Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
16 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 1 Á bűvös hét méter Beszélgetés Erdélyiné Szabó Ildikóval, az NYVSSC válogatott atlétájával — Hányadik versenyévadját kezdi el 1978-ban? — A tizenegyediket. A Nyíregyházi VSC színeiben 1967-ben kezdtem el atletizálni. — Tervei? — Ami az eredményeket illeti, jó lenne az elmúlt évit megismételni. 1977-ben ugyanis sikeres évet zártam. A fedettpályás Euró- pa-bajnokságon távolugrásban ezüstérmes lettem. A magyar országos pályabajnokságon — mint ismeretes — három bajnoki címet szereztem. Százméteres síkfutásban 12,06, kétszáz méteren pedig 23,76 másodperccel győztem. Távolugrásban is a dobogó legmagasabb fokára állhattam, eredményem 638 centiméter volt. Távolugrásban tavaly új országos csúcsot is sikerült elérnem, méghozzá nagy örömömre, hazai környezetben. A 676 centiméteres csúcsomat a nyíregyházi stadionban ugrottam. A hazai női atlétikai ranglistán öt versenyszámban kerültem a legjobb tíz közé és engem választottak az év legjobb női atlétájának is. Szép lenne mindezt az idén is elérni... Dobogón, minél magasabban — Az 1978-as évben két Európa-bajnok- ságra is sor kerül. Ezeken milyen eredményekre számít? — Távolugrásban szeretnék a dobogón minél magasabbra állni... — Várható-e újabb csúcsjavítás? — Ez sok mindentől függ. Természetesen szeretném túlszárnyalni a 676 centimétert. — Tavaly a magyar női válogatott, sőt az NYVSSC színeiben is több számban rajthoz állt. Ez nagy vitát váltott ki a szakemberek körében, sokan azon a véleményen voltak, hogy elaprózza tehetségét, s ezért maradtak el a még jobb távolugró-eredmények. Mi erről a véleménye? — Az 1977-es esztendő valóban „túlhajtott” volt. Mivel a válogatottban Orosszal, az Üjpesti Dózsa versenyzőjével csak ketten voltunk sprinterek, természetesen a távolugrás mellett 100 és 200 méteres síkfutásban, sőt váltóban is indulnom kellett. Egy versenyen több számra figyelni, koncentrálni, egyik rajthelyről a másikra menni, valóban fárasztó dolog. Nem fizikailag, hanem szellemileg fárad el az ember. Az igazság kedvéért azonban el kell mondani azt is, hogy a távolugráshoz elengedhetetlenül szükséges a lendületes, a gyors nekifutás. Olimpiai esélyek — Távolugrásban jelenleg a világranglistán a második helyet foglalja el. Milyen eredmény elérésére tartja magát képesnek ebben a versenyszámban? — ... Hát ez egy kicsit „fogas” kérdés. A szakemberek szerint a ruganyosságom, a gyorsaságom és az ügyességem megvan a jó eredmények eléréséhez. Ha az ugrótechnikát sikerülne teljes mértékben elsajátítatom ... S ha sérülések nem jönnének közbe, sok munkával talán el lehetne érni a bűvös hét métert. — Időben mit jelent ez? — Két éven belül jó lenne addig eljutni. — Két év múlva, 1980-ban Moszkvában rendezik a nyári olimpiai játékokat. Mit vár az olimpiától? — Addig még nagyon sok minden történhet. Mindenekelőtt el kell jutni Moszkvába. Olyan eredményeket elérni, hogy tagja maradhassak az olimpiai keretnek. Egyetlen vágyam, hogy felállhassak az olimpiai dobogóra. Minél magasabbra ... Ollózás, vagy homorítás i — Véleménye szerint kik lehetnek a legnagyobb ellenfelei a moszkvai olimpián? — Két és fél év távlatából erre nehéz választ adni. 1980-ig új, ma még teljesen ismeretlen versenyzők is „berobbanhatnak” a távolugrás élvonalába. Jelenlegi nagy ellenfeleim közül Voigt és Alfajévá 28, illetve 29 éves. Ki tudja? Lehet, hogy ők már rajthoz sem állnak. A többiek közül a csehszlovák Nygrynova — úgy gondolom — „beleszól” a dobogós helyezések sorrendjébe. Rajta kívül négyen-öten még biztosan nagy ellenfelek lesznek. — Még egy olimpiával kapcsolatos kérdés: Moszkvában a tavaly tanult új stílust alkalmazza majd a távolugrásnál? — Nem tudom... a tavaly tanult úgynevezett ollózó technika egészen más moz- gast igenyel, mint a korábban, hosszú évek óta alkalmazott homorítóugrás. Én szíve- sebben csinálnám az utóbbit, hiszen jobban ismerem. Az viszont tény, hogy az ollózó ugrásnál nagyobb lendületet lehet venni. Hogy melyiket alkalmazom majd? Addig eldöntjük az edzőmmel, Molnár Istvánnal. — Hetente hány edzéssel készül a hazai es nemzetközi versenyekre? ~~ Az edzések száma szakaszosan változik. Hetente hat és tizenkettő között mozog. Az átmeneti szakaszban hat, az erősebben pedig tizenkét foglalkozás van. Átlagosan napi három-négy órát edzek. Nincs szó átigazolásról — Hogyan tudja ezt összeegyeztetni a magánéletével? — Férjemtől minden segítséget és támogatást megkapok a zavartalan felkészüléshez. Nagyon sokat segít, így kellően edz- hetek, koncentrálhatok a versenyekre. Szórakozásra idő nem jut, havonta egyszer juthatok el moziba. Marad a tévé és az olvasás. Az utóbbi időben sokszor megsérült. Nincs ez összefüggésben a férjhezmenésével? ~ Nem hiszem. Az tény, hogy az utóbbi időben sokat vagyok sérült, rossz sorozatba kerültem. Korábban mindössze egyszer voltam megfázva, mostanában pedig szinte sorozatban jönnek a problémák. Remélem, egyszer majd csak elkerülnek a sérülések... Beszédtéma a szurkolók körében, hogy több fővárosi egyesület megkereste átigazolási ügyben. Valóban igaz ez? — Három-négy éve valóban több fővárosi és vidéki egyesület megkeresett. Az utóbbi időben azonban senki sem jött ilyen kéréssel, hiszen tudják, hogy nem megyek sehová. Hat éve együtt dolgozom az edzőmmel, Molnár Istvánnal. Nagyon jól megértjük egymást, ezért nem szívesen változtatnék klubot. Igaz, mostanában is megkérdezik tőlem: nem akarsz még egyesületet változtatni? Erről azonban nem hiszem, hogy komoly lenne. — Ügy hallottuk, munkahelyi problémái vannak? — Az hiszem, most már véglegesen elcsitulnak a kedélyek ... — A magánéletével kapcsolatos kérdés: családtervezés? — A moszkvai olimpia után szeretnék gyereket — Fiút, vagy lányt? — Mind a kettőt! — Szülés után újra kezdi? — Mindenképpen. Ha nagyon sokat veszítek a gyorsaságomból, ruganyosságomból, akkor legfeljebb a saját egészségemért fogok sportolni. — Köszönöm a beszélgetést és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánok! Bagoly Dániel SZILVESZTERI KÖRKÉRDÉS Milyen volt az ó — milyen lesz az új? Válaszol: az élsportoló, a sportfelügyelő, az edző, a játékvezető Búcsút intettünk az óesztendőnek. És nem is akárhogyan ... Amikor lapunk újévi számát kezünkbe vesz- szük, már csak az utcáin edtaposott csákók, szakadt papír- trombiták emlékeztetnek 1977-re. Néhányan: versenyző, játékvezető, edző és sportvezető mégis szívesen gondol az elmúlt esztendőre. Venczelné érthetően boldog — ranglistavezető. Káp- lánéknál nagy az öröm, megérkezett az ifjú trónörökös. A sportfelügyelő rangsorol, számol, tervez, egy edző pedig a jég miatt bosszankodik. Egy bíró csak nekünk árulja el: a tévedés nem szégyen, hanem emberi dolog. Sportkarrier Kevés sportolónak adatik meg, hogy olyan fiatalon kerüljön a csúcsra, mint Ven- czel Miklósné. Sportkarrierje eddig úgy alakult, ahogy a „nagykönyvben” meg van írva. Pályája példa lehet az egyenletes, töretlen fejlődésre... Rádióamatőr sportágban az év legjobbja lett. A tavalyi éve olyan, mint egy csodálatos álom — sikert sikerre halmozott. Rádióiránymérésben országos bajnok, a Balaton Kupán is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Újabb állomás: Skopje, EB egyéni ötödik helyezés. Az év utolsó nagy versenyén URH-kategó- riában aranyérmet akasztottak a nyakába. — Milyen érzés a sportág legjobbjának lenni? — Nagyon jó! — válaszolta az ifjú bajnoknő, aki eredményeiért a napokban kapta meg a Kiváló Sportoló címet. — Sokat edz? — Naponta hat-hét kilométert, de versenyidőszákban többet is. — Mivel telnek az ünnepek? — Szurkolással. _ ? — Szurkolok, hogy legyen nagy hó, s elmehessek sétálni az edzőmmel. — ...?... ki az edzője? — Venczel Miklós Európába j nők! Á veretlen Káplán István életében mi új történt? Ennek jártunk utána. A nagy táblán nevek sorakoznak. Vajon kinek a neve kerül az egyre keskeny ed ő vonalakra? Minden csupa kérdőjel. Aztán minden megy a maga megrakott útján. Csak játszani kell! Úgy, ahogy a tenisz-CSB során Káplán István tette. Minden egyes mérkőzést megnyerni || Kel*lmagyarország * már nem bravúr — kitűnő teljesítmény. István másért is boldog. Kilenc hete hangosabb a család, befutott Istvánka, a trónörökös. Nem csoda hát, hogy a papa némi nosztalgiával gondol azokra az évekre, amikor még izgatott gyerekként várta a karácsonyt, az új évet — Mivel kedveskedett az ünnepekre? — A szokásos apróság feleségemnek, s egy igazi teniszütő a fiamnak. — Hol búcsúztatja az óévet? — Csak szűkebb családi körben. — Miként tervezi az újat? — Szeretnék bajnokságot nyerni és feljutni az NB I-be. Olimpiai pontok Listván Lajos városi sportfelügyelőt az óév utolsó napján munka közben találtuk. Asztalán kimutatások, grafikonok, tervek. Nem kis része van abban, hogy Nyíregyháza sportja tovább fejlődött. Olimpiai pontokban számolva száz százalékkal többet értek el, mint az előző évben, a 16 egyesületből 10 előbbrelépett. Főként az úszás, kosárlabda, atlétika, tenisz fejlődött sokat a szakosztályokban. No de a gratuláció helyett kérünk egy csokrot előlegbe az idei évről. — Régi vágyunk teljesül 1978-ban. Ha nehezen is. de sikerül megszervezni az általános iskolák nagypályás labdarúgó-bajnokságát. Előreláthatólag 16 csápat ind.ul. A tornát az egykori kitűnő nyíregyházi labdarúgó, Hajdú Mihály emlékére rendezzük. Remélhetőleg ezzel szélesebb alapokra helyezhetjük az utánpótlás-nevelést. Az ezüst szépen csillog Bartha László az NYVSSC női röplabdacsapatának edzője. Arra kértük, legyen partnerünk a kérdés-felelet villámjátékban. — Hány éves? — 29. — Mióta edzősködik? — Mint játékos, 1973-ban búcsúztam a fiúktól, azóta edzőként tevékenykedem, immár ötödik éve. — Miért női csapattal foglalkozik? — így hozta a véletlen. így adódtak lehetőségeim. — Elégedett? — összességében igen, hiszen másodikok lettünk, s az ezüst szépen csillog. — Mit vár az idei bajnokságtól? — Meggyőződésem, hogy szorosabb versenyt vívunk, mint tavaly, s a befejezésnél ott leszünk a dobogó valamelyik fokán. — Legnagyobb gondja? — Erika lányom kesereg, mert elolvadt a jég, emiatt nem tudja a korcsolyáját kipróbálni ... A síp mestere Kiss József NB I-es kézilabda-játékvezető sípját a fiók mélyére süllyesztette. December 28-án még a Borsodi Bányász—Híradótechnika női MNK-mérkőzést vezette. Az esztendő utolsó fellépése mindig emlékezetes pillanat a sportág színpadán, így volt ez alkalommal is. Játékosok, nézők köszöntötték kitűnő bíráskodásáért a síp mesterét. A Bíró Űr civilben a MEZŐGÉP osztályvezető-helyettese. Beszélgettünk. Ilyenkor év végén el lehet mesélni. amit egy játékvezetőtől sohasem tudna kihúzni az ember. — Szóval: vallja be, hogy tévedett is, igaz? ■— Igen! Tévedtem is! Legutóbb például az egyik mérkőzésen hetest ítéltem a vendégcsapat javára. Volt nagy felháborodás. Tüntetett a nagy számú közönség. Pechemre másként látta a mérkőzés ellenőre is. Utólag bevallom: bizony nem volt igazam. Tévedtem. A bíród tévedés éppen úgy a játékhoz tartozik, mint a kapu, a labda, vagy a mellélövés. — Hány mérkőzést vezetett az elmúlt évben? — Hetven találkozón fújtam a sípot, ebből NB I-es mérkőzésen tizenkétszer. — Es most hadd tegyek fel egy másik kellemetlen kérdést: félt-e valaha? Felhúzta a vállát. — Van aki bevallja ... Mint például én is... — Apropó. Mire koccint éjfélkor? — A családra, egészségünkre és a boldog új esztendőre! Kovács György AZ MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846. Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 47 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 II Szovjet Sakkszövetség nyilatkozata A Szovjetszkij Sport szombati számában közli a Szovjet Sakkszövetség nyilatkozatát, amely szerint Korcsnoj nak az az ultimátumszerű követelése, hogy a Szpasszkijjal még hátralévő sakkvilágbajnok-jelölti párosmérkőzés játszmáit nézőktől mentes, zárt helyiségben tartsák, nyilvánvalóan az ellenfélre gyakorlandó pszichológiai nyomást célozza. Korcsnoj minden alapot nélkülöző igényének semmi köze a sakksporthoz. Korcsnoj egyébként nem először alkalmazza ezt a taktikát, de az utóbbi időben ezeket a kísérleteket még méltatlan politikai játékkal párosítja. A Szovjet Sakkszövetség reményét fejezi ki, hogy a belgrádi mérkőzés szervezői és döntőbírái, a Nemzetközi Sakk- szövetség vezetősége semmilyen eltérést nem enged meg a játszma részvevői egyetértésével jóváhagyott versenyszabályok pontos betartásából.