Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 30. Új pályázati rendszer kezdő pedagógusoknak A pályakezdő pedagógusok egy éve életbe lépett új pályá­zati rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket, beveze­tésével elhelyezkedésük tervszerűbbé vált. A felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán végzők közül a korábbinál töb­ben kerültek a pedagógus pályára, és mérséklődtek a területi aránytalanságok is. Az első év tapasztalatai azonban ráirá­nyították a figyelmet több olyan hiányosságra, amelyek ne­hezítették a pályázati rendszer céljainak megvalósítását. A Művelődésügyi Közlöny 24. számában most megjelent az okta­tási miniszter rendelete a pályázati rendszer módosításáról. Ennek értelmében a tudomány- egyetemeken, a műszaki és agrár felsőoktatási intézményekben, a testnevelési, valamint a művésze­ti főiskolákon végző pedagógu­sok részére hirdethető álláshe­lyek számát a minisztérium a jövőben nem korlátozza. Az óvónők, tanítók, az általános is­kolai tanárok és gyógypedagó­gusok foglalkoztatására pályázati felhívást azonban továbbra is csak az a munkáltató írhat ki, amely arra a felügyeleti szervé­től — az Oktatási Minisztérium által meghatározott kereten belül — engedélyt kapott. Az engedé­lyezésnél előnybe kell részesíte­ni a fejlesztésre kerülő körzete­ket, intézményeket, valamint azokat a területeket, amelyek nincsenek ellátva szakképzett pe­dagógussal. Fontos kitétele a rendelkezésnek, hogy a pályakez­dő pedagógussal csak határozat­lan időre szóló munkaviszonyt lehet kötni. A miniszteri rendelet intézke­dik a névre szóló, meghívásos pályázatokról is. A jövőben a munkáltató — a munkahelyi szakszervezet és az illetékes pártszervezet egyetértésével — névre szóló, megbízásos pályá­zatot írhat ki, a következő* fel­tételek esetén: ha a hirdetett állás a hallgató állandó lakhe­lyén, vagy onnan naponkénti be­járással megközelíthető helyen van; ha a pályakezdő házastársa már az adott településen dolgo­zik, illetve tanulmányi szerződése odaköti; ha korábban tartós munka- illetve szakmai kapcsolat volt a hallgató és a munkáltató között, s ezt a munkahelyi tár­sadalmi szervek vezetői a pályá­zati felhíváson aláírásukkal iga­zolják. A meghívásos pályázati felhí­vást az érintett képzőintézmé­nyekben teszik közzé .és arra csak a név szerint megjelölt hall­gató pályázhat. Ha a hallgató az állás megpályázásától eltekint, s ezt írásban közli a munkáltató­val és a képzőintézmény vezető­jével, akkor az állásra más is beadhat pályázatot. Módosították a pályázatok rang­sorolását is. A hallgatók tovább­ra is legfeljebb három álláshely­re nyújthatnak be pályázatot; a felhívás közzétételétől számított 21 napon belül. A képzőintéz­mény vezetője az ugyanazon ál­lásra pályázók között az első három helyre ajánlási sorrendet állapít meg, a többi hallgató pá­lyázatát azonban a korábbitól el­térően csupán névsorba rendez­ve továbbítja a munkáltatóhoz. A képzőintézmény véleményét és az ajánlási sorrendet ismertetni kell az érintett hallgatókkal. Azo­kat, akiket nem soroltak az első három helyre, egyidejűleg arról is tájékoztatják, hogy melyik más pályázati kiírásnál sorolnák az első három hely valamelyiké­re. Ez utóbbi esetben a hallga­tók korábbi pályázatukat vissza­vonhatják és újabbat adhatnak be. Ha a munkáltató a pályáza­tok elfogadásánál eltér az aján­lott sorrendtől, a jogszabály sze­rint azt meg kell indokolnia, és ezt közölni is kell a pedagógus- képző intézmény vezetőjével. A pályázati felhívások közzé­tétele a képzési idő befejezése előtt hat hónappal korainak bi­zonyult — ez is nyilvánvalóvá vált az elmúlt évben. Különösen nagy gondot jelentett a közokta­tás területén, ahol a működő pe­dagógusok pályázati eljárása nem előzte meg a pályakezdőkét, s az így üresen maradt álláshelye­ket már nem lehetett a pálya­kezdők részére meghirdetni. Ezért a jövőben előbb teszik közzé a munkaviszonyban álló pedagó­gusok részére kiírt pályázati fel­hívásokat, amelyek a Művelődési Közlöny február l.-i számában jelennek meg. Az állást változtat­ni kívánó pedagógusoknak pá­lyázatukat február 12-ig kell munkáltatójukhoz benyújtani, ahonnan azt öt napon belül to­vábbítják az álláshirdetőhöz, ök ugyancsak öt napon belül dönte­nek a pályázatok elfogadásáról és arról értesítik az érdekelteket. A pályakezdő pedagógusok szá­mára kiírt álláshelyeket már­cius 25-ig teszik közzé a képző- intézményekben. A hallgatók április 15-ig nyújthatják be pá­lyázatukat a képzőintézmény ve­zetőjéhez; a munkáltatók május 5-ig döntenek és döntésükről ér­tesítik az érdekelteket. A munka- szerződéseket május 20-ig kell megkötni. A pályázati időszak lezárása után a pályakezdőket a meghir­detett és be nem töltött állások­ra lehet alkalmazni. A nyíregyházi állatforgalmi és húsipari vállalat virs­litöltő üzemében naponta nyolcvan mázsa virslit és tíz mázsa csemege páros kolbászt kéí ítenek. Felvéte­lünkön Fülöp Lajosné, Tiszai László.ié és PocsaiSán- dorné a „Váci” aranykoszorús szocialista brigád tagjai munka közben. Okmány ellenőrzés közúton, a határ közelében. szeresen megrendezik a nyá­ri kupát, közösen emlékez­nek meg az anyák napjáról, együtt ünnepük május else­jét, s az őrs tagjai foglalkoz­nak a beregsurányi és a be- regdaróci úttörő határőr sza­kasszal is. De nem csak az úttörők szeretik a határőrö­ket, hanem a lakosság is. — Beregsurány—Beregdaróc— Márokpapi „Határőr község” —, együtt dolgoznak, ha szük­ség van, segítik őket a határ­sértők kézrekerítésében. A baráti kapcsolatról szí­vesen beszélnek. Czifra Já­nos KISZ-titkár a közös ma­gyar—szovjet játékos délu­tánokról tart rövid élmény- beszámolót és a barátság- kertben megtartott közös al­maszüretről beszél. Balogh László százados pedig hozzá­KITÜNTETETT HATÁRŐRÖK A Barátság őrs Az Ecsedi-lápon a ma­gyar—román, és Beregben a magyar—szovjet határon szolgálatot teljesítő két ha­tárőr alegység teljesítette a „Kiváló” cím minden köve­telményét. A kitüntetéseket a napokban adták át. írá­sunkban a „Barátság őrs” életéről, helytállásáról szá­molunk be. □ A beregi Barátság őrs nem először vett már át kitünte­tést. Hét alkalommal érte el az élenjáró őrs címet, s ez utóbbival együtt ötször lett kiváló őrs. Felszabadulásunk 30. évfordulóján — az or­szágban egyetlenként — őr­süket Vörös Csillag Érdem­éremmel tüntették ki. Az Októberi Forradalom győzelmének 60. évfordulójá­ra a magyar—szovjet hatá­ron szolgálatot teljesítők kü­lönös tisztelettel készültek. Csatlakozva a csepeliek kez­deményezéséhez ők is felhí­vást adtak ki, s az ebben tett vállalásokat pontról pontra teljesítették. Hogy mit jelentett ez a vállalás? Még nagyobb helytállást a határ védelmében, még na­gyobb odaadást a szovjet— magyar barátságért. Mert ez az őrs nem véletlenül kapta a Barátság nevet. Czifra János, az őrs KISZ- titkára így vázolta a határ­őréletet: — Ügy élünk mi itt, mint egy család. Senki sem húzhatja ki magát a feladatok alól. Az „Egy min­denkiért, mindenki egyért” szellemben cselekszünk. Balogh László százados: — Nagyban támaszkodunk a KISZ-re, komoly feladatot vállal a fiatalok nevelésé­ben. A mi alegységünk állo­mányának tagjai nincsenek kiválogatva; a kiképzés után hozzánk került katonákat olyanná kell formálnunk, Gyakorol a riadócsoport. Pihenés a klubban — a gazdagon díszített karácsonyfa mellett. (Hammel József felvételei) hogy méltók legyenek a rá­juk szabott feladatokra. A nevelésnek tradíciója van őrsünkön. Hétköznapjaik azonban nem csak a nehéz szolgálat­ból állnak, nem csak abból, hogy hóban, fagyban, esőben, vagy nyári kánikulában őriz­zék a határt. Különböző kul­turális vetélkedőkön vesznek részt, sportolnak. A beregsu­rányi KISZ-szervezettel rend­teszi: „Az őrs épületét borí­tó fehér kő a Szovjetunióból való, s ahány gerenda ebben az épületben van, azt mind szovjet daru rakta.” A Barátság őrs katonái a magyar—szovjet határt őr­zik, s egyben - vigyázzák, ápolják, s tovább fejlesztik a két nép barátságát. Ez a fel­adatuk, s ezt ők kiválóan látják el. Kádas Viktória VISEGRÁD, SÁROSPATAK, MECSEK Társasutazás - Magyarországon Egy-egy jól sikerült nyári utazás hosszú időre szép em­lékeket hagy az emberben. Nem kell messzire, idegen országok tájaira menni — elég ha hazánk ismeretlen vidékeit keressük föl. Az IBUSZ Utazási Iroda közve­títésével számos Szabolcs- Szatmár megyei kiránduló nyaralt így az idén. Légiparádé a Duna felett — Budapest—Vác—Verőce —Visegrád—Esztergom volt az útvonal. Első nap, augusz­tus 20-án láttuk az ünnepi vízi- és légiparádét a fővá­rosban. Felejthetetlen él­ményt nyújtott. Rövid sza­bad program és újabb kilo­méterek után a Mária Teré­zia tiszteletére emelt diadal­ív alatt bevonultunk Vácra. Megnéztük a híres börtönt — kívülről (!) — elsétáltunk a Duna partjára, végül átbu- szoztunk a szálláshelyünkre: Verőcére. Kiss Anna, a Nyíregyházi ÁFÉSZ fiatal adminisztráto­ra jókedvvel idézi vissza a szövetkezeti KISZ-szervezet sikeres nyári kirándulását. Az ÁFÉSZ-nél már hagyo­mány, hogy augusztus 20— 21-én — a szövetkezet és a szakszervezet anyagi támo­gatásával — elutaznak a fia­talok. 1977-ben Anna szer­vezte a kiruccanást. — Ragyogó hangulatban telt az este is. Páran össze­gyűltünk: beszélgettünk, éne­keltünk. Hajnal háromig rendszeresen jártuk a töb­biek kuckóit: felvertük őket. Kár lett volna ezt a gyönyö­rű éjszakát átaludni. Másnap szomorú, borús időben folytatták az utat a fiatalok. Esőfüggönyön át látták Visegrádot s az esz­tergomi bazilikát. Alig ebé­deltek meg — már indulni is kellett hazafelé. Ügy tervezik jövőre Szegedet nézik meg — ismét közösen. Rákóczi­éin lék túra Régi hagyomány a Nyír­iegyházi Vasvári Pál Gimná- ;ziumban is, hogy a diákok 3 napos tanulmányi kirándulás ;son vesznek részt minden év­ben. Ez év első felében az .akkori 2. b. és az egyik volt negyedikes osztály a Rákóczi- emlékhelyeket járta végig. Blutman László 3. b-s diák így emlékezik: — A tavalyi Rákóczi-év- forduló jegyében szerveztük az utazást. Tokaj, Sárospa­tak, Széphalom, majd Sátor­aljaújhely után Csehszlová­kiába is átmentünk. Fölke­restük Borsit, ahol Rákóczi született és Kassát, ahol sír­helye van. Visszafelé Hidas- németin és Miskolcon át jöt­tünk Nyíregyházára. Nem mindennapi élmény volt ez, hiszen az osztály nagy része még nem járt ide­gen földön. Kitáguló szem­mel nézték a képekről már jól ismert kassai dómot. Or­rukat húzva nyalogatták a cseh hűsítőket, s nagy lelke­sedéssel vetették magukat a vásárlásba. — Táskát akartam venni testvéremnek. Oroszul pró­báltam magyarázni, hogy mit szeretnék. Az eladónő egy darabig megértőén hallgatta gyötrődésemet, aztán a mi nyelvünkön megszólalt: ne fárassza magát, mondja ma­gyarul. Jót nevettek rajtam a többiek. Sok más élmény is volt az úton. Az egyik szálláson a diákok maguk fűtöttek. A másik helyen még tüzelő sem volt: jót vacogtak a csípős áprilisi éjszakában. A három nap végén mégis egyhangú­lag megállapították: remekül érezték magukat. — Az eső nem esett, de metsző hideg szél fújt. Ké­keszöld, morajló volt a Bala­ton. Ilyen lehet a tenger. Sze­retném egyszer látni... Pedig Kordován Erzsébet­ben kicsit félelmes emléket hagyott a balatoni Sétahajó­zás. A tengerről — a Balatonra — Siófokról indultunk Ba­la tonfüredre. Ahogy bámész­kodtam, egyszercsak látom: eltűnt előlem a part. Játsza­ni kezdtem a gondolattal, hogy most az óceánon va­gyok, messze benn, a nyílt vizen. Ijesztő érzés volt. Al­földi vagyok, szeretem a nagy síkságokat, a földet. Föllé­legeztem, mikor végre elő­tűnt a kikötő. Alig 19 éves, de már több ezer kilométer út van a nagy- cserkeszi Kosuth Termelő- szövetkezet ifjú könyvelőnője mögött. Társasutazáson járt már a Dunántúl déli és nyu­gati tájain, sőt Csehszlová­kiában is. Idén augusztusban — a tsz-tagoknak szervezett 3 napos kiránduláson — Szé­kesfehérvár, a Balaton, Ka­posvár, s Harkány nevezetes­ségeivel ismerkedett. — Nem is tudom, mit idéz­zek fel, olyan gazdag prog­ramunk volt — mondja. — Talán kicsit túl zsúfolt is. Csak felületesen láttuk pél­dául a székesfehérvári rom­kertet, s a tihanyi apátságot. Talán legjobb a harkányi fürdőzés volt: valósággal új­jávarázsolt bennünket. Egy tény: ez a kirándulás kedvet ébresztett a további utazá­sokhoz ... Házi Zsuzsa JANUÁRTÓL ÉVI 2 SZÁZALÉKKAL Emelik az járadékot Az Állami Biztosító 1978- tól elsőízben, s utána min­den évben két százalékkal növeli a folyósított járadé­kok összegét. Számos életbiztosítási for­ma — például „gondoskodás” „családi” — „nyugdíjkiegészí­tő” biztosítás — alapján nyújtanak havi járadékot, a legtöbb járadékos közlekedé­si vagy egyéb baleset sérült­je, akinek felelősségbiztosí­tás alapján jár a szolgálta­tás. A biztosító ügyfelei egy részének elsődleges jövede­lemforrása a járadék, amely­nek növelésével most igye­keznek követni a nyugdíjak rendszeres emelését. VIRSLI SZILVESZTERRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom