Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 13. Helyreigazítás helyett Még egyszer a jeges útról „Jeges főúton halálos baleset” címmel jelent meg egy hír november 29-i lapunkban, amely miatt a KPM megyei közúti igazgatóság igazgatója helyreigazítást kért. Ügy véli ugyanis, hogy „a hír címében és tartalmában is hangsúlyosan szerepel a jeges út, ami az olvasókban azt a látszatot kelthette, hogy a közúti szolgálat mulasztást követett el.” Ha már a közúti igazgatóság sérelmesnek találta a dolgot, akkor illik részletesebben is leírni a körülményeket. Azt például, hogy a baleset reggel 6 óra után történt, s amikor a baleset helyszínelését végző rendőrök megérkeztek, az úton tükörjég volt. Egymást kellett fogniuk, hogy el ne csúsz- szanak, míg fényképeket készíthettek a történtekről. A helyszínelés befejezése után a rendőrség megbízottja hívta fel telefonon az igazgatóság illetékesének figyelmét a jeges útra, s ezután — időben reggel 9 óra tájban — érkezett meg Kis- várda felől a sószóró. Hogy konkrétan ki követte el a mulasztást, azt döntse el az igazgatóság. A tény azonban tény marad: a fő közlekedési út ezen a szakaszon reggel kilencig jeges volt, s az már a szakértők dolga megállapítani, hogy egy korábbi szórás javított volna-e a helyzeten, s mennyiben volt oka a balesetnek a jeges út. De más gondok is tapasztalhatók. Nemcsak a sószórás vitás, hanem a felvilágosítás is: december 3-án például — amikor a 4-es főút tele volt átfúvásokkal — több mint egy órába került, míg a hóügyelet felvette a telefont, hogy tájékoztatást adjon lapunknak az utak állapotáról. Ezekből úgy tűnik, nemcsak a sózás, a tájékoztatás is akadozik. (balogh) Búza dagadt a csatornába Hunkában a SZÁVICSAY elhárító csoportja — Mi azonnal megyünk, ha értesítenek, néha még az ünnepi ebédet is otthagyjuk, hogy mások nyugodtan fü- rödhessenek — így kezdődött a beszélgetés a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál Mohácsi Józseffel, a szennyvízüzem részlegvezetőjével, Künöstler András csatornabúvárral, Murányi József lakatossal és Varga Gábor szennyvíztelep- kezelővel, a hibaelhárító csoport éppen szolgálatos négy emberével. Munka van bőven. — Volt már, hogy tíz bejelentés is érkezett egy nap alatt. Igaz, nem mind a vál— A legveszélyesebb szakasz a Simái út, Móricz Zsigmond, Makarenko, Arany János, Szabolcs és Uj utcák nyomvonalán futó csatorna. Ebben a csatornaszakaszban akad minden, még búza is... Ez nem tréfa. A Simái úti malomból származott. Vizsgálat is volt belőle. Valamelyik dolgozó rest volt kitisztítani a rostát, ahol mossák a búzát. Az egészet beengedte a csatornába, ahol megdagadt és — eltömte a csatornát. — Volt már, hogy a karácsony mindkét napját egy dugulás elhárításánál töltöttük. Építőanyag-törmelékek voltak a csatornában és épA legtöbb bejelentés telefonon érkezik. A készüléknél Mohácsi József. pen akkor kerültek olyan helyzetbe, hogy teljesen eldugult egy főgyűjtő. Sorolják az akkor talán bosszantó, most már inkább derűt fakasztó eseteket. A két karácsonyi napot egyhuzamban kitöltő munka résztvevője: Mohácsi József és Varga Gábor, a kislánya születésnapját otthagyó Künöstler András és Murányi József ... Nem panaszképpen, hanem inkább figyelmeztetésként elmondják azt is: jó szolgálatot tehetnének a házfelügyelők, ha az újdonsült bérházi lakókat előre figyelmeztetnék: a modern lakásnak nemcsak a kényelmét kell megszokni, hanem valamennyi tartozékát is. Tóth Árpád Négy baleset, négy halott Nyolcszáztizennégy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt az év első kilenc hónapjában, és 43-ról 64-re emelkedett a halálos áldozatok száma — olvash'attuk lapunkban a KBT üléséről szóló tudósításban. Most négy olyan esetről számolunk be, ahol a leggyakoribb okok — az ittasság, a figyelmetlenség, az elsőbbségadás figyelmen kívül hagyása — okozták négy ember halálát. Szeptember 13-án délután a ké- ki cukrászdában sörözött Szűcs József 23 éves és Fésűs Mihály ugyancsak 23 éves kéki lakos. Egy fiatalember ment oda hozzájuk és megkérte őket: vigyék el Nagyhalászba testvéréhez. Este Szűcs is. Fésűs is motorra ültek, mindkettőjüknek pótutasa is volt, és elindultak. Még Beszte- recre sem értek, amikor az elöl motorozó Fésűs elé egy nyúl ugrott. Hirtelen fékezett és a mögötte motorozó Szűcs beleszaladt. Mindkét motor felborult, valamennyien megsérültek, sőt Farkas Lajos — Fésűs utasa — a kórházban meghalt. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Szűcsöt szeszes italtól befolyásolt állapotban halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, és, öt évre eltiltotta a járművezetéstől. Fésűs Mihályt közlekedési vétségért 5000 forint pénzbüntetésre ítélték. Három pohár sört és két háromcentes pálinkát ivott szeptember 2-án délután Hudák János 38 éves tiszavasvári lakos, de este motorra, ült és elindult Polgár felé. Az úton előtte egy kivilágí- tatlan kerékpáros közlekedett, amelyet Hudák olyan későn vett észre, hogy már nem tudta elkerülni az összeütközést. A kerékpáros, Szónok József belehalt sérüléseibe. Az ittasan balesetet okozó Hudákot a bíróság 1 év szabadságvesztésre ítélte. Halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt ítélték el Pálmai Dezső 30 éves kisvárdai lakost is. Pálmai augusztus 5-én Pap felé közeledett Skodájával. Előtte egy gyalogos haladt, de Pálmai nem vette észre, mert a szembe jövő kocsik fénye elva- kította. Pálmai — bár nem látott — nem csökkentette a sebességét, ezért következett be a baleset. A bíróság 1 év szabadság- vesztésre Ítélte, 1 évre eltiltotta a járművezetéstől, 2000 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették. Pelles Imre 45 éves bökönyi gépkocsivezetőnek 23 éve van jogosítványa, s 19 éve hivatásos sofőr. Szeptember 6-án ennek ellenére olyan balesetet okozott, amelyet kevesebb gyakorlattal rendelkezők sem vétenek már. Nyíregyházán, a Petőfi utcán vezette a Volán teherautóját, s amikor az Arany János utcai kereszteződéshez ért, úgy fordult be balra, hogy nem adta meg az elsőbbséget a szembe jövő, egyenesen haladó motorosnak. Az összeütközés következtében Újvári Sándor a kórházba szállítás után meghalt, utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Pellest a bíróság két év szabadságvesztésre büntette és 3 évre eltiltotta a járművezetéstől. Négy baleset, négy halott és négy enyhítésért megfellebbezett Ítélet. Úgy látszik, ezek a volt járművezetők még mindig nem értik, hogy súlyos mulasztásukkal — ha gondatlanságból is — de embert öltek. (balogh) Előadások a kórházban A megyei Jósa András Kórházban december 15-én, délután 3 órakor kliniko-patho- lógiai konferenciára kerül sor. A tudományos ülés keretében négy olyan eset kerül megtárgyalásra, amely jelentős következtetésekre nyújt lehetőséget és hasznosítható megállapításokkal segíti a gyógyító munkát. A tudományos tanácskozást dr. Dauda György vezeti. December 22-én szintén a kórház ad otthont egy tanácskozásnak. Ez alkalommal az intézmény TIT-csoportja rendez előadói konferenciát. Előadó: dr. Rozgonyi Ferenc, a Debreceni Orvostudományi Egyetem adjunktusa. A téma közérdekű, hiszen a leggyakoribb bakteriális fertőzésekről l«sz szó, illetve ezek antibiotikumokkal történő kezeléséről. „Hűnek maradni az íróhoz — elsősorban szelleméhez, mondanivalójához —, ugyanakkor eleget tenni az új forma műfaji sajátosságainak: ez minden adaptáció próbaköve. Uj, szuverén műnek kell születnie, amely azonban magában hordja az eredeti írás lényegét, gondolatait, szépségeit” ■— írja a műsorújságban Lemdvai György, aki Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő című regényét televízióra írta. Ebben az esetben, tekintve, • hogy nem „egyszerű” történelmi regényről van szó, hanem — túl azon, hogy az író a regény születése (1922) korának állapotairól is véleményt mond — személyes vallomásjellege is van (az író védekezik, vitatkozik, leszámol az őt ért igaz és igaztalan vádakkal), ebben az esetben tehát még fokozottabban kellett ügyelnie a forgatókönyv írójának, a rendezőnek, Szőnyi G. Sándornak az íróhoz, a mű lényegéhez való hűségre. A háromrészes tévéjátékban sok mindent, ami a regény alapszövetéhez tartozik, sikerült átemelniük. Különösen nehéz dolguk lehetett ezzel az alkotással, mert — mint az igazán jó művekét általában — ennek a súlyát, „tömegét" sem a terjedelme adja Mégis tömöríteniük kellett, rövidíteni, átcsoportosítani, kihagyni. A legnagyobb hangsúly Néróra helyeződött. Ez természetes is, ha azt vesszük, hogy a regénynek alig van egy-kél fejezete, amelyben Néró ne tenne színen. Azonban a regényben bőven van társadalomrajz is és nem csupán Néró alakja, magatartása révén, hanem szűkebb és tágabb környezete, a város szerepeltetése révén is. A tévéjátékban ez a társadalomrajz nem arányosan van jelen, s nem eléggé erőteljes. Az adaptálok ezt a regényt úgy fogták fel, mint „... egy jobb sorsra érdemes ember lassú leépülésének, fokozatos elaljasodásá- nak történetét”; ami igaz is, de kevesebb is az igazságnál, a regény valóságánál. Az nyilvánvaló, hogy egy adaptáció során — még egy háromrészes tévéjátékban — sem lehet mindent átvenni. De Kosztolányi társadalombírálata és személyes jellegű vallomása feltétlenül a regény lényegéhez tartozik. Lehetséges, e2 utóbbit annyira irodalom- történeti vonatkozásúnak tartották, hogy ezért mellőzték. A regény születése korában is divatos dekadencia romboló vonásait a tévéjáték is eldobnivalónak, gyűlöletesnek festi Néró alakjában. Harsány! Gábor művészi pályájának kiemelkedő állomása ez a szerep. A jellem és a szellem el- züllésének útját annyi színnel töltötte meg, hogy Nérója sokáig emlékezetes marad. Seregi István A világhírű olasz írónő, Oriana Faliad egyik regényéből készített kiváló rádióváltozatot hallhattunk szombaton este, Levél egy soha meg nem született gyerekhez címmel. A fordító és rádióra alkalmazó Sipos Áron valódi drámát formált a műből, olyannyira kerek egészet, hogy eszünkbe sem jutott hallatán az eredeti regényforma — ami korántsem mondható el minden hasonló dramatizá- lásról... A helyenként — némi nyelvi naturalizmus miatt — nyersnek ható realitásokat (a nő helyzetét a mai olasz társadalomban, valamint az anyaság és a magzatfejlődés biológiai tényeit) az elvantaibb gondolkodás fényében, lírai hevülettel tárta elénk a szerző, a fikciót a legszigorúbb valószerűséggel hitelesítve. Kétféle felfogás csapott itt össze, s forrósodott drámává egy anya vetélésének társadalmi-morális megítélésében. Bűnös-e az a teherbe esett egyedülálló anya (ebben az esetben elhagyott asszony), aki munkaadói, volt férje, barátnői lebeszélése ellenére meg akarta szülni a gyerekét, de — még ha talán nem is teljesen vétlenül — elvetélt, mert nem akarta „kikapcsolni az agyát”, miért nem tudott lemondani a munkájáról, saját életéről? A képzeletbeli tárgyaláson, „az élet esküdtszéke” előtt a kizárólag valláserkölcsi alapokon állók verdiktje az volt, hogy igenis bűnös. („Az ember élete a fogamzás pillanatában kezdődik... a magzat nem csak a szaporodó sejtek összessége... az anya egyenesen gyikos, mert elővigyázatlanságával megölte a gyermekét...”) Ez — Fallaci szerint — egyben a nőt az anyaság szerepébe száműző, egyoldalúan „férfijogú” társadalom hibás ítélete is. Mert „ ... itt nem egy nőt fogtak perbe, hanem az összes nőt... az anyaság nemcsak erkölcsi kötelesség, nemcsak biológiai tény, hanem tudatos választás is... s az életkultusznak a már élőkre is ki kell terjednie.” A költői szépségű befejezésben a lehetséges egyetlen igaz tanúra, a halott magzatra bízta az írónő az igazságtevést. Az ő megszólaltatása egyben Fallaci keserű társadalomkritikája is „Nőtt benned a bizonytalanság, s már nem hittél az életben. Ha az élet kín, minek partra szállni, és én elhatároztam, hogy nem szülétek meg... megbocsátok neked.” A nő szerepében Nagy Anna meleg líraisága a keményebb tónusú szövegrészeken is átsütött, mikor például az egyenjogúságért és a saját élethez való jogáért érvelt. Az ösz- szetett figurát hatásosan rokonszenvesre formálta meg. Béres Ilona (felvilágosult orvosnő) egyéni karaktert adott a rezonőrszerepnek, Greguss Zoltán erőteljes főnökalakítása tűnt még ki különösen. A rendezés Pós Sándort dicséri. Merkovszky Pál Bgrárklub Nagyecseden Agrárklub alakult november utolsó napjaiban Nagyecseden, a Rákóczi Termelő- szövetkezetben. A klub 30 tagja terv szerint havonta egy alkalommal találkozik. Megvitatják a szövetkezet munkáját, megismerkednek egymás munkaterületével. A későbbiekben mezőgazdasági szakembereket hívnak majd meg, sőt a rendezvényeken vendégül látják a környező szövetkezetek tagjait is. A klub iránt nagy az érdeklődés: új tagok is kérték felvételüket. Hibaelhárítás — éjszaka. A nagy teljesítményű, negyven méteres .fúróval” rendelkező gépnél Künöstler András és- Varga Gábor. lalathoz tartozó, de mindet meg kell vizsgálni és intézkedni. Ha szükséges, több, mint harminc ember dolgozik korszerű gépekkel, nagy nyomású mosókocsival, du- guláselhárítóval... — Tíz évvel ezelőtt még alig volt ilyen munka. Néhány ember — dróttal, csodarabbal — kézi erővel is meggyőzte. Igaz, sokat fejlődött azóta a város, rengeteg ház és csatorna épült, de akad bőven hanyag, nemtörődöm ember. Például: tudja, mitől dugul el legtöbbet a csatorna? A felmosóruhától (kócanyagtól). Ezek egy szála valamiben megakad és már gyűlik is hozzá a többi. Találtunk a csatornában disznócsontot, pelenkát, meg csirkebelsőt tollal, ahogy megtisztították... A korszerű gépek is igénylik a tmk-t. A képen munka közben Murányi József. (Gaál Béla felvételei)
