Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 6. Koszigin Helsinkiben KOMMENTÁR Finn barátaink ünnepén N em sokkal azután, hogy a Szovjetunió és — immár évtize­dek óta — a világ a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára emlékezik, Finnország né­pe is ünnepel. Az időbeli sorrend ok-okozati össze­függést is jelent. Az „ezer tó országa” ugyanis azért nyerhette el függetlensé­gét 1917. december 6-án, mert néhány héttel azelőtt végleg összeomlott a „né­pek börtöne”, a cári rend­szer. A bolsevikok győzelme, a lenini elvek diadala nyo­mán születhetett meg, ép­pen most hatvan esztende­je az önálló, a független Suomi. A finn—szovjet kapcso­latok a második világhá­ború óta nem egyszerűen jól, hanem példamutatóan fejlődnek. Ehhez a Szov­jetunió — elveiből követ­kező — önzetlenül segítő­kész magatartásán kívül az kellett, hogy az ország legmagasabb rangú veze­tői idejében felismerjék: mind hazájuk, mind Eu­rópa és a világ érdekeit akkor szolgálják a legha­tásosabban, ha az aurópai béke egyik pillérévé teszik a finn—szovjet viszonyt. Ennek a felismerésnek az eredménye a mindmá­ig tartó „Paasikivi—Kek- konen vonal”, amely a Finn Köztársaság egymást követő két nagy államfér­fiénak ezzel kapcsolatos hitvallása — és gyakorla­ti politikája. „1944 után — jelentette ki egy emlékezetes beszé­dében Urho Kaleva Kék-, konen, a Finn Köztársaság jelenlegi elnöke — a finn nép megértette, hogy a külpolitikai biztonság megteremtése jó egyetér­tést és bizalomra épülő együttműködést követel minden szomszéd állam­mal. Ez különösen vonat­kozik nagy szomszédunk­ra, a Szovjetunióra...” Ez a koncepció azóta meghozta gyümölcseit mind a kétoldalú, mind az összeurópai kapcsolatok viszonylatában. Ami a kétoldalú kapcsolatokat il­leti, közismert, hogy a finn foglalkoztatottság egyik döntő tényezője a szovjet megrendelések mértéke: szinte nincs a finn gazdasági életnek olyan ága, amelyben ne lenne meghatározó jelen­tősége a szovjet féllel való termékeny, kölcsönösen hasznos együttműködés. A Szovjetunió számos kiemelkedő gesztussal nyilvánította ki elismeré­sét a kapcsolatok alakulá­sa felett —az egyik leg­emlékezetesebb ilyen gesztusra 1956. január 26- án került sor, amikor Moszkva visszaadta Hel­sinkinek a békeszerződés értelmében a Szovjetunió­hoz csatolt Porkkala Udd-i támaszpontot. 1948-ban kötötték mega két ország képviselői az együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződést. Ennek nyomán je­lenleg is 1990-ig szóló mindenoldalú együttmű­ködési program van megvalósulóban. Rendsze­resek a két ország vezetői­nek kölcsönös látogatásai. Legutóbb Kekkonen láto­gatott a NOSZF évfordu­lójára Moszkvába, a mos­tani ünnepre Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterel­nök látogat el Helsinkibe. F innország konstruk­tív külpolitikája je­lentős szerepet ját­szott abban, hogy éppen Helsinki lehetett az össz­európai biztonsági és együttműködési konferen­cia házigazdája. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök vasárnap a Szovjetunió helsinki nagykö­vetségén díszvacsorát adott, amelyen részt vett Urho Ka­leva Kekkonen köztársasági elnök, Kalevi Sorsa minisz­terelnök, Paavo Väyrynen külügyminiszter, más hivata­los személyiségek, valamint a Finn Kommunista Párt el­nöke, Aarne Saarinen is. A nap folyamán Alekszej Koszigin találkozott Kekko- nennel, akivel a két ország jószomszédi kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és elmé­lyítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről tár­Carter elnök szerint 1978- ban aláírják az új SALT- egyezményt s megállapodik az Egyesült Államok a Szov­jetunióval a nukleáris kísér­letek teljes betiltásában is. Az elnök jelentős haladást A tripoli csúcstalálkozó va­sárnap délelőtt plenáris ülé­sen folytatta munkáját. A megbeszélések témájáról köz­leményt nem adtak ki. A palesztínai ellenállási mozgalom különböző szerve­zeteinek vezetői, akik részt vesznek a tripoli csúcsérte­kezleten, vasárnap délelőtt a líbiai fővárosban megtar­tott tanácskozás után szóvi­vőjük útján bejelentették el­határozásukat, hogy a PFSZ vezetésével forradalmi alapo­kon megteremtik nemzeti egységüket. A palesztínai ellenállási mozgalom vezetői elfogadták a palesztínai nemzeti egység platformját, amely megpecsé­teli a PFSZ és az „elutasítási front” kibékülését. Hétfőn délelőtt ünnepélyes záróüléssel véget ért Tripoli- ban a Szadat egyiptomi el­nök politikáját elítélő arab országok konferenciája. A résztvevők záró közleményt írtak alá, amelyben elítélik Vasárnap befejeződött a romániai Turnu Severinben Causescu román és Tito ju­goszláv államfő kétnapos találkozója. A meleg, baráti légkörű, a megértés és a köl­csönös tisztelet jegyében folytatott megbeszéléseken áttekintették a Románia és Jugoszlávia együttműködésé­vel összefüggő kérdéseket, (Folytatás az 1. oldalról) Az üdvözlet hangoztatja, hogy az MPLA vezette hősi angolai nép dicsőséges feje­zetet nyitott az afrikai felsza- badítási harc történetében. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép együttérzéssel kí­séri figyelemmel az angolai dolgozók erőfeszítéseit a füg­getlen Angola nemzeti és tár­sadalmi haladásának biztosí­tása érdekében. Meg vagyunk győződve arról — mutat rá az üdvözlet —, hogy pártja­ink és országaink között fenn­álló barátság és szolidaritás stólái a jövőben is fejlődnek az imperializmus, a fajüldözés gyalt szívélyes, baráti lég­körben. Megvitatták azokat a gya­korlati intézkedéseket, ame­lyeket a két fél az 1990-ig szóló hosszú távú kereskedel­mi, gazdasági, ipari, műsza­ki-tudományos együttműkö­dési program megvalósítása érdekében tett. A Szovjetunió és Finnor­szág a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz az eny­hülés folyamatának előmoz­dítására, a nemzetközi prob­lémáknak a békét, a haladást szolgáló megoldására — álla­pította meg a szovjet kor­mányfő és vendéglátója. vár a közel-keleti béke út­ján. S ahhoz kész amerikai katonai biztosítékokat is nyújtani. A New York Times hétfőn közölte Carter nyilatkozatát, amelyet a múlt héten adott James Restonnak. Szadat politikáját, és intéz­kedéseket hoznak annak ér­dekében, hogy az egyiptomi elnök legutóbbi lépéseiből eredő veszélyes következmé­nyeket elhárítsák. Az aláíró országok, illetve a PFSZ egyúttal létrehozták az egységes pánarab „ellen­állási és szembenállási fron­tot”. A tripoli rádió közlése sze­rint Asszad szíriai és Kadhafi líbiai elnök megegyezést írt alá, amely szerint Egyipto­mot kizárják a szíriai—líbiai —egyiptomi hármas szövet­ségből. A hírről kiadott nyi­latkozat szerint a két vezető egyidejűleg úgy határozott, hogy más, érdekelt arab or­szág számára lehetővé teszik a csatlakozást a szövetséghez. Ugyancsak a tripoli rádió az érdekezlet befejezését és az elfogadott nyilatkozatot is­mertetve adta hírül, hogy az Arab Liga székhelyét Kairó­ból Tripoliba helyezték át. Véget ért a Ceausescu—Tito találkozó Luandában megnyílt az MPLH kongresszusa ezenkívül tárgyaltak idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Nemzetközi kérdéseket érintve Causescu és Tito a Belgrádban folyó európai biztonsági tanácskozás fej­leményeiről is tárgyalt. Hangsúlyozták, hogy a béke és biztonság ügye egész Európa számára nagyfontos­ságú. és a neokolonializmus ellen, a békéért és a társadalmi ha­ladásért vívott közös harc­ban. Hétfőn Luandában folytat­ta munkáját az MPLA (An­golai Népi Felszabadítási Mozgalom) első kongresszu­sa. Délelőtt a küldöttek szek­cióüléseken vettek részt. A külföldi vendégek hétfőn je­len voltak a luandai történel­mi emlékmúzeum ünnepélyes megnyitásán, majd gyárláto­gatáson vettek részt. Délután plenáris ülést tar­tottak több külföldi küldött­ség vezetőjének felszólalásá­val. CARTER : 1978-ban aláírják az új SALT-egyezményt Tripoliban határoztak Egyesítik a palesztin erőket Á gyárak várat építenek A baranowi kastély, melynek helyreállítását a kénbánya vállalat fedezte. Ha az ember a nemzetkö­zi főúton tart Krakkó felé, talán észre sem veszi, hogy az úttól pár száz méterre valóságos ékszerdoboz rej­tőzik a fák között. A debnói várról van szó, amely akár magyar végvár is lehetne, olyan a formája. A kapun egyelőre még ott az idege­neket riasztó „tilos” felirat, de a magyar vendéget en­nek ellenére szívesen fo­gadják. Ahol Balassi lakott Andrzej Krupinski, a tar- nowi vajdaság főkonzervá- tora, a műemléki helyreál­lítás igazgatója gyorsan ma­gyarázattal is szolgál: — va­jon megengedhető lenne, hogy a magyarokat kizárjuk a várból bármikor? Ha má­sért ne, hát azért is nyitva a kapunk, mert e helynek magyar vonatkozása is van. Ha jól emlékszem, 1590-ben itt lakott a híres költő, Ba­lassi Bálint, aki Báthori kí­séretével érkezett. Való igaz, a költő innen írt levelet Zemoyski lengyel kancellárhoz, felajánlván ebben szolgálatait a török elleni harcban. Amint jár­juk az épület csaknem kész termeit, loggiáit, árkádos folyosóit, szinte megeleve­nedik a múlt. A falakon már kibomlottak a rene­szánsz sgrafittók, az ajtókat csúcsíves kőboltozatok öle­lik körbe. Az ágyubástya ma üres, de elképzelhető, hogy a castellánus, Debins- ki uram, hogyan védte in­nen a fontos utat. — Ha valaki a jövő nyá­ron érkezik ide — mondja Andrzej Krupinski —, ak­kor már a kész műben gyö­nyörködhet. Országunk ugyanis sokat áldoz a mű­emlékek megmentésére. El­vünk, hogy ami eredeti, azt úgy hagyjuk, nem hamisí­tunk, nem egészítünk ki semmi olyat, amiről nem tudjuk, milyen lehetett. A gond csak azzal van: a munkák rengeteg pénzbe kerülnek. A beszélgetés során meg­tudjuk: mindenre van meg­oldás. A lengyel állam lehe­tővé tette, hogy vállalatok, gyárak, sőt magánosok is bekapcsolódhassanak ebbe a munkába. így történt aztán, hogy például a baranowi re­neszánsz kastélyt, vagy ahogy errefelé nevezik: a kis Wawelt a siarkopoli kén­bánya anyagi közreműködé­sével állították helyre. A teljes pompájában ragyogó épület ma múzeum, de a kénbánya kapott néhány szobát, ahol vendégeit el tudja helyezni, s a nagyte­remben a szerződések alá­írását végzik. Újféle mecénások És hogy legyen más, jó példánk is, ám lássuk, mit mondott a Sam-vidék gyöngyszeménél Jerzy Lopa- tinski építésvezető. Ez a gyöngyszem Krasiczyn. A restaurálás ma is folyik. A négytornyos reneszánsz kas­tély falfelületén már csak­nem elkészült a 7000 négy­zetméternyi sgrafittó helyre- állítása. A munka irányító­ja így beszél: — A lengyel Fiat-cég fi­nanszírozza ezt a munkát. Ez az ország harmadik leg­szebb kastélya. A XVI. szá­zadban épült remekmű na­gyon sok kárt szenvedett, s a helyreállítás pénz- és munkaigényes. A gyár tá­mogatása nélkül a munka elhúzódna, s bizony minden csak romlana. Pedig fontos történelmi emlékünk ez, ki­rályok lakhelye is volt. Ne­künk ma az a kötelessé­günk, hogy Galeazzo Appia- ni olasz mester eredeti el­képzelése szerint teremtsük újjá. A Fiat majd kap itt egy stóllórészt, tárgyalóter­met. Mindenki nagyon jól jár., Biztos, hogy jó gazdái lesznek az épületnek. Új tulajdonosok De sorolhatnék tovább a jó példákat, amikor egy-egy gyár vállalt részt várak új­jáépítéséből, magánosok ajánlottak fel összegeket ré­gi udvarházak restaurálásá­hoz. Andrzej Krupinskit szeretném befejezésül idéz­ni: —; Úgy véljük, hogy né­pünk történelmi emlékeinek megvédése mindenki felada­ta. Azzal, hogy közösségek vállalnak részt a munkából, az anyagi támogatásból, azt is elérjük: igen sokan érzik magukénak a helyreállított műemléket. És nem marad­nak egyszerűen múzeumok. Van, ahol üdülő is helyet kap egy régi épületben, másutt szálló várja az ér­deklődőket. Nem halott kö­vek halmaza tehát a múltat őrző emlék. Járjuk a lengyel tájakat. Mindenfelé építik, szépítik a kastélyokat, várakat, régi városokat. És ami ma Len­gyelországban ezzel együtt­jár: bárkit is kérdezünk, min­denki úgy segít, magyaráz, mint igazi házigazda. A ke­vés gazdag lengyel egykori műkincse így kapott sok millió új tulajdonost. Bürget Lajos (Folytatás az 1. oldalról) hangoztatott fenntartások el­lenére is — a helsinki záró­okmány aláírása óta eltelt időszakot és a végrehajtás eddigi menetét. — A belgrádi tanácskozás befejező szakasza sem köny- nyebb az eddigi munkánál. Remélhető azonban, hogy a reális erőviszonyok és a min­den részt vevő állam részéről meglévő érdekeltség, a szoci­alista országok pozitív kibon­takozást szorgalmazó maga­tartása meghozza majd a kí­vánt eredményeket. Megaka­dályozza az enyhülés ellenfe­leit abban, hogy összetűzést provokálva kudarcra kárhoz­tassák a találkozót. Ezek után felszólalások kö­vetkeztek, majd a magyar nemzeti bizottság 19 új tag­jának felvételét szavazta meg az elnökség, ezt követően nyilatkozatban szögezte le: a Helsinkiben aláírt záróok­mány végrehajtása érdekében eddig tett számos intézkedés hozzájárult az európai biz­tonság és együttműködés fo­lyamatának előrehaladásá­hoz. A nyilatkozat megállapítja, hogy hazánk vállalt kötele­zettségeinek megfelelően a helsinki megállapodások őszinte és teljes megvalósítá­sára törekszik. Ezt bizonyít­ják azok a magas szintű tár­gyalások, melyeket orszá­gunk vezetői folytattak több tőkés ország vezető államfér- fiaival. A bizottság úgy véli, hogy a belgrádi európai biztonsá­gi és együttműködési talál­kozó eddigi tevékenysége alapvetően elősegíti a hel­sinki szellem megvédését. A bizottság kifejezi azon remé­nyét. hogy az értekezlet eredményesen hozzájárul a záróokmány végrehajtásá­hoz, s megfelelő feltételeket teremt az államközi kapcso­latok további javulásához és az európai biztonság sokolda­lú intézményesítéséhez. A kibővített elnökségi ülés Kállai Gyula elnöki zársza­vával ért véget. Műemlékvédelem Lengyelországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom