Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

197E. január 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek X- Iskola X Pedagógus X Szülő X Gyerek X Iskola X Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Veszélyes iskolák A lighanem sok-sok szülő és pedagógus fölfigyelt a tele­vízió „Jogi esetek” műsorára: egy gyermekbalesetről esett szó higgadt kifejezésekkel — mégis keserves ér­zelmeket kavarva. Emlékeztetésül: labdajáték közben felcsa­pódott a labda a tornaterem mennyezetén függő villanykör­tére. Az égő szétdurrant, s egy kisfiú, aki éppen felfelé né­zett, a szerteröppenő szilánkoktól elveszítette az egyik szeme látóképességét. Viszik' azóta is orvostól orvosig, műtéteken esik át, sajnos mindeddig eredménytelenül. Az égőről hiányzott a védő drótrács ... A szülő elengedi reggel a gyerekét az iskolába. Még az ajtóból is utánaszól: vigyázz az úttesten, zebrán menj át, kö­rülnézz! A közlekedés ezer veszélye aggaszt, mindennap ar­ra gondolunk, csak épségben érjen az iskoláig, ne érje baj útközben. Az iskola — mint esetleges veszélyforrás — a szülőnek jószerivel eszébe sem jut. Bízik a felügyelet erejé­ben, s méltán. Biztonságosan „üzemelő” intézménynek tartja az iskolát, s ez a feltevés — önmagában — tökéletesen helyt­álló is. Kudarcok — sajnálatos sérülésekkel, néhol súlyos, sőt a legsúlyosabb következményekkel járó iskolai balesetek azon­ban — mindezek ellenére vannak. Nem is kis számban! A Pedagógusok Szakszervezetének munkavédelmi szakemberei nemrégiben vetettek számot at, elmúlt esztendő baleseti mér­legével. Figyelmeztetőek az adatok. Körülbelül 12 ezer gyer­meket ért úgynevezett iskolai baleset — megrázó, hogy ha­lálos következménnyel járó sérülés is történt. A balesetek 50—55 százaléka a testnevelési és sportfoglalkozások alkalmá­val történt. Az óraközi szünet az előkelő második helyet vív- tá ki a baleseti okok között. Követi ezt a tanulmányi kirán­dulásoknál és a gyakorlati foglalkozásokon, a „kísérletes” tár­gyaknál — biológia-, kémiaórákon — bekövetkezett sérülések aránya. Maradjunk például az óraközi szünet baleseti statisztiká­jánál. Sajnos, roppant egyszerű a magyarázat. Szűkek az is­koláink, keskenyek a folyosók, kicsiny az udvar... Rohangáló, nyüzsgő kicsiket, serdülőket kell a néhány felügyelő tanárnak kordáiban tartania. Nyitva állnak az ablakok, sok helyütt sí­kos iműanyagborítás a termekben, folyosón. Arról pedig, hogy törhetetlen üveggel is el lehet látni a lengőajtókat, legfel­jebb hallunk, de nem alkalmaz ilyesmit senki az új építke­zéseknél. Gondnoki hanyagság miatt sokszor hiányos a torna­termek balesetvédelmi felszerelése — lásd védőbura nélküli villanykörték stb... Az ipari tanulók által használt gépek nem egyszer ósdiak, védőburkolatuk, rácsaik megviseltek, babráló, kíváncsi gyerekkéznek nem eléggé ellenállók. Az iskolai ki­rándulásokon pedig az egy-két felügyelő tanárnak ezer szem­mel kell figyelnie harmincöt-negyven gyerekre. Fára, sziklá­ra másznak, kiszabadulva a tanítási órák kötöttségeiből. Hiba lenne a pedagógusokra hárítani a felelősséget. Elő­vigyázatosságukra mi sem jellemzőbb, mint hogy például a kémia-, fizika-, biológiaórákon vegyszerrel, késekkel dolgozó gyerekek között is igen kevés felügyeletük idején a baleset. Az előidéző okok közül sokkal figyelmeztetőbb — és fokoza­tos megszüntetésre vár — az iskolai szűkösség, a védő fel­szerelések hézagossága. Szükséges a gondnoki, gazdasági, fel­ügyeleti mulasztásokból eredő baleseti források elapasztása is. Nagyon sok múlik azon, vajon időben cserélik-e a tanácsok az elavult tornatermi felszereléseket, kellően szigetelik-e az építők, karbantartók az elektromos huzalokat: ellátnak-e vé­dő felszereléssel villanykörtét, gépet, elektromos berendezé­seket? Apró hanyagságok nyomán ível aggasztóan magasra az iskolai balesetek grafikonja. T anácsoknak, szakiparnak, karbantartásnak — s termé­szetesen a pedagógusoknak is — sürgős leckét adnak a balesetek adatai. A gyerekeknek nemcsak az isko­láig kell eljutniuk biztonságosan, hanem ugyanúgy, épség­ben, sértetlenül kell hazatérniük onnan. V. M. Ölbey Irén: Bátor kutya Süt a nap és a kis Anna kutyuskáját sétáltatja. A kis kutya neve Bátor s benne nagy bátorság lángol. Ni, amott egy cica szalad s Bátor rá oly bátran ugat. S rávakkant a verebekre s verekedni lenne kedve. De ott jött egy nagy komondor s Bátor kutya arra gondol: „Ha ez az eb nekem támad, megcibálja az irhámat. Az hiányzik nekem éppen. Meglépek még idejében." S a pórázt is elszakítja s eszét vesztve és vonítva Bátor kutya fut szaladva, alig éri utol Anna. Látod, itt van! (Cs. Cs.) ÚTTÖRÖÚ3SÁG TORNYOSPÁLCÁN // Csapathang" Már második éve rendsze­resen megjelenik a tornyos- pálcái általános iskola úttö­rőinek kis iskolai újságja: Csapáthang címmel. A má­sodik évfolyam legutóbbi szá­mát most küldték el a pajtá­sok, ennek tartalmával érde­mes megismerkedni Nektek is, pajtások. A januári feladatok fel­sorolásával kezdődik: lás­sunk mi is néhányat. Örsi és raj „Ki mit tud?”, tudomá­nyos technikai úttörőszemle, farsangi készülődés szerepel többek között az e havi prog­ramjukban. Lejjebb Zakor Edit 6. a osztályos tanuló egy termelőszövetkezeti látogatás­ról számol be társainak. Molnár Marianna a Tiszaber- celen rendezett pályaválasz­tási versenyről írt élmény- beszámolót: Tíz csapat indult az országos versenyre selej­tező versengésen, melyen mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések, feladatok szerepel­tek. Dél felé lett vége a ver­senynek, melyet Vajek Ró­bert rádióriporter vezetett. A két tornyospálcai őrs a kö­zépmezőnyben végzett, így nem juthattak tovább az or­szágosra — mégis nagy él­mény maradt számukra ez a verseny. Az iskolai újságban ezután rövidebb írások következ­nek. Szó esik ezekben sok is­kolai szakkörről is, például az irodalombarátok szakköré­ről, amely az újságkészítés­ben részt vesz! Egy jól sike­rült közlekedési vetélkedőről is olvashatunk, egy hatodi­kos klubdélutánról, a felső­sök napközis foglalkozásai­ról — és természsetesen sportról. A leg-ek szigete Llanfairpwilgwingyllgogery­chwyrndrobwllllantysiliogogo­goch.” Iszonyú szószörnyeteg -7:* sőt, még azt is nehéz elhinni ró­la, hogy valóban egy szóról van szó, nem pedig véletlenül egymás mellé került betűk halmazáról. Pedig ez az 58 betűből álló szó egy angliai falu neve. A kicsiny, csupán 714 négyzetkilométer te­rületű Anglesey-sziget a walesi partok mellett fekszik. A sziget elsősorban két hídjáról nevezetes. A partoktól a Menai-szoros vá­lasztja el a kis szigetet és már a múlt század elején felvetődött a gondolat: hidat kellene építeni a szárazföld és a sziget között. 1826-ban fel is avatták Thomas Telford hídját, mely akkoriban a világ legnagyobb nyílású lánc- hídja volt: 550 láb, azaz mintegy 168 méteres. A híd ma is áll! Negyven évvel ezelőtt átépítették a felső részét, hogy a korszerű követelményeknek ?s megfelel­jen. bírja a megnövekedett for­galmat. A másik híd érdekessége, hogy vaslemezekből épült ,,cső” a híd, melyben a vonatok — vas­úti hídról lévén szó — mintegy alagútban, úgy haladnak át a viz fölött. Ez megépítése idején — 1849-ben — ugyancsak egye­dülálló ötletes megoldás volt és ma is korszerűnek mondható. Anglesey szigetének legna­gyobb híressége azonban ez a Llanfairp . .. (még egyszer nem írom le) nevű helység, mely két­ségtelenül a világ leghosszabb nevű települése. A walesi néprajzi múzeum egyik munkatársa kiderítette, hogy a XIX. század elején a falu neve még csak LLanfairpwll volt (walesi nyelven), ami magyarul körülbelül annyit jelent: „Szűz Mária temploma a tónál”. Egy helyi lakosnak támadt az az ötlete, hogy ,,kissé kiegészíti” a falu ne­vét és ezért még 46 betűvel meg­toldotta. így lett a falu neve: „Szűz Mária temploma a fehér rezgőnyárfák völgyében, túl az örvényen, és Szent Tysiiio temp­loma a Vörös-barlang közelé­ben”. Magyarul ugyan nem egé­szen világos, de azt hiszem, a walesieknek sem . . . A falu vasútállomásán 1966- ban áthaladt az utolsó vonat, mi­vel nem volt gazdaságos a kis állomás üzemeltetése. Az épüle­tet le akarták bontani, de aztán a helységnévtáblára való tekin­tettel — mely körülbelül tíz méter hosszú — megkegyelmez­tek, és ma a tábla alatt vendég­lő, meg népművészeti üzlet ta­lálható. Még egy érdekességet: 1964-ben a vasúti névtáblát több­ször is ellopták és csak váltság­díj ellenében adták vissza tréfás kedvű diákok ... Ki a legerősebb ? Csípős hideg tél volt. A gyerekek boldogan csúszkál­tak a befagyott tó jegén. Elő­ször vidáman hancúroztak, játszadoztak, majd — nem tudni miért — csúnyán ösz- szeverekedtek. Jankó alapo­san megverte Gyurkót, az­után így kezdett hencegni: — Én vagyok közietek a legerősebb, ezért mindenki hajoljon meg előttem! Alighogy ezt kimondta, el­csúszott a jégen és beverte a fejét. Ekkor Gyurkó csúfon- dárosan így szólt: — Bizony, kispajtás, nem te vagy a legerősebb, mert a jég beverte a fejedet, ő az erősebb. Nézzetek rá, még vérzik is. Inkább te hajolj meg a jég előtt. Jankó faggatni kezdte a jeget: — Hallod-e, jég, van vala­ki, aki nálad is erősebb? — Van, ám! — felelte a jég — a Nap! Amint sütni kezd, menten elolvadok. Hajolj meg a nap előtt! Amint ezt a fiúk meghallot­ták, elindultak megkeresni a Napot. Sokáig mentek-men- degéltek, míg megérkeztek a Naphoz. Jankó így szólt hoz­zá : — Kedves Nap atyánk! Megvertem Gyurkót, a jég vi­szont engem, a jég szerint Te- benned oly erő lakozik, hogy elolvasztod őt! Ezek szerint te vagy köztünk a legerősebb. Eljöttünk leborulni és meg­hajolni nagyságod előtt! Gondolkodóba esik a Nap. Töpreng, egyre csak töpreng, majd így szól: — Sajnos, meg kell mond­jam, a felhő erősebb nálam! Sugaraim nem képesek rajta áthatolni. A föld is azonnal lehűl, amint a sötét fellegek eltakarják az eget! A fiúk úgy döntöttek, hogy felkeresik a felhőt. Magas meredek hegyre kapaszkod­tak fel. Körös-körül mindent sűrű köd borított. Míg fel­másztak a hegy legtetejére, nyirkos hideg járta át egész testüket, ruháikon jégkristá­lyok csillogtak. Jankó ezekkel a szavakkal fordult a felhőhöz: — Felhő anyánk! Hallgass meg! Én erősebb vagyok Gyurkónál, de a jég erősebb nálam, a Nap a jégnél, Te pedig a Napnál! Te vágy- mindnyájunk közt a legerősebb. Ezennel meghaj- lunk előtted! Alighogy belefogott vála­szába a felhő, hatalmas szél kerekedett, fenekestől min­dent felforgatott, fülsiketítőén süvített és egy pillanat alatt szétkergette a sűrű fellege­ket. A Nap éltető sugarai is­mét bearanyozták a földet, kellemes melegre fordult az idő. Ekkor Jankó odakiáltott a szélnek: — Ó, Te, Szél! Kérlek, fi­gyelj rám! Megvertem Gyur­kót, a jég engem, a Nsp elol­vasztotta a jeget, a felhő el­takarta a Napot. Te szétker­getted a felhőket, így hát Te vagy köztünk a legerősebb. Elismerésünk jeléül meg­hajtunk előtted! Jankó földig lehajolt a szél előtt, Gyurkó pedig kérdé­seivel ostromolni kezdte a szelet. — Mondd csak, ó, Szél! El bírod-e hordani a hegyet a másikra? — Már hogyne bírnám — felelte a szél, s nyomban fel­fújta két orcáját. Minden erejét beleadta, de a hegy meg se mozdult. Csupán né-- hány homokszem, meg ka­vicsdarab repült le a hegyte­tőről. — Ej, ej, csúnyán be­csaptál minket! — mondta Jankó. Bizony nagyon hosz- szú időbe telne, míg ezt a he­gyet elhordanád! Ezek sze­rint a hegy erősebb tenálad! A fiúk meghajoltak a hegy előtt. Gondolkodóba esett a hegy, majd. így szólt: — Nem így van! A fa erő­sebb nálam! Gyökerével szétmálasztja bensőmet. Sőt még a szél elől is véd! Jankó alázatosan megha­jolt ä fa előtt, majd így szólt: — Hej, Te, Fa! Hallgass meg! Megvertem Gyurkót, a jég engem, a Nap a jeget, a felhő a Napot, a szél a fel­hőt, a hegy a szelet, te pedig a hegyet! Te vagy mindnyá­junk közt a legerősebb! — Ügy ám! Én vagyok a legerősebb az egész világon! — susogták a fa levelei. — Hazudsz! — kiáltotta Jankó. Azzal felkapott egy szekercét és kivágta a fát. Ennek láttán mindenki meghajolt Jankó előtt: a hegy, a szél, a felhő, a Nap s a jég. Ettől fogva az embert tart­ják a legerősebbnek. (Dr. Papp Sándorné fordítása) TÖRD A FEJED! — OLASZ NORVÉG. PORTUGÁL — Vízszintes: 1. A tésztafélék egy főcso­portja. 6. Bór, oxigén vegy- jele. 7. E napi. 8. Keresz­tül (—’). 9. Mezőgazdasági gép. 11. Ősi fegyvere. 12. Megfejtendő. 14. Személy, akinek tartozása van. 16. Megfejtendő. 18. Személyei­tek. 20. Félig szalad! 21. Fel- tételezés. 22. Három, oro­szul. 24. Omladék (+’). 25. Angol hosszmérték. 27. Hó­hér (—’). 28. Férfinév. 29. A kosár. Függőleges: 1. Hosszú időre. 2. Római 950. 3. Kopasz. 4. Morse-jel. 5. Megfejtendő. 6.' Megfejten­dő. 10. EBT. 11. Női név. 13. Zenei félhang. 14. Határozott névelők. 15. Megfejtendő. 17. A mondat építőköve. 19. Ak­ta. 21. Sápadt, kifakult szí­nű. 23. Pusztít. 24. Pakol. 26. Szolmizációs hang. 27. BA. Megfejtendő: Magyarországi folyók: víz­szintes 12, 16, függőleges 5, 6, 15. Múlt heti megfejtés: DÁN Könyvjutalom: Kiss Kata­lin és Tóth Ferenc Nyíregy­háza, Önody Béla Kemecse, Csdmbók Erzsébet Ópályi, Vezse Marianna Vásárosna- mény, Boros Vilma Nyírbá­tor, Erdős Ilona Porcsalma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom