Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
1978. január 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, tudományos KIHATÁSOK Nukleáris orvostudomány Az orvos-radiológia fegyvertárában több-kevesebb súllyal megtaláljuk az ionizáló sugárzások mindegyikét, a röntgensugárzástól kezdve a radioaktív sugárzásokon keresztül egészen a neutronsugárzásig és a mezonokig. Ezek közül legrégebben a röntgensugarat kezdték alkalmazni, előbb diagnosztikai, majd gyógyítási célra. Újabban egyre nagyobb fontosságra tesz szert a radioaktív izotópok felhasználása. Az izotópdiagnosztika a közelmúltban elhunyt Nobel-díjas magyar kutató, Hevesy György által bevezetett ún. tracer-mód- szerből alakult ki. Lényege, hogy a radioaktív izotóppal megjelölt anyagot nyomon követik a szervezetben sugárzásméréssel. Ez a nyomon követés történhet az élő szervezeten belül, de a szerMunka a szcintigráfiás kamerával egy nukleáris orvosi osztályon. (MTI Külföldi Képszolgálat) vezeten kívül is, amikor a vér vagy egyéb testnedvek vizsgálatát radioaktív izotópos módszerrel végzik. A funkcionális vizsgálatoknál a szervezetbe juttatott radioizo- tópoknál időben regisztrálják az aktivitásváltozásokat. Az ún. szcintigráfiás vizsgáló eljárások segítségével pedig a radioaktív izotópok térbeli eloszlását rögzítik az élő szervezeten belül. Az izotópdiagnosztika széles körű elterjedése a II. világháború után indult meg, amikor az orvosi gyakorlat számára is elérhetővé váltak a nagy érzékenységű sugárdetektorok. Az izotópdiagnosztika hajnalán a Geiger—Müller-számlálócsöves mérések voltak általánosak. Napjainkban már minden iztóp- diagnosztikai vizsgáló eszköz legfontosabb eleme az ún. szcin- tillációs detektor. Ennek legfontosabb része egy talliummal szennyezett nátriumjodid kristály, amely a kellő energiájú sugárzás hatására fényfelvilla- nással, szcintillációval reagál. A keletkezett fényfelvillanásokat fotoelektronsokszorozó közbeiktatásával elektromos impulzusokká alakítják, majd megfelelő elektronikus berendezések segítségével megszámlálják. A radioizotópok térbeli eloszlásának vizsgálatára a szcintigráfiás berendezések szolgálnak. Ezek modernebb készüléke az állódetektoros berendezés vagy más néven szcintillációs kamera. Ebben egy mintegy 30 centiméter átmérőjű nátriumjodid kristály ..figyeli” a vizsgálat során a vizsgálni kívánt szervet vagy testrészt. Bonyolult elektronikus rendszer segítségével az izotópok eloszlása megjelenik egy képernyőn. Ezt a kéoet az orvos közvetlenül szemlélheti vagy filmre rögzítheti. Új lehetőségek a kozmoszban Bár még nem fejeződött be a Szaljut—6 űrállomás kísérleti programja, az már most is megállapítható, hogy a hetedik évé-» nek végéhez közelítő Szálj útprogram, a módosított űrállomás nyújtotta új lehetőségek révén, minőségi változáson ment keresztül. A gyakorlati asztronautika több mint húsz éve alatt számos szenzációnak lehettünk tanúi. Ez a jelenlegi „két űrhajó — egy űrállomás” kísérlet újszerűsége, mindenekelőtt az ember huzamos űrben való tartózkodására szolgáló nagyméretű űrállomások üzemeltetése, kihasználtsága terén nyújt nagyobb lehetőségeket és minden bizonnyal értékes tapasztalatokat. Mi az új az űrállomáson? A Szaljut űrállomásokat a közel hét év során minden újabb kísérletre továbbfejlesztették, módosították — mindenekelőtt a tapasztalatok, a technikai fejlődés nyomán. A Szaljut—6 nemcsak az újabb fedélzeti berendezésekben, rendszerekben, kutató műszerekben, hanem a kialakítást tekintve is lényegesen különbözik elődeitől. A legfontosabb, és mind ez ideig egyedülálló szerkezeti újdonság az, hogy ezt az űrobjektumot két összekapcsoló szerkezettel látták el, az egyik a korábbiak szerinti elhelyezésű, a másodikat a korábbi szerelvények helyén a legnagyobb átmérőjű hengeres rész mögött helyezték el. Változott ilyenformán az űrállomás formája és súlya is. A külső szemlélő azt veheti észre, hogy az űrállomás 4,15 m átmérőjű hengeres szakaszát meghosszabbították. Ennek közepébe került a mintegy 2 m átmérőjű és 3—4 m hosszú átszálló rekesz. Ez utóbbi a korábbihoz hasonló kialakítású, az űrállomás legnagyobb termétől hermetikusan záródó ajtó választja el. A hengeres formájú átszálló fülkét veszik körül az előző kialakításban e fülke helyén elhelyezett szerelvények, palackok. A szerkezeti módosítás révén az űrállomás súlya mintegy 6 tonnával növekedett. így a Szaljut—6 súlya eléri a 26 tonnát. Két űrhajóval A tekintélyes, 100 köbmétert is meghaladó belső térfogatú Szaljut—6-hoz ilyenformán két űrhajó kapcsolható, s ezt a lehetőséget már ki is használták, hiszen — miután a decemberi űrséta során Romanyenko és Grecsko meggyőződtek a mellső összekapcsoló szerkezet épségéről, üzemképességéről, januárban újabb űrhajót — a Szojuz—27 jelzésűt is — hozzákapcsolták a Szojuz—26-tal már korábban összekapcsolt űrállomáshoz. Ennek űrpilótái — Dzsanibekov és Makarov — az ötnapos együttes repülést követően, már vissza is tértek a Földre, igaz nem a saját, a Szojuz—27 űrhajójukkal hanem a korábban indult Szojuz —26-tal. Ez utóbbinak minden bizonynyal az az oka. hogy a Szaljut pályamódosítására a Szojuz—26- on levő manőverezésre szolgáló hajtóanyagkészletet már felhasználták, ugyanakkor a Szojuz—27 fedélzetén még rendelkezésre áll ilyen célra hajtóanyag. Kézenfekvőnek látszott, hogy a manőver hajtóanyagát elfogyasztott űrhajó térjen visz- sza előbb a Földre. Ehhez csak egyetlen lényeges műveletet kellett elvégezni: a két űrhajóban levő — az űrhajósok testére kialakított — üléseket ki kellett cserélni. A technikailag kifogástalanul végzett hármas összekapcsolási manőver természetesen nem öncélú bravUr. hanem Uj — az Mesterséges gyémánt A mesterséges gyémánt elterjedése az iparban ugrásszerű minőségi fejlődést jelent, sőt technológiai fordulópontot is. Alkalmazásának lehetőségeit ma még nem is tudjuk teljesen felmérni, annyi azonban bizonyos, hogy az iparban „gyémántkorszak” kezdődik. A fémiparban, különösen a gépiparban, az autógyártásban és a repülőgépiparban az öntöttvas, az acél- és színesfém alkatrészek gyártása ma már gyémánt nélkül elképzelhetetlen. Gyémánt marókéseket, köszörűket, csiszolókat, fényezőket alkalmaznak minden olyan esetben, amikor nagyon kemény anyagú részeket, belső felületeket, sima furatokat kell pontosan és tisztán kidolgozni. De jó eredményeket értek el a bányászatban is a mestersémás hasonló féldrágaköveket használnak fel, s amely anyagokat keménységük miatt csak a gyémánt segítségévei lehet mesterségesen megmunkálni. A Szovjeunióban a cipőgyártásban is alkalmaznak mesterséges gyémántot: a természetes bőr és a műbőr ragasztása előtti csiszolásában, valamint a bőr és a gumitalpak, sarkak kidolgozásában használt gyémántdobok és korongok több mint százszorosán tovább tartanak, mint a korábbi szerszámok. A mesterséges gyémánt gyártásánál magas nyomással rendezik át az anyag elektronszerkezetét, többek között a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Intézetében kidolgozott módszer segítségével. A mesterséges gyémánt kristálysze rkezetének a modellje. (MTI Külföldi Képszolgálat) ges gyémánt egyik változatának az alkalmazásával. Az építőiparban a mesterséges gyémánt fel- használásával könnyebbé vált a terméskőből készülő épületelemek kiképzése, valamint a csempék csiszolása speciális gyémántcsiszolókkal. Az optikában, a rádiótechnikában, az elektronikában, a kozmikus technikában egyre nagyobb mértékben alkalmaznak olyan anyagokat, mint az optikai. a technikai és a mesterséges üveg, a kerámia, a drágakő, a féldrágakő, a ferrit. a félvezetők stb. Ezek többnyire olyan nehezen megmunkálható anyagok. amelyeket elsősorban az jellemez, hogy igen kemények és ellenál- lóak. ugyanakkor azonban törékenyek is, már a legkisebb feszültség-koncentráció esetén is gyakran eltörnek, szaporítva a selejtet. A gyémánt felhasználásával szerkesztett szerszámgépek ezen a téren is fordulatot hoztak. A gyémánt — nem is olyan régen még csak a természetes gyémánt — legnagyobb felhasználói közé tartoznak az órákat és más precíziós műszereket készítő gyárak, amelyek rubint, zafírt és Rugók üvegből Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia Szervetlen Kémia Intézetének tudósai több olyan különleges üvegfajtát fejlesztettek ki, amelyek — ínint speciális anyagok — alkalmasak finommechanikai rúgok gyártására precíziós mérlegekbe, elektromos mérőműszerekbe, szeizmikus műszerekbe. A speciálüveg- ből spirál-, kúp- és hengerrugók készíthetők. Az acéllal ellentétben az üveg a legtöbb korrodeá- ló hatásnak ellenáll és — a töréshatár alatti jó rugalmassága mellett — gyakorlatilag nem deformálódik. Ezenkívül az üveg hőre kevésbé érzékeny, mint az acélrugó. A kvarcüvegrugók különösen ä kedvezőtlen feltételek között folyó fizikai precíziós mérésekhez válnak be. A szovjet tudósok bizonyosak abban, hogy az ütfeg- rugók a jövőben sok esetben gazdaságosan pótolhatják a drága rozsdamentes arany- és platinaötvözetekből készült finom- mechanika rugókat. SzoljuT-6 Szo|uz-27 Az űrhármas elrendezési vázlata. eddigieknél nagyobb — lehetőségek forrása. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a két csatlakozó szerkezet lehetőséget teremt az űrhajósok mentésére, a szállító űrhajó esetleges meghibásodásakor. Ez azonban csak az egyik, s csak veszély esetén felmerülő lehetőség. Igen nagy jelentőségű, hogy a négy főnyi személyzetű űrhajón az űrhajósok két műszakban dolgozhatnak. Amíg az egyik ür- hajóspár végzi a kutatómunkát, a kísérleteket, addig a másik pihen. így sokkal jobban lehet kihasználni a fedélzeti műszer- berendezéseket. Hasonlóképpen kedvezőnek tartják, hogy a személyzetváltá- sok során, ebben az új rendszerben az űrállomás nem marad űrhajós nélkül. Ilyenformán szükségtelen a kísérleti berendezések elcsomagolása, az űrhajó fedélzeti rendszereinek konzerválása az űrállomás elhagyásakor, illetve a kicsomagolás, a műszerek „felélesztése” az új személyzet megérkezésekor. E műveletek elhagyása révén — a jelenleg még távolról sem korlátlan űrben való tartózkodás idejéből — néhány nappal többet tudnak az űrhajósok a kísérleti kutató munkával foglalkozni. Műszerek — rendelésre A később indult űrhajó, a Szojuz—27 pilótái leveleket, ajándékokat, sőt távcsövet is hoztak az egy hónapja az űrben lévő kollegáiknak. Ez is egy új lehetőségre utal: az újonnan érkezők a korábban fenttartózkodók rendelésére kiegészíthetik az űrállomás műszerkészletét, pót- alkatrészeket, szerszámokat hozhatnak magukkal a meghibásodott berendezések javítására, illetve anyagokat az elfogyasztottak pótlására. Az új szerkezeti kialakítás adta új lehetőségek mindegyike talán előre még nem is látható. Érdeklődéssel várjuk a Szaljut-, kísérlet továbbfolytatását, s az újabb, még korszerűbb Szaljut- űrállomások felbocsátását. Szentesi György Talajelőkészítés gyümölcstelepítésre A gyümölcsfák telepítését megelőzően begyűjtött és beküldött talajmintákon a kijelölt laboratóriumokban elvégzik a szükséges alapvizsgálatokat, s ez alapján készül el a telepítési alkalmassági szakvélemény. A kiskerttulajdonosok számára nincs kötelező jelleggel előírva a gyümölcsös- és szőlőtelepítést megelőző talajtani alkalmassági szakvélemény készítése. Ennek ellenére feltétlenül érdemes a telepítésre kijelölt helyről a korábbiakban leírt módon talajmintákat begyűjteni és laboratóriumi vizsgálatra beküldeni. Ha a kiskert talajának humusztartalma 0,3—1,0 százalék közötti, akkor 100 négyszögölenként 11 mázsa istállótrágya és 25—32 mázsa lápföld felhasználásával a talaj alkalmassá tehető a gyümölcsfák telepítésére. Lápföld hiányában a homokjavítás teljes egészében istállótrágyával is elvégezhető, ebben az esetben az istállótrágya minőségétől függően 25—30 mázsa szükséges 100 négyszög-^ ölre vonatkoztatva. Savanyú talajokat a talaj- vizsgálat megállapításai alapján meszezéssel javíthatjuk meg. Erre a célra őrölt mészkőport, cukorgyári mésziszapot, lápi meszet, vagy egyéb mésztartalmú anyagot használhatunk olyan mennyiségben, amennyit a szakjavaslatban közölnek. Mészkedvelő növényeknél és gyengén savanyú talajokon a meszet nemcsak talajjavító anyagként, hanem trágyaként is célszerű alkalmazni, ugyanis a Nyírségben a mész hiánya (mint minimumtényező) gátolja a legeredményesebb növénytermesztést, a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését. Ezért érdemes 100 négyszögölenként a talaj savanyúságától függően laza talajokon 30—50 kg, Vályog- és agyagos vályogtalajokon 50—75 kg, erősen kötött talajokon 80—100 kg mészkőport felhasználni. A tápanyagvizsgálatra beküldött talajmintákon elvégzett vizsgálatra épülhet a trágyázási szakvélemény, illetve a talajok telepítés^ megelőző tápanyagfeltöltési szakjavaslat. így telepítés előtt lehetőség kínálkozik arra is, hogy a talajt tápanyagszolgáltató képességének függvényében a szakvélemény szerint feltöltsük foszfor és kálium műtrágyával a kívánatos szintre. Dr. Margittay Miklós megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á boroshordó kezelése A korszerű borászati nagyüzemekben a borászati technológia fejlődésével a fahordók jelentősége fokozatosan csökken, ugyanakkor a hobbyker- tek szaporodásával egyre növekszik a „borosgazdák” száma. A jó bor titka az egészséges hordó! Ebből a gondolatból kiindulva a borász szakember nagy jelentőséget tulajdonít a tárolóedények, boroshordók szakszerű kezelésére, a higiénia betartására. Az új hordót 3—4 napig váltott hideg vízzel teletöltve tartjuk, áztatjuk. Aztatás után a hordót 2 százalékos forró szódás vagy tri- sós oldattal kezeljük. 100 liter hordóra számítva 10—15 liter 80 fokos forró oldatot öntünk a hordóba, azonnal erősen bedugjuk, majd a hordót görgetve himbáljuk. A forró lúgos oldatnak mélyen a fa szöveteibe kell hatolnia és a hordó teljes belső felületével intenzíven érintkeznie kell. 15—20 perces kezelés után a dugót kihúzzuk, az oldatot kiürítjük a hordóból. A lúgos kezelés után a hordót meleg vízzel egymás után többször kiforrázzuk. Utolsó művelet a hordó néhány napos (2— 3 nap) hidegvizes áztatása. A kikezelt hordót csurgóra állítjuk és szikkadás után bekénez- zük. Az előkészített. új hordóba először lehetőleg erjedésre kerülő mustot tegyünk. Alapszabály, hogy a kiürült boroshordót azonnal ki kell mosni. Egyszeri mosáshoz 100 liter hordóra 10 liter hideg víz elegendő. A hordót bedugva, görgetve erősen meghimbáljuk, majd a vizet kiürítjük. A mosást addig ismételjük, amíg tiszta víz nem csurog a hordóból. A hordót szikkadás végett csurgóra állítjuk, majd be- kénezzük. Növényvédelem, növényápolás télen A téli hónapok a legalkalmasabbak a karbantartó és javító munkák elvégzésére. Ilyenkor van leginkább idő és alkalom arra. hogy a szerszámokat gondosan átvizsgáljuk és megjavítsuk. A kert tennivalói többnyire csak a mechanikai védekezés munkáiból állnak. A gyümölcs- iák és a bokrok mély nyugalomban vannak. Élettevékenységük a minimálisra csökken. A nyugalomban lévő gyümölcsfákon azonban sok munka elvégezhető. Az erős fagyoktól mentes napokon érdemes elvégezni a kéregkaparást. Ez — főleg az idősebb fák esetében — nagyon fontos. A repedésekben nagyon sok kártevő álcája vészelhette át az őszi permetezést — mivel a vegyszerek a mély részekbe nem jutottak el — és ha most nem pusztítjuk el. akkor a téli időszakot is átvészelik. A kéreg kaparásakor a mélyebb részek nyitottabbá válnak és így a mérgező anyagok, illetve vegyszerek elpusztítják a kártevők álcáit. Ezzel már a tavaszi növényvédelem munkáit könnyűjük meg. Érdemes fagymentes napokon a fák felesleges ágait elAz üres hordókat penészedéstől és egyéb gombafertőzéstől kénszelet elégetésével óvhatjuk meg. Hosszabb ideig üresen tárolt boroshordóknál a kénezést havonta ismételni kell csökkentett kénadaggal. (Első: 2 g/hl, második: 1 g'hl, harmadik és további: 0,7 g/hl.) Fontos szabály tehát, hogy az üres hordókat minden eset- j ben kénezetten és bedugva tároljuk! A boroshordő külső ápölásá-j hoz diófapácot használunk. Az" abroncsokat miniumos olajfes- ték-bevonással óvhatjuk meg a rozsdásodástól. A hordó kezelésével két dolgot kell elérni: az ecetbaktériumok elpusztítását és az ecetsav lekötését. Rendkívül nehéz feladat, legtöbb esetben sikertelen. Az ilyen hordó kezelését bízzuk kádár szakemberekre. A hordó belső felületén képződött fehér majd zöldes színű penészbevonatot csak fizikai módszerekkel tudjuk eltávolítani. A penészes hordót ki- fenekeljük, majd hideg vízzel, gyökérkefével erősen kisUrol- juk. Meleg vizet nem szabad használni, mert az még mélyebben a donga szöveteibe juttatja a penészt. A régóta penészes (dohos) hordó kezelésére ez a módszer nem elegendő, mert a penészgomba mélyen a fa szöveteibe hatolt. Ilyen esetben a hordó belsejét ki kell gyalulni, mig az egészséges, tiszta farészt el nem érjük. A hordót befenekeljük, majd hideg vízzel öblítjük, szikkadás után kénezzük. A kikezelt dohos hordót csak paraffinozás után javasoljuk bortárolásra. Szinyei Bertalan borgazdasági kombinát távolítani. Ezzel a tavaszi «— illetve a télvégi lemosó permetezéseknél — nagyon sok per- metanyagot takaríthatunk meg. Ezekkel a munkákkal párhuzamosan távolítsuk el a liszt- harmattal fertőzött vesszőket és a kaliforniai pajzstetű tömeges fertőzését jelző fás részeket. A sebzési felületeket mindenkor simára kell vágni és fasebkátránnyal bekenni. Minden körülmények között távolítsuk el a monilia telelését biztositó gyümölcsmümiákat és a galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyófészkeket, valamint azokat a gallyakat, amelyeken a gyűrűspille tojásai találhatók. Öszibarackfáknál a váltócsapos metszés a lisztharmat elleni védekezést is jelenti. Nem szabad megfeledkezni a fás részek mézgás sebeinek kezeléséről sem. A sebeket — kezelés után — oltóviasszal keíl bekenni. Fagymentes napokon a kellő mennyiségű csapadék pótlására a tűlevelűéket és az örökzöld bokrokat egy-egy vödör vízzel öntözzük meg. Ez azért fontos, mert a fagyott talajból nem tudják a vizet í felvenni.
