Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

IXXXV. évfolyam, 18. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. január 21., szombat MA Üzemi lapokban olvastuk Európa ifjúsága a békéért Lázár György üdvözölte a budapesti leszerelési konferenciát Pénteken a Parlament kongresszusi termében meg­kezdte munkáját az európai ifjúsági leszerelési konferen­cia. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, a Magyar Ifjság Or­szágos Tanácsának elnöke köszöntötte a kontinensünk különböző országaiból érke­zett több, mint 250 küldöttet, a különféle politikai nézete­ket, világnézetet valló nem­zetközi, regionális, valamint nemzeti ifjúsági és diákszer­vezetek képviselőit. Ott volt a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar delegáció vezetője/ Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, állami és társadalmi életünk több vezető személyisége, to­vábbá a DÍVSZ, az Európai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Tanácsa, a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Diákszövetség számos vezetője. Elsőként Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A háromnapos konferencia résztvevőinek tolmácsolta pártunk Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának jókíván­ságait, majd így folytatta: — Kontinensünk több mint 30 nép hazája. Európa sorsa és jövője a ma élő nemzedék — több százmillió, különböző nemzetiségű ember — szemé­lyes sorsa és jövője is. Az el­múlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, poli­tikai-társadalmi szervezet és személyiség érzi át felelőssé­gét a mai és az eljövendő nemzedék békés jövőjéért. Ezek az erők egyre határo­zottabban lépnek fel annak érdekében, hogy Európa az egyenjogú nemzetek békés egymás mellett élésének és gyümölcsöző együttműködé­sének földrészévé váljék. En­nek megvalósítása — úgy gondoljuk — egyben az egész emberiség ügyét is szolgál­ja. A kormány elnöke emlé­keztetett arra: a kontinen­sünkön kibontakozott pozitív folyamat történelmi jelentő­ségű állomása volt a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezlet. Az eu­rópai békéért, biztonságért, az országok és népek együtt­működéséért folyó munkál­kodás azonban további erőfe­szítéseket kíván mindazoktól, akik a nemzetközi enyhülés ügyét magukénak vallják. Meggyőződésünk — folytatta Lázár György —, hogy a zá­róokmány korrekt, jószándé­kú végrehajtásának egyedüli járható útja az ajánlások egy­séges egészként való kezelése, amelynek eredményeként to­vább erősíthető kontinensün­kön a bizalom légköre és a biztonság. Ezért reméljük — és a magunk részéről arra törekszünk —, hogy a befeje­ző szakaszába lépett belgrádi találkozó olyan eredményék­Lázár György üdvözli a ta­nácskozást. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) kel zárul, amelyek elősegítik a helsinki záróokmányban foglaltak végrehajtását. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése napjainkban sürgető feladat­tá vált. Olyan kérdésekről van szó, amelyé megoldása ma már nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Hangsúlyozta: a Szovjet­unió és a szocialista országok számos leszerelési kezdemé­nyezést tettek. Kifejezte .azt a reményünket, hogy ezek a javaslatok — amelyek népe ink őszinte békevágyát tűk rözik — kellő figyelmet kap nak a leszerelési tárgyaláso­kon, valamint az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó, kor­mányközi fórumokoi. A to vábbiakban Lázár György szólt népünk pusztító hábo­rúkkal terhes történelméről. — Szocialista céljainkat az egész magyar társadalom ma­gáénak vallja, s azok meg­valósításán szaros nemzeti egységben munkálkodik — (Folytatás a 4. oldalon) Javuló feltételek a munkásmüvelödésben Ülést tartott a TIT megyei ügyvezető elnöksége Pénteken délután Nyíregy­házán ülést tartott a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei ügyvezető elnöksége. Megvitatták a társ­szervekkel való együttműkö­dés tapasztalatait. Elmond­ták; a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával hagyomá­nyos és jó kapcsolata van a TIT megyei szervezetének. Az ismeretterjesztő rendezvé­nyek 38 százaléka a munka­helyi gazdasági vezetés és a szakszervezet közreműködé­sével, anyagi támogatásával valósul meg. A TIT temati­kák összeállításával segíti a munkásművelődést, részt vesz az SZMT fenntartásában lé­vő szocialista brigádvezetők klubja programjának kidolgo­zásában. Az együttműködés eredménye, hogy a gumigyár­ban, a postás művelődési ott­honban, a záhonyi vasutas művelődési házban és a Ti- szavasvári Alkaloida vegyész könyvtárában rendszeresek az ismeretterjesztő programok. Szélesedik a TIT részvétele a szakmai továbbképzésben, elsősorban az ismeretfelújító és továbbképző rendszerben. Közismereti tanfolyamaik — titkárnői, műszaki rajzolói — s nyelvtanfolyamaik szerve­zésében jó partnereik az üze­mi szakszervezeti bizottsá­gok. A közelmúltban a szak- szervezeti bizottságok jól se­gítették az üzemi fiataloknak indított főiskolai-egyetemi előkészítő tanfolyam szerve­zését is. Az ügyvezető elnök­ség megállapította, hogy az üzemi ismeretterjesztés mennyiségi és minőségi fejlő­dése szükségessé teszi a szemléltetésre, a további kor­szerű formák meghonosításá­ra, tematikai és segédanya­gok készítésére fordítható anyagi eszközök növelését. Az ügyvezető elnökség fog­lalkozott a KISZ megyei bi­zottságával való együttmű­ködés tapasztalataival. Az is­meretterjesztő előadások 51,6 százalékának 30 éven aluli korosztály a részvevője. Nem mindegy, hogy az évi 2500 TIT-előadás hogyan segíti az ifjúságpolitikai határozatban megjelölt feladatok megoldá­sát, s milyen a szervező mun­ka a programokra. Az MTESZ-szel, a TESZÖV- vel, a KISZÖV-vel kötött megállapodások eredményei­nek értékelése után az ügy­vezető elnökség elfogadta a Hazafias Népfront megyei el­nökségével kötött, 1980-ig szóló együttműködési megál­lapodást. Ebben a szocialista demokratizmus és a közéleti- ség fejlesztésében, a jogpro­pagandában, az állampolgári ismeretek terjesztésében, a politikai, világnézeti nevelés­ben, a kulturális munkában és a szocialista életmód népsze­rűsítésében vállalt közös ten­nivalókat rögzítették. I (2. oldal) Fegyelem és intenzitás (3. oldal) Magyar—jemeni tárgyalások Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke találkozójával folytatódtak a magyar- JNDK tárgyalások. A szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón jelen volt Hácz Pál kül­ügyi államtitkár, valamint Muhammed Szaleh Mutija, a JNDK külügyminisztere. Púja Frigyes Angolában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Theophile Oben- ganak, a Kongói Népköztár­saság külügyminiszterének meghívására január 17. és 20. között hivatalos, baráti láto­gatást tett Brazzaville-ben. A külügyminiszteri megbe­széléseken áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és úgy vélekedtek, hogy azok ked^e^ően fejlődnek. A nem­zetközi kérdések tárgyalása során kiálltak az enyhülés politikája mellett, mert ez kedvező körülményeket te­remt a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a bé­kéért vívott harc kibontakoz­tatásához. Elítélték a fajüldöző rend­szereket és állást foglaltak Zimbabwe és Namíbia népé­nek szabadsága és független­sége mellett. Szolidaritást vállaltak Etiópia haladó rendszerével. A baráti lég­körű megbeszéléseken, ame­lyeken részt vett Kertész Jó­zsef, Magyarország Brazza- ville-be is akkreditált nagy­követe, teljes volt a nézet- azonosság a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Pú­ja Frigyest fogadta Joachim Yhomby Opango, a Kongói Népköztársaság elnöke. Külügyminiszterünk pén­teken afrikai kőrútjának kö­vetkező állomására, az Ango­lai Népi Köztársaságba érke­zett. Utánpótlást visz Grecskóéknalc Teherszállító űrhajé indult a Szaljut-6-ra Egy pillanatra sem szüne­tel a Szaljut—6 űrállomás le­hetőségeinek kihasználása a szovjet űrkutatási program­ban. Utón van az űrállomás felé a világ első teherszállí­tó űrhajója, a Progressz—1 elnevezésű űrhajót pénteken bocsátották fel a Szovjetuni­óban és az már rátért a ki­számított közbeeső pályára. A teherszállító űrhajó, amely lényegében azonos a szovjet űrhajók eddig fel­használt típusával, a Szojuz­zal, de belsejét másként ala­kították ki, utánpótlást visz Jurij Romanyenkónak és Ge- orgij Grecskónak, akik most fejezik be hatodik hetüket az űrállomáson. Az 'utánpótlás­ban mindenekelőtt hajtó­anyag van a szükséges be­rendezések működtetéséhez, de más felszerelési tárgyak is. Komoly mérnöki feladatot jelentett a teher elhelyezése: nemcsak a különböző stabili­tási és dinamikai szemponto­kat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a két űr­hajós minden nehézség nél­kül tudja kirakni az érkezett szállítmányt. A Progressz—1 teherszállí­tó űrhajó a pályakorrekciók után ahhoz hasonlóan köze­líti meg az űrállomást, aho­gyan azt a Szojuz—26 tette: a „hátsó bejárat” felől és au­tomatikusan kapcsolódik ösz- sze azzal. Az összekapcsolá­si folyamat lényegében ha­sonló ahhoz, ahogy az embert szállító űrhajók dokkolnak: a folyamat irányítását a föl­di irányítóközpont, valamint az űrhajó automatikus be­rendezései, elektronikus szá­mítógépe, irányító berende­zés végzi, a végső szakaszban pedig az űrhajó az irányító- rúd vezetésével kapcsolódik össze az űrállomással. Visz- szaútját szintén automatikus berendezésekkel lehet szabá­lyozni. A Progressz-kísérlet lénye­ge mindenekelőtt abban áll, hogy ezzel a módszerrel rendszeresen lehet kapcsola­tot tartani a Föld és az űrál­lomás között anélkül, hogy a végső soron korlátozott mé­retű teret az űrhajósok szál­lítására kellene igénybe ven­ni, illetve olyan berendezések elhelyezésére, amelyek nélkü­lözhetetlenek az ember űru­tazásához, de nincs rájuk szükség akkor, amikor csak terhet juttatnak a világűrbe. Elmaradnak az immár meg­szokott külső jegyek is: nin­csenek kajütablakok és egyéb olyan berendezések, amelyek a személyes megfigyeléshez lennének szükségesek. A Progressz—1 a fellövés után ráállt a kiszámított pá­lyára. Ez az első szakaszban eltér még az űrállomás pá­lyájától, közbeeső útvonal­nak számít A szükséges mé­rések és korrekciók után kez­di majd meg a Progressz a közeledést a Szaljut—6 űrál­lomáshoz. A szovjet űrhajózás törté­netében már volt példa arra, hogy pilótanélküli űrhajót űrállomáshoz kapcsoltak. 1975 novemberében lőtték fel a pilótanélküli Szojuz—20. űrhajót. Ezt két nappal a fel­lövés után kapcsolták össze az akkor már személyzet nél­kül működő Szaljut űrállo­mással. A Szaljut—4 fedélze­tén korábban két váltásban dolgoztak űrhajók — Gu- barjov és Grecsko, illetve Klimcsuk és Szavasztjanov — a második váltás azonban már 1975 nyarán elhagyta az űrállomást, amely attól kezd­ve automatikusan működött s ugyancsak automatikusan kapcsolódott össze a Szojuz— 20 űrhajóval. Kiállítás, vásár, előadások Gazdag program a mezőgazdasági könyvhónapon A februári mezőgazdasági könyvhónappal kapcsolatos tennivalók megbeszélése volt a fő témája annak az ülés­nek, amelyet január 19-én, Nyíregyházán, a Hazafias Népfront megyei központjá­ban tartott meg a Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének elnöksége. A könyvhónap sikere, gyakor­lati haszna érdekében hatá­roztak úgy, hogy a népfront megyei központjában meg­rendezésre kerülő könyvkiál­lítást vásárlással is egybe kö­tik, továbbá előadásokat is rendeznek. Ez idő alatt — előreláthatóan február 17-én és 18-án — három-három előadás hangzik majd el. El­ső napon a kertbarátok részé­re, a második napon pedig a kistenyésztőknek. A NYÍREGYHÁZI PAPÍRGYÁRBAN egy perc alatt egy jól kereső munkás havi bérét, 3500 forint értéket termelnek. Ezért fontos, hogy a nagy teljesítményű gépeket minél jobban kihasználják, az állásidőt minimálisra csökkentsék. A ké­pünkön látható hajtogató- és ragasztógéppel naponta 30 ezer dobozt készítenek, amelybe élelmiszer- és édesipari termékeket csomagolnak. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom