Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 13. Kikeltek az első kiscsirkék Január első napjaiban kikel­tek a csirkék a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet keltetőjében. A „kotlós”, a nyolc—tízezres keltető 1978- ban több mint félmillió csi­bének „ad életet”. A háztáji gazdaságokban kedvelt Hampsbyre és Plimut keresz- tezésű csirkéket a BOV veszi át és értékesíti. Az első ke­lésből a 6 ezer darabos szál­lítmány már elment. A felvé­tel Ficze Károlyné „bábásko­dása” mellett a tojásból ki­búvó első idei kiscsibékről készült. (Szabó László felv.) VEVŐK MISKOLCRÓL, KARCAGRÓL Nálunk a legolcsóbb a piac? Helypénz, ellátás, viszonteladók Egy tyúkot a kukába rej­tett el az egyik vásározó asz- szony, hogy ne kelljen érte helypénzt fizetnie. Kiderült azonban, a turpisság, amikor sírva panaszolta a hely pénz- szedőnek, hogy elemelte va­laki a portékáját, próbálják meg előkeríteni. Hasonló ese­tekkel gyakran találkoznak a Nyíregyházi Piac- és Vásár- gazdálkodási Iroda dolgozói. Három piac fenntartása és ellenőrzése tartozik a felada­taik közé. Ók segítik, hogy a megyeszékhely lakói mindig elegendő mennyiségű és olcsó árut vehessenek piacainkon. Ez nem kis gondot jelent, hi­szen egy-egy szombati na­pon olykor-olykor 6 ezer em­ber fordul meg csak a Búza téri piacon. Az ellátásukat nem lehet csupán az ingado­zó felhozatalra bízni. Min­dennap ellenőrzik a kínála­tot, s ha valamiből nincs ele­gendő mennyiség, kapcsolat­ba lépnek a ZÖLDÉRT-tel, tsz-ekkel, vagy a konzerv­gyárral, akik rövid időn be­lül szállítják azt — tudtuk meg Beregvári Zoltántól, az iroda vezetőjétől. De nemcsak ebből a szem­pontból jelentős a ZÖLDÉRT- tel való jó kapcsolat. A fel­hozatal közel 45 százaléka tőlük származik, így az árak alakulására döntő hatással vannak. A vásárlók szempontjából az 1977-es év kedvezőbb volt a korábbinál. Körülbelül 150 százalékkal több áruból ‘ vá­laszthattak a vevők, az árak pedig mintegy 30—32 száza lékkai csökkentek. Mégsem lehetünk minden téren elégedettek. A primőr árukból még mindig nagyon kevés van, gyakran egyálta Ián nincs, pedig az eladáshoz hely is akadna, hát még ve­vő. A Búza téri piac szélén lévő pavilonok csúnyák, ta­tarozásra szorulnának, hisz’ még legalább két éven ke­resztül állni fognak. Erre azonban — úgy tűnik — egyelőre nem kerül sor. Hamarosan a Búza téri ABC szomszédságában né­hány éven belül felépül a kétszintes, fedett piac épüle­te, melyhez egy 500 adagos étterem is készül, nem kell majd az eladóknak és a ve­vőknek szélben-fagyban a szabadban ácsorogniuk. Kántor Éva Katalin-nap, fegyelmivel A faragó brigád alaposan megünnepelte a Katalin-na- pot. Nem nézve a munkaidőt, valamennyien felhajtottak néhány pohárkával. Ám bár­mennyire a telep túlsó sar­kában dolgoztak, mégis ész­revették, megtudták, hogy tea helyett pálinkával mele­gítették magukat. Leváltották a műszakvezetőt Hazaküldték őket, fegyel­mit kaptak, a nyereségré­szesedés valamilyen mérté­kű megvonása járt az italo­zásért. Csak egy ember, D. S. jelentkezett, hogy őt pedig ne állítsák ki a munkából, mert nem ivott. Így aztán ő kimaradt a fegyelmiből, de elvesztette munkatársai bi­zalmát. Mi több, a tettleges- ségtől is úgy kellett egy íz­ben megmenteni. Azóta D. S. új munkahe­lyet keresett magának, ám a baktalórántházi erdészet fű­részüzemében korántsem csillapodtak le a kedélyek. János-nap estéjén L. M. ve­szett össze műszakvezetőjé­vel. Az ezt követő vizsgálat kiderítette, hogy egyikük sem volt teljesen vétlen. Újabb fegyelmik következtek, ame­lyek után Sz. J. már nem műszakvezető többé, hanem visszatért a termelőmunká­ba. L. M-nek anyagiakban mérheti a családja, hét gyer­meke, hogy a fegyelmezet­lenségnek ára van. Az üzemvezető szobájában oklevél függ a falon. Bizo­nyítja, hogy a munkaver­senyben milyen eredménye­ket értek el, címeket szerez­tek meg. Látszólag ellent­mondás van az előbbi visel­kedés és az oklevelek között. — Nem lehet elnézni a fe­gyelmezetlenséget — fogal­mazza meg Kozma Károly erdészetvezető. — Az elkö­vetett vétség súlyával azo­nos mértékű felelősségre vo­nást alkalmaztunk. A felmondó levél A faragó részleg — ahol a fenyőrönkökből gépi segít­séggel és igen nehéz fizikai munkával gerendákat készí­tenek — az" egyik legnehe­zebb munkahely a fűrész­üzemben. Többnyire ide te­szik az új embereket, hogy ezt megszokva már másutt is dolgozhassanak. Vannak vi­szont olyanok is, akik évek óta dolgoznak itt, többet ke­resve, mint néhány fűrész­üzemi gépmunkás. A telje­sítmények többnyire száz százalékon felül vannak. Eh­hez viszont összeszokott bri­gádra van szükség, mert a nyolc ember munkája össze­függ, a teljesítmény aszerint alakul, mennyire tartanak lépést egymással, hogyan dolgoznak egymás keze alá. D. S., amikor decemberben beadta felmondó levelét így indokolt: „Közelebbi munka­hely és jobb kereseti lehető­ség.” Ám az üzemvezető, Lőj József ezt a következőkkel kommentálta: „Sajnos, a dolgozó a kollektívába nem tud beilleszkedni és munka- intenzitása is nagymérték­ben kifogásolható.” Mindez nem csak egy po­hárka pálinka hatása. Sok­kal inkább annak tudható be, hogy az eredmények el­lenére is van még tennivaló a munkások nevelésében, a munkakörülmények szaka­datlan javításában. Javítani a légkörön A fűrészüzemben ebben kell változtatni ahhoz, hogy a ve­zetők se találgassanak, nyo­mozzanak, hanem közösen igyekezzenek javítani a mun­kahelyi légkörön, megtartva az eddigi humánus bánás­módot, azonban törekedve a felmerülő viták mielőbbi megoldására. Lányi Botond A. Lobogdnov: A legújabb divat dem a fordítást, ő vágja. A ruha ma­xi volt. Egy hétig jártam ezzel az Ól­jával. Most a japán jött divatba. A hieroglifákat er­nyőre rajzolják. Polgártársak, se­gítsetek! Hol ta­lálhatnék egy lányt japán ernyő­vel? Ford.: Laczik Mária Magának „kézbesített“, lecsukják... Ritka bravúrt hajtott vég­re Papp Ferenc 26 éves új­fehértói lakos: mindössze hét hónapig dolgozott postai kéz­besítőként és közel 21 ezer forintot sikkasztott el. Papp a múlt év januárjától volt az újfehértói posta dolgozója, s már márciusra kitalálta, ho­gyan lehet könnyen pénzhez jutni. Átvette a postán a kül­deményeket, kiválasztott hat családot és a nekik küldött különböző összegeket nem továbbította. Az utalványo­kat aláhamisította, a pénzt zsebrevágta és a postán el­számolt a hamis utalványok­kal. Papp Ferencet a Nyíregy­házi Járásbíróság magán­okirat-hamisítással folytató­lagosan elkövetett sikkasz­tásért 8 hónap börtönre ítél­te. Fellebbezés folytán a me­gyei bíróság elé került az ügy, ám ítélet nem született, mert gyanú merült fel arra, hogy Papp a már felderített 20 950 forinton kívül még újabb 17—18 ezer forintot sikkasztott el. Az ítélet tehát még nem jogerős. Több figyelmet, nagyobb fegyelmet! 20 halálos üzemi baleset A megye iparában, mező- gazdaságában, hivatalaiban és intézményeiben mintegy 280 ezer aktív keresőt tar­tunk számon. Az ipar és a mezőgazdaság dinamikus fej­lődésével lépést kell tartania a munkavédelemnek is. A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága megállapította, hogy az el­múlt évben úgy a balesetek, mint a kiesett munkanapok száma csökkent. Ám ez a csökkenés egyáltalán nem megnyugtató. 1977-ben a megye iparában 12-en, a me­zőgazdaságban pedig 8-an szenvedtek halálos üzemi balesetet. Sok még mindig a súlyos, csonkulásos baleset is. Legtöbb a halálos baleset a vasútnál, a közlekedés egyéb területein, valamint az építő­iparban. Az ÉPSZER-nél pél­dául az elmúlt évben három halálos üzemi baleset tör­tént. Viszonylag magas a balesetek száma a kisvárdai HUNNIACOOP-nál, a Nyír­egyházi Konzervgyárán, az állatforgalmi és húsipari vál­lalatnál, az újpesti Gyapjú­szövőgyár újfehértói gyár­egységében, a tuzséri ER- DÉRT-nél, a FEFAG-nál. Ezek mellett tovább lehetne sorolni azokat a munkahe­lyeket, ahol a szakszervezeti munkavédelem 1977-ben sok hiányossággal találkozott. A baleseti okok között leg­gyakoribbak: a tárgyak, és a személyek esése, az erő- és munkagépek hiányos kar­bantartása, helytelen üze­meltetés, a szabálytalan anyagmozgatás. Az üzemi balesetek csökkentésének egyik legdöntőbb láncszeme a munkavédelem fokozottabb társadalmivá tétele. Élőbbé és hatékonyabbá kell tenni minden műhelyben és mun­kahelyen a munkavédelmi őrmozgalmat. Ez a feladat a szakszervezeti bizottságokra, a műhelybizottságokra vár. A biztonsági megbízottak és a munkavédelmi előadók szakmai képzésének fokozá­sával, illetve alkalmasabb emberek kiválasztásaival le­het előbbre lépni. Ezzel együtt üzemeink jelentős ré­szében a jövőben szükséges tovább javítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, a szociális ellátottságot. (sigér) EGY CIGARETTA: —5 perc az életből E gy átlag dohányos minden cigarettával mintegy 5,5 perccel csökkenti átlagos élettarta­mát” — ezt az ítéletet mondta ki a londoni Royal College of Physicians 15 év leforgása alatt harmadszor elvégzett kutatásának be­számolójában. Az orvosszakértők nem­csak mindenfajta dohány- reklám fokozatos megszün­tetését, az egészségre legká­rosabb márkák megadózta­tását és a cigarettaautoma­táknak a gyermekek számá­ra el nem érhető helyen történő felállításának betil­tását követelik. Azt követe­lik, hogy a közvélemény alapvetően változtassa meg hozzáállását a dohányzás­hoz. A közvéleményben a nemdohányzásnak kellene normává válnia: „Előnyben kell részesíteni a nemdo­hányzóknak azt a jogát, hogy dohánymentes zóná­ban lakhassanak, dolgozhas­sanak, utazhassanak, vásá­rolhassanak, szórakozhassa­nak és orvosi kezelést ve­gyenek igénybe” — mondja ki a jelentés egy közvéle­mény-kutatásra utalva, mely szerint még a dohá­nyosok 50 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy az üzle­tekben, éttermekben, mo­zikban, repülőgépeken, vo­natokon és buszokon erő­sebben korlátozni kell a do­hányzást. A riport megállapítja, hogy évente kb. 25 000 an­gol hal meg 35—65 éves ko­rában dohányzás ártalmai­nak következtében. Minden harmadik dohányos szen­vedélyének áldozata. „A do­hányzás nemcsak megrövi­díti az életet, hanem tartós egészségi károsodásokat is okoz.” A jelentés szerint Nagy- Britanniában évente 50 millió munkaóra megy ve­szendőbe a cigaretta miatt, és azok az erős dohányosok, akik naponta 20 vagy több cigarettát szívnak el, „két­szer annyit hiányoznak munkahelyükről, mint a nemdohányzók”. Nyíregyházi óvodások az Oz közben. (H. J. felv.) I EGY POHÁR PÁLINKA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI | Az idegen nyel- ' vek elsajátításá- I nak ezt a módját ' teljesen véletlenül fedeztem fel. Em­lékszem, egyszer uborkáért álltam sorban. Előttem egy csinos, fiatal lány divatos puló­verben, amelyen felirat díszelgett, de nem az általam ismert betűkkel. Kérdem a lánytól, mit jelentenek ezek a szavak? Mi­re a sor rám ke­rült, az abc felét már megtanul­tam. A második ta­lálkozás után az egész ábc-t fújtam — nem volt szük­ség újabb találko­zásra. Aztán a kávé­házban táncoltam egy lánnyal. Diák­lány volt, a ruhá­ján angol szavak ékeskedtek. Kér­TÉLI VERÓFÉNYBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom