Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
1978. február 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Palcmtaezredelc a fűtött sátrakban A megye további dinamikus fejlődése attól függ. mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogy lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? 0 munkaidő kihasználása — Szakosított szarvasmarhatelepünkön 36-an dolgoznak: takarmányozók, állatgondozók. összesen 306 tehenet fejünk. Egy fejőemberre 27 állat jut. A munka, mint minden állat- tenyésztő telepen, nagyon korán kezdődik. Hajnalban fél 4-kor már dolgoznak a tehenészek; kezdődik a trágyakihordás, etetés, almo- zás. A délelőtti műszak fél 8-kor ér véget. Délután fél 2-től minden kezdődik elölről és tart 4 óra hosszat. Nagyon jól bevált ez az osztott műszak, az emberek is megszokták már. — Régen fordult elő olyan eset, hogy valaki önhibája miatt nem érkezett meg munkakezdésre. Az állatok nem tűrnek halasztást, időben igénylik a megszokott gondozást, fejést. Ha mégis otthon maradna valaki, vagy elaludna, akkor a váltós ugrik be és helyettesíti. Természetesen a mulasztás fegyelmivel jár, ez pedig az évi nyereségrészesedés 20 százalékos csökkenésével. Nem kis tét forog kockán. — Tavaly lényegesen javult a munkafegyelem. A hanyag, rosszul dolgozó' és későn érkező embereket elküldtük. Akik most itt vannak, jól végzik dolgukat. Az elmúlt évben már nem volt késés, lelkiismeretesen és nagy szakmaszeretettel, hozzáértéssel dolgoztak az VINNAI JANOS állatgondozók. Ugyanilyen jól indult ez az év is. A munkaidő kihasználása nagyban függ attól, hogy szereti-e a tehenész az állatokat, mennyire ismeri igényeiket. Ezt mindig szem előtt kell tartani, hiszen a jószág többszörösen meghálálja a gondoskodást. Nem mindegy, hogy 100 literrel többet, vagy kevesebbet ad egy évben. A tehenészek munkáját a műszakvezetők ellenőrzik, figyelik a munkarend betartását. Általában mindenki a fejésre szánja a legtöbb időt. Érthető is ez, minden csepp tejet ki kell fejni. — A gondozók, fejők munkáját munkarend írja elő, amit több évvel ezelőtt vezettünk be. Ez pontosan rögzíti az egyes munkafolyamatok idejét. Ennek ellenére előfordul, hogy nem nyolc, hanem kilenc órát dolgoznak az emberek a telepen. Ezt a munkaidő hatékonyabb kihasználásával lehetne csökkenteni és foglalkoztat is bennünket ez a gondolat: kevesebb idő alatt többet végezni. Ezt szolgálja majd az őszi átállásunk, amikor áttérünk a mostani kötött tartásról a szabad tartásra. A tehenek egész nap szabadon mozoghatnak majd, csak a fejés idejére kerülnek az emelt fejőállásokba. Ezzel csökkentjük a fejési időt és csökken a nehéz fizikai munka is. Elmondta: Vinnai János, a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet III-«s számú szakosított szarvasmarhatelepének vezetője. Lejegyezte: Sipos Béla. Az utóbbi hetekben megyénkben sok vita tárgyát képezték a munkahelyváltozással kapcsolatos munkakönyvi bejegyzések. A témáról többen érdeklődtek a megyei tanácson, a munkaügyi bíróságon és szerkesztőségünkben. Megkérdeztük 'Juhász Gábort, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjét: ml a lényege az 1978. január 18-án megjelent rendeletnek? — A rendelet a Munkaügyi Közlöny 2. számában látott napvilágot, és módosít egy korábbi rendeletet. Ha a dolgozó egy éven belül harmadik esetben létesít munkaviszonyt és az előző két munkahelyét felmondással szüntette meg, vagy ha „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet, az új munkahelyen az érvényben lévő alapbér alsó határát kaphatja. Ha az adott helyen két alapbértétel az irányadó, a vándorlás visz- szaszorítása érdekében az alacsonyabbat kell alkalmazni. A szerződéses és a próbaidőre felvett dolgozókra a fenti hátrány nem vonatkozik. — Hogy hangzik a bejegyzés szövege? — Ha régebben felmondott a dolgozó, ezt írták a munkakönyvébe: „Munkaviszony megszűnt”. Január 1-től szó szerint ezt kell beírni : „Felmondás a dolgozó részéről”. Az új bejegyzés egyértelművé teszi a vándorló do.lgpzók magatartását és az új munkáltatók feladatát. (n. L) Biztató kezdet Korszerűsítik a gazdálkodást a Tisza gyöngye Tsz-ben Nem volt kellemes helyzetben egy évvel ezelőtt a Tisza gyöngye Termelőszövetkezet új szakvezetése, amikor a gazdaság élére került. Három évvel ezelőtt három község, Dögé, Fényeslitke és Szabolcsveresmart termelő- szövetkezete együtt kezdte a gazdálkodást. Az 1975-ös évet a tartalékok teljes felhasználásával, míg "z 1976-os évet 15 milliós' mérleghiánnyal zárta a közös gazdaság. A veszteség okait vezetési, szervezési és műnkafegyelmi problémákkal lehetett magyarázni. Üj vezetőséget választottak. Ez időszakban a tagság hangulata bizonytalan és rossz volt. Elhangzottak olyan kijelentések is, hogy ebből a helyzetből nem lehet kijutni. Ám az új szakvezetés a pártszervek segítségével megnyerte a tagságot a munkához. A vezetés a közgyűlés határozatának értelmében év közben, jó meglátásai alapján változtatott az elfogadott terveken. Nehéz indulás után a tagok becsülettel kezdtek hozzá a munkához. A növénytermesztésben, mely főágazata a gazdaságnak. a termésátlagok alacsonyak voltak. Ez a gyenge gépellátottságra is visszavezethető. A gyümölcsösök növényvédelme nem sikerült. Az alma fertőzöttsége magas volt. Ennek ellenére viszonylag jó termést, 512 vagonnal sikerült betakarítani. A kertészet hatékonyságát, jövedelmezőségét nagyban befolyásolta a feldolgozó lévonal indítása, melyen almát és paradicsomot dolgoztak fel a termelőszövetkezet nődolgozói. Előbb két majd három műszakos termelést végeztek. Az örökölt gépállomány gyenge minőségét a múlt évben mintegy hétmilliós beszerzéssel javították. Különösen a két Rába-Steiger munkagép segített, hisz a talajmunkák zömét elvégezték. A fejlődés nem állhat meg. s ezért az idén kétmillió forintot kívánnak fordítani gépek beszerzésére. Az ez évi tervet, valamint az 1980-ig szóló középtávú tervet is elfogadta a tagság a mérlegzáró közgyűlésen. A termelési szintet 3—4 százalékkal kívánják növelni. A növénytermesztésen belül jelentősebb változást jelent a kézi munkaigényes növények területének csökkentése és a kalászosok, a takarmánynövények területének növelése. A burgonyatermelésen belül változást jelent, hogy a terület közel felét a korai érésű és szedésű burgonyával ültetik be. Az állattenyésztésen belül jelentősebb növekedést a juhállományban kívánnak elérni. Ehhez kedvezőbb a területi adottság. Ezért a gyepterületet 382 hektárral növelik 1980-ig. így az összgyep- terület 1367 hektár lesz, amiből 540 hektár intenzív művelést kap. A tervek végrehajtásához, s a fegyelmezettebb munkához a múlt évben végzett eredményes gazdálkodás a garancia, amelynek- nyomán elérték. hogy- nem lettek veszteségesek. Vincze Péter A mátészalkai Kraszna menti Tsz ópályi fóliakertészetében dolgozik a Kállai Éva nevét viselő női Szocialista Brigád. Összesen egy hektár területet borítanak a fűthető fóliasátrak. A kellemes melegben tavaszt idézve zöldellnek a paprika-, a saláta- és a paradicsompalánták ezrei. Idén 5 sátorban termelnek paradicsomot, négy nagy sátor alatt paprikát. A tavaly jól sikerült holland uborka idén két fóliasátorban kap helyet. Mindezeken kívül nyári káposztát is termelnek 3 sátor melegében. A legkorábban — december végén — a salátamagokat vetették el. Ahogy a kertészet asszonyai számolgatják, 100 mázsa paradicsomot, 160 mázsa paprikát és 100 mázsa uborkát tudnak majd korai termékeikből értékesíteni. (H. J.) A salátapalánták felszedése van soron. Tápkockákban kerülnek kiültetésre. Kosztya Györgyné és Dobos Miklósné a tapkorkakba uborkát vet. , Egy műszakban 30 ezer darab tápkockát présel az új gép. J avában áll a farsang, egyre-másra rendezik a különböző táncmulatságokat, bálokat. Bár jómagam bizonyos mozgásszervi bántalmak miatt (mindig kiújul a reumám!) — nagy költőnk szavaival élve — vitézlő harcosként nem lehetek ott mindenütt, néhány gondolatot azért mégis szeretnék elmondani erről a báli forgatagról. Észrevettem, hogy ezeken a farsangi bálokon szakmai sovinizmus uralkodik. Márpedig a szakmai gőg, beképzeltség, más szakmák lenézése társadalmilag is káros jelenség. Ezt azért mondom, mert napjainkban csak a kiváltságos szakmák rendeznek bálokat. Újságíróbál, közgazdászbál, autósok bálja, meg ilyenek. És hol a többi szakma? Én még sohasem hallottam, hogy mondjuk a diétás nővérek bálját megrendezték volna valahol! Hol van például a főosztályvezetők, a síknyomó gépmesterek, a kontírozó könyvelők, vagy a belvízi fedélzeti tisztek bálja, nem beszélve a boncmesterekről és a temetőcsőszökről. Mert kérem ezek is fontos és megbecsült szakmák! Milyen szép lenne, ha egyszer megrendeznék a ráfizetéses vállalatok igazgatóinak bálját! A rendezők a minisztériumoktól megkapnák a protokoll-listát, hogy kiket kell meghívni, és egy ilyen bálon ropná a táncot a különböző szakmák minden kiválósága. Persze újságírók is jelen lennének. És akkor az ember felkérne egy igazgató asszonyt, és tánc közben elkezdené faggatni : — Mondja csak, aranyoskám, hova tette maga azt a huszonötmillió forintot, amit az államtól kapott? Hallom, hogy az elektronikus műszerek helyett élelmiszer-tartó- sító berendezéseket állított be a fafeldolgozó üzemrészbe ezen a pénzen. Csak az lenne a pech, ha a válaszadás előtt valaki lekérné az igazgató kartársnőt. Vagy mondjuk, a bürokraták farsangi álarcosbálján találkoznának a hivatali ügyintézők az ügyfeleikkel. Természetesen kizárólag az elintézetlen ügyek panaszosait; ügyfeleit hívnák meg. És képzeljék el, éjfélkor mindenkinek le kellene vetnie az álarcát! Micsoda kavalkád lenne ott percek alatt! Ha az idén már nem is, de jövőre meg lehetne rendezni, teszem azt, a társadalmi tulajdont dézsmálok és a népi ellenőrök bálját. Jelmezes bál lenne ez is. És akkor a népi ellenőr andalító tangóra felkérne, mondjuk egy szén- lehordó munkás jelmezébe öltözött hölgyet. Miközben Korda György azt énekelné a mikrofonba, hogy Mások vittek rossz utakra engem, az ellenőr bácsi beszélgetne a kis dézsmálóval: — Mondja csak, picinyem, mióta dézsmálgatja maga a nép vagyonát? — Tetszik tudni, tulajdonképpen én a férjem helyett jöttem ide, ő a széntelep vezetője, én csak adminisztrálok. Most is ott a rendőrség, de nem lesz leltárhiány, arra mi nagyon vigyázunk. — És mit vettek már az összeharácsolt pénzen? — Azon semmit. Igaz, van a Balatonon kétemeletes hétvégi házunk, egy Mercedes- kocsink, és most fizettünk be egy japán társasutazásra, de tudjuk igazolni a pénz eredetét. Örököltünk és a férjem nyert a totón. A múlt héten is volt egy tíztalálatosa. Nyolcvanhárom forintot kap érte. •j^is ezen a bálon, mondja juk egy másodfokú bíróság elnöke vidám zeneszó mellett, ott a helyszínen letárgyalná az ügyet, ítéletet hozna — fellebbezésnek helye nincs, azért másodfok! — és mosolyogva jő pihenést kívánna a távozó pici babának. A többiek pedig vidáman táncolnának tovább a farsangi báli forgatagban. Minden szakmai sovinizmus nélkül! Kiss György Mihály Farsangi bálok LEHETNE JOBBAN? MEGKÉRDEZTÜK Mit Írnak a munka könyvbe? Fóliás tavasz Ópályiban
