Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
1978. január 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Kísérleti távvezeték A kísérleti állomás szerelése. (Fotó: APN — K$) A Szovjetunió villamosításának jelenlegi 10 éves tervében az elektromos rendszer teljesítőképességét 1980- ig a tíz évvel ezelőtti 154 000 megawatthoz képest 180 000 megawatt új kapacitás beépítésével növelik. Ezzel együtt jár a távvezeték-hálózat nagyarányú továbbfejlesztése. Már épül egy kb. 2300 kilométer hosszú, 1500 kilovoltos egyenáramú átviteli vezeték a kazahsztáni Eki- basztuztól a Moszkva közelében levő Tambovig. Az igen nagy feszültségű váltakozó áramú energiaátvitel szempontjából nagy fontosságú a Don-medencét Vinnyicán keresztül Lvovval összekötő kb. 900 kilométer hosszú, 750 kilovoltos távvezeték. Ennek alapjául az a kb. 80 kilométer hosszú kísérleti vezetékszakasz szolgált, amelyet Konakovo és Moszkva között építettek ki és amelyet most 2265 kilovolt feszültségű váltakozó áramú energiaátvileire szándékoznak továbbfejleszteni. Ezen a feszültségen 20 000 megawattot, kb. 1350 kilométer távolságra lehet gazdaságosan eljuttatni. Tádzsikisztán központi részén, több mint 3000 méter magas hegyek között épült fel az Anzob nevű, nagy feszültségű kísérleti állomás. Munkatársai azokat a fizikai folyamatokat tanulmányozzák, amelyek a magas hegyek között húzódó elektroimpulzust előállító áramfejlesztő. mos távvezetékekben mennek végbe. Az állomáson olyan kísérleti generátort helyeztek üzembe, amely a viharok esetén keletkező igen nagy feszültségű elektromos impulzusok előállítására alkalmas. A tudósok tisztázni akarják, milyen megbízható a tervezett elektromos távvezetékek szigetelése. Kutatási eredményeik meggyorsíthatják a hegyek között húzódó elektromos távvezetékek, a nagy- és szuper nagy feszültségű alállomások építését, fokozhatják megbízhatóságukat. Hol „halljuk"a zenét? Pszichiáterek egy kutató- csoportja arra keresett választ, hogy a zenei hallás képességének melyik agyfélteke a székhelye. Zeneileg képzetlen és képzett kísérleti személyek nagyobb csoportjait vizsgálták meg abból a szempontból, hogy melyik fülükkel ismernek fel, majd reprodukálnak (például elfü- työlnek) egy dallamot és egy akkordot. A dallam felismerésének találati számából arra a megállapításra jutottak, hogy a képzetlen csoport tagjai azt inkább a bal fülükkel halot- ták, illetve ismerték fel, míg a képzett zenészeknek a jobb fülük volt érzékenyebb, vagyis azzal értek el több „találatot”. Ebből a ^kutatók arra következtettek, hogy a zenei tanulmányok, a hallás „edzése” a bal agy féltekét fejleszti. A fülből kiinduló érző idegpályák ugyanis kereszteződnek: a bal fülből a jobb, a jobból a bal agy féltekébe futnak. Az akkordok felismerésében ezt a sajátosságot nem sikerült bizonyítani. Képünkön: az „Arc Royal" brit repülőgép-anyahajó. Hossza 258 méter, 60 d arab repülőgép szállhat le rá. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Repülőtér — a tengeren Napjaink katonai és polgári repülőgépei számára nagyméretű — 2—3 kilométer hosszú — bonyolult fel- és leszállító berendezéssel ellátott repülőterek szükségesek. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak fel- és leszállni a repülőgépek a repülőgép- anyahajókon, amelyek akármilyen nagyok, mégsem hasonlíthatók össze a repülőterek futópályáival. A repülőgép-anyahajó fedélzetének csak egy 80—100 méter hosz- szú része szolgál felszállásra, ez a szárazföldi repülőtéri felszállópálya hosszának mindössze 3—5 százaléka. A repülőgépek felszállását úgy is elősegítik, hogy a hajó a repülőgépek felszállásakor teljes sebességgel halad előre, s ezzel megnő a repülőgép sebessége az őt szállító hajó sebességével. A másik mód az, hogy külön vonóerővel megnövelik a repülőgép gyorsulását és így előbb éri el az emelkedéshez szükséges sebességet. Ennél a katapultálásnál a repülőgépre egy vontatókötelet erősítenek, s ezt nagy erővel hirtelen meghúzzák. Bonyolultabb művelet a leszállás. A repülőgép leszállása közben a hajó a leszállni szándékozó repülőgép haladási irányával megegyező irányban teljes sebességgel halad, ez majdnem felére csökkenti a kifutási út hosszát. Ez természetesen önmagában még kevés, különféle fékezőszerkezetekre is szükség van. A legfontosabb ilyen szerkezet a hajó leszállópályáján a leszállás irányára merőlegesen kifeszített drótkötél. Ez a fedélzettől 5—10 centiméter magasságban húzódik, végei pedig hidraulikus vagy pneumatikus fékezőhengerben levő dugattyúhoz csatlakoznak. Miközben a gép megközelíti a fedélzetet, a repülőgép alján levő horog beleakad a kifeszített drótkötélbe, így a repülőgép lefékeződik. A leszállópályán általában 4—6 fékező drótkötél van kifeszítve: ha a repülőgép horga nem akadna bele az elsőbe, még találkozhat a másodikkal, harmadikkal. A repülőgép-anya- hajót ezenkívül még fékezőhálóval is ellátják. Ez a leszállópálya végén feszül, anyaga vastag nylon. Iparfejlesztés — felsőfokon A második világháborút követően Bulgária egyike volt Európa iparilag legelmaradottabb országainak. Az azóta eltelt három évtizedben gyökeresen megváltozott a helyzet, s napjainkig a bolgár ipar az európai „középmezőnyben” vívott ki helyet magának. Az utóbbi években a leggyorsabban az elektronika és az elektrotechnika fejlődött, ezen belül is a számítástechnika, az ügyviteltechnika, a rádió- technika, a hírközlési és az automatizálási technika. A számítástechnikai termékek közül központi egységeket, mágnesszalagos, tárcsás és mágnesdobos memóriaegységeket, kiíró-nyomtató gépeket és más perifériákat fejlesztettek ki a bolgár szakemberek. Szervezéstechnikai eszközeik között jelentős helyet foglal el az „EL- KA” elektronikus kalkulátor, amelyet korszerű integrált áramkörökkel szerkesztettek meg. Nagymértékben bővült Bulgáriában a híradástechnika és a rádiótechnika gyártmánystruktúrája. Üj termékek a telefonközpontok, a telefonerősítő berendezések és a rádiórelé berendezések, amelyek nagy távolságra biztosítják az összeköttetést. Tömeggyártásban készülnek a mikrohullámú rádióállomások és a rádiólokációs állomások a folyami és a tengeri forgalom számára. Az ipari automatika elfogadott egységes rendszerének megfelelően fejlesztették az automatika készülékeit és eszközeit — ezek alkatrész- választékából láthatunk néhányat a képen —, főleg a villamos- és a pneumatikus végrehajtó elemeket. Emellett megalkották a numerikus irányítási rendszereket is a fémmegmunkáló szerszámgépekhez. Á ciklámen Eléggé elterjedt cserepes növényeink közé tartozik. Szépségével hozzájárul lakásunk díszítéséhez, lakáskultúránk javításához. Aki szereti a dísznövényeket, mindig nagy érdeklődéssel figyeli annak életét. Gyakran látjuk, hogy a ciklámen levelei kunkorodnak, s ha a cserépből kiemeljük a növényt, akkor annak gyökerén a gubacsok tömegeit találjuk, melyet nem más. mint a tok- tápnövényü gyökérgubacs — fonálféreg okozott. Ellene 2 százalékos formaldehides fertőtlenítéssel védekezünk. Mivel soktápnövényű. alkalmazhatjuk más növénynél is a gyógymódot. Az előbbin kívül még számos kártevő ..bántja” a cikláment, amelyek közül leggyakoribbak a tripnek. levéltetvek, szamócaatkák és a sodrómolyok hernyói. Alkalmazhatunk ellenük Diasinont 0,3 százalékban. Gu- rathisut 0,2 százalékban. A besodródó levelek arról árulkodnak, hogy ott szamócaatka, vagy „ciklámenatka” van jelen. A sodrómolyok hernyói a levélnyeleket szokták kirágni. A kártevőkön kívül komoly károkat okozhatnak a cikláment károsító kórokozók is. Ha látjuk azt, hogy a levelektől kiindulva a növény hervad, akkor a bámulást gomba okozta, és ellene Orthocid 0,5 százalékos oldatának gyakori beöntözését kell alkalmazni. Olyan esetben, amikor a növény féloldalon sárgul, hervad, majd elpusztul, akkor tősárgulásról, tőpusztulásról van szó. Ekkor a növényt gyorsan semmisítsük meg és a cserepeket, ládákat fertőtlenítsük Formaldehid 2 százalékos oldatával. A virágszirmokon a 2—3 milliméteres kerek foltok, melyek közepükön szürkésbarnára piheződnek. arról árulkodnak, hogy ott a szürkepenészes rothadás károsít. Ellene Orthocid 0,3 százalékos oldatával öntözzünk több alkalommal. A rövid virágképződést okozhatja az egyenetlen vízellátás, helytelen tápanyagellátás (sok nitrogén és mész, kevés foszfor, kálcium és magnézium), illetve tápanyaghiány, helytelen talajkeverék és erős hőmérsékletingadozás. Érdemes ciklámenünket edzeni, szellőztetni, mert akkor elkerülhetjük a virágbimbók her- vadását. rothadását. Takács Bertalan, Dombrád Fűtés hideg vizzel Szakemberek körében nagy feltűnést keltett a Budapesti Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézetének bejelentése: fóliaházakban hideg vízzel is fűthetünk. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthető a zöldséghajtatás költsége. A drága olaj-, gáz-, vagy széntüzelésű kazánok helyett egyszerűen csak hideg, vizet kell használ-, ni. Kísérletekkel igazolták, hogy egy hektár fóliaház fűtéséhez, mínusz 20 Celsius-fok külső hőmérséklet esetén, percenként 30 hektoliter víz szükséges. Ebből 1 millió 800 ezer kalória energia nyerhető óránként. Ugyanezt a hőmennyiséget csak 10 OTG-olajgenerátor- ral lehet biztosítani. így az új módszer gazdaságosságán nem vitatkozik senki. A nagyüzemekben is hozzákezdtek megvalósításához. Főként a meglévő fóliaházakat alakítják át. Mivel házilag is könnyen elkészíthető: a vállalkozó kedvű kiskerttulajdonosoknak is javasolható ez a termesztéstechnológiai újdonság. Mi a vízfüggönyös fóliasátor? Dupla takarású fóliaház. A kettős takarás között 30—40 centiméteres távolságot kell biztosítani, ahol szórófejekkel állandóan permetezzük a hideg vizet. A belső fóliátakaráson végigcsurgó víz hőt ad le, s ezáltal kedvező körülmények között fejlődhetnek a különböző zöldségfélék. A két eltérő nagyságú fóliaház egymás fölé helyezése némi többletkiadás, de ez elenyésző az energiaköltség megtakarításához viszonyítva. A vázépítésnél felhasználhatjuk a megszokott anyagokat. a fa-, a műanyag, vagy alumínium bordákat. A kisebb, tehát belső fóliaházra ráhúzzuk a fóliát a hajtatás megkezdése előtt. A fólia rögzítését a talaj felszínén vízszintesen végigvezetett léccel oldjuk meg. Elföldelni nem kell. mert így fóliából is kialakíthatjuk a fűtővizet összegyűjtő csatornát. Arra kell ügyelni, hogy kis árkocs- kát készítsünk előzőleg a földfelszínből, melynek lejtése lehetővé tesz a víz állandó lefolyását. Ezzel a módszerrel olcsón megoldhatjuk a víz elvezetését. Emellett jobban szigetel a fólia a két ház között, s a visszafolyó víz megmaradt hője még fűti is a talajt. A melegítő hatás a talajban átterjed a külső fóliaházon túlra is, ahol a havat is elolvasztja. A belső fólia gerince fölé kell elhelyezni a vízvezeték-rendszert, Ez nem más, mint szórófejekkel ellátott műanyag cső. A Pest megyei Müanyagüzem már gyárt jó minőségű, e célra teljesen megfelelő műanyag csövet. Hazánkban a FERRO- GLOBUS forgalmazza és a kistermelők is korlátlanul megvásárolhatják. A műanyag cső azért is javasolt, mert élettar- _tanja.8—10 é,y. a fagy és magas hő ném károsítja. A gerinc fölött végigvezetett műanyag csőre másfél méterenként 10 milliméter nagyságú menetes lyukakat kell fúrni. Ezekbe a lyukakba csavarhatjuk be a műanyag szórófejeket. Ilyen szórófej bármely vetőmagboltban beszerezhető. A csőrendszerbe 1,2 atmoszféra nyomással kell a fűtésre' használható hideg vizet eljuttatni. A szórófejekből a vizet a belső fóliaházra permetezzük. Általában egy szórófejből 4 liter víz porlasztható ki percenként. A fagyásveszély miatt nagyon gondosan kell szigetelni a kúttól a fóliaházig vezető csővezetéket — legjobb erre üveggyapotot használni. Ezután kezdhetünk hozzá a külső fóliaház takarásához. A bordák mentén 20—30 centiméter mélységben kiássuk a földet,. és ebbe fektetjük a fólia alsó részét. Földet szórunk rá, majd visszahajtjuk, ezzel aztán jól megfeszítjük az egész fóliát. Végezetül földdel gondosan letakarjuk. Fontos, hogy a fóliaházak végeinél is dupla takarást készítsünk a hőszigetelés biztosítása miatt. Az így elkészített dupla falú fóliaházban a külső hőmérséklettől függetlenül hajtathatunk, főként hidegtűró zöldségféléket. Az ügyesebbek már paprika-, vagy paradicsomhajtatásra is vállalkozhatnak. Ha 10 Cel- sius-fokos víz áll rendelkezésünkre, s ezt használjuk fel a fűtésre, mikor a külső hőmérséklet mínusz 15—20 fok körül mozog, akkor a belső fóliaházban 5—8 fok mérhető. A kettős falú fóliaház így tulajdonképpen természetes központi fűtéssel melegített. A plusz 10 Celsi- us-fokos víz szétporlasztásakor a hő egy részét átadja a fóliasátornak, s néhány fokot hülve ismét visszaszivároghat a talajba. A vízfüggöny tehát olyan fűtési mód. melynél a tüzelő jóformán ingyen van. A víz szivattyúzása és a rendszerbe történő áramoltatása villanyenergiát igényel, de ez nem befolyásolja jelentősen a költségeket. Sz. Cs. Fagymentes út A téli fagykárok javítása az utakon évről évre sok munkába és pénzbe kerül. Az útburkolat fagyvédelmére ezért az NSZK-ban új módszert próbálnak ki. A szokásos kavicsalap helyett a Harz-hegységben létesített 150 méter hosszú kísérleti útszakaszon vékony műanyag lapokat és 3,5 centiméter vastag hőszigetelő hablemezeket fektettek le, s ezekre került a szokásos útburkolat, így akarják megakadályozni a téli fagy behatolását az úttest alatti talajba, s ezzel elkerülni a felfagyást. A kísérleti szakaszba épített kábelen keresztül állandóan ellenőrizni lehet az úttest burkolatának nedvességtartalmát és hőmérsékletét. A kísérleti munkálatok előreláthatólag — két esztendőt vesznek majd igénybe. ÚJDONSÁGOK, TÜDOMÁNYOS KUTAIÁSOK
