Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 7. „DOHÁNYBUNDA" A bökönyi Kossuth Tsz-ben 50 család 1—1 hold ny i dohányban dolgozik. F.gy-két család összefogva simítja a szárított leveleket. A póréra fűzött dohány mindig érdekes kép. (Hammel József felv.) POSTA, ABC, ÓVODA SÓSTÓHEGYEK Közelebb „jön“ az előváros Sóstóhegy — ha északról jövünk Nyíregyházára — a megyeszékhely ..elővárosának'' tekinthető. Néhány év múlva ez még valósabb lesz. hiszen Sóstóhegy és Jósaváros között — a Korányi út mentén egy 1000 lakásos új lakótelep épül, ez hozza majd közelebb Sóstóhegyet a városhoz. Üdülőterületté nyilvánították, Nyíregyházához csatolták, de a „városi rang" elnyerése még nem oldotta meg egy csapásra a helybeliek gondját. Márpedig, mint Nagy Rarnabás, Sóstóhegy városi tanácstagja elmondta, sok területen kellene javítani, átmenetileg könnyíteni a végleges megoldásig. EGY POHÁRRAL — NAGYSZÜNETBEN Tej az iskolában Új járatrendszer a tejszállításban Törpe vízmű, autóbusz — Ilyen a vezetékes víz kérdése — kezdi a tanácstag. — Távlati terv szerint Sóstófürdővel közösen törpe vízmüvet építenének itt, addig azonban több helyen kellene mélyfúrású kút. Az ásott ugyanis veszélyes, a pumpás sem igazi mélyfúrású. A közlekedést már évek óta emlegeti interpellációiban a tanácstag. Mindössze a 14- es busz jár, de mivel 10 kilométer a két legtávolabbi rész távolsága, helyi járatot is indíthatna a Volán. Nyertek 80 ezret A társadalmi munkáért kapott 80 ezer forintot az óvoda bővítésére fordították, így most 80 gyerek járhat oda. De még mindig sok kismama adná óvodába legalább a nagyobb gyerekeit az iskola előtt. Ugyancsak társadalmi munkában egyengettek el 3200 köbméter kavicsot a Mogyoró és a Szellő utcákon, a földutakat feltöl- tötték. Zenés műsor szocialista brigádoknak Zenés ajándékműsort rendez Nyíregyházán, a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Otthona a szocialista brigádok és családtagjaik részére december 11-én, vasárnap 17 óra 30 perctől. A Nyíregyházi Városi Tanács 1972-ben rendeletet hozott a külterületek továbbfejlesztésére. A műszaki osztályon készülnek a tervek a beépítésre. Mivel a városban a Ságvári-telep és Borbánya az V. ötéves terv jelentős anyagi eszközeit elvittte, így csak a VI. ötéves tervben kezdődhet Sóstóhegy intenzív fejlesztése. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 3500 ember él ezen a területen. A vasút és az Arany Kalász sor közti részt — a belterületet — fejlesztik először. A rendezési terv szerint ide földszintes családi házakat építenek. Több utca most kap nevet a városi tanács decemberi ülésén. A kedvező telekáraknak is köszönhető — négyszögölenként 100^-150 forint — évente átlagosan 40 új családi házat építenek. Még a jövő évre van 42 OTP-s telek, ezután újabb területet jelölnek ki a beépítésre. Azért ilyen szigorú rend sze* rint Haladhat az építkezés, mert az Úttörő'utca és a Bem tér sarkon alakítják ki az új központot. Itt épül majd a posta, az új 100 személyes óvoda, bölcsőde, a tanács- és a művelődési ház. Fontossági sorrendben Fontossági sorrendben a közintézmények megépítése az első, például a posta, majd az ABC következik. Javítják a tömegközlekedést. Az ivóvízellátás megoldása csak a VI. ötéves tervben válik valóra. Sok szülő indítja reggelenként tízórai nélkül iskolába a gyerekét. Esetenként valóban nincs Js szükség otthon csomagolt elemózsiára. Ha naponta friss iskolatejet, kiflit vásárolhat az apróság, elég néhány forinttal útra engedni. Tavaly ősszel átlagosan 10 ezer, az idén ezekben a hetekben már 30 ezer pohár tej,—illetve kakaó kel el naponta a szabolcsi iskolákban. Egy év alatt tehát háromszorosára emelkedett a fogyasztás. Sokat mond az is, hogy a 114 ezer tanuló közül 76 ezernek biztosítottak módot a vásárlásra. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére csupán 30 ezren veszik igénybe a szolgáltatást. A Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat két nagy egysége szinte korlátlan mennyiségű iskolatej gyártására készült fel. A gyár igyekezetét mutatja, hogy idén november 7 tiszteletére tett pótvállalásként valamennyi Jövőre ünnepli újjáalakulásának 25. évfordulóját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az évforduló kapcsán Kurucz Imre, a TIT főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: — Negyedszázada alakult újjá a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelyben először a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai jelentették a TIT bázisát. 1953 szeptemberétől megalakultak a TIT központi szakosztályai, majd később a megyei és városi szervezetei is. 1954-ben a TIT keretei között merőben új tartalommal kezdődött meg a szabadegyetemi oktatás. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy a várt néhány száz jelentkező helyett több, mint 6800~an iratkoztak be. Az 1956—57-es tanévben a szabadegyetem nyelviskolája is megkezdte oktatását mintegy 3100 hallgató részvételével. A TIT tevékenységét hathatósan elősegítő állomás volt az 1958—59településre szállítanak friss, pasztőrözött tejet. Eddig 80 község, illetve tanya kiesett a forgalomból. Az átszervezett szállítással ezekben a helységekben is mód nyílt az iskolák ellátására. Hiszen a zacskós tej mellett jut hely poharas, dobozos készítményeknek is a kocsiban. Az új járatrendszerrel a települések 70 százalékára reggel 6 óráig, 10-10 százalékára 7-8, illetve legkésőbb 9 óráig viszik ki az árukat. Késés előfordulhat egy-egy jármű meghibásodása miatt. Az iskolások valamennyien nagyszünetben jutnak a tejhez. Több helyen a pedagógusok, a hivatalsegédek illetve az úttörők is részt vesznek az árusításban. Ezekben az iskolákban az átlagot jóval felülmúlja a kereslet. Nagyobb rendszerint a választék is, hiszen nemegyszer csokistej, kockasajtok, Túrórudi is pultra kerül. Nem járnak rosszul az önkéntes eladók sem: az értékesített áruk után jutalékot kapnak. es tanév, amikor a művelődéspolitikai határozat szellemében kezdtünk dolgozni. Ettől a tanévtől kezdve működnek munkás- és tsz-akadé- miáink is. Társulatunk taglétszáma napjainkban meghaladja a 27 ezer 600-at. Arra törekszünk, hogy a tudományos ismeret- terjesztést állandóan továbbfejlesztve, lépést tartsunk a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Nemzetközi kapcsolataink az egész világra kiterjedtek. Az ünnepi megnövekedett keresletet az állatforgalmi és húsipari vállalat is fel- készülten fogadja. Karácsonyra elsősorban tőkehús iránt fokozott az érdeklődés, a húsipar a kereskedelem minden igényét ki tudja elégíteni. Hasonlóan bő készlet várja a fogyasztókat töltelékáruból és a különféle húskészítményekből. ■ Az óév búcsúztatását, s az új év köszöntését el sem lehet képzelni virsli és kocsonya- nélkül. A két ünnep közötti Frontális ütközés után „Halló! autómentő!“ M em ritka látvány az autómentő Szabolcs-Szatmár megye útjain egy-egy roncs- csá tört járművel a hátán. A hideg beálltától, mióta csúszós, veszélyes a közlekedés, egyre több bejelentés érkezik a 13-as számú Autójavító Vállalat nyíregyházi szervizállomására. Naponta átlagosan 3—4 esetben is telefonálnak ügyfelek az autómentő segítségét kérve. Az AFIT részlegében egy Barkas típusú gépkocsi látja el a szolgálatot. Emellett még egy vállalat: az 5-ös számú Volán rendelkezik hasonló járművel. A Volán Bar- kasa inkább kisegítő szerepet játszik. Leggyakrabban hét végén veszik igénybe. Hívás esetén szombaton és vasárnap is útnak indul a két kocsi. Nagy szükség van rájuk, hiszen ezeken a napokon történik a legtöbb baleset. Legnagyobb forgalmat hétfőn bonyolít le a szerviz autómentője. Zsúfolt időszakokban előfordul, hogy csak több napos előjegyzéssel vállal szállítást az AFIT. Rendszerint súlyosan összetört járművek mozgatásához hívják segítségül a két Barkast. Nem minden típust csak a maximálisan másfél tonnásakat bírja el. az autómentő. Ősz végétől napjainkig közel tíz olyan roncsot vittek az AFIT telepére, melyek utasai halálos sérüléseket szenvedtek. Az esetek nagyobb felében a síkos út és frontális ütközés okozott több tízezres kárt a gépkocsikban. héten ezekből is feltöltik az üzleteket. Virsliből 200 mázsa a húsipari vállalat készlete, kocsonya-alapanyagból — fejből, körömből — 180 mázsát fogyaszthatunk el, ez a mennyiség mintegy 40 mázsával több mint tavaly szilveszter előtt volt. Az ünnep akkor igazi, ha malacvisítás köszönti az érkező új esztendőt. Az állatforgalmi és húsipari vállalat a kereskedelem igényét újévi malacból is ki tudja elégíteni. „Régi pénz, megveszem..." Szabolcsi éremgyűjtők között Időszámításunk előtti görög pénzdarabok, régi római fizetési eszközök, Árpád-házi érmék és a mai forintok sorakoznak az asztalokon. Műértő szemmel vizs- gálgatják, nagyítóval nézik: értékes-e vagy csak régi? Mit kérnek érte, mi ér nekem? Különleges régi darabot érdemes-e vermi vagy inkább teljes sorozatot? A Magyar Éremgyűjtők Országos Egyesülete Szabolcs megyei csoportjának tagjai minden hónap első vasárnapján találkoznak Nyíregyházán, a 110-es szakmunkásképző intézetben. 1971-ben alakult meg a Szabolcs megyei csoport, de az igazi „éremélet” két éve tart. Az 55 szabolcsi éremgyűjtő közül a legutóbbi vasárnap 25—30 jött el a megbeszélt találkozóra. Sohasem hiányzik Zomborszki János, a Fémmunkás Vállalat portása. Egyike az alapító tagoknak. — Bélyeggyűjtéssel kezdtem, s akkor vált szenvedélyemmé a régi pénzek, érmék kutatása. Az igaz, hogy kicsit költséges szórakozás, de a feleségem is értékeli a szép pénzeket. Zomborszki Jánosnak a római korból származik a legrégibb pénze. Most egy V. Ferdinánd korabeli 20 krajcárost akar venni. Múzeumnak is beillő gyűjteménnyel büszkélkedhet Lőrinc Tamás, a Fehér- gyarmati Építőipari Szövetkezet műszaki előkészítője. Érméken kívül régi faliórákat, tányérokat, korsókat gyűjt. — Sokan azt hiszik, hogy van egy-két régi pénzük, már éremgyűjtők. Eleinte én is azt inéztem, régi pénz, hát megveszem. Később már válogattam, csak az értékeseket, a különlegesebbeket szereztem be. Ekkor szerettem meg igazán az érméket. 250 darabos gyűjteményemből 180-at kívülről ismerek, tudom az évjáratot, a veret helyét, az uralkodó nevét. Még az érmék hibáját, kopását is ismerem. Most már rendszerezve gyűjtök, csak a Rákóczi-pénzeket és az Árpád-háziak korából származó érméket veszem meg. így speciális, de értékesebb lesz a gyűjteményem. Úgy tartják, hogy a nyíregyházi numizmatikusok közt az egyik legszebb gyűjteménnyel dr. Valent Mihály orvos rendelkezik. Évtizedeken át bélyeget gyűjtött, hét éve pártolt át az éremgyűjtők táborába. — Az érméken feltárul az egész történelem. Egy-egy uralkodó, a nevezetes történelmi események, a kiemelkedő személyiségek mi.nd megjelennek a pénzeken. Az időszámításunk előtti 66-ból való görög, dénár alakú pénzek a legkedvesebbek a gy ű j teményemben. Valent Mihály úgy gondolja, jó lenne a múzeumban is bemutatni a gyűjtők kollekcióit, hiszen bizonyára sokan ismerkednének a történelemmel — az érméken keresztül. Tóth Kornélia Fények Nyíregyházán. (Elek Emil felvétele) A TIT újjáalakulásának 25. évfordulójára készül Tőkehús, töltelékáru— minden mennyiségben Ünnepi kínálat a húsiparnál