Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
1978. február 21. KELET-MAGYARORSZAG 3 w Árak kordában A vevő számára aki természetesen mindenhez minél olcsóbban szeretne hozzájutni, van valami kellemetlen, nyugtalanító kicsengése a kifejezésnek: „szabad áras termék”. Tudjuk, hogy aminek az árát a hatóságok nem szabják meg, nem korlátozzák, azt a vállalatok — termelők és forgalmazók egyaránt — a lehető legdrágábban szeretnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak ilyen felhajtására? Aktuálissá teszi a kérdést, hogy az idén valamelyest bővül a szabadáras cikkek köre; újabb ruházati termékekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jóformán csak a gyermekruházati cikkeket kell hatóságilag előírt áron forgalmazni. Áremelésre van és lesz módjuk mind a termelő, mind a kereskedelmi vállalatoknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a szabad ár kifejezés sejtet. A szabad árak kialakításának szabadsága ugyanis meglehetősen korlátozott, és egyre inkább az lesz a közeljövőben. A szabad árakat ma sem hasraütéssel állapítják meg, mégcsak nem is csupán a piaci viszonyok figyelembevételével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében, — hanem meglehetősen szigorú előírások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a napokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. Az olvasó mindebben valami ellentmondást vélhet felfedezni, s megkérdezheti: ha az az ár szabad, akkor miért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért nevezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árhatóságokat is ez utóbbi foglalkoztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése egy hajszállal is meghaladja az erre az esztendőre tervezett 4 százalékot. Csakhogy egyszersmind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb legyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termékekhez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az elavult vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett minél előbb vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a nagyobb nyereség reménye? Mivel erre az anyagi ösztönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, vevők számára is a szabad árforma kiterjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodjanak meg túlságosan —, azt célozzák az árhivatal említett intézkedései. Miből is állnak ezek a hatósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséből. A vállalatok, a szolgáltató szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott termékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, úgy ezt előre be kell jelenteniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvényes. A bejelentés módot nyújt arra. hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgálják s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szándékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami ritkán esik meg —, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az ár- hivatal egy másik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek árának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növekedését. Nem lehet tehát valamit drágábban adni például azért, mert az előállításához szükséges energia — a január elsejei termelői árrendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy a tavalyi központi béremelések folytán szintén nőttek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakítására vonatkozik. Ezek mellett még a minisztériumok, a tanácsok árosztályai, a szakszervezeti és a népi ellenőrök rendszeres vizsgálatai is féken tartják az áremelési törekvéseket. A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kiterjesztése esetleg árcsökkenést is eredményezhet. Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gyártmányai közül eddig csak néhány volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szabadabban kalkulálhatják több termék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árakból valamit leengednek. D e ez csak remény. Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesztése egyrészt ösztönözni fog a jobb, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedjenek. Mert fontos ugyan a termékszerkezet korszerűsítése, az árukínálat javítása, de legalább ilyen fontos ajjárt- és a kormány életszínvonal-politikájának érvényesítés^.. Ez .pedig a reálbérek állandó emelését is célozza, vagyis azt, hogy fizetésünkből mind több árut és szolgáltatást vásárolhassunk. G. Zs. A múlt ad munkát, kenyeret számukra. Harminc-negyven évvel „lemaradnak” a mától. Mégis, a mának dolgoznak. Sőt, egy kicsit a holnapnak is... Bodnár Sándor tizenhét éve a régi korok irataival hivatásszerűen barátságot kötött. 1961 márciusa óta dolgozik a levéltárban. Először, mint levéltárőr, később levéltári kezelő, jelenleg pedig gyűjtő- területi előadó. A lényeget tekintve mind a három minőségében ugyanazt a munkát végezte: feldolgozás, forrásanyagok kigyűjtése, a helytörténeti kutatók segítése a keresett irattal, iratvédelem a különböző szerveknél. Sok-sok tonna iratot lapozott át az évek során. — Sajnos majdnem két évig a megyei tanács pincéjében dolgoztam. Ott voltak a feldolgozásra váró körjegyzőségi és egyéb iratok. A gyér világítás mellett böngészgettem a régi, sokszor elmosódott, indigós iratokat. Meg is viselte a szemem, pár éve már szemüveget viselek... A régi iratok nemcsak érdekes adatokról, eseményekről szólnak. Megbirkózni némely iratcsomóval, vagy bekötött könyvvel fizikai erőt is kíván a levéltárostól. Nyíregyháza város házi pénztárkönyveit említi Bodnár Sándor, amelyekből van vagy húsz példány, s némelyik negyven kilót is nyom. De a levéltáros egészségét legjobban az iratokból folyton felszálló por fenyegeti. S ez ellen nincs védekezés. — Hiába veszem fel a munkaköpenyt — folytatja a levéltáros. — Egy-két nap és olyan az alsónemű, mintha Á levéltáros lapátoltam volna. Úgyhogy gyakori vendége vagyok a Patyolatnak. S mit csinál a levéltári előadó, amikor nem a régi iratokkal foglalkozik? Járja a megyét, a tsz-eket, iskolákat. A megyében 610 olyan szerv van, amely köteles megőrizni és védeni a majdan levéltárba kerülő iratokat, öreg padlások, pincék, raktárak irathalmazait vizsgálja, s igyekszik lépéseket tenni, hogy az enyészet és az egerek ne pusztíthassák el a történeti értékű forrásanyagokat. A legtöbb gond a tsz-ek- kel van; főként az egyesüléseket követően válnak gazdátlanná fontos iratok, közgyűlési jegyzőkönyvek. és egyebek. — Sajnos mi nem léphetünk fel hatóságként, ha hanyagságot tapasztalunk. Van ugyan egy rendelet, a 30/1969-es az iratvédelemről, de nincs szankció, mit tehetünk, ha felelőtlenséget látunk. 1974-ben jelent meg egy szabálysértési törvény, ebben találunk utalást arra, hogy 3000 forint pénzbírsággal büntethető az a szerv, amelyik levéltári értékű iratot megrongál, tönkretesz. De nem tudjuk kideríteni, hogy ki a felelős... A levéltáros még azt említi, hogy a megyében 750 eddig létezett tsz-ről tudnak, valójában ettől sokkal több volt. Sok tsz-nek csak a neve maradt fenn, semmi irat a gazdálkodásról, a szervezeti felépítésről. — Ha ezekben az években nem teszünk többet a tsz- irodalom megóvásáért — folytatja Bodnár Sándor —, holnap már késő lesz. Nagy gondba, bajba lesznek a tsz- történetkutatók, akik meg akarják majd írni a tsz-moz- galom krónikát Szabolcsban. A levéltáros különös figyelemmel forgatta a 17 év alatt a szövetkezeti mozgalom 1945 —50 közötti iratait. És a koalíciós időszak pártiratait. — Nemcsak a tsz, hanem a fogyasztási, az ipari, a takarék-, és mindenfajta szövetkezet története érdekel. Ki gondolná, hogy a megyében, pedagógusszövetkezet is volt 45 után Mándokon, Ib- rányban pedig úgynevezett szociális unió alakult, amely valós szövetkezeti elveket és valamiféle utópiát vegyített. S igen érdekes volt a pártok „gazdálkodása” is a koalíciós időkben, amikor egy-egy pártnak kocsmája, mozija volt, s a bevételből fedezte a kiadásait... B odnár Sándor nagy álma, hogy a már összegyűjtött, feldolgozott szövetkezettörténeti anyagot egyszer közkinccsé tegye. Megjelentesse egy helytörténeti megyei kiadványban. Reméli: a sok kigyűjtött feljegyzés nem marad parlagon — szaporítva a levéltári iratokat. (P. G.) A Csepeli Szerszáatgépgyár nyírbátori özemében újabb munkacsarnokok építésén dolgoznak. (H. J.) Időben megvalósulnak a szabolcsi beruházások Beszélgetés dr. Kádár Lászlóval, az Állami Fejlesztési Bank igazgatójával Az Állami Fejlesztési Bank elsődlegesen a központi döntésű fejlesztési célok pénzügyi finanszírozásával foglalkozik. Ügyel a pénzügyi fegyelem megtartására és figyelemmel kíséri a beruházások előkészítését és megvalósítását. A Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatokról kértünk tájékoztatót dr. Kádár László igazgatótól. — A megye dinamikus fejlődését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését a központi döntésű fejlesztések alapozták meg. E beruházások körében mi az általános helyzetkép, milyen eredmények születtek, milyen gondok vannak? Egyenletes tempó — A múlt évben több. mint 1 milliárd forintot fizettünk ki az elvégzett munkákra. Ez 24 százalékkal több az egy évvel korábbinál és valamelyest meghaladja az éves tervfeladatokat is. Az eredmények túlhangsúlyozását általában kerülni szoktam, de mégis azt kell mondanom, hogy a múlt évi beruházási tevékenység általában zökkenőmentes volt. Nagymértékben hozzájárult ehhez a viszonylag kedvező és állandóan fejlődő megyei építőipari háttér. Egyenletesebb volt a munkatempó, amit bizonyít, hogy a beruházási teljesítés IV. negyedévi részaránya az 1976. évi 56 százalékról 37 százalékra csökkent. Jó példa: a BFK — Milyen konkrét eredményei voltak a múlt évi beruházási munkának? — A megyén áthaladó, az országhatár és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték építési munkáinál a korábbi időszak lemaradásait sikerült behozni és a közel 5 milliárdos program megvalósulása ma már megfelel a tervezett ütemnek. Az előirányzattól kedvezőbb költség- és időráfordítással fejeződött be — és a sikeres nyomáspróba után már üzemel — az országhatár—Nyír- bogdány—Leninváros közötti Keleti termékvezeték. A vezetéken tavaly mintegy 100 ezer tonna gázolaj érkezett a Szovjetunióból. Több. jól előkészített és szervezett beruházás közül is kiemelem a Budapesti Finomkötöttáru Gyár mátészalkai konfekcióüzemét, mely 1977 augusztusától két műszakban termel. A beruházásban részt vevők nagyon komolyan vették a szocialista együttműködési megállapodásban foglaltakat, elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a beruházás — a szociális létesítményekkel együtt — a tervezettől egy évvel korábban megvalósult. — Bár népgazdasági jelentőségét tekintve előbb kellett volna szólnom a Záhony térségi fejlesztésekről, itt említem meg, hogy a fejlesztés III. üteme a befejezéshez közeledik. A már üzemelő berendezések értéke eléri az 1,3 milliárd forintot. Jól haladnak a IV. fejlesztési ütem beruházásai is. Hogy csak a nagyobb záhonyi munkákat említsem: az eperjeskei darus átrakó bővítésével az átrakói kapacitás mintegy napi kétezer tonnával, a fényeslitkei északi rendező pályaudvar első ütemének befejezésével a kocsirendezői kapacitás napi 1775 darabbal bővült. Megemlíthető még a záhonyi rakodógép-karbantartó befejezése és a művelődési ház bővítése. Kihasznált lehetőség — Hogyan alakultak a beruházásoknál a határidők? — Az alapvető létesítményeknél a beruházók és kivitelezők a befejezési határidőket általában tartani tudták. Ahol a megvalósítási idő nagyobb mértékben elhúzódott, annak általában műszaki eredetű okai voltak. Nem ilyen eredetű okokra vezethető vissza azonban a nyírbátori gyógypedagógiai intézet megvalósításának elhúzódása, ahol a beruházás az eredetileg tervezett 26 hó, nappal szemben 35 hónap alatt fejeződött be. — A kormányzat évről évre jelentős támogatással segíti azokat a helyi beruházási törekvéseket, amelyek megfelelnek a népgazdasági és a területi érdekeknek. Hogyan élnek ezzel a lehetőséggel a megyében? — A gazdálkodó szervek kihasználták a térítésmentesen, vagy adókedvezmény formájában adható támogatási lehetőségeket. Ezek a fejlesztések tovább javítják a foglalkoztatottsági arányt, hozzájárulnak a lakosság és az idegenforgalom igényeinek magasabb szintű kielégítéséhez. Néhány adat erről : a jelenleg folyamatban levő. vagy előkészítés alatt álló, de már engedélyezett állami támogatással megvalósuló beruházások összege megközelíti a kétmilliárd forintot. Ezen belül 1977-ben húsz beruházáshoz kapcsolódóan kötöttünk állami támogatási szerződést, mintegy félmilliárdos költs^g-elöiäny- zattal, 150 milliós állami támogatással. Ebben szerepel a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat kapacitásának gépesítés útján történő bővítése, a termelés évi 800 millióra történő növelése, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat „Komplex térbeli elosztási rendszerek fejlesztése” elnevezésű anyag- mozgatást gépesítő beruházása, amely 120 fős létszám-megtakarítást jelent. A Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat a könnyű- szerkezetes készre szerelő kapacitás fejlesrtésére kapott támogatást. Szállítás, gáz, víz... — Melyek a következő évek, a nyegyét érintő, állami támogatással megvalósuló beruházásai? — A beruházások ezen szférájában az eddigi dinamikát továbbra is biztosítja a záhonyi átrakókörzet fejlesztésének 2,2 milliárd forintos költség-előirányzattal jóváhagyott IV. üteme. Nem kis feladatot jelent a közelmúltban engedélyezett szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának építése, amelyből a megyét a Bereg- darócra telepítendő kompresszorállomás érinti. Komoly feladatot ró a beruházási apparátusra és a kivitelező szervezetekre Nyíregyháza térségének mintegy 1,2 milliárdot kitevő vízellátási munkája. Az első szakaszban 20 ezer köbméter ivóvíz nyerése szerepel a Tiszára épülő parti szűrésű kutakkal. ötszázmilliós költséggel tovább folytatják a Szamoson a töltéserősítési munkákat 38 kilométer hosszon. Folytatódnak a vasútvonal-korszerűsítési munkák is. többek között a Debrecen— Nyíregyháza—Záhony és a Nyíregyháza—Mezőzom- bor közötti szakaszon, valamint Fényeslitke és Záhony között a második vágány építésével. Lányi Botond
