Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 29. HÉTFŐTŐL Szeszkorlátozás MIVEL A SZESZES ITALOK FORGALMA nemcsak az idén, hanem az előző esztendőkben is ijesztően növeke­dett, a Minisztertanács szeptember 10-i ülésén határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdeké­ben szükséges intézkedésekről. A kormányhatározat vég­rehajtásaként elsőnek a belkereskedelmi miniszter hozott rendeletet, amely a napokban jelent meg a Magyar Köz­lönyben, s amelyet a Magyar Távirati Iroda jelentése is ismertetett. így ma már senki előtt sem titok, hogy ja­nuár elsejétől munkanapokon a vendéglátóhelyek a nyitás­tól reggel 9 óráig nem szolgálhatnak ki semmilyen alko­holtartalmú italt. A miniszteri rendeletnek ez a pontja hívja fel legin­kább magára a figyelmet, de ennél lényegesen többet tar­talmaz: négy korábbi jogszabály hatályon kívül helyezé­sével újra szabályozza — méghozzá egységes elvek szerint — a szeszes italok forgalmazásának minden részletkérdé­sét, a reklámozási tilalomtól a fiatalkorúak vagy az itta­sok kiszolgálásának tilalmán keresztül egészen addig, hogy az élelmiszerboltok eladóterének hány százalékát foglal­hatják el a szeszt tartalmazó palackok. A többi között ki­mondja, hogy a vasút- és hajóállomásokon, autóbusz­pályaudvarokon — az éttermek kivételével — mindenütt tilos égetett szeszes italt árusítani, a tögmegközlekedési eszközökön a mozgóárusok pedig csak sört forgalmazhat­nak. A száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek kör­nyékén ezután nem nyitnak italboltokat. HOGY MILYEN HATÁSA LESZ az új rendeletnek, azt ma még nem lehet pontosan felmérni, márcsak azért sem, mert az italos emberek megtalálják a kiskapukat, a kibúvókat. Ennek igyekszik elébe vágni a jogszabály, ami­kor arról is gondoskodik, hogy az élelmiszerboltok ne ve­hessék át reggelente az italboltok szerepét: a fél- és egy- decis palackokat július elsejéig fokozatosan kivonják a forgalomból. Mindenesetre már az is nagy eredmény lenne, ha az ingázó, munkába utazó emberek a vonaton nem fröccsö- zéssel ütnék agyon az időt. A feltételes fogalmazás nem az árusítási tilalom megszegését, annak lehetőségét jelzi — erre remélhetőleg nem lesz módjuk a mozgóárusoknak —, hanem abbeli bizonytalanságukat, hogy az ingázók va­jon nem szerelik-e fel magukat már a vonatra szállás előtt az innivalóval. Természetesen nem lehet, és nem is kívánatos min­denki mellé rendőrt állítani. De az ivásra szolgáló alkal­makat és lehetőségeket korlátozni — igen. Ezt széles kö­rűen, sokoldalúan meg is teszi a rendelet, még annak árán is, hogy várhatóan csökken a vendéglátó vállalatok árbe­vétele, nyeresége, sőt, dolgozóinak jövedelme is. Az érin­tett vállalatoknál, szövetkezeteknél pillanatnyilag ez okoz bizonytalanságot, ám korai lenne gazdálkodásuk feltételeit ' ihó’dositaní, amíg nincsenek tapasztalatok arról, miként alakul helyzetük. Meglehet, hogy kieső forgalmuk egy ré­szét ételek, üdítő italok értékesítésével tudják majd pó­tolni; nem is árt — egyenesen hasznos —, ha ilyen törek­vésre kényszerülnek Visszatérve a fogyasztás problémájára, nyilvánvaló, hogy egy rendelettel, de még többel sem lehet az alko­holizmust megszüntetni. Ezt évtizedes, évszázados nemzet­közi tapasztalatok bizonyítják. Az alkoholizmus olyan, az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet talán majd egyszer megoldani. A BELKERESKEDELMI MINISZTER rendeletétől nem várhatunk csodát, de ha hiszünk abban, hogy alka­lom szüli a tolvajt, akkor hihetünk abban is, hogy alka­lom szüli az italozást. Az alkalmak és lehetőségek csök­kentésének eredményeként remélhetjük a fogyasztás mér­séklődését, a fogyasztási szokások módosulását. Például azt, hogy legalább műszak előtt, munkába menet, vagy munkából hazafelé utazva kevesebben nyúlnak a pohár után. (G.) Szabolcsi termékek a KERMI szemszögéből A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szak­csoportjának idei munkájá­ról és jövő évi feladatairól tartottak tanácskozást a na­pokban, amelyen részt vett Csemy Ferenc, a Kereske­delmi Minőségvizsgáló Inté­zet igazgatója, akitől interjút kért lapunk munkatársa. — Javult-e 1977-ben a termékek minősége? — A termékek egy jelentős részénél évek óta fokozato­san javul a minőség, ugyan­akkor .vannak minőségileg stagnáló és kisebb körben (egy-egy időszakra vagy gyártási szériára jellemzően) minőségileg visszaesést mu­tató termékek is. — Az élelmiszerek közül például javult a liszt, szá­raztészták, a tej és tejtermé­kek minősége. Zömmel kö­zepes minőségben kerültek forgalomba a húskészítmé­nyek, zsiradékok és az étel- konzervek. Egyes tejcsokolá­dék minősége romlott, né­hány terméké változatlanul gyenge, mint például a rep­ceolajé és néhány kolbászfé­léké. Ruházati termékek kö­zül javult a konfekcionálás minősége, kevesebb volt az anyaghibák miatt kifogásra okot adó termékek száma. Általában megfelelt a gyer­mekcipők minősége is. — Több jellemző hibát ál­lapítottunk meg, viszont a poliuretán formatalppal ké­szült női cipőknél (a talp és sarokrész a szokásosnál na­gyobb mértékben összenyo­módott.) Vegyes iparcikkek közül kedvezőek a híradás- technikai cikkekkel kapcso­latos tapasztalataink, keve­sebb kifogás merült fel az ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek és kályhák minő­ségével kapcsolatban is. Mi­nőségromlást állapítottunk meg egyes kávéfőző típusok­nál. — Jelentős mennyiségű szárazelemet kellett a keres­kedelmi forgalomból kivon­ni, mert szavatossági idejük lejárt. Tapasztaltuk azt is, hogy — az építőanyagok kö­zül — a nyílászárók raktáro­zása a TÜZÉP-telepeken megfelelő, az ellenőrzött ÁFÉSZ-árusítóhelyek több­ségénél azonban a legele­mibb követelményeket sem elégítik ki. Emellett az ajtók Huszár István tárlata M intha egy gazdag dí­szítésű barokk temp­lomba lépnénk: arany - fény és Krisztusok. Az is­mert rockoperához, a „Jé­zus Krisztus szupersztár” - hoz készített illusztrációk uralják Huszár István nyír­egyházi tárlatát — a más­fél tucatnyi „Szupersztár kép mellett szinte elvesz­nek az Ady- és Krúdy-il- lusztrációk, meg a többi önálló kép. Az indító hason­lat nem volt véletlen: épp úgy elkápráztatott a kül­csín, mint hívőt a miszti­kus csillogású templombel­ső. Ez az érzés a művek so­rának végére érve megerő­södött. Mindez természetesen önmagában sem bírálatnak, sem dicséretnek nem állja meg a helyét, hiszen egy képzőművészeti kiállítás összhatásának, melyet a né­zőre gyakorol, mindenképp szuggesztívnek kell lennie. Többet mondhat ennél az az érzés, mely emellett tá­mad a tárlatlátogatóban: valamiféle hiányérzet. Lát­ja az evangéliumi történé­seket: a szenvedő, a bírái előtt álló, a megdicsőült emberistent és környezetét — de ennél többet csak né­hány alkotásban tud fölfe­dezni. Az Utolsó vacsora elgondolkoztató szimboli­kája (a közös gyökerű fa­törzsek látványos együtte­se), a Nyitány meseszerűen sejtelmes hangulata példá­ul megfogja a nézőt — ám néhány kép megtekintése után már fárad, mivel is­métléseket érez, formai já­tékokat lát. Ezeknél a képeknél jó­val többet mutat tehetségé­ből a művész az Ady- és Krúdy-illusztrációiban. A Vér és aranyhoz vagy a Fekete hold éjszakájához készült képei például jó­val többek puszta vers­megjelenítéseknél, Krúdy- metszetei is kitűnően feli­dézik az író sajátos hangu­latú világát, és a „Vicky kakasa” is lényegesen töb­bet mond, mint a Szuper­sztár-sorozat „Péter dala” című (ugyancsak egy ka­kast ábrázoló) képe. Huszár István „aranysze- retetéről" sokat és sokan vitatkoztak már — rajon­gói és ellenfelei vannak, s ez már önmagában is so­katmondó. Mindehhez hadd tegyek egy egészen szub­jektív véleményt: kiállí­tásán van egy csaknem teljesen fekete képe: Az utolsó virág című. Lehet, hogy a csillogó környezet teszi, a kontraszt, de to­vább időztem ennél a kép­nél, mint a többinél... (tarnavölgyi) és ablakok többségénél je­lentős gyártási hibákat és rossz minőségű faanyagok felhasználását állapítottuk meg. — A KERMI szakvéle­ménye alapján ítélik oda egy-egy terméknek a ki­váló címet. Bővült, vagy szűkült ebben az évben e termékek köre? A megkülönböztető jelzé­sű, KÁF-os termékek 10 év­vel ezelőtt kerültek forga­lomba. Azóta a termékek száma egyre nő, bár mivel a termékek egy részének a gyártása idő közben meg­szűnik, az új jelentkezők szá­ma mindig több, mint a tör­lésre kerülőké. Az utóbbi években a pályázó termékek száma 300—400 között mozog évente. Ez nem jelenti azt, hogy minden pályázó termék meg is kapja a KÁF-jelet. (A nevezett termékek kb. 60—70 százaléka kapja meg a vise­lési jogot.) A műszaki szín­vonal mellett esztétikailag, csomagolás, áruvédő hatás, címkézés szempontjából is kiválónak kell lennie a ter­méknek. A KÁF-os árucik­kek számának növekedését mutatják az alábbi számok: 1976. december végén 892 termék jogosult viselni a megkülönböztető jelet. Ez a szám ez év végére 1114-re emelkedett. — Szabolcs-Szatmár megyének fiatal ipara van. Milyen minőségű­nek ítéli meg ön a sza­bolcsi ipar termékeit? — Szabolcs-Szatmár me­gye fiatal ipara a KERMI szemüvegén át is sok kiváló és jó minőségű terméket ál­lít elő. A megkülönböztető jelzés viselésére jogosult pél­dául a Nyíregyházi Konzerv­gyár almabefőttje és a sza­mócadzsemje; a Kisvárdai Szeszipari Vállalat almavod­kája és Club brandyje; a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat Oázis szénsavas gyümölcsléje; a RACITA Cipőipari Szövetke­zet női szandálja, valamint a Taurus Gumiipari Vállalat kerékpártömlője, gumimat­raca és gumiágybetétje. — De jó minőségűnek tart­juk a Minőségi Cipőgyár nyírbátori üzemének termé­keit, a Szabolcs Cipőgyár di­vatos férfilábbelijeit, a Nyír­egyházi Cipész Szövetkezet mokaszinjait, a megyei állat- forgalmi és húsipari vállalat termékei közül a párizsit, az olasz felvágottat, a csemege párost és a kenőmájast. Jó minőségűek a rakamazi ci­pészek termékei is, ám a biz­tonsági tartalékból vissza­maradt és eladott termékek­ről már több hiányosság mondható el. — A megyei NEB ke­reskedelmi szakcsoport­jának tanácskozásán so­kat hallhattunk arról, hogy a monopolhelyzet­ben lévő ipari, vagy A nyíregyházi Taurus gumigyárban ebben az évben kétmillió-hatszázezer kerékpártömlőt gyártanak tíz mé­retben. A legtöbbet — az össztermelés közel felét — a 28-as méretűből. Képünkön: Kardos Istvánná gépkeze­lő illesztőgéppel műszakonként 1900 tömlőt végtelenít. (GB) nagykereskedelmi vál­lalatok visszaélnek hely­zetükkel, s ennek a kis­kereskedelem, végső so­ron pedig a vásárló látja kárát. Mit lehet tenni ennek megszüntetéséért? — Sajnos az még ma is élő probléma, hogy eseten­ként a monopolhelyzetben lévő iparvállalatok az egyik kereskedelmi vállalat által — minőségi hibák miatt — visszautasított termékeket egy másik kereskedelmi egy­ségnek elr tudják adni. El­sődlegesén a hiánycikkeknél vagy a keresletet teljes egé­szében ki nem elégítő ter­mékeknél áll ez fenn. A ke­reskedelemnek ezen a terü­leten elsődleges feladata a minőségi átvétel megszigorí­tása és a következetesség szi­gorú alkalmazása. Magya­rán: esetenként inkább vál­lalják az áruellátási hiányt, mint a rossz minőségű ter­mékek átvételét és forga­lomba hozását. Éljenek azok­kal a jogos lehetőségeikkel, amelyek ilyen esetekben al­kalmazhatók (minőségi köt­bér, árleszállítás, átosztályo- zás stb.) s ezek hátrányos következményeit hárítsák át a rossz minőségű terméket gyártó vállalatokra. — Volt-e szükség ar­ra, hogy a KERMI bün­tető eljárást, vagy gaz­dasági birság kiszabását kezdeményezze 1977-ben rossz minőségű ipari ter­mék előállítása, vagy ilyenen nyert tisztesség­telen haszon elvonása miatt? — Rossz minőségű ipari termékek előállítása miatt 1977 évben bűnvádi feljelen­tést két esetben tettünk, eb­ből az egyiknél gazdasági bírság kiszabását is javasol­tuk. Hálózatellenőrzéseink során a kereskedelmi fel­ügyelőségeknek számos eset­ben teszünk javaslatot sza­bálysértési eljárás lefolyta­tására lejárt szavatossági idejű termékek forgalomba hozatala, nem megfelelő tá­rolás, raktározás, vagy áru­kezelés miatt, a vendéglátó- ipar területén pedig a fo­gyasztói megkárosítások mi­att. Balogh József Kulcsátadás előtt újabb 64 lakás Befejeződött a műszaki át­vétel a Nyíregyháza Jósává- rosban felépült újabb 64 célcsoportos lakásnál. Á 25 millió forint költséggel épült tanácsi bérlakást a SZÁÉV jó minőségben készítette el, így a beköltözés egy hóna­pon belül megtörténik. Az új épülettömbbel már túltel­jesítették a város ezévi la­kásépítési tervét, egyben mód nyílik a szanálásra kerülő házak lakóinak korábbi el­helyezésére, a lakásépítési program ütemének fokozá­sára is. Csörög a telefon... Csörög a telefon a hívottnál, és mi idegesen csün­günk a dróton. A központos nem veszi'Tel a kagylót, pedig már réges-rég hivatali idő van. Nem szólal meg senki, mondván: „Bocsánat, kis türelem”, vagy „Ké­rem, hívja újra”... vagy mondjon bármit, de szólal­jon meg... Ez nem a posta hibája, nem kábelbeázás, csak ké­nyelmesség, nemtörődömség. Azt talán tudjuk, hogy telefonközpontok kicsinysége, a gyakori hibák mekkora kárt okoznak; esetenként milyen, létfontosságú ügyek elintézését akadályozzák. Egyszer azonban azt is ki kel­lene számítani, mennyi pénzt jelent, hogy a központo­sok aluszékonysága miatt foglalttá tesszük a vonalakat, se minket, se őket nem hívhatja más. Es jó volna azt is megmérni, mennyit kopnak az idegék egy-egy ilyen hívás esetén; mennyi idő esik ki amiatt, hogy mun­kánk végzése helyett csak a másik készülék csengésé­nek monoton visszhangját hallgatjuk Századunk nagy találmánya a telefon, hovatovább nem segítőnk, hanem akadályozónk iesz. Hol a szerke­zet hibái, hol pedig a központok kezelőinek kényelem­szeretete miatt. (s. z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom