Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 15. Napi külpolitikai kommentár Közgyűlések Tarpán és Beregdarócon Talapzattárgyalások V alamennyi hírügynökség jelentette, hogy a francia fővárosban ismét tárgyalóasztalhoz ült egy négytagú görög és egy hattagú török delegáció. Az úgynevezett kontinentális talapzatról folyó több éves, látványos szakításokkal terhes tárgyalássorozat legutóbb tavaly júniusban. az akkori török választások miatt — vagy talán csak azok ürügyén — szakadt félbe. A dilema lényege: kihez tartoznak a tengerfelszín alatt fekvő vitatott térségek, illetve szigetek. A görögök szerint a dolog egyszerű. A kérdéses tenger alatti területek általában görög felségvizek alatt húzódnak és ez önmagában is eldönti a vitát. A törökök ezzel szemben a vita fel- lángolása, 1974 óta azt vallják, hogy e területek — amelyek közül nem egy csak néhány kilométerre van a törők partoktól — egyértelműen az ázsiai kontinens „talapzatához” tartoznak, így tulajdonjoguk Ankarát illeti. A most újrakezdődött tárgyalások résztvevői nem véletlenül hangsúlyozzák: a megbeszélések időtartama nem korlátozott és a felek „nem sajnálják majd az időt és energiát” a megegyezés elérésére. Az egymással hagyományosan rossz viszonyban lévő két ország kontinentális talapzatvitája ugyanis erősen „olajszagú”: a kérdés lényege éppen az. hogy ezekben a tenger alatti térségekben néhány esztendeje tekintélyes mennyiségű olajat találtak. Ez magyarul annyit jelent, hogy a tárgyalások célja az olajkincsen való „igazságos” osztozkodás. J ósolni nem lehet, de ezúttal valóban van némi remény arra, hogy hosszabb távon a megbeszélések némi eredményre vezessenek. 1. mind Athén, mind Ankara most viszonylag stabil kormányt mondhat a magáénak; 2. bizonyos esélyekkel kecsegtetnek a Ciprussal kapcsolatos megbeszélések; 3. a NATO igyekszik nyomást gyakorolni a beteg déli szárny két kulcsállamának közeledéséért. Helmut Schmidt bonni kancellár ennek jegyében ajánlotta fel közvetítő tevékenységét. Waldheim ENSZ-fő- titkár gépezete is ebben az irányban igyekszik hatni. Nem utolsósorban ennek az eredménye, hogy márciusban valószínűleg sikerül zöld asztalhoz ültetni a görög és a török kormányfőt Bécsben. Nem vitás, hogy a bécsi tárgyalások sikere vagy kudarca alaposan befolyásolja majd a párizsi megbeszélések kimenetelét is. Harmat Endre Szál jut—6 Technológiai kísérletek Újabb szakmában szereztek képesítést az űrhajósok Üjabb szakmában szereztek képesítést kedden a Szal- jut—6 személyzetének tagjai: Romanyenko és Grecsko ezúttal villanyszerelőként ténykedett a rövidesen sorra kerülő technológiai kísérletek előkészítése során. Az ehhez szükséges különleges felszerelést is a Progressz teherszállító űrhajó jutatta el hozzájuk. A munka több részből állt. Előbb fel kellett szerelni egy villamos melegítő kamrát az űrállomás légzsilipjében, majd fel kell szerelniük az űrállomáson a kísérlet elvégzéséhez szükséges műszeres irányítópultot. Elvégezték a vezetékek összekapcsolását és ellenőrizték a berendezés működését iis. Az előzetes vizsga jól sikerült, a különböző kísérleteket majd a földi irányító központ parancsa alapján kezdik meg. Romanyenko és Grecsko változatlanul kitűnően van. A legutóbbi orvosi ellenőrzések mindkettőjük érverését, vérnyomását és szívműködését változatlannak találták a korábbihoz képest, vagyis szervezetük teljesen alkalmazkodott a tartós űrutazás körülményeihez, a káros hatásokat pedig rendszeres sportolással, gyakorlatokkal és a különleges öltözék használatával kiküszöbölték. Munkaképességük változatlanul igen jó. ezért a központ újabb és újabb feladatokkal bízza meg őket. A megye legkeletibb részén, a beregi térség két nagy mezőgazdasági üzeme: a tarpai Esze Tamás és a be- regdaróci Barátság Termelő- szövetkezet tartotta meg február 14-én zárszámadó közgyűlését. A tarpai számadáson részt vett és felszólalt Ekiér György, a megyei párt- bizottság titkára. Faggyas Jenő a tarpaiak gazdálkodásáról a többek között elmondta, a 7120 hektáros területen a bruttó termelési érték 102 millió forint volt, a tiszta nyereség 7 millió 724 ezer forint. A tagok havi átlagjövedelme megközelítette a 3000 forintot. Kimagasló eredményeket értek el a búza-, a gyümölcs- és tejtermelésben. A kukoricát, napraforgót viszont a fagy 30 százalékon felül károsította. Az 1978. évi tervről elhangzott, hogy a búza termésátlagát 32 mázsára, a kukoricáét 42 mázsára, a napraforgóét 14 mázsára növelik. A két szakosított tehenészeti telepükön az egy tehénre jutó tejtermelést 3800 literre tervezik. A beregdaróci Barátság Tsz eredményeiről Szarka Sándor elnök többek között elmondta, hogy a 4446 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet termelése 12 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. A növénytermelés árbevétele 20 millió forint volt, ebből a gyümölcs 9 millió. Legdinamikusabban az állattenyésztés fejlődött, amelynek termelési értéke 24,2 millió forint volt. Növekedett a tagok átlagjövedelme, a háztáji termelés. A felosztható eredményből 1978-ra fejlesztésre közel 7 millió forintot költenek, növelik a napraforgó, a kukorica termésátlagát, és fejlesztik az állattenyésztést. Kitüntetések a megyei jubileumi üniepségen (Folytatás az 1. oldalról) járultak a népi ellenőrök is. Vizsgálataikkal segítették a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet. az egészségügy területén tapasztalt hiányosságok megszüntetését, hozzájárultak a lakosság élet- körülményeinek javításához. Befejezésül köszönetét mondott a sokszor népszerűtlen munkájukat becsülettel végző népi ellenőröknek, a párt-, állami és társadalmi szerveknek a népi ellenőrök munkájához adott jelentős támogatásért. Ezt követően kitüntetések átadásár- került sor. A Központi NEB által adományozott Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést kapta Bartók Károly (Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet), Benkei János (KSH megyei igazgatósága), Bódi Sándor (kisvárdai Vulkán), Csányi Istvánná (tejipari vállalat), Csik Mihály (Nyírbélteki Nagyközségi Tanács). Csortán Ferenc (nyírbátori Növényolajgyár), Diószegi Béla (Érpataki Községi Tanács). Docsa Gusztáv (TÜZÉP, Fehérgyarmat). Ferenczi János (Mátészalkai Városi Tanács), Juhász Endre (vásárosnaményi járási hivatal), Katkó Balázs (Vontatási Főnökség Záhony), Kun Ferencné (Apagyi Községi Tanács), dr. Lábass Elemér (Rákóczi Tsz Nagyecsed). Lo- sonczi Károly (járási-városi NEB Kisvárda), Petrusák János (AGROBER), Rezsőfi Istvánná (MEZŐGÉP. Nyíregyháza), Tóth Margit Katalin (járási-városi NEB. Nyíregyháza), Vajda Albert (járási NEB Nagykálló) és Varga Jánosné (tiszavasvári Alkaloida). Katona Lajos, a megyei NEB elnöke a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést a budapesti központi ünnepségen vette át. Emlékplakettet huszonkilenc, oklevelet 172 népi ellenőr kapott. A megyei pártbizottság nevében Hosszú László mondott köszönetét a népi ellenőrök áldozatos munkájáért és kérte, hogy ellenőrzéseikkel ezután is járuljanak hozzá Szabolcs-Szatmár megye társadalmi, gazdasági életének fellendítéséhez. Dzsallud Moszkvában A szovjét kormány meghívására kedden több napos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Abdusszalam Dzsallud. a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam legfelsőbb népi kongresszusa legfelsőbb titkárságának tagja. A líbiai vezetőt Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és más szovjet vezetők fogadták a szovjet és líbiai állami zászlókkal fellobogózott repülőtéren. Húszéves a Szovjet-Magyar Baráti Társaság Képünkön: az ünnepség egyik szónoka, Ligeti Lajos akadémikus, aki a megalakulás óta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke. (Kelet-Magyarország telefoto) A Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek kedden a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A jubileumi rendezvényen Ligeti Lajos akadémikus, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság alelnöke és Jevdikija Fjodorov- na Karpova, az SZKP KB tagja, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság alelnöke mondott beszédet. Jelen volt az ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa is. „Zsoldostoborzó“ Hamburgban Külföldi katonák harcolnak Szomália oldalán Etiópiában Etiópiái katonai vezetők közölték, hogy értesülések szerint mintegy 5—12 ezer külföldi katona vesz részt Szomália oldalán az ogadeni harcokban, A Reuter angol hírszolgálati iroda jelentése szerint egy Manfred du Mont névre hallgató hamburgi zsoldostoborzó eddig már 150 nyugatnémet férfit „irányított Szomáliába". A zsoldostoborzó újsághirdetést adott fel azzal, hogy „munkaerőt keres bizonyos Szomáliában végzendő munkára”. A jelentkezőknek ugyanakkor már elmondotta, hogy egykori Bundeswehr-katonákra van szüksége — elsősorban páncélosokra, légelhárítókra és rádiófelderítőkre. A „bizonyos munkáról” megkötendő szerződésből kitűnik, hogy a jelentkezők egy hamburgi számlára havonta 2000 nyugatnémet márkát kapnak. A hamburgi államügyészség szóvivője kedden bejelentette, hogy eljárás indult Manfred du Mont ellen. Azt akarják tisztázni, hogy toborzott-e zsoldosokat Szomáliába. Du Mont elismerte: tényleg akart zsoldosokat küldeni Szomáliába, és ennek érdekében eay közvetítővel állt kapcsolatban, aki viszont közvetlen érintkezésben volt a Szomáliái hatóságokkal. Azonban tagadta, hogy bárkivel is kötött már szerződést. Játék a neutronbombával Az 1945 augusztusában Japán két nagy városa fölött felrobbantott atombombák rettenetes pusztítást végeztek: Hirosimában 140 ezren, Nagaszakiban 70 ezren vesztették életüket, s a sérültek száma 300—400 ezerre rúgott. Pedig nem is voltak nagy bombák, „csak” 20 ki- lotonna trotilegyenértékű- ek. Talán kevesen tudják, hogy napjainkban a felhalmozott nukleáris erő négymilliószorosa a japán városokra ledobott atombombának, ami döbbenetes dolog. De nem elég, hogy ilyen gigantikus pusztítóerő árnyékában kell élnie az emberiségnek, most még egy újabb szörnyűség is veszélyezteti a világot: az Egyesült Államok neutronbombája. „CSAK" ÖL A neutronbomba tulajdonképpen a hagyományos atom- és hidrogénfegyverek továbbfejlesztett változata. A késleltetett energiakibocsátás révén csupán a pusztítás formájában különbözik azoktól. A késleltetéssel az érhető el, hogy a neutronbomba robbanását követően a gyárak, üzletek, házak, lakások többségükben sértetlenek maradnak, az élőlények viszont szörnyű és rendszerint halálos sérüléseket szenvednek. Ha meg akarjuk érteni a bomba „működését”, előbb számba kell venni az atomrobbanás többféle pusztító hatását ■ s kísérőjelenségeit. A közönséges atom- vagy hidrogénbombánál a láncreakció egymilliomod másodperc alatt megy végbe. A heves robbanás okozta löké- si hullám teljesen lerombolja az épületeket és megöli, illetve élve eltemeti a benn- tartózkodókat. A perzselő hőség porrá égeti a legbelső körzetben éppen az utcán tartózkodókat. Minden nukleáris robbantást intenzív neutronsugárzás is kísér. A hagyományos atom- és hidrogénbombák robbanásakor a halálos hatású neutronsugárzás körzete kisebb, mint a lökéshullám és a pusztító hőhullám hatósugara. Nos, ebből talán már ki is hámozható a neutron- bomba alapötlete: csökkenteni kell a közvetlen romboló hatást, egyidejűleg megtartva, sőt fokozva az élőlényekre halálos neutronsugárzást. AZ „IDEÁLIS” BOMBAMCRET Azt is kiszámították, hogy a neutronbombát mindenekelőtt kisebbre kell méretezni, mint a hagyományos atombombát. „Ideális” nagyságúnak az 1 kilotonnás bombát tekintik, amelyet a levegőben kb. 100 méter magasságban kell felrobbantani. Az a cél, hogy a láncreakció egykét másodperc, netán néhány perc alatt menjen végbe. Ugyanis amilyen mértékben lassul az energiafelszabadulás, olyan mértékben csökken a romboló, a gyújtó hatás, és nő a neutronsugárzások viszonylagos értéke. Az 1 kilotonnás neutron- bomba hatását máris gondosan kielemezték az amerikai szakértők. Azzal számolnak, hogy a robbanás központjától számított 130 méteres sugarú körön belül minden épület és jármű, ember, állat és növény azonnal elpusztul. A 820 méteres sugarú körön belül a neutronsugárzás azonnali cselekvőképtelenséget, majd halált idéz elő, viszont ebben az övezetben nincsen anyagi kár. Az 1600 méteres sugarú körön belül a sugárzás sugárbetegséget és később beálló halált okoz. Csak e távolságon túl van némi remény arra, hogy valaki élve vészelje át a bombarobbanást. Ilyen „gyilkolási övezetei” vannak tehát az 1 kilotonnás neutronbombának. A SUGÁRZÁS ÖL, NEM A ROBBANÁS A kis méretű, késleltetett láncreakciójú neutronbomba esetében tehát a sugárzás öl, nem pedig a robbanás ereje vagy az intenzív hőhatás. Persze mindenképpen jó adag cinizmus kell hozzá, „kíméletes” bombának nevezni a neutronbombát, amint azt egyes amerikai szakértők teszik. Ha egy ember nagy meny- nyiségű sugárzást kap, már perceken belül meghalhat. Ha valakit olyan sugáradag ér, amennyi éppen a végzetes mennyiség, esetleg csak 24 óra múlva betegszik meg, és akár egy hónapig is elélhet, de biztos, hogy meghal. Akik kisebb sugárdózist kapnak, évekig is szenvedhetnek a lassan közelgő halál állapotában. A japánok a megmondhatói, hogy hányán viselték és viselik egész életükben a robbanás utóhatásának előre nem látható következményeit, a másodlagos sugárártalmat. ALACSONYABB LETT A „ROBBANÁSI KÜSZÖB” Az amerikaiak azt tervezik, hogy harcászati fegyverként is felhasználnák, nehéztüzérségi lövedékekként, rakétákra szerelve is rendszeresítenék a késleltetett hatású nukleáris tölteteket. Arra azonban nem gondolnak, hogy mint harcászati fegyver, bizonytalan hatású, nem teszi ugyanis azonnal harc- képtelenné az ellenfelet. Akik ugyanis a neutronsugárzásból halálos adagot kaptak, utána még akár órákon át tovább harcolhatnak. így még arra is lehet idő, hogy a harcmezőn lecseréljék őket sugárzással meg nem támadott katonákkal. Ugyanilyen okból öngyilkos fegyver lenne a neutrontöltet (vagy bomba) annak az országnak a kezében is, amely városai, ipartelepei védelmére próbálná felhasználni. Szinte bizonyos, hogy sokkal többet ölne meg a védőkből, mint a támadókból. A szakértők nem ok nélkül félnek attól, hogy miután az atomrobbanófejek nagysága csökkent és a rakéták pontosabbakká váltak, alacsonyabb lett a „nukleáris küszöb”, vagyis az a szint, amely felett az atomfegyvereket bevethetik. S ez nagy veszélyt rejt magában. Az egész világ népeinek legfőbb emberi joga a nukleáris fegyverek fenyegetésétől való mentesség. Kérdés, hogy miként és mikor lesz képes érvényesíteni e jogát a fegyverkezés megszállottái ellenében? Számíthatunk rá, hogy a most kezdődő évben világszerte fokozódik a tiltakozás az emberiséget fenyegető új eszköz ellen.
