Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
1978. január 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Holnap már tölili kell Gondolatok a nyíregyházi járás tanácskozása után MEGKÉRDEZTÉK a nyíregyházi járási pártbizottság első titkárától, Bánóczi Gyulától, meddig tart majd a gazdaságpolitikai aktíván a beszámolója. „Nagy járás — nagy beszámoló” válaszolta. Kiegészítésként: nemcsak a járás nagy, eredményei is, a követelmények is nagyok. Az állami és szövetkezeti ipar 1977-ben együttesen 5,2 milliárd forint értékű árut termelt, 14 százalékkal töb~ bet az 1976. évi termeléstől. Jelentősen, 20 százalékkal nőtt az export. A tőkés kivitel meghaladta az 1 milliárd forintot. Javult az ipar üzem- és munkaszervezése, csökkent az inproduktiv munka, nőtt a termelőberendezések kihasználása. A műszakszám átlagos mutatója 1,8-ről 1,95-ra emelkedett. Javult a termék minősége, különösen az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói gyáregységében. Csökkent az importalap- anyag-felhasználás az Alkaloidában. A mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1976-hoz viszonyítva 6—6,5 százalékkal nőtt, a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme 15 százalékkal. A növénytermesztési főágazat hozamai általában meghaladták az előző évi átlagot. A búza hektáronkénti átlagtermése 35,2 mázsára, az árpa átlagtermése 34,2 mázsára emelkedett. Az ipari növények átlaga, dohány, burgonya, zöldség, szintén meghaladta az előző évit. Egy év alatt hétezer hektárral nőtt az iparszerű termelés területe és ma már összesen 25 ezer hektáron termesztik korszerű gépekkel, technológiával a burgonyát, búzát, cukorrépát, napraforgót, kukoricát és dohányt. Az elért eredmény az alapja az új feladatnak. Ami tegnap kielégítő volt, az nem elég ma és mégin- kább nem lesz elég holnap. A beszámolóban ezért is kapott nagy teret a végzett munka kritikája, amit a gazdálkodás alapos elemzése hozott felszínre. Az például, hogy az ipar folyamatos termelését nehezítette az import alapanyagok tervszerűtlen érkezése, helyenként szervezési gond, másutt a belföldi megrendelések késedelmes teljesítése. Egyik üzemben jó eredményeket értek el a termékszerkezet-váltásban, másutt ez alig mozdult előre. S bár igaz, hogy a többlettermelést az üzemek nagy hányadában a termelékenység javulásával érték el, ez a könnyűipari üzemekre általában nem vonatkozik. A műszakszám növekedése sem azt jelenti, hogy többre már nem voltak képesek az üzemek. A MEZŐGAZDASÁGBAN a tartalékok még nagyobbak, mint az iparban. A leglényegesebb talán: az üzemek egy része nem fordított kellő figyelmet a termékek minőségének megóvására. Példák sokasága hangzott el, hogy az azonos feltételek mellett gazdálkodó szomszédos termelőszövetkezetek tíz—tizenöt mázsás eltéréssel termelik a búzát, a kukoricát. Vagy ami még rosszabb: minőségi okok miatt téli almánál értékesítés után az átlagárak között három— négy forint a különbség. Mindezeknek elsősorban az üzemek látják kárát. Amikor a járási pártbizottság meghatározta az 1978. évi termelésfejlesztés feladatait, reálisan döntött. Az ipari üzemek, szövetkezetek lehetősége adott a termelés 9—10 százalékos növelésére. A folyamatban lévő könnyűipari üzemek intenzív fejlesztése, rekonstrukciója, a vegyipari, gépipari, élelmiszeripari termékek iránti kereslet nemcsak indok, de ösztönző és kényszerítő erő is a megyei, az országos átlagnál nagyobb termelésnövelésre. A mezőgazdasági termelésnövelés előirányzata 3,5 —4 százalék, a megyei céllal megegyező, de ettől nagyobb eredmény is elérhető. Döntő az 1977-ben elért gazdálkodási szint szilárdítása, fejlesztése. A belterjesség fokozása indokolja a termelésszerkezet szükség szerinti móclósítását. A mezőgazdaságban jobb üzem- és munkaszervezéssel különösen a munkacsúcsok idején lehet az élőmunkát észszerűbben hasznosítani. Ősszel a betakarításnál, az alma szüretelésénél, a nyugdíjasok, járadékosok, társadalmi munkaerők szervezettebb foglalkoztatása tonnákkal mérhető és jó minőségű árutöbbletet jelenthet. Nagyok a lehetőségek a jobb munkára. Például az eszközök jobb hasznosítása, a kémiai szerek okosabb alkalmazása, a termőföld védelme, táblásítás- sal. vízlevezetéssel, talajjavítással. A művelésiág-vál- tozás, amely segíti a szakosodást, hozzájárul az üzemek gazdasági feladatai teljesítéséhez. A TERVEKET emberek teljesítik. Olyanok, akik eddig már sokszor bizonyítottak. Természetes, hogy a tervet végrehajtó emberekkel nemcsak a termelésfejlesztés meghatározásakor kell számolni, élet- és munkakörülményük is a jobb munka nyomán változik. A termelőhelyeken végzett munka — amely feszített lesz és nagy erőfeszítéseket igényel — így nemcsak a járási, megyei népgazdasági célok teljesítését szolgálja. Kihat a munkában részt vevők egyéni boldogulására, a községek gyarapodására. Seres Ernő Kisz-fiatalhoz méltóan jó munkát végez a nyírbátori Minőségi Cipőgyár tűzőnője. Kósa Valéria. (H. J.) új, Sirokkó típusú dohányszárító berendezést adtak át a közelmúltban Tiszalökön. a Szabadság Tsz-ben. A 4,5 millió forint értékű gépet a szolnoki MEZŐGÉP készítette, (m. v.) A katedrán előlegezett diplomával Á színhely: Levelek Kiragadott részletek egy jegyzőkönyvből: „Tizennyolc év alatt 61 képesítés nélküli nevelő szerzett oklevelet Leveleken. Közülük 31-en ott is maradtak a tantestületben. Jelenleg 11 képesítés nélküli dolgozik a Leveleki Általános Iskolában...” (Kövesi Pál igazgató.) „Amit. Levelekről hallottunk, igaz. Ismerjük az ott folyó munkát. Nagyon tetszett volna, ha minden szb- titkár hallja, hogyan törődnek Leveleken a kezdőkkel, a képesítés nélküliekkel. Csak így lehet eredményeket elérni. A tanács maximális segítséget ad, támogatja az iskolát...” (Firtkó István, a járási hivatal művelődési osztályának általános felügyelője.) Képesítés nélkül „Helytálló minden megállapítás. Örülök, hogy szóba- került a képesítés nélküli nevelők ügye. mert az óvodákban is nagyon sok a képesítés nélküli. Igaz, hogy nálunk másak a körülmények, de a patronálás elmélyültebb formájához jó támpontot kaptunk...” (Ferencz Mihály- né óvónő.) „Hosszú évek óta foglalkozom kéoesítés nélküli nevelőkkel, tudom, mit jelent számukra a gyakorlati segítség. Ezeket a fiatalokat meg kell becsülni, ezek nagy része pedagógus akar lenni. S akik akarnak, kiváló nevelőkké válhatnak. Munkájukban a jót — még ha olykor kicsi is — el kell ismerni, mert az előrelendítőleg hat náluk...” (Tóth Imre) Élőszóban folytattuk a leveleki „titok” megfejtését. A tantestület tagjaitól megtudtuk, akárcsak másutt, itt is 2 szükség parancsolta, hogy érettségizett tiatőlclfü* állítsanak az üresen álló katedrákhoz. A községet sem a vonat, sem az autóbusz nem kényezteti el. Mostohák a közlekedési viszonyok, a diplomás nevelők közül többen elmentek városra. Nyíregyházára, Debrecenbe. Miskolcra. A tanítási körülmények hosszú ideig elmaradtak az ideálistól: 1963-ig négy tanteremben 360 gyermek tanult. (Jelenleg 18 tantermük van, a tantesíüí?1 létszáma 47, betöltetlen állásudjük nincs.) Asztalos Mihályné. az iskola szb-titkára így összegezte a marasztalás tényeit: „Szolgálati lakás, 15 nevelőnek letelepedési segély, étkezés, a túlórái kereseti lehetőséget a fiatal nevelők kapják, jutalmazásnál elsők között a kezdők, kedvezményes lakásépítési kölcsön (a tanácstól közeli telek), minden kezdő mellett egy idősebb patronáló tanár, egészséges leterhelés...” Kövesi Pál, az iskola igazgatója, halk szavú ember. Amíg beszélgetünk fiatalember kopog, kezet ráz az igazgatóval. Sikerült a vizsgája, ő is képesítés nélkül kezdte, Hercku István most másodéves biológia-népművelés szakos a nyíregyházi főiskolán. — Egy-egy arányban társaink a képesítés nélkül kezdők — folytatja az igazgató. Szavuk van a tantestületben, minden jó javaslatukat meghallgatjuk. Nagyon vigyázunk, nehogy túlterheljük őket, mert így egy életre eltávolodhatnak a pályától. TniierkÖ Jánosné. maga is pedagógus, óvónő, a KIS2 szervezet titkára: „Három év után a pedagógusok hívták életre a megszűnt községi KISZ alapszervezetet. A 28 tagból 14 fiatal nevelő. S a Makarenko KlSZ-alapszerI dős, munkában megfáradt, de alkotni még mindig képes embert ismertem meg Koppányi Gyula --^Ivében. Nyíregyháza és a környék egyetlen szitaszövője kissé mélabús hangulatban mutatja műhelyét, gépeit. — Az a szomorú, nincs kinek átadnom, pedig még ma is mi mindent lehetne itt ezekkel a gépekkel megcsinálni. 1924-ben Aradon kezdte tanulni a szakmát. Hat tanu- lótársa közül ő csinálta végig az inaséveket, megkűzdve a tudásért, hogy ellesse a szitást ZCvő szakma minden fortélyát. . ... .Első munkái aZ(?k a drótból készült rosták vj».ak- melyeket a környék aranybányái részére készített. A sziták készítéséhez oly nélküvezet irodalmi estek, kirándulások kezdeményezője. Legutóbb mátrai sítúrán vettek részt, ahová a fiatal nevelőket is elengedte az igazgató. A néhány napos helyettesítést az idősebb kollégák vállalták.” Nem maradnak pártában — Talán nem tartozik ide, de érdekes megemlíteni — mondták a tantestületben — hogy a kolléganők nálunk nem maradnak pártában, valamennyi férjhez megy. Szívesen látják a fiús házaknál a pedagógus menyt. Évek óta nem „vittek” el másno- vá férjhezmenő tanítónőt, tanárnőt a községből. Még egy részlet a már idézett jegyzőkönyvből: „Talán ami a legfontosabb” mi idősebbek olyan munkát végzünk, amit ők nyugodtan követhetnek. Minden tevé- Jcsnys?eünkkel azon vagyunk, hogy ne keltsünk csalódást a fiatalokban. Amíg ezt tartjuk, addig ők velünk tartanak, s egy életre megszeretik a '•vermekeket, az iskolát, a pedagógus pályát...” Páll Géza ' lözhetetlen lószőr beszerzése sem jelentett nehézséget. A háborús évek után Nyíregyházára került. Bezzeg Tibor műhelyében három évig uC!ő'?7°tt az akkor már igazán korszerűnek szaiT.JC „ pékén. Mestervizsgát tett és önállósította magát. A háború utáni helyreállítási munkákból a maga módján vette ki részét. Tudását és energiáját arra fordította, hogyan lehetne azokban az ínséges időkben gépszíjak hiányában újra megindítani a malmokat, olaj ütőket. Kenderből szőtt pótszíjjaival indultak meg a nyíregyházi nyomda gépei. — Öröm volt látni, amikor sikerült. Én hoztam rendbe a kótaji, nyírteleki és gyulata- ^vai malmokat is. Nem volt könnyű fe*sdat, különösen akkor nem. Szabolcsi portrék Á szitaszövő HASZNÁLT GÉPEK VÁSÁRA Keresett a régi traktor Jó állapotban lévő bitumenmelegítő üstök kerültek használaton kívül a megyei építőipari vállalatnál, a moziüzemi vállalat 17 villany- motort kínál eladásra, a bak- talórántházi ipari szövetkezet a géprekonstrukció miatt feleslegessé vált faipari fúrómaró gépet ajánlja. Rövid Ízelítő abból a választékból, amely a. Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat debreceni kirendeltségéhez befutott a hasznait gépek eladására. Ez a vállalat hivatott arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek feleslegessé váló, használaton kívüli gépeit eladja azoknak, akik azokat még üzemeltetni tudják. s ne az ócskavasba kerüljenek az egyébként jó gépek. , „ A múlt évben Szabolcs- Szatmárban mintegy 3 millió forintos gépkereskedelmet bonyolított le a MAGÉV. Néhány termelőszövetkezettel, vállalattal már évek óta tart a jó kapcsolatuk. Nem csak ur-jrrT' risjiii azok tartoznak vevőik közé, akiknek új gépre nincs pénz- zük, hanem azok is, akiknek gyorsan kellene valamilyen üzemi célra egy-egy gép ugyanis az újak megrendelése, szállítása, néha éveket vesz igénybe, A termelőszövetkezetektől. állami gazdaságoktól a használt, de még működőképes erőgépeket, pótkocsikat, permetezőket veszik át. Különösen a használt traktor keresett a venni szándékozók körében. A MAGÉV-nél egyaránt nyilvántartják az eladásra felkínált gépeket, s a befutó igényeket. Jó forgalmuk van a kisebb építőipari gépeknek, betonkeverőknek is. A kirendeltség három becsüse járja a megyét. A felkínált gépeket nem a nyilvántartott, hanem egy műszaki becsléssel megállapított áron veszik át. A közeljövőben javul a munka, mert Debrecenben másfél millióért egy 500 négyzetméteres raktárt vettek, ahol tárol"! tudják a gépeket. így nagyobb forgalmat érhetnek el. (lb) A helyreállítás és a béke első éveiben, sőt még később is újra nélkülözhetetlenekké váltak a sziták és a rosták, a nagykereskedelmi vállalat rendeléseinek eleget téve ebben az időben évente 4—5000 darab háztartási szitát készített. Évekkel később a fejlődés profilváltást követelt a - szitaszövő mestertől is. 1970- től a bútoripari szövetkezetnék gyártott epedát — olyan rugókat, melyeket heverőkbe, fotelekbe építettek. — Közben újabb dolgokon törtem a fejemet. A szóda- vízgyártasDan ^oieozun.uan. terveztem és készítettem olyan arc- és fejvédő kosarakat, melyet országosan újításként is elfogadtak. Közel két éve nyugdíjba vonult Koppányi Gyula, így hát szitát legfeljebb asszonylányainak és két unokájának készíthet — emlékül. Ezek lesznek az utolsó darabok, melyeket Nyíregyháza, vagy talán az egész megye egyetlen szitaszövő mestere készített. Nyugdíjba vonulásával kihal egy ősi mesterség ezen a vidéken. Sánta János
