogy paradi­csomból, paprikából és ubor­kából ellássák a konzervüzem igényeit. 1978. január 1-től a tsz minden területen betervezte a 100 százalékos készpénzdí­jazást, A beszámolót követő hoz­zászólások értékelték a tsz döntőbizottságának, nőbizott­ságának munkáját, javasla­tokat tettek a gépek jobb karbantartására, a konzerv­üzem működéséhez szüksé­ges feltételek megteremtésé­re, a belvizek levezetésére, a munkában megfáradt idős emberekről való állandó gon­doskodásra. A termelőszövetkezet köz­gyűlésén felszólalt Győri Im­re, a Központi Bizottság tit­kára is. További fejlődésünk alapja a nagyobb hatásfokú munka A múlt évi gazdasági és mozgalmi tevékenységet érté­kelve, az idei feladatokat ha­tározta meg az ipari szövet­kezetek megyei szövetségé­nek küldöttközgyűlése pénte­ken délelőtt Nyíregyházán tartott ülésén. Az írásbeli be­számolóhoz Czimbalmos Ist­ván, a KISZÖV elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést, majd vita után elfogadták a be­számolókat. Igen eredményes eszten­dőt zártak 1977-ben a megye ipari szövetkezetei. A terme­lés értéke meghaladta a két­milliárd forintot, az egy év­vel korábbinál 13,4 százalék­kal termeltek többet, s az eredetileg tervezett termelést is túlteljesítették. Mindez meghatározza az idei. felada­tokat is. Jellemző adat, hogy a termelés növekedése várha­tóan nagyobb lesz, mint 1960- ban valamennyi ipari szövet­kezet teljes termelése a me­gyében. Az ipari szövetkezetek ter­veik összeállításánál figye­lembe vették azokat a megyei előirányzatokat, melyeket a megyei pártbizottság tűzött ki 1978-ra. Így került a ter­melés növelésén belül előtér­be az export fokozása, külö­nösen a tőkés export bővíté­se. A múlt évben a teljes ex­portnövelés valamivel kisebb volt, .mint amennyire a ter­melés növekedett. Több szövetkezet felismer­te viszont, hogy igénybe véve azokat az állami, OKISZ- és KISZÖV-támogatásokat és -hiteleket, amelyek az export- árualap növelését teszik lehe­tővé, jelentősen bővíthetik a termelésüket. Ennek tudható be tavaly a tőkés export más- félszeres növelése, s ez hatá­rozza meg az idén is az átla­gosnál nagyobb fejlődést. Kü­lönösen a cipőiparban, a tex­tilruházati iparban vannak nagy lehetőségek az export növelésére. A termelés növekedésének másik forrása a hatékonyság javítása, a termelési szerke­zet gyorsabb ütemű változta­tása — ahogy erre Cs. Nagy István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is felhív­ta a figyelmet hozzászólásá­ban. Az átlagosnál gyorsab­ban növekvő gépipari szövet­kezetek például o nagyipart kiegészítő tevékenységgel, a szükségletekhez való rugal­mas alkalmazkodással értek el eredményeket. A múlt évi eredmények kö­zötti nagy szóródások — egyes szövetkezetek több, mint másfélszeresére emelték termelésüket, de akadtak olyanok is, akik az egy évvel korábbi termelést sem tudták hozni — azt bizonyítják, hogy a belső tartalékok felhaszná­lásával, a munkafegyelem szilárdításával sokkal ki­egyensúlyozottabb gazdálko­dást lehet folytatni, megvan az alap az eredmények eléré­séhez. A szövetkezetek építőipari tevékenysége tizedével nőtt. Azonban az ötéves terv ide­jére vállalt lakásépítési ütem teljesítéséhez a korábbinál nagyobb ütemet szükséges diktálni. Erre a lehetőségek adottak, az ibrányi szövetke­zet nyíregyházi lakásépítései, valamint a többi, az építő­ipari ágazatba sorolt szövet­kezet tervezett fejlesztése ré­vén az idén kétszáznál több lakást adhatnak át, s újabbak építésébe — közöttük több szintes házak kivitelezésébe — kezdhetnek. A szolgáltatások fejleszté­sét továbbra is kiemelten ke­zelik az ipari szövetkezetek­nél. A lakáskarbantartás nö­veléséhez megteremtették az alapokat, a Tempó szövetke­zet is gyorsabban léphet előbbre a szállításban, a szer­vízellátásban. A szolgáltatás­ban az országos átlagnál na­gyobb ütemre van szükség az idén is ahhoz, hogy a megyei ellátottsági szint javuljon. A szövetkezeti demokrácia adta kereteket kihasználva a több, mint 11 ezer dolgozó az idei terveket teljesíteni tud­ja. Ehhez alkalmazzák az új beruházásokat, teremtik meg a bérfejlesztést, ehhez kap­csolódik a szövetség országos és megyei szerve az irányító, érdekvédelmi munkával. Az 1978-as termelési, szolgálta­tási feladatok végrehajtásá­val az ipari szövetkezetek jól szolgálják a megyei feladatok végrehajtását, a pártbizottság gazdasági céljainak megvaló­sítását. Győri Imre felszólalása ele­jén átadta a termelőszövet­kezet tagságának tártunk Központi Bizottsága üdvözle­téi Elmondta: mielőtt Sza­bolcsba indult volna, talál­kozott Kádár János elvtárs­iad, aki kérte, adja át szívé­lyes üdvözletét. — Kádár elvtárs jó érzés­sel gondol vissza négy évvel ezelőtti Szabolcs-Szatmár megyei látogatására. Meg­győződése, hogy a megye dol­gos népe nagy tettekre ké­pes. Tudja, hogy látogatása óta is jelentős eredményeket ért el. " A Központi Bizottság titká­ra így folytatta felszólalását: — Ezt a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet mai köz­gyűlése is igazolja. Jó érzés részt venni egy ilyen közgyű­lésen, mint ahogy jó végig utazni Szabolcs megye egy részét is, látni a községeket, amelyek szintén jól mutatják a fejlődést, azt, ami ma áz egész megyére, de az egész országra is jellemző. Mint a felszólalásokból is kitűnt: az idősebbek érzelmi oldalról közelítik a közgyűlés témá­ját és ezt nem kell rossz né­ven venni. Ezek az Ö6szejö­GYŐRI IMRE: vetelek alkalmat adnak arra, hogy számot vessünk a múlt­tal és úgy tekintsük át a je­lent, gondoljunk a holnapra. Ez a közgyűlés újra bizonyít­ja, hogy a magyar falu népe nem csalódott, amikor több, mint másfél évtizede hallga­tott a párt, a munkásosztály szavára és a nagyüzemi utat választotta. Ez az út fokoza­tosan emeli fel a falvakat, a bennük élő dolgozókat. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy a világon kevés olyan ország van, ahol a falvak népének élete ennyire közelít a mun­kásosztályéhoz, az értelmisé­géhez, általában a városéhoz. Igaz, még ma is nagy a kü­lönbség, de egyre gyorsulóbb ütemben csökken. Mutatja ezt az öltözködés, a lakás- kultúra, a televízió, a rádió, a vezetékes víz, a javuló út­viszonyok. Hol van már az az idő, amikor még villany se volt a szabolcsi falvakban? És mindez alig 30 esztendő­vel a félszabadulás után, alig egy szűk emberöltő alatt! A megtett út nehéz volt, de az erőfeszítések nem hiába­valók. És ha jól dolgozunk azt is látjuk, hogy ilyen eredmé­nyek még a mi életünkben születnek, és hogy gyerme­keinknek gazdag örökséget hagyunk. Itt, e vidéken külön jó ér­zéssel üdvözölhetjük, hogy helyes politikával gyümöl- csöztetni lehet a nép szorgal­mát, tehetségét. Nagy ered­ményeket érhetünk el, ha nem mondunk le egy talpa­latnyi földről sem, s ha tud­juk, hogyan lehet jobban gaz­dálkodni a ránk bízott esz­közökkel. Ezek a közgyűlési beszámolók, a bennük lévő ' adatok, számok is bizonyít­ják, hogy a szocializmus kö­rülményei között, két kezünk munkája alapján a kedvezőt­len adottságok ellenére is le­het egyre jobban, szebben él­ni, s csökkenteni a gondjain­kat. Ezt a mai gyűlés minden­nél világosabban mutatja. Ezért is nagyszerű érzés itt lenni. A közgyűlés tartalma, légköre nagyjából az egész országra jellemző. Annak el­lenére igaz ez, hogy tudjuk: sok községben ezt a szintet még nem érték el. Mégis el­mondhatjuk, hogy a magyar (Folytatás a 4. oldalon) XXXV. évfolyam, 30. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. február 4„ szombati

Next

/
Oldalképek
Tartalom