Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 7. „DOHÁNYBUNDA" A bökönyi Kossuth Tsz-ben 50 család 1—1 hold ny i dohányban dolgozik. F.gy-két család összefogva simítja a szárított leveleket. A póréra fűzött dohány mindig érdekes kép. (Hammel József felv.) POSTA, ABC, ÓVODA SÓSTÓHEGYEK Közelebb „jön“ az előváros Sóstóhegy — ha észak­ról jövünk Nyíregyházára — a megyeszékhely ..elő­városának'' tekinthető. Né­hány év múlva ez még va­lósabb lesz. hiszen Sóstó­hegy és Jósaváros között — a Korányi út mentén egy 1000 lakásos új lakó­telep épül, ez hozza majd közelebb Sóstóhegyet a városhoz. Üdülőterületté nyilvánították, Nyíregyhá­zához csatolták, de a „vá­rosi rang" elnyerése még nem oldotta meg egy csa­pásra a helybeliek gond­ját. Márpedig, mint Nagy Rarnabás, Sóstóhegy vá­rosi tanácstagja elmondta, sok területen kellene javí­tani, átmenetileg könnyí­teni a végleges megoldá­sig. EGY POHÁRRAL — NAGYSZÜNETBEN Tej az iskolában Új járatrendszer a tejszállításban Törpe vízmű, autóbusz — Ilyen a vezetékes víz kérdése — kezdi a tanácstag. — Távlati terv szerint Sóstó­fürdővel közösen törpe vízmü­vet építenének itt, addig azonban több helyen kellene mélyfúrású kút. Az ásott ugyanis veszélyes, a pumpás sem igazi mélyfúrású. A közlekedést már évek óta emlegeti interpellációiban a tanácstag. Mindössze a 14- es busz jár, de mivel 10 kilométer a két legtávolabbi rész távolsága, helyi járatot is indíthatna a Volán. Nyertek 80 ezret A társadalmi munkáért kapott 80 ezer forintot az óvoda bővítésére fordították, így most 80 gyerek járhat oda. De még mindig sok kis­mama adná óvodába lega­lább a nagyobb gyerekeit az iskola előtt. Ugyancsak tár­sadalmi munkában egyen­gettek el 3200 köbméter ka­vicsot a Mogyoró és a Szellő utcákon, a földutakat feltöl- tötték. Zenés műsor szocialista brigádoknak Zenés ajándékműsort rendez Nyíregyházán, a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Otthona a szocialista brigá­dok és családtagjaik részére december 11-én, vasárnap 17 óra 30 perctől. A Nyíregyházi Városi Ta­nács 1972-ben rendeletet ho­zott a külterületek továbbfej­lesztésére. A műszaki osztá­lyon készülnek a tervek a beépítésre. Mivel a városban a Ságvári-telep és Borbánya az V. ötéves terv jelentős anyagi eszközeit elvittte, így csak a VI. ötéves tervben kezdődhet Sóstóhegy inten­zív fejlesztése. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 3500 ember él ezen a területen. A vasút és az Arany Kalász sor közti részt — a belterületet — fej­lesztik először. A rendezési terv szerint ide földszintes családi házakat építenek. Több utca most kap nevet a városi tanács decemberi ülé­sén. A kedvező telekáraknak is köszönhető — négyszög­ölenként 100^-150 forint — évente átlagosan 40 új csa­ládi házat építenek. Még a jövő évre van 42 OTP-s te­lek, ezután újabb területet jelölnek ki a beépítésre. Azért ilyen szigorú rend sze* rint Haladhat az építkezés, mert az Úttörő'utca és a Bem tér sarkon alakítják ki az új központot. Itt épül majd a posta, az új 100 személyes óvoda, bölcsőde, a tanács- és a művelődési ház. Fontossági sorrendben Fontossági sorrendben a közintézmények megépítése az első, például a posta, majd az ABC következik. Javítják a tömegközlekedést. Az ivóvízellátás megoldása csak a VI. ötéves tervben válik valóra. Sok szülő indítja reggelen­ként tízórai nélkül iskolába a gyerekét. Esetenként való­ban nincs Js szükség otthon csomagolt elemózsiára. Ha naponta friss iskolatejet, kif­lit vásárolhat az apróság, elég néhány forinttal útra engedni. Tavaly ősszel átlagosan 10 ezer, az idén ezekben a he­tekben már 30 ezer pohár tej,—illetve kakaó kel el na­ponta a szabolcsi iskolákban. Egy év alatt tehát háromszo­rosára emelkedett a fogyasz­tás. Sokat mond az is, hogy a 114 ezer tanuló közül 76 ezernek biztosítottak módot a vásárlásra. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére csupán 30 ezren veszik igénybe a szolgáltatást. A Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat két nagy egysége szinte korlátlan mennyiségű iskolatej gyártá­sára készült fel. A gyár igye­kezetét mutatja, hogy idén november 7 tiszteletére tett pótvállalásként valamennyi Jövőre ünnepli újjáalaku­lásának 25. évfordulóját a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat. Az évforduló kap­csán Kurucz Imre, a TIT fő­titkára az MTI munkatársá­nak elmondotta: — Negyedszázada alakult újjá a Természet- és Társada­lomtudományi Ismeretterjesz­tő Társulat, amelyben először a Magyar Történelmi Társu­lat és a Magyar Irodalomtör­téneti Társaság tagjai jelen­tették a TIT bázisát. 1953 szeptemberétől megalakultak a TIT központi szakosztályai, majd később a megyei és vá­rosi szervezetei is. 1954-ben a TIT keretei között merőben új tartalommal kezdődött meg a szabadegyetemi oktatás. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy a várt néhány száz jelentkező helyett több, mint 6800~an iratkoztak be. Az 1956—57-es tanévben a szabadegyetem nyelviskolája is megkezdte oktatását mintegy 3100 hall­gató részvételével. A TIT te­vékenységét hathatósan előse­gítő állomás volt az 1958—59­településre szállítanak friss, pasztőrözött tejet. Eddig 80 község, illetve tanya kiesett a forgalomból. Az átszerve­zett szállítással ezekben a helységekben is mód nyílt az iskolák ellátására. Hiszen a zacskós tej mellett jut hely poharas, dobozos készítmé­nyeknek is a kocsiban. Az új járatrendszerrel a települések 70 százalékára reggel 6 óráig, 10-10 százalé­kára 7-8, illetve legkésőbb 9 óráig viszik ki az árukat. Ké­sés előfordulhat egy-egy jár­mű meghibásodása miatt. Az iskolások valamennyien nagy­szünetben jutnak a tejhez. Több helyen a pedagógu­sok, a hivatalsegédek illetve az úttörők is részt vesznek az árusításban. Ezekben az is­kolákban az átlagot jóval felülmúlja a kereslet. Na­gyobb rendszerint a választék is, hiszen nemegyszer csokis­tej, kockasajtok, Túrórudi is pultra kerül. Nem járnak rosszul az önkéntes eladók sem: az értékesített áruk után jutalékot kapnak. es tanév, amikor a művelő­déspolitikai határozat szelle­mében kezdtünk dolgozni. Et­től a tanévtől kezdve működ­nek munkás- és tsz-akadé- miáink is. Társulatunk taglétszáma napjainkban meghaladja a 27 ezer 600-at. Arra törekszünk, hogy a tudományos ismeret- terjesztést állandóan tovább­fejlesztve, lépést tartsunk a változó és növekvő társadal­mi igényekkel. Nemzetközi kapcsolataink az egész világ­ra kiterjedtek. Az ünnepi megnövekedett keresletet az állatforgalmi és húsipari vállalat is fel- készülten fogadja. Karácsonyra elsősorban tő­kehús iránt fokozott az ér­deklődés, a húsipar a keres­kedelem minden igényét ki tudja elégíteni. Hasonlóan bő készlet várja a fogyasztókat töltelékáruból és a különféle húskészítményekből. ■ Az óév búcsúztatását, s az új év köszöntését el sem lehet képzelni virsli és kocsonya- nélkül. A két ünnep közötti Frontális ütközés után „Halló! autómentő!“ M em ritka látvány az autómentő Sza­bolcs-Szatmár me­gye útjain egy-egy roncs- csá tört járművel a hátán. A hideg beálltától, mióta csúszós, veszélyes a közle­kedés, egyre több bejelen­tés érkezik a 13-as számú Autójavító Vállalat nyír­egyházi szervizállomására. Naponta átlagosan 3—4 esetben is telefonálnak ügyfelek az autómentő segítségét kérve. Az AFIT részlegében egy Barkas típusú gép­kocsi látja el a szolgála­tot. Emellett még egy vál­lalat: az 5-ös számú Volán rendelkezik hasonló jár­művel. A Volán Bar- kasa inkább kisegítő szerepet játszik. Leggyak­rabban hét végén veszik igénybe. Hívás esetén szombaton és vasárnap is útnak in­dul a két kocsi. Nagy szükség van rájuk, hiszen ezeken a napokon történik a legtöbb baleset. Legna­gyobb forgalmat hétfőn bonyolít le a szerviz autó­mentője. Zsúfolt idősza­kokban előfordul, hogy csak több napos előjegy­zéssel vállal szállítást az AFIT. Rendszerint súlyosan összetört járművek moz­gatásához hívják segítsé­gül a két Barkast. Nem minden típust csak a maximálisan másfél tonnásakat bírja el. az autómentő. Ősz végétől napjainkig közel tíz olyan roncsot vittek az AFIT telepére, melyek utasai halálos sérüléseket szen­vedtek. Az esetek na­gyobb felében a síkos út és frontális ütközés oko­zott több tízezres kárt a gépkocsikban. héten ezekből is feltöltik az üzleteket. Virsliből 200 má­zsa a húsipari vállalat kész­lete, kocsonya-alapanyagból — fejből, körömből — 180 mázsát fogyaszthatunk el, ez a mennyiség mintegy 40 má­zsával több mint tavaly szil­veszter előtt volt. Az ünnep akkor igazi, ha malacvisítás köszönti az ér­kező új esztendőt. Az állat­forgalmi és húsipari válla­lat a kereskedelem igényét újévi malacból is ki tudja elégíteni. „Régi pénz, megveszem..." Szabolcsi éremgyűjtők között Időszámításunk előtti gö­rög pénzdarabok, régi ró­mai fizetési eszközök, Ár­pád-házi érmék és a mai fo­rintok sorakoznak az aszta­lokon. Műértő szemmel vizs- gálgatják, nagyítóval nézik: értékes-e vagy csak régi? Mit kérnek érte, mi ér ne­kem? Különleges régi dara­bot érdemes-e vermi vagy inkább teljes sorozatot? A Magyar Éremgyűjtők Orszá­gos Egyesülete Szabolcs me­gyei csoportjának tagjai minden hónap első vasár­napján találkoznak Nyíregy­házán, a 110-es szakmun­kásképző intézetben. 1971-ben alakult meg a Szabolcs megyei csoport, de az igazi „éremélet” két éve tart. Az 55 szabolcsi érem­gyűjtő közül a legutóbbi va­sárnap 25—30 jött el a meg­beszélt találkozóra. Soha­sem hiányzik Zomborszki János, a Fémmunkás Vál­lalat portása. Egyike az alapító tagoknak. — Bélyeggyűjtéssel kezd­tem, s akkor vált szenvedé­lyemmé a régi pénzek, ér­mék kutatása. Az igaz, hogy kicsit költséges szórakozás, de a feleségem is értékeli a szép pénzeket. Zomborszki Jánosnak a római korból származik a legrégibb pénze. Most egy V. Ferdinánd korabeli 20 krajcárost akar venni. Múzeumnak is beillő gyűjteménnyel büszkélked­het Lőrinc Tamás, a Fehér- gyarmati Építőipari Szövet­kezet műszaki előkészítője. Érméken kívül régi faliórá­kat, tányérokat, korsókat gyűjt. — Sokan azt hiszik, hogy van egy-két régi pénzük, már éremgyűjtők. Eleinte én is azt inéztem, régi pénz, hát megveszem. Később már válogattam, csak az értéke­seket, a különlegesebbeket szereztem be. Ekkor szeret­tem meg igazán az érméket. 250 darabos gyűjteményem­ből 180-at kívülről ismerek, tudom az évjáratot, a veret helyét, az uralkodó nevét. Még az érmék hibáját, ko­pását is ismerem. Most már rendszerezve gyűjtök, csak a Rákóczi-pénzeket és az Árpád-háziak korából szár­mazó érméket veszem meg. így speciális, de értékesebb lesz a gyűjteményem. Úgy tartják, hogy a nyír­egyházi numizmatikusok közt az egyik legszebb gyűj­teménnyel dr. Valent Mi­hály orvos rendelkezik. Év­tizedeken át bélyeget gyűj­tött, hét éve pártolt át az éremgyűjtők táborába. — Az érméken feltárul az egész történelem. Egy-egy uralkodó, a nevezetes törté­nelmi események, a kiemel­kedő személyiségek mi.nd megjelennek a pénzeken. Az időszámításunk előtti 66-ból való görög, dénár alakú pén­zek a legkedvesebbek a gy ű j teményemben. Valent Mihály úgy gon­dolja, jó lenne a múzeum­ban is bemutatni a gyűjtők kollekcióit, hiszen bizonyá­ra sokan ismerkednének a történelemmel — az érmé­ken keresztül. Tóth Kornélia Fények Nyíregyházán. (Elek Emil felvétele) A TIT újjáalakulásának 25. évfordulójára készül Tőkehús, töltelékáru— minden mennyiségben Ünnepi kínálat a húsiparnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom