Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 29. HÉTFŐTŐL Szeszkorlátozás MIVEL A SZESZES ITALOK FORGALMA nemcsak az idén, hanem az előző esztendőkben is ijesztően növekedett, a Minisztertanács szeptember 10-i ülésén határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében szükséges intézkedésekről. A kormányhatározat végrehajtásaként elsőnek a belkereskedelmi miniszter hozott rendeletet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, s amelyet a Magyar Távirati Iroda jelentése is ismertetett. így ma már senki előtt sem titok, hogy január elsejétől munkanapokon a vendéglátóhelyek a nyitástól reggel 9 óráig nem szolgálhatnak ki semmilyen alkoholtartalmú italt. A miniszteri rendeletnek ez a pontja hívja fel leginkább magára a figyelmet, de ennél lényegesen többet tartalmaz: négy korábbi jogszabály hatályon kívül helyezésével újra szabályozza — méghozzá egységes elvek szerint — a szeszes italok forgalmazásának minden részletkérdését, a reklámozási tilalomtól a fiatalkorúak vagy az ittasok kiszolgálásának tilalmán keresztül egészen addig, hogy az élelmiszerboltok eladóterének hány százalékát foglalhatják el a szeszt tartalmazó palackok. A többi között kimondja, hogy a vasút- és hajóállomásokon, autóbuszpályaudvarokon — az éttermek kivételével — mindenütt tilos égetett szeszes italt árusítani, a tögmegközlekedési eszközökön a mozgóárusok pedig csak sört forgalmazhatnak. A száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek környékén ezután nem nyitnak italboltokat. HOGY MILYEN HATÁSA LESZ az új rendeletnek, azt ma még nem lehet pontosan felmérni, márcsak azért sem, mert az italos emberek megtalálják a kiskapukat, a kibúvókat. Ennek igyekszik elébe vágni a jogszabály, amikor arról is gondoskodik, hogy az élelmiszerboltok ne vehessék át reggelente az italboltok szerepét: a fél- és egy- decis palackokat július elsejéig fokozatosan kivonják a forgalomból. Mindenesetre már az is nagy eredmény lenne, ha az ingázó, munkába utazó emberek a vonaton nem fröccsö- zéssel ütnék agyon az időt. A feltételes fogalmazás nem az árusítási tilalom megszegését, annak lehetőségét jelzi — erre remélhetőleg nem lesz módjuk a mozgóárusoknak —, hanem abbeli bizonytalanságukat, hogy az ingázók vajon nem szerelik-e fel magukat már a vonatra szállás előtt az innivalóval. Természetesen nem lehet, és nem is kívánatos mindenki mellé rendőrt állítani. De az ivásra szolgáló alkalmakat és lehetőségeket korlátozni — igen. Ezt széles körűen, sokoldalúan meg is teszi a rendelet, még annak árán is, hogy várhatóan csökken a vendéglátó vállalatok árbevétele, nyeresége, sőt, dolgozóinak jövedelme is. Az érintett vállalatoknál, szövetkezeteknél pillanatnyilag ez okoz bizonytalanságot, ám korai lenne gazdálkodásuk feltételeit ' ihó’dositaní, amíg nincsenek tapasztalatok arról, miként alakul helyzetük. Meglehet, hogy kieső forgalmuk egy részét ételek, üdítő italok értékesítésével tudják majd pótolni; nem is árt — egyenesen hasznos —, ha ilyen törekvésre kényszerülnek Visszatérve a fogyasztás problémájára, nyilvánvaló, hogy egy rendelettel, de még többel sem lehet az alkoholizmust megszüntetni. Ezt évtizedes, évszázados nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. Az alkoholizmus olyan, az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet talán majd egyszer megoldani. A BELKERESKEDELMI MINISZTER rendeletétől nem várhatunk csodát, de ha hiszünk abban, hogy alkalom szüli a tolvajt, akkor hihetünk abban is, hogy alkalom szüli az italozást. Az alkalmak és lehetőségek csökkentésének eredményeként remélhetjük a fogyasztás mérséklődését, a fogyasztási szokások módosulását. Például azt, hogy legalább műszak előtt, munkába menet, vagy munkából hazafelé utazva kevesebben nyúlnak a pohár után. (G.) Szabolcsi termékek a KERMI szemszögéből A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szakcsoportjának idei munkájáról és jövő évi feladatairól tartottak tanácskozást a napokban, amelyen részt vett Csemy Ferenc, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet igazgatója, akitől interjút kért lapunk munkatársa. — Javult-e 1977-ben a termékek minősége? — A termékek egy jelentős részénél évek óta fokozatosan javul a minőség, ugyanakkor .vannak minőségileg stagnáló és kisebb körben (egy-egy időszakra vagy gyártási szériára jellemzően) minőségileg visszaesést mutató termékek is. — Az élelmiszerek közül például javult a liszt, száraztészták, a tej és tejtermékek minősége. Zömmel közepes minőségben kerültek forgalomba a húskészítmények, zsiradékok és az étel- konzervek. Egyes tejcsokoládék minősége romlott, néhány terméké változatlanul gyenge, mint például a repceolajé és néhány kolbászféléké. Ruházati termékek közül javult a konfekcionálás minősége, kevesebb volt az anyaghibák miatt kifogásra okot adó termékek száma. Általában megfelelt a gyermekcipők minősége is. — Több jellemző hibát állapítottunk meg, viszont a poliuretán formatalppal készült női cipőknél (a talp és sarokrész a szokásosnál nagyobb mértékben összenyomódott.) Vegyes iparcikkek közül kedvezőek a híradás- technikai cikkekkel kapcsolatos tapasztalataink, kevesebb kifogás merült fel az ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek és kályhák minőségével kapcsolatban is. Minőségromlást állapítottunk meg egyes kávéfőző típusoknál. — Jelentős mennyiségű szárazelemet kellett a kereskedelmi forgalomból kivonni, mert szavatossági idejük lejárt. Tapasztaltuk azt is, hogy — az építőanyagok közül — a nyílászárók raktározása a TÜZÉP-telepeken megfelelő, az ellenőrzött ÁFÉSZ-árusítóhelyek többségénél azonban a legelemibb követelményeket sem elégítik ki. Emellett az ajtók Huszár István tárlata M intha egy gazdag díszítésű barokk templomba lépnénk: arany - fény és Krisztusok. Az ismert rockoperához, a „Jézus Krisztus szupersztár” - hoz készített illusztrációk uralják Huszár István nyíregyházi tárlatát — a másfél tucatnyi „Szupersztár kép mellett szinte elvesznek az Ady- és Krúdy-il- lusztrációk, meg a többi önálló kép. Az indító hasonlat nem volt véletlen: épp úgy elkápráztatott a külcsín, mint hívőt a misztikus csillogású templombelső. Ez az érzés a művek sorának végére érve megerősödött. Mindez természetesen önmagában sem bírálatnak, sem dicséretnek nem állja meg a helyét, hiszen egy képzőművészeti kiállítás összhatásának, melyet a nézőre gyakorol, mindenképp szuggesztívnek kell lennie. Többet mondhat ennél az az érzés, mely emellett támad a tárlatlátogatóban: valamiféle hiányérzet. Látja az evangéliumi történéseket: a szenvedő, a bírái előtt álló, a megdicsőült emberistent és környezetét — de ennél többet csak néhány alkotásban tud fölfedezni. Az Utolsó vacsora elgondolkoztató szimbolikája (a közös gyökerű fatörzsek látványos együttese), a Nyitány meseszerűen sejtelmes hangulata például megfogja a nézőt — ám néhány kép megtekintése után már fárad, mivel ismétléseket érez, formai játékokat lát. Ezeknél a képeknél jóval többet mutat tehetségéből a művész az Ady- és Krúdy-illusztrációiban. A Vér és aranyhoz vagy a Fekete hold éjszakájához készült képei például jóval többek puszta versmegjelenítéseknél, Krúdy- metszetei is kitűnően felidézik az író sajátos hangulatú világát, és a „Vicky kakasa” is lényegesen többet mond, mint a Szupersztár-sorozat „Péter dala” című (ugyancsak egy kakast ábrázoló) képe. Huszár István „aranysze- retetéről" sokat és sokan vitatkoztak már — rajongói és ellenfelei vannak, s ez már önmagában is sokatmondó. Mindehhez hadd tegyek egy egészen szubjektív véleményt: kiállításán van egy csaknem teljesen fekete képe: Az utolsó virág című. Lehet, hogy a csillogó környezet teszi, a kontraszt, de tovább időztem ennél a képnél, mint a többinél... (tarnavölgyi) és ablakok többségénél jelentős gyártási hibákat és rossz minőségű faanyagok felhasználását állapítottuk meg. — A KERMI szakvéleménye alapján ítélik oda egy-egy terméknek a kiváló címet. Bővült, vagy szűkült ebben az évben e termékek köre? A megkülönböztető jelzésű, KÁF-os termékek 10 évvel ezelőtt kerültek forgalomba. Azóta a termékek száma egyre nő, bár mivel a termékek egy részének a gyártása idő közben megszűnik, az új jelentkezők száma mindig több, mint a törlésre kerülőké. Az utóbbi években a pályázó termékek száma 300—400 között mozog évente. Ez nem jelenti azt, hogy minden pályázó termék meg is kapja a KÁF-jelet. (A nevezett termékek kb. 60—70 százaléka kapja meg a viselési jogot.) A műszaki színvonal mellett esztétikailag, csomagolás, áruvédő hatás, címkézés szempontjából is kiválónak kell lennie a terméknek. A KÁF-os árucikkek számának növekedését mutatják az alábbi számok: 1976. december végén 892 termék jogosult viselni a megkülönböztető jelet. Ez a szám ez év végére 1114-re emelkedett. — Szabolcs-Szatmár megyének fiatal ipara van. Milyen minőségűnek ítéli meg ön a szabolcsi ipar termékeit? — Szabolcs-Szatmár megye fiatal ipara a KERMI szemüvegén át is sok kiváló és jó minőségű terméket állít elő. A megkülönböztető jelzés viselésére jogosult például a Nyíregyházi Konzervgyár almabefőttje és a szamócadzsemje; a Kisvárdai Szeszipari Vállalat almavodkája és Club brandyje; a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat Oázis szénsavas gyümölcsléje; a RACITA Cipőipari Szövetkezet női szandálja, valamint a Taurus Gumiipari Vállalat kerékpártömlője, gumimatraca és gumiágybetétje. — De jó minőségűnek tartjuk a Minőségi Cipőgyár nyírbátori üzemének termékeit, a Szabolcs Cipőgyár divatos férfilábbelijeit, a Nyíregyházi Cipész Szövetkezet mokaszinjait, a megyei állat- forgalmi és húsipari vállalat termékei közül a párizsit, az olasz felvágottat, a csemege párost és a kenőmájast. Jó minőségűek a rakamazi cipészek termékei is, ám a biztonsági tartalékból visszamaradt és eladott termékekről már több hiányosság mondható el. — A megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának tanácskozásán sokat hallhattunk arról, hogy a monopolhelyzetben lévő ipari, vagy A nyíregyházi Taurus gumigyárban ebben az évben kétmillió-hatszázezer kerékpártömlőt gyártanak tíz méretben. A legtöbbet — az össztermelés közel felét — a 28-as méretűből. Képünkön: Kardos Istvánná gépkezelő illesztőgéppel műszakonként 1900 tömlőt végtelenít. (GB) nagykereskedelmi vállalatok visszaélnek helyzetükkel, s ennek a kiskereskedelem, végső soron pedig a vásárló látja kárát. Mit lehet tenni ennek megszüntetéséért? — Sajnos az még ma is élő probléma, hogy esetenként a monopolhelyzetben lévő iparvállalatok az egyik kereskedelmi vállalat által — minőségi hibák miatt — visszautasított termékeket egy másik kereskedelmi egységnek elr tudják adni. Elsődlegesén a hiánycikkeknél vagy a keresletet teljes egészében ki nem elégítő termékeknél áll ez fenn. A kereskedelemnek ezen a területen elsődleges feladata a minőségi átvétel megszigorítása és a következetesség szigorú alkalmazása. Magyarán: esetenként inkább vállalják az áruellátási hiányt, mint a rossz minőségű termékek átvételét és forgalomba hozását. Éljenek azokkal a jogos lehetőségeikkel, amelyek ilyen esetekben alkalmazhatók (minőségi kötbér, árleszállítás, átosztályo- zás stb.) s ezek hátrányos következményeit hárítsák át a rossz minőségű terméket gyártó vállalatokra. — Volt-e szükség arra, hogy a KERMI büntető eljárást, vagy gazdasági birság kiszabását kezdeményezze 1977-ben rossz minőségű ipari termék előállítása, vagy ilyenen nyert tisztességtelen haszon elvonása miatt? — Rossz minőségű ipari termékek előállítása miatt 1977 évben bűnvádi feljelentést két esetben tettünk, ebből az egyiknél gazdasági bírság kiszabását is javasoltuk. Hálózatellenőrzéseink során a kereskedelmi felügyelőségeknek számos esetben teszünk javaslatot szabálysértési eljárás lefolytatására lejárt szavatossági idejű termékek forgalomba hozatala, nem megfelelő tárolás, raktározás, vagy árukezelés miatt, a vendéglátó- ipar területén pedig a fogyasztói megkárosítások miatt. Balogh József Kulcsátadás előtt újabb 64 lakás Befejeződött a műszaki átvétel a Nyíregyháza Jósává- rosban felépült újabb 64 célcsoportos lakásnál. Á 25 millió forint költséggel épült tanácsi bérlakást a SZÁÉV jó minőségben készítette el, így a beköltözés egy hónapon belül megtörténik. Az új épülettömbbel már túlteljesítették a város ezévi lakásépítési tervét, egyben mód nyílik a szanálásra kerülő házak lakóinak korábbi elhelyezésére, a lakásépítési program ütemének fokozására is. Csörög a telefon... Csörög a telefon a hívottnál, és mi idegesen csüngünk a dróton. A központos nem veszi'Tel a kagylót, pedig már réges-rég hivatali idő van. Nem szólal meg senki, mondván: „Bocsánat, kis türelem”, vagy „Kérem, hívja újra”... vagy mondjon bármit, de szólaljon meg... Ez nem a posta hibája, nem kábelbeázás, csak kényelmesség, nemtörődömség. Azt talán tudjuk, hogy telefonközpontok kicsinysége, a gyakori hibák mekkora kárt okoznak; esetenként milyen, létfontosságú ügyek elintézését akadályozzák. Egyszer azonban azt is ki kellene számítani, mennyi pénzt jelent, hogy a központosok aluszékonysága miatt foglalttá tesszük a vonalakat, se minket, se őket nem hívhatja más. Es jó volna azt is megmérni, mennyit kopnak az idegék egy-egy ilyen hívás esetén; mennyi idő esik ki amiatt, hogy munkánk végzése helyett csak a másik készülék csengésének monoton visszhangját hallgatjuk Századunk nagy találmánya a telefon, hovatovább nem segítőnk, hanem akadályozónk iesz. Hol a szerkezet hibái, hol pedig a központok kezelőinek kényelemszeretete miatt. (s. z.)
