Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
1978. január 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Megyénk mezőgazdaságától várja az ország A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által a közelmúltban rendezett kétnapos országos tanácskozás megerősítette, hogy a megyei pártbizottság 1978. évi gazdaságpolitikai irányelvei összhangban vannak a népgazdaság és a szakminisztérium terveivel. Első helyre kívánkozik minden termőföld megművelése és jobb hasznosítása. Megyénktől az ország továbbra is jelentős mennyiségű jó étkezési burgonyát vár. Az 1977-es esztendőben nem volt túltermelés, — ennyire a népgazdaságnak szüksége van — a gondot az értékesítés nem megfelelő szervezése okozta. Szabolcsban a terméshozamokat tovább kell növelnünk, elsősorban a rendszereken belül. A múlt évi rekord dohány- termés is mutatja: a korábbi hektáronkénti 6—8 mázsás átlagterméssel szemben 18 mázsát is el lehet érni. A hangsúly továbbra is a nagyüzemi dohánytermesztés korszerűsítésén van. A rendszerré vált máriapócsi társulás a modern termeléshez jó példával szolgált. A túltermelés veszélye a zöldségnél sem áll fenn. Az idén jobban fel kell készülni a kisüzemekben termelt áruk átvételére, feldolgozására. Az üzemek igényének megfelelő választékú és minőségű vetőmag mindenütt rendelkezésre áll. 1978-ban minden jó minőségű almának piaca van. A minőség fokozásában a termelők és felvásárlók feladata közös. Jobb almát kell termelni a fán, de a megtermett gyümölcs nem károsodhat a feldolgozás, értékesítés folyamán sem. ikesi M ár a termesztés során is gondot okozott a kukorica. Számunkra figyelmeztető volt a múlt őszi szeptemberi fagy. Nálunk ezzel számolni kell, ezért indokolt, hogy az üzemek gondosan válasszák meg a termesztendő fajtát. Ajánlatos rövidebb tenyészidejű kukorica termesztésére áttérni. Megfelelő talajerő mellett ezek a fajták is képesek bő termésre, előnyük pedig, korábban lehet betakarítani, nem lesz olyan terhelt a szűkös szárítókapacitásunk. Kalászos vetéseink jelenleg a száraz ősz, és a hosszan tartó hideg miatt gyengébbek a múlt évinél. A következő hónapok során gondosabb ápolásra szorulnak. Az igények szerint fejtrágyázást, illetve a gyomirtást mindenütt végezzék el. Az 1977. évi állattenyésztési tervek teljesítése jól bi-. zonyítja; jobb takarmányozással lehet eredményeket elérni. Megyénkben minden állatfaj létszáma növekedett, állati termékekben pedig a tervet mintegy 10 százalékkal túlteljesítettük. Ebben az esztendőben is alapvető az elegendő, jó minőségű takarmány biztosítása. Legnagyobb tartalékunk a rét- és legelőgazdálkodásban van. Remélhető, hogy a termelő- szövetkezetek által megrendelt 14 ezer tonna legelőgazdálkodási célra adott kedvezményes műtrágya meghozza hatását. Az a tapasztalat, hogy a takarmánytermelésben a hozamok jelentősen nőttek, de még mindig nagyok a betakarítási és tárolási veszteségek. A nagyüzemekben továbbra is feladat a tehénlétszám növelése. Találni még ki nem használt férőhelyeket, de több termelőszövetkezetben újabbak létesítésére is szükség van. A már meglévő szakosított telepek bővítése költségmegtakarítást jelenthet a termelőszövetkezetekben. A sertéstenyésztésben legfontosabb a kocalétszám növelése. Hogy növekedjen a hízóalapanyag: kocaakció keretében, mintegy 5000 tenyészállat kihelyezésére van lehetőség megyénkben. Juhtenyésztésben országosan is figyelemre méltó eredményt értünk el. A további fejlődés alapja az eddigi tenyésztési kultúra korszerűsítése. A hatékonyság javítására jó példát mutat a nyírbogáti NYIRGYEP Társulás. A kis- várdai baromfiüzemben megvalósított két műszakos termeléssel évente mintegy 1000 —1100 vagon baromfit dolgoznak fel. El kell érnünk, hogy az ötéves terv végére az üzem megyei alapanyagból dolgozhasson, de ehhez már ez évben is jelentős fejlesztésekre van szükség. M ezőgazdasági termékeink forgalmazásában — a korábbi elosztás helyett — ma kereskedni kell. Ez pedig a mennyiség mellett a minőség javítását parancsolja. Javítani kell a termékek forgalmazását. A Politikai Bizottság megyénkkel kapcsolatos legutóbbi határozata is arra ösztönöz, hogy a következőkben jelentősen növeljük a tárolók, és a feldolgozó üzemek kapacitását. Az anyagi és műszaki feltételek — gép, műtrágya — az elmúlt évekhez viszonyítva javultak. A gazdálkodás közgazdasági feltételei azonban nem lettek köny- nyebbek. Azok az üzemek, ahol a vezetőség nem fordít elég gondot a gazdaságosságra, a költségek csökkentésére, a minőségre, ott nehéz lesz nyereséges évet zárni. Az 1977-es év tapasztalatai is azt mutatják, ha a vezetés a. hivatása magaslatán áll, a . tervek teljesítése lehetséges, a célul tűzött 3,5—4 százalékos hozamnövelés jó szervezéssel az idén is elérhető. Csikós Balázs Túl a kezdeti bajokon (1.) A megtartó fegyelem Színhely: a HÓDIKÖT fehérgyarmati üzeme Tizennégy asszony közül hat azonnal otthagyná az üzemet, ha tudna a környéken más munkahelyet, ahol dolgozhat. „Rossz ebben az üzemben” — adták meg a választ a vezérigazgatónak. Majd folytatták : „Egyformán durván nem lehet bánni mindenkivel, akár jól dolgozik, akár rosz- szul.” Sok a kilépő Kellemes meleg, jó világítás, halkan surrogó gépek adják meg az alaphangot a látogatónak Fehérgyarmaton, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttáru Gyár 7. számú üzemében. A ruhahalmok fölé hajoló lányok, asszonyok ügyes kezén múlik, hogy a kiszabott idomokból milyen blúzok, pulóverek lesznek. A munka nem túl bonyolult, nem túl nehéz. Aki teljesíti a normát, akár háromezer forintot is kereshet. A jókét éve avatott üzem a fehér- gyarmati járás legszebb, legkorszerűbb munkahelyét kínálja, több mint négyszáz nőnek. Mitől van akkor, hogy sokuknak nem ízlik ez a kínálat, odébb állnak? Tavaly például a létszám harmada változott. — Ami meglepő: elsősorban a több éves dolgozók közül volt több kilépő — említi Pál Rozália, a HÓDIKÖT vezérigazgatója. Az üzemben járva kapásból sorolják a főbb okokat, amelyek miatt a dolgozók otthagyták őket. Van, aki férjhez megy, távolabb költözik. Sok a meggondolatlan fiatal, hiszen 120-on felül van a 18 éven aluliak száma. Akadnak, akiknek az otthoni gazdaság, a háztáji fontosabb, a gyári keresetet csak mellékesnek tekintik. Adalékként tegyük még hozzá — amit az üzemben nem szívesen említenek —, hogy baj van a munkafegyelemmel, gyengélkedik az üzemi belső szervezés és irányítás. Ennek is tudható be, hogy a havi átlagbérek a kétezer forintot sem érik el, hiába volt több, mint 11 százalékos béremelés, amihez még hozzájön a műszakpótlék 10 százaléka. Ugyanakkor ha a norma szerint termelne minden egyes dolgozó, akkor az átlagbérek legalább 3—400 forinttal emelkednének. Hit mond a vezérigazgató? A HÓDIKÖT-nek van egy másik üzeme is a megyében, Tiszalökön. Ott viszont sokkal erősebb a munkafegyelem, mégis jobb kedvvel dolgoznak a lányok, asszonyok, mint Fehérgyarmaton. — Ezen a környéken csak itt van viszonylag ideális női munkahely — mondja Körei Gyuláné üzemvezető. Mindez elmondható Fehér- gyarmat környékére is. Ezért nem árt némi összehasonlítás a két üzem között, hiszen a fő profil mindkét helyen a konfekciómunka. Ám Tiszalökön már régen túl vannak a kezdeti nehézségeken, jobban figyelemmel kísérik a munka alakulását, a teljesítményeket. Az új dolgozóknál például a betanulás után is állandóan nézik, milyen teljesítményeket érnek el, elemzik az okokat. S ha valakinek végképp nem sikerül beilleszkedni az üzemi munkarendbe, akkor megválnak tőle. — A mindenkori üzemi vezetéstől nagymértékben függ a munkafegyelem — állapítja meg a vezérigazgató. — Ám nemcsak a munkafegyelem, hanem az üzemi légkör is függ a vezetéstől. Fehér- gyarmaton este kilenckor A Rakamazi Fa- és Fémipari szövetkezet — RAFA- FÉM — az elmúlt évben egy százalékkal teljesítette túl az árbevételi és termelési tervét. Az 1978-as tervükben a tavalyi negyvenötmillió forintos termelési terv helyett ötvenmillió forintot terveztek. A szövetkezet termelési 4 z új év elején dolgom akadt a Lábműipari Vállalat Dudva utcai telephelyén. Az udvarból nyílik az ajtó a földszinten levő irodahelyiségbe. Amikor be akartam nyitni, megakadt a szemem az ajtóra függesztett táblán: KÉRJÜK AZ AJTÓT BECSUKNI. TÉL VAN! Megtorpantam a küszöbön, és összeborzongtam. Csak most kaptam észbe, hogy a vékony orkánkabátom van rajtam, ezt hordom már egy esős szeptemberi nap óta, amikor elővettem a szekrényből. Közben — szórakozottságból — megfeledkeztem róla, hogy eljött a tél, s az orkánt nem cseréltem át a bélelt télikabátomra. így eshetett meg, hogy a novemberi és decemberi szokatlan hidegek kikezdték az egészségi állapotomat, azóta is krónikus Tél vaut hűléssel, légcsőhuruttal meg náthával küszködöm. Dolgom végeztével siettem haza, hogy jobb későn mint soha jelszóval felcseréljem az orkánt a meleg télikabátra. Azóta is ezt hordom. Meg is lett a hasznom belőle, mert a megfázásból néhány nap után szerencsésen kilábaltam. Hálás vagyok a Lábműipari Vállalat Dudva utcai telephelye dolgozóinak, akik figyelmeztettek rá, hogy tél van. Mert hasonló szövegű táblákkal már eddig is sokszor találkoztam, de csak hasonlókkal. Általában ilyennel: KÉRJÜK AZ AJTÓT BECSUKNI. FÜTÜNK! Ez nem mondja ki pregnánsan, hogy milyen évszakban járunk. Hivatkozva ismét a szóra- / kozottságomra, most már csak azt szeretném, ha majd nyáron viszont ilyen felirattal találkozhatnék valamely bolti vagy hivatali bejárat előtt: KÉRJÜK AZ AJTÓT NYITVA HAGYNI. NYÁR VAN! 4 kkor biztosan nem fogom majd elmulasztani, hogy a tél óta fele- dékenységből magamon hagyott télikabátot letegyem, vagy legalábbis felcseréljem egy könnyű ballonnal vagy orkánkabáttal. Heves Ferenc j tervének több mint a felét a lakatosrészleg hozta, míg a többit a bádogos, az asztalos, a gumi javító és sütő, valamint az autószerviz adta. A szövetkezet négy országos nagyüzemnek gyárt részterméket. A DIGÉP-nek pótkocsi-futóművet, a KLIMA Ipari Szövetkezetnek hűtőtoronyvázakat és hűtőházak berendezéseit, a Budapesti Fémmechanikai Szövetkezetnek kézitargonca alkatrészeit, a Ganz-MÁVAG-nak pedig vasúti ajtómozgató berendezéseket. Hazánkban egyedül Raka- mazon gyártanak malligán borfokolót. Az asztalosrészleg fő termékei a sarokszekrény, könyvállvány és a négyféle kivitelben készülő ágyneműtartó. A gumi javításon, a személygépkocsik abroncsainak futózásán kívül új terméket is gyártanak a gumisrészlegben. Az AFIT- nak, a debreceni MÁV Járműjavítónak — importbeszerzés helyett — tömítőgyűrűt és más kisebb alkatrészeket állítanak elő. A lakosságnak kétmillió-kétszázezer forint értékben végeztek szolgáltatást. Két hatszáz négyzetméter alapterületű raktár és egy ötszáz négyzetméteres üzemcsarnok építését kezdték meg 1977-ben. A saját kivitelezésű beruházás ötmillió forintba kerül és ez év végére elkészül. (sípos) csoportosan álldogálnak, beszélgetnek az asszonyok, nincs, aki rájuk szóljon, illetve aki szól, az olyan hangnemben teszi, hogy annak is sérti a fülét, aki a gép mellett szorgalmasan dolgozik. Így aztán nem csoda, hogy 1977-ben is csak 87 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az év első felében többször túlórát rendeltek el, hogy ezzel pótolják a lemaradást, teljesítsék termelési kötelezettségeiket. A második fél évben viszont az volt a baj, hogy az orsózóban dolgozó embereket át kellett irányítani a konfekciórészbe, mivel csak ott tudtak munkát adni nekik. A betanulás nehezen ment, nem szívesen vállalták a másfajta munkát, ami kihatott a teljesítményekre is. Érdekek ütközése — Az üzemi eredményt és a dolgozók érdekeit nem mindig tudjuk összehangolni — jellemzi a helyzetet Kálnoki Zsigmondné üzemvezető. Az okokat keresve viszont nem lehet mindig csak az üzemnél megmaradni. Szót kell ejteni a vállalati irányításról, hiszen egy üzem munkája attól függ, mennyi re illeszkedik be a vállalati egészbe, hogyan tudják irányítani, ellenőrizni a tevékenységét. Következik: Sok-e a háromszáz kilométer? Lányi Botond A gumigyárban azt panaszolták: nincs óvoda és bölcsőde, ahol reggel hat órától fogadnák a kicsinyeket. A HAFE-ban arról beszéltek: a gyárig menő legelső busz ritkán érkezik meg munkakezdésre. Többnyire késik. A gumigyárban az édesanyák pontatlanok a műszakkezdéskor, a hajtóműben pedig azok, akik busz- szál járnak. öt perc itt, tíz perc ott — mondhatjuk nem olyan sok. De szorozzuk be százakkal, váltsuk át forintra, kiesett termelési értékre, a munkafegyelem lazulására, mások munkájának — jóllehet akaratlan hátráltatására és meglepődünk. Csak az ilyen néhány perces vétlen késések forintösszege milliókat tehet ki. És ez csak az erem egyik oldala. A másik fele az, hogy mindez hivatkozási alap is lehet a késésre, a pontatlanságra és továbbgyűrűzhet úgy, hogy egyesek azt mondják: ha neki lehet késni, lehet nekem is ... A nagy dolgokra mindig figyelünk. Anyaghiány, rossz szervezés, hibás együttműködés, lógás nap közben? „Bekalkulált” dolgok. De az ötpercek? Nos, az ilyen ötpercek eltüntetése nem a gyárak dolga. Ezek a „kicsinységek” nem rájuk: a Volánra és a gyermekintézményekre tartoznak. 8. Z. EXPORTRA A Nyíregyházi Konzervgyár az idei év első felében 76 ezer tonna vegyes befőttet készít és szállít a Szovjetunióba. Ez a mennyiség lényegesen több, mint az elmúlt évi. Képünk a ve- gyesbefőtt-készítő szalag egyik részműveletéről készült. A BEAG nyíregyházi akusztikai részlegében svájci megrendelésre 2500 darab hangfalat gyártanak. Felvételünkön Oláh Pál műszerész a hangszórók berakását végzi a gyártószalag utolsó műveleteként. miányzó Lpercek i Rakamazról
