Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február 22. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből LEBONTOTT BUSZVÄRÖ POSTABONTÁS Túlóra E gyik ököritófülpösi levélírónk tette szóvá, hogy a Sajó menti Ipari Szövetkezet győrteleki konfekciófize- mében helytelenül számolták el a túlórákat, mert azokért nem túlóradíjat kaptak a dolgozók, hanem prémiumot, mintha ezzel a szövetkezet a túlmunkát akarná takargatni. 1975 óta működik ez a konfekcióüzem, amely ma 86 nőnek ad munkát. Jelentős a vonzáskörzete, hiszen Ököritófülpös, Ko- csord, Géberjén, Fülpös- daróc, Porcsalma, valamint Ura községekből járnak ide dolgozni. Kezdetben fehérneművarrással indultak, ezzel tanulták meg a szakmát az asszonyok, de tavaly januártól már felsőruhákat készítenek, exportra Amint Farkas Károlyné, az üzem főmeósa ottjár- tunkkor elmondta, január 31-ig 6000 női ruhát ke[lett exportra elkészíteniük. Rövid volt az idő, mert a munkához csak január 2-án tudtak hozzákezdeni. Elkerülhetetlen volt tehát a túlórázás. Ebben az ügyben járt január közepén Györteleken a kazincbarcikai szövetkezet elnök asszonya is, aki az üzem dolgozóinak megértését és segítségét kérte vállalásuk pontos teljesítéséhez. Szó volt arról is, hogy a szövetkezet miként fogja munkájukat honorálni. Az asszonyok vállalták a túlórát, s minthogy a munkaügyi szabályokat kevésbé ismerik, elfogadták azt is, hogy a túlmunkáért prémiumot fognak kapni. Január 21-től részleges túlórát vezettek be az üzemben. Ugyanis mindössze 5—6 felesleges gépük van, ezért egy-egy alkalommal éjszaka is dolgoztak az asszonyok, amiért a szabadnapot megkapták. Szorgos munkájuk eredményeként végül is az exportszállítmány idejében útjára indult. Február 8-án kapták meg az asszonyok a munkájuk elismeréséül szolgáló prémiumot, amit egy meghatározott kulcsszám alapján, mindenkinek havi jövedelme alapján állapítottak meg. A szövetkezet szerint így jobban jártak az asszonyok. (Ezt persze pontosan ellenőrizni lehet az adatok alap- / ján.) Csakhogy arról megfeledkeztek: a Munka Törvénykönyve szerint a túlóráért túlóradíj, vagy szabadnap jár a dolgozóknak, s nem pedig prémium. Ennek ugyanis más a rendeltetése, jellege és célja. Az ököritófülpösi panaszos levéltől eltekintve — amint a szövetkezet fő- meósától megtudtuk — az asszonyok többsége elégedett, nem reklamált. Ennek ellenére a szövetkezet intézkedését nem lehet szó nélkül hagyni, hiszen a munkajogi előírásoktól eltérő gyakorlatot alkalmaztak, amit — a jövőre nézve is — korrigálniuk keit. Soltész Agnes — Szép, szép az a buszmegálló, de csak álló fogadásra! ! (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán a Debreceni úton a szövetkezeti bolt melletti buszvárót — útszélesítés címén — körülbelül három évvel ezelőtt lebontották. A várakozóknak azóta egy járdaszigetük van, és hiányolják a pihenőpadokat. Tavasztól őszig ugyanis a szőlőtulajdonosok — közöttük nagyon sok idős ember — a munka után szívesen megpihennének. Padok híján kénytelenek a bolt lépcsőjén ücsörögni. Egy-két lóca megoldaná problémájukat, így örülnének, ha kérésüket meghallgatnák — írja Fenyvesvölgyi Ferencné Nyíregyháza, Szarvas utca 61. szám alatti lakos. ZAJ Zavarja a környék nyugalmát az Arany Szarvas étteremből kiszűrődő zene. Elsősorban a szemben lévő épületek lakói szenvednek az erősítők jóvoltából indokolatlanul erős zenebonától. Nem először tesszük szóvá, hogy legyenek tekintettel ránk is, akik munka után otthonunkban pihenni szeretnénk, és nemcsak a bejelentéstől számított néhány napig — jegyzi meg levelében Gégény István Nyíregyháza, Szarvas utca 59. sz. alatti lakos. SÁR Nyíregyházán a Család utcában lakom — írja levelében Lukovics Györgyné — szeretném szóvá tenni — lakótársaim nevében is — mindennapi bosszúságunkat, és egyben orvoslást kérni ennek megszüntetése érdekében. Utcánk egy bizonyos szakasza (az iskola utáni) rendkívül sáros, a felgyülemlett csapadékvíz miatt. Sajnos ez annál is inkább bosszantó, mert épp ezen a helyen van az autóbuszmegálló is. Várakozás közben bizony nem ritkaság, hogy „nyakig” sárosak leszünk, ha valamelyik gépkocsivezető nincs tekintettel az útviszonyokra és ránk. Jó lenne, ha az autóbuszmegálló helyet egy másik helyre tennék át, például az iskola elé, ahol viszonylag jobbak az útviszonyok. BEÉPÍTIK? Évek óta húzódik a Makarenko utca 5. szám alatti telek beépítése. Lehet, hogy a telek tulajdonosai úgy gondolják, ez csupán az ő ügyük. Valóban közvetlenül őket érinti. Pedig tévednek, mert közvetve bennünket városlakókat is érint, hiszen évek óta tűrjük itt a romhalmazt, ami a háromnegyed részben lebontott házból megmaradt. Most ugyan hó takarja az úgy-ahogy körülkerített telket, de később újra előttünk lesz „leplezetlenül” a rendetlenség, amely rontja az utca képét. Ha az illetékesek nem tudják rákényszeríteni a tulajdonosokat, hogy végre hozzákezdjenek az építkezéshez, javaslom, kötelezzék, őket, hogy a telket magas kerítéssel takarják el, amint ezt láthatjuk a város központjában folyó nagyobb építkezéseknél, az alapozások idején — javasolja levelében T. M. nyíregyházi olvasónk. Hasonló körülményekre hívja fel az illetékesek figyelmét H. Z.-né Bethlen Gábor utcai lakos is. A következőket írja levelében: „Az Egyház utca végén lévő lakatlan, gazdátlan ház udvara valóságos szemétdomb. Mindez elkerülhető lenne, ha az udvart lezárnák, amit egy ízben már megtettek, de csak egy rövid ideig volt így, illetéktelen személyek újra megbontották a rendet.” BOTORREKLAMACIÓ Tavaly februárban vásároltam egy Szatmár-garni- túrát, melynek a kárpitozása egy év alatt tönkrement. Tisztítani sem tudjuk, mert ha hozzáérünk, a szövet foszlásnak indul. Amint észrevettük e hibákat, a gyárnak jeleztük, de elutasítottak. Ezután kezdődött a kálváriánk, amíg kiderítettük, hogy kinek kell intézkednie, illetve honnan kaphatjuk meg a hiba bejelentéséhez szükséges papírokat. Végül is ügyünk a bútorgyárhoz került, ők értesítettek, hogy legyünk otthon, mert ekkor és ekkor jönnek. A megjelölt napon sem, de azóta sem jöttek, pedig a bútor garanciális ideje lejár. Meddig kell még hiába várnunk? — kérdezi levelében Barna István Nyíregyháza, Ungvár sétány 2. IV. em. 27. sz. alatti olvasónk. JÁRDA, VARÓ, RENDELÉS Szamostatárfalván a Hazafias Népfront községi bizottsága február 16-án ülést tartott. Több fontos javaslat és figyelemre méltó észrevétel hangzott el. Többek között szó volt arról, hogy az Ady köz járdáiát és útját — a lakosság társadalmi munka- vállalása segítségével — felújítják. Megállapították az ülés résztvevői, hogy két autóbuszváró-helyiségre lenne szüksége a községnek, elsősorban az iskolába igyekvő gyermekek mindennapos utazása miatt. Az orvosi rendelés jelenlegi helyzetén is változtatni kellene — hangzott el egy másik javaslatban — a heti egy alkalom helyett kettőre lenne szükség. A népfrontbizottság az egészséges, szép környezet kialakítás-' érdekében, fásításra és az utcák parkosítására hí'da fel a község lakóinak füveimét — közölte Király Béla Szamostatárfalvá- ról. CSATLAKOZÁS Valamennyien a tiszaber- celi autóbusszal járunk naponta nyíregyházi munkahelyünkre, a gumigyárba — olvastuk a tizenhárom aláírással ellátott levélben. Évek óta jó gyakorlat volt a Volán részéről, hogy bennünket egy külön autóbusz- szal elvittek, ha netán a Jókai térről 21.30-kor induló 9-es járatot a távolsági autóbusz késése miatt nem értük el. Így volt ez még most a közeli napokban is, de 15- én a forgalomirányító eltért a korábbi gyakorlattól (noha most is volt 4-5 üres kocsi az állomáson), sőt a késésről szóló igazolás kiadását is megtagadta. Álláspontját azzal magyarázta, hogy esetünkben nem csatlakozó, járatról van szó (eddig tudomásunk szerint az volt). Tisztázni szerettük volna a dolgot, ehhez egy hivatalos menetrendet kértünk, — a váróteremben ugyanis hiába keres az utazó effélét — ezt is megtagadta az ügyeletes forgalmista. Végül gyalog indultunk el munkahelyünkre, s mire a Derkovits utcába értünk, utolért bennünket egy 9-es autóbusz, teljesen üres volt. (Úgy 22.10 táján lehetett ez). Rajtunk már ez mit sem segített, hiszen ezen a napon — és ezek után még ki tudja hányszor — az esti műszakból 45 percet késtünk. Szerkesztői üzenetek Szirmai Antalné kisvár- dai. Szabó Sándor nyírbátori, Pólyák Györgyné nyírszőlősi, Sándor Istvánná apagyi, Hallgató Sándor tiszadadai, Kokas Éva vásárosnaményi, Gyü- re György fényeslitkei, Vinnai János gávaven- csellői, Esik Istvánná ti- szamogyorósi, Czifra János teremi, Harsányi Sándor nyírbogdányi, Papp Györgyné biri olvasónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Éva vásárosnaményi, Vaskó József ti- szalöki, Nyitrai Sándor botpaládi, Makkai Lajos mándoki, Klapp Dezső nyíregyházi, Szilágyi Miklósné nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Kisutcky Ilona nyírbogdányi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Hurcsik József nyíregyházi lakos bejelentése alapján az OTP, valamint a SZÁÉV szakemberei — az Ungvár sétány 16. számú épületben, a beázással kapcsolatos panaszok miatt — helyszíni szemlét tartottak, hogy a javítás módját közösen tisztázzák. Szilágyi Láselóné csen- geri olvasónk családi pótlékra nem jogosult, mivel munkaviszonyban nem áll, és gyermekgondozási segélyben sem részesül. Levélírónk a férje jogán sem kaphatja meg ezt a juttatást, mivel csak egy gyermekük van, és egy gyermek után csak az egyedülállók jogosultak családi pótlékra. Esik Lajosné tiszamo- gyorósi lakos levelében arról érdeklődött, hogy mint rokkantsági nyugdíjas (ezer forint körüli a havi nyugdíja), évente mennyit dolgozhat? Olvasónk nyugdíjának zavartalan folyósítása mellett, bármely munkáltatónál, bármilyen munkakörben korlátlanul dolgozhat. Ifj. Koszta Bertalan ti- szavidi lakost a Tiszaszal- kai Községi Tanács többek közt arról is értesítette, hogy a 36/1976. (X. 17.) MT.’ sz. rendelet alapján a 65. életévét betöltött férfit, illetőleg a 60. életévét betöltött nőt ötvenszázalékos, de legfeljebb 1500,— forintig terjedő adókedvezmény illeti meg. ha az egyéb feltételek fennállnak. Ál illetékes válaszol RADIATOR „Használhatatlan radiátor” címmel a február 8-i számunkban közöltük. hogy Leskó Istvánná nyírteleki olvasónk a Kelet Áruházban hibás olajradiátort vásárolt. Olvasónk panaszával kapcsolatosan a „Kelet” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalattól a következő tájékoztatást kaptuk: „A vásárlónak minden esetben üzemképes, hibátlan tartós fogyasztási cikket adunk el. erről a vásárló a termék kipróbálása alkalmával meggyőződhet. Valószínű, hogy a hiba használat közben keletkezett, ezért a cikk alapján az illetékes szerviz, — amellyel a garanciális javításokra szerződéses kapcsolatunk van — figyelmét felhívtuk.” A gyors reagálásnak köszönhető, hogy az előbbi válasszal egy időben már a nyíregyházi GELKA-szerviz tájékoztatásának is helyt adhatunk: „A panaszos ET—40 típusú olajradiátorát két alkalommal javítottuk, előbb kisebb hiba miatt, később fűtőbetétet kellett cserélnünk, ennek átmeneti hiánya miatt azonban valóban csak hosz- szabb idő elteltével tudtuk a hibát elhárítani. A készülék jelenleg kifástalanul működik.” Az életbiztosítási díj Örökléséről K. J.-né olvasónk férje 1977 augusztusában hirtelen meghalt. Házasságukból gyermek nem származott, de férjének ez már a második házassága volt és első házasságából egy gyermeke volt, éppen ezért a férje még évekkel ezelőtt végrendeletet készített, amelyben intézkedett minden ingó és ingatlan vagyonáról akként, hogy azt fele-fele arányban őrá és az első házasságából származó gyermekére hagyta. A hagyatéki eljárást a törvénynek megfelelően lefolytatták még 1977. évben, ez év januárjában azonban tudomására jutott, hogy férje végrendelete elkészítése után életbiztosítást kötött, a kötvény a gyermeknél maradt és be is jelentette a biztosítónál az igényét a biztosítási díjra. Olvasónk is igényt tart a biztosítási díjra, mert tudomása szerint a biztosítási díj elsősorban a túlélő házastársat illeti meg, ezen túlmenően a férje a végrendeletében fele-fele arányban osztott meg mindent, így álláspontja szerint a biztosítási díj 50 százaléka megilleti. Mostohagyermekének viszont az az álláspontja, hogy a végrendelet a biztosítási díjra nem vonatkozik, hiszen a biztosítási szerződés a végrendelet elkészítése után jött létre és mint törvényes örö-> kös, egyedül ő örököl. Olvasónk kérdése az, hogy a biztosítási díj arányos részére jogosan tarthat-e igényt, vagy sem? A biztosítási szerződés megkötésének feltételeit a törvény szabályozza és a Polgári Törvénykönyv 561. §-a (1.) bekezdése szerint az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett (akit megillet a biztosítási díj) lehet: 1. a biztosítási szerződésben megnevezett személy; 2. a bemutatóra szóló esetén a kötvény birtokosa; 3. a biztosított törvényes örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. A konkrét ügy elbírálása a levélben közölt adatok alapján lehetetlen, mert nem tudjuk azt, hogy az örökhagyó milyen végrendeletet készített. Amennyiben egyértelműen az tűnik ki a végrendeletből, hogy a halál időpontjában fennállott minden vagyont olvasónk és mostohagyermeke fele-fele arányban örököl, úgy az vonatkozik a biztosítási díjra is. Ha azonban a végrendeletben ez így nem szerepel és a végrendeletkor meglévő vagyont tételesen osztotta meg az örökhagyó, úgy a halál időpontjában meglévő egyéb vagyonra a törvényes öröklés rendje az irányadó. Ami leglényegesebb, nem tudjuk azt, hogy az örökhagyó a biztosítási kötvényben kit nevezett meg a kedvezményezettnek, hiszen ez alapvetően eldönti a vitás ügyet, mert ha a gyereket nevezte meg, akkor kizárólagosan ő az örökös, ha olvasónkat nevezte meg, akkor viszont őt illeti a biztosítási díj, ha senki nincs megnevezve, a végrendelet szabja meg, hogy kit illet meg a díj. Amennyiben, mint fenntebb írtuk, nem szerepel a végrendeletben az a kitétel, hogy minden meglévő vagyont fele-fele arányban örökölnek, úgy a törvényes öröklés rendje szerint a biztosítási díj a törvényes örököst, tehát ez esetben a gyermeket illeti meg, olvasónkat viszont megilleti az özvegyi haszonélvezeti jog. Véleményünk szerint mindezeknek a tisztázása csak egy póthagyatéki eljárás keretében lehetséges, ezért az a tanácsunk, hogy erre tekintettel meg kell kérni a közjegyzőnél a póthagyatéki eljárást, a közjegyző kötelezni fogja a kötvény birtokosát, hogy a kötvényt mutassa be és a végrendelet és a kötvény ismeretében egyértelműen tisztázható, hogy a biztosítási díj kit, milyen mértékben illet meg. Dr. Juhász Barnabás
