Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
1978. január 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Elkészült a terv Leveleken flz intenzív fejlesztés útján — A mi termelőszövetkezetünk tervkészítéskor sajátos helyzetben van. 1975 januárjában egyesült három termelőszövetkezet, a magyi, a be- senyődi és a leveleki. A nagy termelőszövetkezet összesen 3300 hektáron gazdálkodik, és igazában az elmúlt évben raktuk le az adottságainkhoz legmegfelelőbb alapokat. 1977-ben csatlakoztunk 750 hektárral az IKR termelési rendszerhez, 100 hektárral a Szolánum burgonyatermelési rendszerhez. Ami számunkra sokat ígérő: 250 hektáros területen elkészült a leveleki víztározó, amely az öntözéses gazdálkodás lehetőségén túl haltenyésztésre is alkalmas. Bővebben termő fajták — Az 1978. évi terv készítésekor — mondja a főmérnök — az elmúlt három év eredményeiből indultunk ki. Őszi kalászost 630 hektáron termesztünk, fele-fele arányban búzát és rozsot. A búza 3 éves átlagtermése 31,2 mázsa volt, a rozsé 14,4 mázsa. Az 1978. évi tervben a búzát hektáronkénti átlagban 35 mázsával, a rozsot 16 mázsával terveztük. A termelésnövelés legfőbb alapja, hogy bár búzával nem veszünk részt termelési rendszerben, de alkalmazzuk az IKR termesztéstechnológiáját. Ezenkívül bővebben termő fajtákkal váltottuk fel az eddigieket, jórészt jubilejna- ja és martonvásári 4-es búzafajtákat vetettünk. A leveleki Dózsában ha termeltek is burgonyát, a száz hektárt sohasem érte el. A Balkányi Állami Gazdaság gesztorságával a termesztés a Szolánum rendszerben történik. — Idén, ha kismértékben is, de növeljük a burgonya termőterületét; 108 hektár lesz. Öntözött zöldbab — Különösen a zöldbab termelésében szeretnénk előbbre lépni. Három év átlagában a hektáronkénti átlagtermés 26,5 mázsa. Az elmúlt évben 33,5 mázsás termést értünk el. Az idei évre 35 mázsát terveztünk. Az öntözésnek itt lesz nagy szerepe, amelyet a tavaly feltöltött víztározó biztosít. A nagyüzemi zöldségtermesztés mellett tagjainkat is arra biztatjuk, hogy a háztájiban minél többen termesszenek zöldséget. A mondat befejező részével a tervezés egy lényeges részére utalt a főmérnök. — Amikor az üzemi terv összeállításához fogtunk, a háztáji termelés tervezése sem maradhatott ki. Az én véleményem az, hogy jövedelmezőbb, ha a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjeiken kukorica helyett zöldséget termelnek. Az állattartót ★ ★ táshoz a takarmányt a termelőszövetkezet biztosítja. Tavaly volt egy kis gondunk, mert háztáji területről 45 vagon káposztát szerződtek és 90 termett. Most arra ösztönözzük tagjainkat, hogy nagyobb részben paprikatermesztéssel foglalkozzanak. A leveleki Dózsa Termelő- szövetkezetben az állattenyésztés a növénytermesztéshez viszonyítva kis volumenű, az úgynevezett dália rendszerben 290 tehén után 10 vagon hús termelését, értékesítését tervezték. Ettől jelentősebb, hogy a 2300-as anyajuhállományukat év végére háromezerre növelik és 2650 mázsa húst értékesítenek. Emberek helyett gépek — Az idei termésnövelés alapjait 1977-ben részben már leraktuk. A még szükséges műszaki, technikai feltételeket mintegy 4 millió forintos beruházási költséggel biztosítjuk. Különösen a gépesítésre van nagy szükség, hiszen ez évben is, mintegy húsz—harminc fővel cáökken a dolgozólétszám. Természetes folyamat, az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény nálunk is érezteti hatását. A munkaerő-csökkenést gépesítéssel tudjuk csak ellensúlyozni. A megyei pártbizottság 1977 decemberi ha- a törekvés, de ahogy azt a főmérnök fogal- tározata a mezőgazdasági szövetkezetek terme- mazta; a lehetőség adott, csak élni kell vele. lésnövelését 1978-ra 4,5—5 százalékban határozta meg. A leveleki Dózsában ettől nagyobb Seres Ernő Munkásszállóban Vacsorától lefekvésig N yíregyháza, Tünde utca, KEMÉV-munkás- szállás, hétfő. A telepi műhelyekben fél négykor befejezték a munkát. Megmosakodtak, átöltöztek. Amikor a szálló lakóinak nagy része hazaérkezett, még mindig csak négy óra volt. Kívülről nem látszik többnek az épület, egy hagyományos irodaháznál, legfeljebb az ablakokban meglapuló nylonzacskók árulkodnak. És belülről? Szálloda-e, vagy otthon, vagy csak biztos hely, ahol tető van az ember feje felett. A legújabb besorolás szerint IV. osztályú munkásszálló. Sok vendégnek csak átmeneti szállás, van. aki csak egy-k°t éjszakát tölt itt. Vannak viszont, akik tartósan erre az életformára rendezkedtek be. Gaál Illés két és fél éve lakik a munkás- szállón. Melyik szobában? — Vagy kettes, vagy hármas, még soha nem néztem meg. Az a lényeg, hogy jobbra az első ajtó. Megnézhetjük. Nem is szoba, valóságos terem. Négy ágy végig a falak mentén, középen egy asztal, két szék és kész. Két darab közismert reprodukció a falon, lakat a beépített szekrényen. A ridegséget csupa egyforma piros faliszőnyeggel próbálták enyhíteni — nem sok eredménnyel. Mennyi időt töltenek e falak között? — Csak annyit, amennyit alszunk — felel Gaál szobatársa, Molnár János. — Munka után először is a vacsoráról gondoskodunk. Ez máris elvesz egy csomó időt, mert ki kell menni a telepről. Van ugyan egy bolt itt a szállón, de azt háromkor bezárják, amikor még dolgozunk. A kenyeret is kintről hozzuk. Vacsorától lefekvésig általában nem szoktunk a szobában tartózkodni, ha meg alszunk, mindegy, hogy barátságos-e, vagy nem. Vacsorától — lefekvésig... Ez az az idő, amit itt a legnehezebb megtervezni, s amiről másnap talán a legnehezebb számot adni. Molnár János hétfőn este elfogyasztotta a hazulról. Gyulaházáról hozott disznótorost — általában mindig hideget eszik vacsorára — utána lement a földszintre egy pingpongmeccsre. Gyakran játszik, az unalom ellen azonban nem ez a fő ellenszere. Inkább olvas. Most egy vastag Berkesi-könyvbe kezdett közepes színvonalúnak tartja, végig szeretné olvasni. Gaál Illést ezen az estén irigyelték. Nem volt gondja a vacsorafőzésre, a kislány szülei meghívták vacsorára. Ma nem volt különösebb programjuk, moziba sem mentek, csak sétáltak, beszélgettek. Ha estére bent marad a szállón, átnézi az újságokat, a tévét is nézné, ha lehetne, tudniillik, ha rendszeresen javítanák, amikor elromlik. A pingpongteremben elhallgat a pattogás. Mankó Gyula is befejezte a játszmát. Invitál, hogy nézzük meg a 15-ös szobát is, bár csak annyi a különbség, hogy az a folyosó másik oldalán van. Nincs még két hónapja, hogy belépett a vállalathoz, még nem melegedett meg a szállón. Szobatársáról annyit tud, hogy éjszakás, a nevét és munkahelyét nem tudja. Nem szoktak beszélgetni? — A szobatársat kapjuk, nem választjuk. Nem haragszunk mi egymásra, de nem is barátkozunk. Én különben is csak azzal tudok beszélgetni, akire kíváncsi vagyok. Gyakori vendég a szállón a mozi. A lakók jónak tartják, hogy helyükbe jönnek, hiszen olyan messze van a város. A műsor azonban nem valami híres, sokszor otthagyják félidőben. Jó lenne egy vezetékes rádió, amiből Készülnek a divatpulóverek a fehérgyarmati HÓDIKOT IV. számú szalagján. (Császár Csaba felvétele) Hangulatcsatorna ffM övetésre méltó a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságának kezdeményezése. Az áramszolgáltatók 1976 elején elhatározták, hogy kétéves próbaidőre kialakítják az „információs csatornát". Ez abból állt, hogy a KlSZ-alap- szervezetek kéthetente részletes információs jelentést küldtek az üzemi négyszögnek. A 340 fiatal által küldött jelentésekben egyebek között szó volt az anyagellátásról, a bérezésről, a hangulatról. A legtöbb információra válaszoltak a vezetők, több esetben intézkedtek is. Az információs csatornának is köszönhető, hogy az erőműben megszűnt a bérfeszültség. (nábrádi) reggel zeneszóra ébrednének — mint a hét végén otthon. És egy hűtőszekrény? Nem, az nem kell, sokféle ember megfordul itt, aztán amikor még közös szekrény volt, Molnár Jánosnak is eltűnt a vacsorája. Egyébként mind a hárman ilyennek képzelték a szállót. Nem luxuslakásnak, bár a Bethlen Gábor utcai szálló sokkal különb ennél. Többnek, mint egy olyan szállodát, ahol senki nem ismeri a másikat és sokkal kevesebbnek, mint egy igazi otthont. Hogy milyen lesz az az igazi otthon, arról még homályos elképzeléseik sincsenek. Húsz év körüliek mind a hárman, odébb van még a családalapítás. Mankó úgy gondolja, itt marad egy darabig, még nem tudja meddig. Gaál talán addig, amíg meg nem nősül. Molnár azt is el tudja képzelni, hogy egész életében munkásszállón lakjon. A szomszédban egy bácsi már hat éve itt lakik, pedig családja is van... S zerettük volna a szomszédot meglátogatni. Nyolc óra tíz perckor azonban már hiába kopogtattunk. Az erős horkolás jelezte: holnap reggelig mit sem tud szállóról, családról, életről. Sokan már a lefekvéshez készülődtek. Verdes Ferenc portás még egyszer körüljárta a közös helyiségeket, kikapcsolta a villanyt a főzőlap alatt — valaki elfelejtette — s visszaült a fülkéjébe, megvárni a reggelt. B. E. Záhonyi átrakókörzet: Tolatás — rádióval A záhonyi vasúti átrakókörzetben az-^gyik legnehezebb, legtöbb figyelmet kívánó munka az üres és rakott kocsik rendezése. A forgalom lebonyolítását nehezíti, hogy sok az ívben fekvő vágány, a kocsirendezők ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. E nehézségek enyhítését szolgálja a rádiós tolatásirányítási rendszer kialakítása, amellyel jobb kapcsolatot tudnak tartani egymással a sínek mellett tartózkodók. Bevezetésére az év második felében kerül sor. Szabolcsi portrék: Egy targoncás Nagyhalászból A GYÄRBAN ma ott kezdődik a munka, ahol. valaha befejeződött. Kezdetben volt a kenderfeltárás, az áztatás és a tilolás: 1957-bén léptek egyet, ráálltak a matrac- gyártásra. Ma kikészített kenderrel dolgoznak, továbbá műszálakkal zsákot készítenek minden mennyiségben, a régiből csak a matrac maradt meg hírmondónak. Szabó Mihály még akkor kezdett az üzemben dolgozni, amikor kenderből állt itt a világ. Első és egyetlen munkakönyvi bejegyzése 1947. június 17-én kelt. Egy hét múlva kapta első fizetését, pontosan 88 forintot. Azóta a következők történtek vele: ELŐSZÖR anyagmozgató volt. Utána fűtő vizsgát tett. Később gépkezelői képesítést szerzett. Ezt követően a gépházban dolgozott, a gőzgépeket istápolta, hiszen gőzre járt akkor a nagyhalászi gyárban minden. Kitanulta a mozdonyvezetés fortélyait, és az anyagokat fuvarozó szerelvényeket vezette. Ezt tizenhat esztendős szünet követte, majd újabb tanfolyamra ment: a tüzes gőzparipát a virgonc targoncára cserélte fel. A sínek nem fegyelmezik többé, járműjével a gépek között cikázik. HUSZONHÁROM éve megnősült. Felnevelt két fiút. Épített egy házat. Gyerekeinek szakmát adott: ők is a gyárban dolgoznak, akárcsak két testvére, felesége és menye. Továbbá: 1951-ben belépett a pártba, tizenhárom esztendeje pedig munkásőr is. A felsorolást végig olvasva úgy gondolhatnánk, nyugdíj előtt áll. Pedig negyvenhét éves múlt csak. Magas, szálas ember, a sokat bírók fajtájából, ökle mint a pöröly, de gesztusai lágyak. A dátumok csontvázára így rakta fel az izmokat: — Apámat elvitte a háború, kereső nélkül maradtunk. Dolgozni kellett, én voltam a legidősebb hármunk közül, rám hárult a kenyérnek való megszerzése. Munkát csak a kendergyár adhatott: akkor még válogathattak a munkásokban, az apák a fiúkat, testvér a testvért hívta maga után dolgozni. Egész családok éltek innét: ajánlásra vettek fel engem is... NEM OLYAN ez a gyár, mint a régi, poros, szennyes üzem volt. Az áztatás után kézzel kellett a kendert a medencékből kiszedni: ömlött belőlük a víz, és egy- egy kazal negyven kilót is kitett. Csak a hatvanas években hoztak darut... Lassan minden megváltozik. Ott van az udvarban az a két öreg gőzmozdony, azokkal fűtünk. Jövőre ezeket is elviszik... Ügy mondja, úgy pillant abba az irányban, ahol a kiérdemesült öregek állnak, úgy tesz tétova mozdulatot nehéz kezével, mintha sajnálna megválni tőlük. — Engem minden ide köt. Talán nem is hűséges voltam, hiszen nem volt miért nem annak lenni. Kétszáz méterre lakom, ez jó. Különösebb válságaim sosem voltak itt, egyszer sem támadt az a gondolatom, hogy „el innét”. Fiaim felnőttek, amelyik megnősült, az is itt építkezik. Segítek neki, összefogunk, ahányan vagyunk. Jön majd a kisebbik is: őt sem hagyom cserben. Ami szabad időm eddig az életben volt, abban mindig építkeztem, vagy a gyümölcsfáimmal szöszmötöltem... KEZÉT ÖSSZEKULCSOLJA, szinte roppannak az újjai. Vállát kifeszíti, derekát meghúzza. — Én mindig is szerettem a rendet, a fegyelmet. Ez vonzott részben a munkásőrök közé is. Harminc év alatt sikerült rendet teremtenem magam körül, ezt már semmivel sem cserélném fel... Speidl Zoltán Újabb növényekkel léptek rendszerbe A termelőszövetkezetekben metszik a fákat, zetben a tervkészítés nagy feladatát már lejavítják az erőgépeket, készülnek a tél végi, tudták. Snekszer Mihály főmérnök január 9- tavaszi nagy munkákra, de készül az 1978. évi én az összesítőfüzetből idézhette a számokat, terv is. A leveleki Dózsa Termelőszövetke-
