Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. január 29. o ALACSONY KALÓRIAÉRTÉKŰ Ételek TELI SALATA: (87 kaló­ria) . 5 dkg fehér káposzta, 5 dkg sárgarépa, 2 dkg kel­bimbó, savanyú uborka, 2 evőkanál joghurt, 3 gramm olaj, 1 csipetnyi cukor, pap­rika. Az előkészített fehér ká­posztát lereszeljük és 1 csi­petnyi sóval puhára párol­juk. Hozzáadjuk a darált sár­garépát és kelbimbót, vala­mint a karikára vágott ubor­kát. A többi hozzávalót egy­mással jól elkeverjük és a salátával is összekeverjük. REGGELI LEVES: (232 ka­lória). 2 dkg búzadara, 2 dl tej, 5 dkg alma, 1 csipetnyi só. 5 gr cukor. A darát előző este beáztat­juk 5 evőkanál vízben. Reg­gel hozzáöntjük a tejet és együtt felfőzzük, majd a da­rát kis lángon forrni hagy­juk. Majd hozzáadtuk a meg­reszelt almát. Végül sóval és cukorral ízesítjük a levest. CSIRKETÁL: (258 kalória). 10 dkg csirkehús, só, répák, 1 dkg margarin, l dkg liszt, fél tojás sárgája, 1 kávéska­nál kapor, 1 kávéskanál cit­romlé. A csirkehúst 2 dl vízben sóval és zöldségekkel (répá­val, stb.) jól megfőzzük. Fel- forrósított margarinban a lisztet aranysárgára pirítjuk, majd a húslével felöntjük és jól felforraljuk. Tojás sárgá­ját keverünk bele. Majd hozzáadjuk az apróra vágott kaprot és a kockára vágott csirkehúst, citromlével ízesít­jük. TÜRÓ SÁRGARÉPÁVAL: (40 kalória). 4 dkg túró, 2 dkg sárgarépa, l kávéskanál citromlé, só, bors. A túrót reszelt sárgarépá­val és a többi hozzávalóval elkeverjük, fűszerezzük. ÜDlTÖ ITAL: (61 kalória). Vj ül almaié, V2 dl paradi­csomlé, 1 evőkanál málna­szörp, 1 dl ásványvíz. A hoz­závalókat összeöntjük és ösz- szekeverjük. ALMAFELFÜJT: (224 kaló­ria). 1,5 dl tej, ‘/o dkg gríz, 1 késhegynyi reszelt citrom­héj, só, édesítő (szaharin), 15 dkg alma, őrölt ánizs, fél to­jásfehérje. Tejből, grízből, citromhéj­ból, valamint 1 csipetnyi só­ból pudingot főzünk és kevés édesítővel ízesítjük. A mag­házától megtisztított almát szeletekre vágjuk és egy kis bezsírozott sütőformában ré­tegesen grízt, majd almát — kevés ánizzsal megszórva — teszünk. Előmelegített sütő­ben befejezése előtt a fel­vert tojásfehérjéből pöttyöket teszünk a tetejére és egészen rövid ideig visszatéve a sü­tőbe, világosbarnára sütjük. Növények a szobában Télen sok probléma merül fel a szobanövényekkel kap­csolatban. Sok kérdésre ma még nem kap választ a szak­könyvekből a növénykedvelő. A száraz lakásokban poro­sodik a növény levele. Ilyen­kor nem tudja életfunkcióit ellátni. A növény leveleit összehasonlítva az emberi testtel, csak akkor működő­képes, ha a felesleges vizet a testéből a szelőzőnyíláso- kon át el tudja távolítani, a növekedéshez szükséges szén­dioxidot felvenni, ha a felü­letet tisztán tartjuk. A por az apró nyílásokat elfedi. Növényeink levélzetét idő­közönként nedves, puha ru­hával, a levél csúcsa felé tá­volodva gyengén töröljük vé­gig. (A bal kezünket helyez­zük a levél alá, nehogy meg­sérüljön.) Lehetséges a fürdetés is. Ilyenkor a cserepet körül­vesszük fóliával úgy, hogy a talaját is befedjük. Ezután a fürdőkádban a zuhanyozó enyhe vízsugarával lemossuk a port. A több éve ugyanazon cse­répben lévő növények talaja összetömörödik. Ilyenkor a talaj levegőjáratai eltömőd- nek és a gyökerek nem tud­nak levegőzni. A cserép talajának felüle­tét hegyes pálcikával lazít­suk fél. Ügyeljünk arra, hogy a gyökereket ne sértsük meg. A jobb levegőzés érdekében az agyagcserepeket mossuk meg, távolítsuk el a rátelepe­dett algát. ■Fontos a téli öntözés mér­tékének a meghatározása. Ál­talában legjobb az esti és a reggeli órákban öntözni. He­lyes, ha esővízzel vagy for­ralt vízzel öntözünk. Különö­sen ott kell vigyázni, ahol a Víz sok mész- és magnézium­sót tartalmaz. Ezek az ún. kemény vizek. Forralással csökkenthetjük sótartalmu­kat. Lehetőleg állott vízzel öntözzünk. Nehéz az öntözés gyakori­ságának a meghatározása. Ha megfogjuk a cserép talaját és nedvesnek érezzük, akkor nem, ha száraz a teteje, ak­kor öntözünk. Általában egy 12 cm átmérőjű cserépben lévő növény öntözéséhez 2 dl víz elegendő. Ha túl sok vízzel öntözünk, akkor a felesleges víz kifo­lyik a cserép alján, a lyukon 'Amennyiben megáll a víz a talaj felületén, akkor meg kell vizsgálni a cserép alján lévő lyukat, nem dugult-e el. A cserépből kifolyó vizet el kell távolítani. A gyakor­lat szerint a talaj felső része gyorsabban kiszárad, mint az alsó rész. Ha a tányérban a cserép alatt hagyjuk a vizet vagy netalán így öntözünk, akkor az alsó rész nem tud kiszikkadni, a talaj megsa- vanvodik, a.gyökérzet elpusz­tul, a növény levele lehull, sárgul. Csak a mocsári és a vízi növények álljanak víz­ben, például a vízi pálma. Ha télen gyakran öntö­zünk, akkor növényeinken a túlöntözés jelei mutatkoznak. Ennek következtében elvesz­tik üde, zöld -színüket, a le- vélzet sárgulni kezd, végül a levél felületén barna foltok keletkeznék, a földlabdát a cserépből kiemelve láthat­juk, hogy a gyökérzet zöme is elpusztult. Ha nem vesz- szük észre idejében, növé­nyünk elpusztul. Télen különösen fontos, hogy a környezeti tényezőket összhangba hozzuk. Dr. Fodor Béla A lázcsillapítás fontosságáról Gyermekkori betegségek gyakori tünete a láz. A beteg gyermek ellátásának egyik legfontosabb mozzanata a lázcsillapítás. Legegyszerűbb módja a hidegvizes ruhával történő mellkas-borogatas, 38 C°-nál magasabb testhő­mérséklet esetén a mellkas­borogatást lázcsillapító vég­bélkúp adásával kell kiegé­szíteni. a Germicid kúp or­vosi vény. nélkül minden gyógyszertárban kapható. Az olyan gyermek számára, aki lázas állapotban eszmélet- vesztésre hajlamos, a Germi­cid C-kúp adását javasoljuk. A lázcsillapító kúpokból 6 órán belül csak egy kúpot kapjon a gyermek. Magas láz esetén nő a szervezet folya­dékszükséglete. ezért a gyer­mekeket fokozott mértékben kell teáztatni. A lázcsillapítás után fel­tétlenül mutassuk meg a gyermeket orvosnak. ­Dr. G. M. Óriás légpárnás jármű 1977-ben kezdte meg pró­bajáratait az N 500 típusjel­zésű óriás légpárnás jármű, amelyet a francia SEDAM gyárban építettek. A hagyo­mányos légpárnaelven műkö­dő és közlekedő jármű súlya 240 tonna. Hossza 54 méter, a meghajtását 5, egyenként 3200 lóerős turbina biztosítja, ebből 3 a meghajtásra, 2 pe­dig a jármű fenntartására szolgál. Először a föld feletti járatásra került sor, majd a víz felett kezdte meg próba­útjait. 1977 nyarán ilyen jár­műveket állítottak be a fran­ciák a La-Manche feletti tu­ristaforgalom lebonyolításá­ra. Mit tud az N 500 légpár­nás jármű? Szállíthat példá­ul 85 tonna kereskedelmi árut, vagy 400 utast és 40 gépkocsit, vagy 250 utast 65 gépjárművet — közöttük 2, 3 teherautót. A jármű üzem­anyag-tartályai 20 tonna be­fogadására alkalmasak. Ez a mennyiség bőségesen elegen-, dő a La-Manche feletti üze­melésre. A hétvégi házról A hétvégi ház helyének meg­választása nem könnyű feladat, s számtalan meghatározója lehet annak, hogy ki hol választja meg pihenésének helyét. Vannak akik a vizet, mások a hegyvi­dékek csendes lejtőit, erdőit kedvelik. Nem ritka az sem, hogy valaki a forgalmasabb nya­ralóhelyek lüktető életritmusa közepette találja meg pihenését. Nem vagyunk egyformák, ki- nek-kinek más az elképzelése a pihenésről, szabad idejének el­töltéséről. Éppen ezért, mielőtt eldöntenénk, hová épüljön hét­végi házunk, alaposan gondoljuk meg. Az állandó lakhelyünktől való távolság igen fontos szempont. A pihenésre szánt időt hosszú utazásra felhasználni bizony cél­szerűtlen; s annak sincs sok értelme, hogy a nagy távolság miatt csak ritkán látogassuk hét­végi házunkat. Lényeges megha­tározó a közművesítettség. vala­mint a telek felszíni adottsága. Mi is tulajdonképpen a „kis­nyaraló”, vagy a hétvégi ház célja? A pihenés, mozgás, a meg­szokott életmódtól való eltérés, az egészséges kikapcsolódás biz­tosítása. A természet jelenléte, a zöld terület maximális kihasz­nálása, okos formálása ad igazi megnyugtató környezetet szá­munkra. Ne próbáljuk egyéni vágyain­kat „kis kastélyokkal”, a kör­nyezetbe nem illő épületcsodák­kal kielégíteni. A társadalmi po­zíció, az anyagi jólét fitogtatá- sa sem rokonszenves dolog. Az épület helyének megvá­lasztása tehát nagyrészt tőlünk, optimális tájolása az adottságok­tól és a tervezőtől is függ. Meg­határozó lehet az uralkodó ’ szél­irány, a fekvés (benapozás), a terep felszíni adottsága s az ál­talunk igényelt funkció („a ábra). A pihenési idő alatti életrit­musunk alapvetően különbözik a megszokottól. Éppen ezért a megváltozott, nyugodtabb. „ké­nyelemközpontú” életmódot te­kintve alakítjuk ki hétvégi há­zunk alapvető helyiségeit. Senki sem megy hétvégi házába első­sorban mosni, főzni stb. Nem ez a célja! A vizesblokkot, gaz­dasági helyiségeket csökkentsük minimális alapterületre! Az ösz. szes fennmaradó alapterület la­kótér! A teret használjuk ki éD- pen arra. amire szükséges! („b” ábra.) Pihenésre szolgál hétvégi házunk, tehát helyiségeinek el­rendezési arányai is ezt a funk­ciót kövessék. A hétvégi házban elegendő a főzőfülke. Természe­tes, hiszen az étkezést lehetőleg a szabadban, vagy rossz idő ese­tén a közös, tágas lakótérben folytatjuk. Semmi szükség nagy fürdőszobára, elég a fürdőfülke, zuhany tálcával s mosdóval. A helyigény és az alapterület gaz­daságos és célszerű kihasználá­sának viszonyát szemlélteti a ..c’! ábra, sematikus módon. Négy négyzetméter alapterületen, ad- ró. függönyökkel elzárt hálófül­kében két személy kényelmesen töltheti éjszakáját! Lényegesen nagyobb teret fekvésre elfoglal­ni nem érdemes. A ..d” ábrán a fekvőhelyek térbeli elrendezé­se látható. Körülbelül ilyen szemlélet alapján válik célszerű­vé és gazdaságossá hétvégi há­zunk. Legyen tágas, mindenre hasz­nálható „lakóterünk”, a lehető­ségekhez mérten nagy terasz és minél több zöldterület a ház körül. Nagy üvegfelületekkel nyissuk meg a lakóteret úgy, hogy napos, szellős legyen. De gondoljunk arra is, hogy néha a rekkenő melegből jólesik a hús árnyékba húzódni. Mindenki a sajat igényei sze­rint tölti szabad idejét, s ez ter­mészetes. Nem haszontalan do­log azonban álaposan átgondolni azt, hogy olyan hétvégi házat építsünk, amely pihenést, kényel­met és esztétikai élményt nyújt, s nem utolsósorban anyagi fel­tételeinknek is megfelel. Fejér Tibor Az 1977—78-as téli női divat­ban két irányzat érvényesül, a neoklasszikus és az avantgarde. A neoklasszikus irányzat is könnyedebbé teszi a hagyomá­nyos formákat és kivitelezést. Mégis, főleg az avantgarde stí­lus a funkciót kényelmesen, célszerűen megvalósító irány­zat jellemzi a mindennapi öl­tözködést. A téli ruházkodásban a több­rétegű. variálható öltözékek fe­lelnek meg a legjobban az idő-< járásnak. A női kabátok részben klasz- szikus. kissé férfias vonalve- zetésüek. főleg szőrmedíszítés­sel divatosak, akar mindenna­pi, akár alkalmi viseletnek. Nagyobb teret kap a kabá­tok között a sportos stílusú. Kényelmesek, a mozgást nem. ^gátló bőséggel készülnek. Alapanyaguk sokszor nem a megszokott téli szövet, hanem könnyebb, huzatszerű, külső borítás, műszőrme. steppelt va­telin- vagy szőrmebéléssel. A kidolgozás is könnyített, hogy viselése kényelmesebb legyen. A kabátok hossza 10—15 cm-rel takarja a térdet. Kiegészítőjük legtöbbször csizma, vagy vas­tag színes harisnya. A ruhák között az ingruha a legáltalánosabb, rakott vagy húzott szoknyarésszel. Újdon­ság a kétrészes ruhának ható hosszú tunika és szoknya. A tunika kiegészítője lehet-egye­nes vonalú nadrág is. Alatta hideg esetén még egy réteget, blúzt, vagy pulóvert is lehet vfselni. A sportos öltözékek télen — főleg a fiataloknak — a min­dennapi öltözködés egyik mód­ját nyújtják. Különböző hosz- szúságú, kapucnis, bélelt ka­bátok, anorákok, overallok a divatosak erre a célra. A nad­rág egyenes vonalú és csizmá­ba tűrt, vagy bokánál össze­fogott. Vörös Irén Közlekedési dugó a lakásban Sokan csak a maguk kárán tanulják meg, hogy más a ki­rakat, a bútorbolt holt tere — és egészen más egy lakás, vagy szoba élő és mozgó vi­lága. Nagy előrelépés volt, ami­kor kilakoltattuk az ebédlő, hálóberendezéseket, ezeket az alig mozdítható, behemót darabokat, amelyeket előde­ink egy életen át kerülget­tek, szinte megilletődött tisz­telettel a holt tárgyak iránt. Ma már nem az ember van a tárgyakért, hanem azok őérte. Csak az a baj. hogy a gyakorlatban nem mindig jut eszünkbe ez az alaptétel. Né­hány év óta ismét divatba jöttek, kaphatók is azok a telekárpitQzott garnitúrák, amelyek csak némileg emlé­keztetnek a háború előtti .fa­zonú darabokra, s amelyek — valljuk be — sokkal ké­nyelmesebbek, mint a fog­piszkáló jellegű (bár köny- nyen mozdítható-tisztítható) ülőbútorok. Aki szemet vet egy-egy ilyen garnitúrára — jól gondolja meg, hova szán­ja! Sokszorosan kipróbált, mindig kitűnően bevált mód­szerem: lerajzolom a hely­színt, áz oda szánt bútorokat is, mindkettőt arányosan ki­csinyítve, aztán megpróbá­lom „összeházasítani” őket. Az 5 méteres falhossz a mini­rajzon 5 centis, a 3V2 méte­res 3V2 centis, a 220-as heve­rő, amelynek szélessége 80 centi — kicsiben 22-szer 8 milliméter. az alaprajzba berajzoljuk az ajtó-ablaknyí- lásokat is, nagyon pontosan, feltüntetve nyílásuk irányát és mértékét is. Aztán elkezd­jük a játékot: addig sakko­zunk az aprócska bútorokkal, amíg vagy sikeresen elhe­lyeztük — vagy belátjuk, hogy nem férnek el, azaz mi nem férünk el tőlük. Csak akkor vegyük meg a kiszemelt bútorokat, ha a mi­niábra szerint kényelmesen mozoghatunk közöttük, ha a naponta többször megtett irányokat kerülgetés, bosz- szankodás, közlekedési dugó nélkül érhetjük el. Látványnak is kellemesebb a levegős tér, ha tehát a nagy méretű garnitúra szemre is, valóságosan is tekintélyes helykitöltő — ne tegyünk a> heverő és a fotel alá sző­nyeget. Ez még „sűrűbbé” te­szi az összképet, mert a fote­lokat nem tudjuk arrébb húzni, s a szőnyeget nem le­het tőlük tisztítani s idő előtt elkopik. Kellemesen hat a kompakt garnitúrák lazítását szolgáló áttört térelválasztó, levegős szekrényfal. könnyed virágállvány. P. G. M IMAILIAin-H ITITIHí lNI KM VASÁRNAPI MELLÉKLET divat Most Neoklasszikus, vagy avantgarde

Next

/
Oldalképek
Tartalom