Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
1978. január 15. Expresszionizmus és szürrealizmus FILMJEGYZET Érzelmek filmiskolája Képzőművészetről képben és szavakban A csupán formai törekvések mellett a modern művészetben jelentős tábora van az újszerű módon „beszélő” művészetnek is. Az expresszionizmus (szó szerint : kifejezés, kivetítés) gyűjtőfogalmába sorolt mesterek az érzések, indulatok szenvedélyes kivetítésére törekszenek. Műyeiket felfokozott „vad” színek, „torz” arányok jellemzik és az arcvonások gyakran karikatúraszerű eltúlzása. Komponálás, módjuk hangsúlyozottan konstruktív. Az expresszionisták egy része szubjektív, személyes vívódásokról, szorongásokról vall — például Van Gogh — más részük viszont szenvedélyét kivetíti a társadalomra, s megrázó hatású műveivel az embertorzító valóságot vádolja. Jórészt közülük kerülnek ki a forradalmár művészek. Expresszionista szenvedély fűtötte az 1919-es magyar Tanácsköztársaság harcos alkotóit; Berényi Róbert plakátját, Uitz Béla forradalmárokról készült rézkarcait éppúgy, mint Derkovits Gyula kompozícióit, mozgósító erejű Dózsa-fametszeteit. Az expresszionizmus érzelmekre ható módszerét gyakran alkalmazzák a realista felfogású haladó művészek is. Például a világhírű mexikói falképfestő mesterek: Rivera, Orozco és Siqueiros. A neoprimitiv (új-kezdetleges) törekvések sok rokonvonást mutatnak az expresz- szionizmussal. Híveit őskori, egyiptomi ábrázolások, a kezdetleges népek faragásai, néger szobrok, óceániai maszkok, sőt a gyermekrajzok naiv, de igen kifejező „expresz- szív” ábrázolásmódja ihleti. Az említett művek rendszerint erősen díszítő jellegűek. A naiv festők neoprimitív szellemű képei, szobrai is gyakran tartalmaznak dekoratív elemeket. A szürrealizmus (szó szerint: valóságon túli; hívei szerint: mélyebb valóságot feltáró művészet) követői a „belső én” kifejezését fejlesztették a végletekig, jórészt Freud tudat alatti énről szóló lélektana alapján. A tudat szerepét taglaló szürrealisták gyakran bódulatban — szeszes italok hatása alatt — rögzítik szorongásaikat, sejtéseiket és lelki félelmeiket. Itt mindent szabad : iszonyú csontvázak és korcs, torz emberi teremtmények, tárgyak roncsai, és a gyermekkor idillikus emlékképei önkényes rendbe sorakoznak az öntudatlan „látomás” irreális logikája szerint. S hogy a látomás minél elhihetőbb legyen, a megformálás stílusa gyakran aprólékosan természethű. Az irányzat legismertebb mestere a spanyol Salvador Dali és Juan Miro. Csontváry Kosztka Tivadar műveiben sajátosan keverednek expresszív és szürrealista elemek. A kiváló Vajda Lajos és a mártírhalált halt Ámos Imre mélyen humánus művészete is rokon a szürrealizmussal, melynek ábrázolási módszerét felhasználják a haladó művészek is társadalombíráló kompozíciók szenvedélyének fokozására. Így például Picasso a fasiszták által elpusztított Guernica emlékére festett nagyszabású kompozícióján. Artner Tivadar Van egy olyan felfogás, sőt elmélet — veszélyesnek tartom —, miszerint a rohanó korban nincs szükség mély érzelmekre. Mindenki siet, emiatt képtelen átélni az emóciókat, ergo a művészetnek sem feladata az, hogy a lélek kifosztott birodalmát ábrázolja. így a hűvösfejű okoskodók. A valóság ezzel szemben az, hogy a legszédítőbb munka- és életritmus sem iktathatja ki az emberből a kapcsolatok igényét, a barátság- és a szerelemvágyat, a kötődés gazdagító óhaját, meg azt a jogot sem, hogy olykor-olykor belső világunkról cseréljünk véleményt másokkal. Az érzelmek tehát léteznek. Sok mindent kikezdett a gyorsuló idő: ezt az élő cselekvési-hangulati szférát azonban nem kezdte, nem kezdhette ki. Mint annyi más vonatkozásban, az érzelmek megjelenítésében is meghatározóak a divatok. A francia új hullám másfél-két évtizede még azt hirdette, hogy csak a morál következetes semmibevétele biztosíthatja az érvényesülést meg az egyensúlyt (vagy még az sem). Antonioni és követői filmszalagok ki- lométerjein analizálták a burzsoá társadalom nyomasztóan rossz közérzetét és az elidegenedés indítékait. Az ízléstelen pornóhullám ellenhatásaként csöpögő giccs- szirup ömlött el egyidőben a vásznon (LOVE STORY és társai). Szelídebb — és elviselhetőbb — a neo-r.Qmantika kultusza (például a lengyelek monumentális ÖZÖNVIZ- ében). Hogy milyen az a film, mely nem adagolja túl az érzelmeket és mégis szívünkhöz szól? Mely nem elégszik meg a kiszámított rációval, inkább — és hangsúlyozottan — az emberi viszonylatok, szimpátiák és ellenszenvek eredőit kutatja? Az ízlések eltérőek. Az emóciók befogadásának vagy tűrésének határai nézőnként különböznek. E soKönyvespolc A Magvető Kiadó évről évre jelentkezik költészetnapi újdonságával: a mindenkori előző év hazai verstermésének megrostált anyagát tartalmazó „Szép versek” című lírai antológiával. Ugyanott szokott napvilágot látni az évenként megjelenő elbeszélésgyűjtemény: a „Körkép” is. A világirodalipi kitekintést mindenekelőtt a „Nagyvilág” című folyóirat és egy három- kötetes kiadvány, az „A világirodalom legszebb elbeszélései” biztosítja. E szerepkörükben osztozik velük az öt világrész legjobbnak ítélt elbeszéléseit magába foglaló gyűjteményes kötet, az Európa Könyvkiadó jóvoltából évenként megjelentetett „Égtájak” is. Mielőtt e nagy példányszámú sorozat legújabb kötetének érdemi elemzésébe bocsátkoznánk, készítsünk egy kis statisztikát! A mégoly hevenyészett összeállításból is azonnal kitűnik, hogy minden egyes földrész írótársadalma képviselteti magát. 25 ország 32 írójának egy-egy újabb keletű elbeszélését kapja kézhez az olvasó. A rok írója a pálmát Ranódy László ÁRVÁCSKÁ-jának adományozná, mert a Móricz- kisregény film-olvasatában a megrendítő élményt a személyes és társadalmi sorsot szintetizáló lelki drámák, érzelmi sokkok táplálták. Bemutatták nálunk a franciák CSAK EGY ASSZONY című produktumát. Ez az alkotás a szóban forgó filmtípushoz tartozik, már csak az alábbi okok miatt is: 1. szerepel benne egy középkorú asszony, aki feltehetően megunta a férjét és sűrűn látogatja szeretőjét (jól- szituált polgári családról lévén szó, tehát mindenki tud mindenkiről, a találkákra — a ház urának is van valakije! — megegyezéses alapon kerül sor); 2. szerepel benne továbbá két gyerek, akik korántsem tekintik magánügynek szüleik kiégését, cinizmusát, kompromisszumát és bizonyos jogaik hangoztatásával tiltakoznak a különös státus ellen, mi több: szeretetre és megértésre vágynak; 3. szerepel továbbá egy betegség, a rák, tnely tudvalévőén sűrűn szedi áldozatait és ezúttal a főhősnőt — foglalkozása : főorvosasszony — támadja meg. A betegség — illetve a gyanú — felfedezése gyökeresen megváltoztatja a helyzetet. A nő szakít barátjával és felmelegíti a meghitt közelség tüzét férjével. És elhatározza, hogy megküzd a gyilkos kórral. A sztori efféle leegyszerűsítése alapján még valami újmódi Kaméliás hölgyre gyanakodhatnánk. Jean-Louis Bertucelli azonban nem a régi témát akarta felmelegíteni. Az önéletrajzi írás alapján forgatott film érzelmes- sége visszafogott, a mesében nem a háromszög-motívum fontos és az eszmei-gondolati hangsúlyok sem emlékeztetnek Dumas szituációira. A CSAK EGY ASSZONY válságról tudósít: Francoise Gailland másokkal és önma1977. 387. 1.) vén Európa 15 ország 22 írójával van jelen az antológiában. A fennmaradó helyeken négy kontinens 10 művésze osztozik. A Szovjetuniónak négy, Angliának, az NDK- nak, Norvégiának és Olaszországnak két-két, húsz másik nemzetnek pedig egy-egy delegáltja van. Általuk szinté egy képzeletbeli világ körüli utazás résztvevőinek érezzük magunkat, s így eljut hozzánk a távoli világ üzenete is. Ennek révén nemzeti irodalmunkban teremtő módon van jelen a világirodalom. Ez a tág horizont egyben biztosítja a széles tematikai skálát is. Könnyedebb és súlyos, elevenbe vágó témákat egyaránt találunk közöttük. Az írók többsége azonban hagyományosan a barátság, a szerelem, a házasság, a családi élet, valamint az emberi helytállás problémáit feszegeti. Ügy látszik, hogy a megbomlott családi harmónia, a házastársak egymás iránti elhidegülése nem magyar specialitás. A szovjet (Isza Kapajev: Hűség a tűzhelyhez), az NDK-beli (Eduard Claudius: Egyenlőszárú háromszög), az indiai (Ruth Prawer Jhabvala: Hogyan lettem szentanya), a belga (Henri Cornélius: Éjszakai visszatérés) és más népek gával kénytelen megvívni a harcot. A tét nem kicsi. Döntései nem mindig logikusak, olykor víz alá merülő szalmaszálba is kapaszkodik, az az elszántság és következetesség azonban, ahogyan az életért és a harmóniáért küzd, dicséretet érdemel és helyeselhető. Mivel a rendező lényegében egy figurában gondolkodott, a mellékfigurák eléggé elmosódott arcúak. A férj gépiessége ijesztő — önmagáról vajmi keveset árul el. A gyerekek is jobbára egy-egy gesztus hordozói. A szeretőnek még mostohább szerep jutott: még mint szerető sem nagyon tevékenykedik. A munkahelyi környezet ábrázolása néhány friss pillanattal megajándékozza a nézőt, de az eredetiség, a felfedezés szándéka nem nagyon ragadta magával Jean-Louis Bertucellit. Annie Girardot játssza a doktornőt. Ragyogóan. Nem először figyelünk fel tehetségére: különösen azokban a szerepekben remekelt, melyek emberi drámákat, szakadék szélére jutott nők krízisét ábrázolták. Megjelenésében, alkatában az a vonzó, ahogy „befogadja” az életet s reagál — családi bánatra, szülői kudarcra, munkahelyi ártalomra. Girardot a közhelyeket is tartalommal tölti meg: minden pillanata hiteles, igaz és őszinte. A harmincas években ezt a szerepet minden bizonnyal Gréta Garbo játszotta volna el. Nem vagyok benne bizonyos, hogy a sztárok sztárja Annie Girardot színvonalán birkózott volna meg a feladattal. irodalmának példája legalábbis vándortéma voltát igazolja. A női egyenjogús’ág ismételt tárgyul választása (Liv Ullmann: Twinkle, twinkle, little star és Bjorg Vik: Előadás utójátékkal) is több a véletlen játékánál. Ha az egyszerű alfabetikus besorolás miatt ez a reprezentatív antológia nem is tudja mindazt „kiadni” magából, ami „benne van”, a sokszempontú válogatás eredményeként a világ tavalyi novellatermésének magyarul -is megjelentetett cseppje még így is tükrözi a tengert. Ha a tematikus elrendezés hiánya miatt az egyébként jó anyag itt-ott csak egy rosz- szul összevágott film képsorait idézi is, tudunk segíteni a vágói műhibán. Novellás- kötet lévén, megengedhetjük magunknak, hogy egy szuszra csak egy írásművet olvassunk el belőle. így nem érezzük azt a vibrálást, amit a más-más atmoszférájú és írói módszerrel készült szépprózai alkotások folyamatos olvasása okozna. Ez esetben már feltétlenül maradandó élményt nyújt a kitűnő műfordítók tolmácsolásában közreadott novellák legtöbbje. Veress József Égtájak—1977 (ÖT VILÁGRÉSZ ELBESZÉLÉSEI. SZERKESZTETTE: KARIG SÁRA. EURÓPA KÖNYVKIADÓ. BP„ Tidrenczel Sándor KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Derkovits Gyula: összecsapás. A Dózsa-fametszetsorozat egy lapja.
