Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
XXXV. évfolyam, 43. szám Példa H a nem fognak össze a nyíregyházi ipari szövetkezetek és nem adnak össze 3 millió forintot klubkönyvtár és ifjúsági ház létesítésére — aligha írhatnánk le a következőket: 3 amatőr művészeti csoport, három klub, négy tanfolyam, 57 egyszeri rendezvény, 25 ismeretterjesztő előadás, 70 más szerv által a szövetkezeti klubkönyvtárban tartott rendezvény ... Szám szerint ezek nőttek ki a közös összefogással alapított ipari szövetkezeti klubkönyvtárból. A klubkönyvtár otthont és működési lehetőséget ad az ipari szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádvezetők klubjának, a fiatal édesanyák és az ifjúsági klub .tagjainak. Itt van a szövetkezeti táncosokból álló „Nyírségi tánccsoport” és az irodalmi színpad otthona is. Olyan művelődési centrummá vált a klubkönyvtár, amely a helyi kulturálódási alkalmakon túl tájegységi, országos rendezvényeken is hallat magáról. A Nyírség tánccsoport a megyei versenyek mellett szerepelt a hódmezővásárhelyi országos, az irodalmi színpad a szolnoki munkásszínjátszók megyei találkozóján. De a legnagyobb érdeme a klubkönyvtárnak, hogy a megyében dolgozó ipari szövetkezetekre is kisugározza hatását. A nyíregyházi bázisklub saját programjainak szervezésén túl segíti a vidéki szövetkezeti klubok munkáját. Terjesztője, módszertani segítője a táncházmozgalomnak, évente módszervásárt, megyei klubtalálkozókat kezdeményeznek. A szocialista brigádvezetőknek egy év alatt 14 előadást tartottak, s a klub keretén belül készültek a résztvevők az „Igaz ez a szép” vetélkedőre is. Helytörténeti, orvostudományi, irodalmi előadások is elhangzanak az igen látogatott, mozgalmas klubkönyvtárban, mert a programokat nem szűkítik csak szövetkezeti témákra. Nem is lenne jó valamilyen „belterjes” témakörben maradni, hisz a szakműveltséggel együtt igen döntő az általános, politikai, világnézeti műveltség ápolása is. F gyelemre méltó, hogy az ipari szövetkezetek nyíregyházi kulturális központja láthatóan a legnagyobb gondot a fiatalok megnyerésére fordítja. Ezt a sok szórakozási játéklehetőséggel, a vonzó programok sokaságával éri el. Példája dicséretes — és követendő. P. G. Szombaton valamennyi szovjet központi lap első oldalon számol be arról, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin. a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Lázár György miniszterelnököt a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Ismertetik a lapok a magyar vezetőknek a szovjet párt és állam vezetőihez küldött táviratát is. Több lap közöl beszámolót az évforduló alkalmából Moszkvában, illetve Budapesten megrendezett ünnepségről is. A Pravda budapesti tudósítója. A. Karpicsev nagy terjedelmű írását közli a jubileumról. „A szovjet—magyar testvériség ma milliók ügye. Testvéri kapcsolatokat létesítettek egymással egyes területek. városok, üzemek. szövetkezetek. Az internacionalizmus iskolapéldája volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaverseny, amelyet Magyarországon a vörös Csepel dolgozói kezdeményeztek” — hangoztaHa a többi közölt a lap tudósítója, majd rámutat: „Több mint egy évszázaddal ezelőtt a nagy forradalmár költő, Petőfi Sándor még arról írt, hogy a magyarok olyan magányosak, mint a pusztában egyedül álló fa. Ma a magyar dolgozóknak sok barátjuk van. Legjobb, kipróbált barátjuk október hazája, a sok millió szovjet ember, a szocialista közösség minden népe.” A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija című lap, az SZKP KB ipari és közgazdasági napilapja „Szilárd alap” című cikkében A. Poljehin foglalja össze a két ország együttműködésének néhány eredményét, hangsúlyozva: a szerződés aláírása óta eltelt harminc év a szovjet—magyar kapcsolatok, köztük a gazdasági kapcsolatok felvirágzásának három évtizede volt. Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Szombaton hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője, aki részt vett a KGST Végrehajtó Bizottságának 84. ülésén. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg jelent Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Nyikolaj Oszipov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. MUNKATÁRSAINK JELENTIK Küzdelem a téllel Megfeszített erővel dolgoznak az utakon Nem szünetel a munka az építőiparban Szombat reggelre a havas téli időt erős északi szél törte meg, s ez fokozott gondosságot, lényegesen több munkát igényelt a KPM hóügyeletétől, s ugyanakkor nagyobb óvatosságot kívánt a közúton a járművezetőktől is. A meteorológiai állomáson 21 centiméter magasságú hótakaró' mértek. Ennek a teteje um nevezett porhó, s az erős északi szél hatására könnyen hófúvás keletkezhet. Az elmúlt éjszaka 5 centiméteres hó esett, s az ideihez hasonló nagy hótakarót 1956 februárjában mértek megyénkben. Az éjszakai mínusz 4 Celsius-fokos hőmérséklet még szombat reggelre sem emelkedett. A déli napos időben a hó vastagsága néhány centiméterrel csökkent. Megfeszített munkával dolgoztak szombaton a KPM hóügyeletén, 38 sószóró és hóekével ellátott gép rótta a megye útjait. A hóeltakarítást nehezítette, hogy a folyamatosan hulló hó miatt minden útszakasz tisztítását öt perc múlva már lehetett újból kezdeni. Több útvonalon, például a Nyíregyháza— Tiszavasvári és a Nyíregyháza—Téglás utakon kisebb-na- gyobb hóátfuvás keletkezett. Szombat reggel a fő- és a mellékutak járhatók voltak, de a legtöbb út síkos. Elsősorban Nyírbátor környékén jelentett sok munkát a hóeltakarító gépeknek az erős szél és a hóátfúvások. SzomHóátfúvások nehezítik a közlekedést a Tiszavasvári felé vezető úton. (G. B.) Nagyszabású belterületi vízrendezés Hetvenmillió elvezető hálózatra Ha enyhül az idő, Szabolcs- Szatmár megye számos településén hozzákezdenek a belterületi vízrendezéshez. Ezzel megteremtik az alapot a jobb utakhoz, a szebb környezethez. A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának tájékoztatása szerint idén a helyi tanácsok mintegy hetvenmillió forintot költenek az említett célra. A jelentős összeg három forrásból tevődik össze. A megyei tanács költségvetési alapjából 49 millió forintot, fejlesztési alapjából 10,5 millió forintot fordítanak belterületi vízrendezésre. Egyéb forrásokból: a vízügyi alapokból, valamint a lakossági és a közületi hozzájárulásokból tízmillió forintot gyűjtenek össze a munkálatokhoz. A megyei tanács idén a legtöbb támogatást a nyíregyházi és a mátészalkai járás községeinek adja. Az ötödik ötéves terv során megyénkben százmilliókat költenek a belvízelvezető hálózat kialakítására. Négy városunk és négy kiemelt nagyközségünk különösen nagy összeget fordíthat e célra. Nyíregyházán az ötéves terv során 27 millió forintot fizetnek ki belvíz- rendezésre, ebből az összegből ez évben kétmillió forintos beruházást valósítSnak meg. Mátészalka 1980-ig 16 millió forint támogatást kap, ebből az összegből 1978-ban hárommillió forintot használnak fel. Nyírbátor szintén 16 milliót kap a tervidőszakban, a fiatal város idei fel- használása 7,5 millió forint lesz. Kisvárda is 16 millióra számíthat, az idei felhasználásra itt 2 milliót terveztek. Fehérgyarmat a 9 millió forintos támogatásból ebben az évben csak 500 ezer forintot használ fel. Vásárosnamény szintén 9 milliót kap, de az idén nem használnak fel az összegből Bereg központjában. A záhonyiak a 9 millióból ez év végéig egymilliót hasznosítanak. Tiszavasvári 8,2 miliő forintot kap a tervidőszak végéig, ebből 500 ezret használnak fel ebben az évben. örvendetes, hogy a munkálatokhoz mindenütt van kivitelező. A munkák mintegy 90 százalékát a területileg illetékes vízgazdálkodási társulatok végzik, néhány helyen a KEMÉV és a KEVI- ÉP is felvonul. A vízrendezéssel egy időben területrendezési és környezetvédelmi feladatokat is megoldanak. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei tanácsokat ádnak: melyik területet mire lehet hasznosítani. A lecsapolt és feltöltött részeken parkokat, játszótereket, sportpályákat és erdőket lehet létesíteni. Az új vízelvezető létesítmények karbantartása részben a lakosság feladata. Kiki a saját portája előtt köteles a karbantartást, a tisztítást elvégezni. A létesítmények többségének karbantartására a tanácsi szakemberek idén keresnek „gazdát”. A megye településein az úgynevezett főgyűjtőhálózat építését 1985-ig fejezik be. Az elképzelések szerint 1995- ig a kisebb utcákban és a kevésbé veszélyes helyeken is megoldódik a nem kívánatos víz elvezetése. N. L. batra virradó éjszaka 200 tonna sót szórtak ki az utakra, a mellékutak balesetveszélyes kanyarait pedig homokkal szórták fel. A MÁV nyíregyházi főnöksége a pályafenntartási és a forgalmi szolgálat megerősítésével elérte, hogy néhány perces késésen kívül nem okozott nagyobb gondot a vonatok menetrend szerinti érkezése, indulása. A váltókat négy óránként fagytala- nítóval kenik, s a havat is folyamatosan takarítják a pályatestről és a vágányokról. A Volán 5. számú Vállalata 6 tartalék autóbuszt helyezett készenlétbe szombaton. A nyírszőlősi, nyírpazonyi, az orosi és a sóstóhegyi, valamint a nyíregyházi 8-as vonalán tartalék autóbuszok is közlekedtek. Járatkiesés nem volt, a zsúfoltság csökkentésére, a biztonságosabb közlekedés érdekében indították a tartalék buszokat. Mindössze 5—10 perces késés jellemezte a helyi és nyíregyházi járás községeibe induló járatokat. Tiszalök területén igen csúszósak az utak, itt kisebb késés előfordulhat. A hó és a hideg különösebb fennakadást sehol sem okozott az építők munkájában. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál elmondták, hogy a külső munkák mínusz tíz fokig vé- gazhetők, a betonozást pedig kötésgyorsító anyagok adagolásával végzik. Szerencsére a panelszállításban sem voltak zökkenők, mert a márciusban Jósavárosban átadandó 64 lakásos épületekhez szükséges elemek még a havazás beköszöntése előtt megérkeztek. A keményre fagyott föld elsősorban a gépek munkáját nehezíti a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalatnál. Ennek hatását mutatja, hogy egyetlen földmunkagép napi teljesítményének — 140 köbméternek — elvégzéséhez mintegy hatvan ember munkájára van szükség mindaddig, amíg a csákánytól szikrázó föld felenged. A hegesztők munkája is akadozik, mert nekik 3—4 fok meleg kell ahhoz, hogy berendezéseikkel dolgozhassanak. A szállítások szintén lelassultak. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a napot a közlekedési utak megtisztításával, sóval és homokkal való felszórásával kezdik, mert biztonságos munka csak így lehetséges. Anyagellátásban zavaraik nem voltak. Tóth Kornélia— Speidl Zoltán Nyíregyháza, megyei rendelőintézet: a KEMÉV kubikosbrigádja Tisza Ferenc vezetésével csatornázáson dolgozik. (Cs. Cs.) ____________________________________ Tanácskozás a hitelpolitikáról Aktívaértekezleten beszélték meg a banki munka időszerű feladatait, a múlt év tapasztalatait a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán szombaton délelőtt. Farkas Ferenc igazgató elemezte a beruházási, forgóeszköz-hitelezési helyzetet, azokat a hitelpolitikai feladatokat, amelyek alapján az idei munkát végzik. Elmondta, hogy a megyében jelenleg 49 beruházás folyik banki támogatással, a beruházások értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. Az értekezleten részt vett és felszólalt dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is. ÄRA: 1 FORINT 1978. február 19., vasárnap Barátságunk ma milliók ügye A szovjet sajtó a barátsági egyezmény 3Ó. évfordulójáról
