Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

1977. december 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás A közért Másfél ezernél is több leve­let kaptunk 1977-ben olvasó­inktól, néhány százan pedig személyesen, vagy telefonon mondták el egyéni sérelmü­ket, orvoslásra váró pana­szukat, vagy éppen közérde­kű észrevételeiket, melyben közreműködésünket, segítsé­günket kérték. Voltak, akik örömeiket osztották meg ve­lünk. A legtöbb levélben azon­ban sérelmekről, panaszok­ról olvashattunk. Arról, hogy akadnak dolgok, melyek is­métlődnek, elhúzódnak, nem mozdulnak ki a holtpontról. Bosszúságot okoznak az em­bereknek és gyors, határozott intézkedés csak akkor törté­nik, amikor „fentről” beavat­koznak, érdeklődni kezdenek, vagy ha a sajtó a nyilvános­ság elé tárja. Minden esetből nem vo­nunk le általánosító, elma­rasztaló következtetéseket. Tudjuk ugyanis, ahol ezer és ezer ember ügyével fog­lalkoznak, akadnak az ügyfe­lek között néhányan, akik rosszabbul járnak, akiknek az intézkedés során, vagy azt követően panaszra van okuk. Megértjük, hogy vala­hol hiba történt. íeledékeny- ség, adminisztrációs zavar, vagy egyéb ok hátráltatja az ügy elintézését. Ugyanakkor indokolt, hogy akik tévedtek, azok a tények­kel szembenézzenek. A mel­lébeszélés, a makacs öniga­zolásnál százszorta emberibb a beismerés: „van, amit nem jól csináltunk, hibát követ­tünk el.” Vannak viszont, akik egy- egy tévedés esetén úgy tesz­nek, mintha az ügyfél lenne az indokolatlanul türelmet­len, az alaptalanul panaszko­dó, kellemetlenkedő, vagy ne­tán „krónikus”, „notórius” le- vélirogató. Ezek a szemrehányások sértőek és méltatlanok azok­kal az emberekkel szemben, akik bele-beleszólnak az ügyek intézésébe. Szóvá te­szik a hibákat, mulasztásokat, mert azt akarják, hogy a jó eredményekre ne kelljen soká várakozni. Látszólag kényel­mesebb volna az élet az ilyen kritikusok közbeszólása nél­kül. De valójában minden kö­zösség vezetőjének örülnie kellene érdeklődésüknek, közreműködésüknek, mert segítenek a bajokat megelőz­ni, kiküszöbölni. Végső soron gördülékenyebbé teszik az ügyintézését. Van-e tehát va­lami, amivel többet használ­hatnának levélíróink a köz­nek, mint az. hogy a hibákat észreveszik és illetékes he­lyen — akár a nyilvánosság fórumán — szóvá teszik? Aligha. Éppen ezért tartjuk olvasóink ilyenfajta munká­ját fontos közéleti tevékeny­ségnek, amelyre munkánk­ban feltétlenül számítunk. Olvasóinkat szövetségese­inknek tekintjük. Éppen ezért — mint eddig is — kapcso­latainkat a jövőben is a messzemenőkig ápolni fog­juk. Köszönjük eddigi segít­ségüket, amelyre az előttünk álló új esztendőben is számí­tunk. Ehhez a munkájukhoz is sok sikert és minden olva­sónknak boldog új esztendőt kívánunk! Soltész Ágnes BOLTI PANASZ — Nem műtét lesz fiam, csak eladás és náthás va­gyok... (Kiss Ernő rajza) Többször tapasztaltuk, hogy az ÉKV 17. sz. boltjában az elárusító náthás kézzel egyen­ként rakja a vaníliás kocká­kat, a drazsét a zacskóba. Élelmiszerboltban minimá­lis követelmény a higiénia, amit joggal el is várunk fő­leg abban az esetben, ha meg­fázásról is szó van. Erre még inkább nagyobb gondot kel­lene fordítani. Helytelenítjük még azt is, hogy ebben a bolt­ban, csak úgy veszik át az üvegeket még a sörösöket is, ha kimosva visszük vissza, ráadásul csak azoktól, illetve azokat az üvegeket veszik át. amelyeket itt vásároltak. Sze­retnénk, ha az említett sza­bálytalanságok mielőbb meg­szűnnének a boltban, — ké­rik a környék lakói. „APRÓ”PROBLÉMÁK Az Ungvár sétány 1. sz. házban lakunk. Nem tudjuk mi az oka, hogy problémá­ink idők óta elintézetlenek maradnak, nincs erre hivatott ember, aki ezeket apránként elintézné, vagy legalábbis ér­tesítené az illetékeseket a meglévő bajokról, hiányossá­gokról, hogy azokat időben pótolni, illetve javítani tud­ják. Jelenleg is sorolhatnám a ház körüli teendőket: kitö­rött a bejárati ajtó üvege; nem minden esetben műkö­dik a lift, a szeméttárolók és a folyósok tisztaságáról, rend­jéről talán már jobb hallgat­ni. Néhány kéregető asszony „kidobott ócskaruhát naccsá­gák” szövegétől pedig, mint mondani szokták a „sok dol­gos ember” haja szála is az ég­nek áll, — olvastuk Szabó István levelében. kézbesítés Nyíregyházán a Kállói úton az újságot hétvégeken, vagy csak két hétben egyszer ka­punk. Ügy gondolom, ezek után jogtalanul fizetjük ki a díját is. Nagyon szeretnénk, ha naponta rendszeresen el­jutna hozzánk is az újság — teszi szóvá Henzsely András, Nyíregyháza, Káliói út 22. szám alatti levélírónk. Úttest vagy járda Gyermekeinket a dohány­gyár melletti óvodába hor­dom. Örömünkre szolgál, hogy ennék az útnak mind­két oldalán járda van. Ért­hetetlen, hogy ennek ellenére a járókelők — köztük az ipa­ri tanulók és a környező vál­lalatok dolgozói — mégis az úttesten közlekednek. A diá­kok figyelmeztető szóra vagy kürtjelzésre, ízléstelen meg­jegyzéseket tesznek, amit a kisiskolások és óvodások is hallanak és könnyen megta­nulnak. Helyes lenne, ha a fel­nőttek példamutatóan meg­tartanák a közlekedési sza­bályokat, — javasolja Ko­vács Istvánná, Nyíregyháza, Tó út 3. sz. alatti lakos. — Ezt meséld el az óvó né­ninek, amit a nagyok mon­danak ... (Kiss Ernő rajza) KÖSZÖNET — AJÁNDÉKÉRT Gyermekeink nagyon örül­tek a műsoros délutánoknak, a Télapó-ajándéknak, ame­lyet a Szabolcs Cipőgyár Há- mán Kató Szocialista Brigád­jától és a 10. számú általános iskola 8. b. osztályától kap­tuk. Már második éve patro­nálja a 18. számú óvoda 2. sz. középső csoportját a bri­gád és az iskola, minden esetben nagy örömet szerez­ve a kicsinyeknek ajándékok­kal, az úttörők bábjátékával. Ezért szeretnénk megköszön­ni azt az önzetlenséget, amellyel színesebbé teszik az óvodások életét — olvastuk Zele Lászlóné és Kővári Ár- pádné óvónők levelében. És szintén egy köszönet tolmá­csolására kérték szerkesztő­ségünket a mérki szociális otthon lakói és dolgozói. A következőket írják: a fenyőfa ünnepségen műsor­ral szórakoztattak bennünket a MOM mátészalkai gyárá­nak Bánki Donáth Szocialista Brigádja, és az általuk patro­nált 4-es számú általános is­kola harmadik b. osztályának tanulói, Vastaghné tanárnő vezetésével. A kellemes és emlékezetes órákat szívből köszönjük”. NÉVADÓK A Mátészalkai Sütőipari Vállalat klubtermében 1977. december 17-én ünnepélyes névadót tartottak, melynek lebonyolításában nagy szere­pet vállalt a KISZ-alapszer-' vezet és a „műszakiak” szo­cialista brigádja. A névadón a vállalat dolgozóinak hat gyermeke vette fel ünnepé­lyes keretek között a kereszt­nevét. A vállalat vezetése ré­széről a főkönyvelő mondott köszöntőt, és ~500 forint vá­sárlási utalvánnyal ajándé­kozták meg a kicsinyeket. Hagyományainkhoz híven eb­ben az évben is a karácsonyi ünnepek előtt, a három, vagy több gyermekes nagycsaládo­soknak, a gyermekeit egyedül nevelő anyáknak, vagy apák­nak és a gyesen lévő nő­dolgozóiknak segélyt osztot­tak. Az egy főre, illetve csa­ládra jutó 600 forinttal segí­teni szeretne vállalatunk a dolgozók anyagi gondjain. — közölte levelében dr. Vincze Csaba Mátészalkáról. Szerkesztői üzenetek Luka József nyírmadai, Vondorkovics László papo- si, Karács Sándor nyíregy­házi, Cserjés Sándor magy- ecsedi, Kiss Miklósné vajai, Koválszki István csapi, Mandzák Pál nyírteleki, Kovács Antal nyíregyházi, Kántor Józsefné besztereci, Demeter Józsefné fehér- gyarmati, Tóth Béla kisari olvasóink ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Váradi János gégényi la­kost többek között arról is értesítette a nyíregyházi társadalombiztosítási igaz­gatóság, hogy az a nő, aki­nek a férje a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a há­zasságból (a korábbi együtt­élésből) gyermek szárma­zott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Szőke Tiborné szamosbe- csi olvasónkat tájékoztat­juk, hogy a gyermekgondo­zási segély a gyermek há­roméves koráig illeti meg. ■Erre az időre a termelőszö­vetkezetnek — a gyermek­ágyi segélyezés után — fi­zetésnélküli szabadságot kell biztosítania. Az így igénybe vett szabadságot úgy kell tekinteni, mintha annak minden napján a termelőszövetkezetben tíz órát dolgozott volna. Ebből következik, hogy a gyer­mekgondozási szabadság idejéből erre az évre áthú­zódó időt hozzá kell számí­tani a tényleges munkában töltött időhöz. Ha így meg­van az ezer munkaóra, vagy attól több, úgy az alapsza­bályban szereplő segélyek, valamint a háztáji juttatás megilleti levélírónkat. Horváth Ferenc fehér- gyarmati olvasónkat a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsa tájé­koztatta, hogy a szabadság megállapításánál a hétnek mind a hat napját figye­lembe kell venni, függetle­nül attól, hogy — az előírt munkarend szerint — egyes napokon — mint levél­írónknak — nem kell mun­kát végeznie. Olvasónkat munkahelyén havi 191 órá­ban foglalkoztatják, napi 12 órás munkaidő-beosztás­sal. A havi munkaidőkeret ledolgozása után szabadna­pot kap. A többlet szabad­napnak nem feltétlenül szombatra kell esnie, azt más napokon is ki lehet ad­ni. A levélből megállapít­ható, hogy csökkentett munkaidőben való foglal­koztatásról van szó, ami­nek következtében a rekla­mált levonás szabályszerű. Ezt az eljárást a bérformá­tól és a munkaidő-beosztás­tól függetlenül minden dol­gozóra alkalmazni keH. Az illetékes válaszol KÜLDEMÉNYEK November 23-án szóvá tet­ték, hogy az Irinyi János ut­cán lévő egyemeletes épület lakóihoz a postai küldemé­nyek nem mindig jutnak el, a pontatlan kézbesítés miatt. A panaszt kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy az em­lített épületek lakói részére a. levelek és egyéb küldemé­nyek a lakások ajtaján ki­képzett bedobónyiláson át tör­ténik. November hónapban az állandó kézbesítő évi szabad­ságát töltötte. A helyettesí­tést végző személy ebben az időben — az Irinyi János ut­ca 14. számú épület földszin­ti lakásában — két levelet hagyott, melynek címzettje az A próbára bocsájtás emeleti lakásban albérlő. így a küldemény csak közvetett úton jutott a címzetthez. A pontatlan kézbesítést a hely­ismeret és névtábla hiánya okozta. A lakók észrevétele alapján felhívtuk a hivatal figyelmét a postai küldemé­nyek szabályos és biztonsá­gos kézbesítésére, hogy a jö­vőben erre fokozott figyelmet és gondot fordítsanak. Debreceni postaigazgatóság TISZTASÁG A közelmúltban „Megcsú­folt köztisztaság” címmel, az Északi körút 20—30. számú ház lakóinak észrevételét közölték, melyet jogosnak tartunk, de munkamódsze­rünkön — a körülmények miatt — nem tudunk változ­tatni. Az említett terület sze­méttárolóiból ugyanis csak nehéz fizikai munka árán tudjuk a szemetet eltávolí­tani. mert annak idején a parktervezésnél és annak épí­tésénél a mi feladatunkra nem voltak tekintettel. A je­lenlegi helyzeten tehát csakis a park átalakításával lehet­ne segíteni. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat HIDEG BUSZ „Hideg busz” címmel, a kö- zelmutban szóvá tették,- a besztereci távolsági járat utasai, hogy az autóbusz hi­deg. A cikk megjelenését kö­vetően intézkedtünk, hogy gépkocsivezetőink a fűtőbe­rendezést minden esetben használják. Egyébként a pa­naszra az is okot ad, hogy a kérdéses kocsi termálviz- fűtéses, és a nagy hideg be­álltával a hűtővíz az üzemi hőmérsékletet sem éri el, így a fűtőmotor működése esetén is csak hideg levegő jut az autóbusz térségébe. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Süvöltős Károly lapunkhoz intézett levelében előadja, hogy gyermeke sérelmére az egyik falubeli gyerek bűncse­lekményt követett el, nevezetesen megverte, amelynek követ­keztében olyan sérüléseket szenvedett a gyerek, melynek gyógytart alma 12 nap. Az elkövető ellen büntető eljárás in­dult, bírósági tárgyalás volt az ügyben és a tárgyalás végén a bíróság azt közölte, hogy a gyermekét bántalmazó személyt próbára bocsátotta. Olvasónk sérelmesnek tartja ezt a dön­tést, mert úgy értelmezi, hogy nem büntették meg az illetőt és egyébként is az a kérése, hogy kapjon felvilágosítást arra nézve, mi az a próbára bocsátás. Bár olvasónk nem közli, de a fentiekből az következik, hogy az a személy, aki a bűncselekményt elkövette, még fia­talkorú, a fiatalkorúakra vonatkozóan pedig a Büntetőtör­vénykönyv speciális rendelkezéseket tartalmaz. A mi törvényeink értelmében a büntetés alapvető céljai közé tartozik az elkövetők nevelése, azon túlmenően, hogy a büntetéssel védeni kell a jogrendet, a társadalmi tulajdont, az állampolgárok élet és testi épségét és személyi tulajdont. A büntetés nevelő jellege különösen fontos a fiatalkorúak ese­tében és éppen ezért tartalmaz a Büntetőtörvénykönyv kü­lönleges rendelkezéseket. E rendelkezések értelmében fiatal­korúnak az a személy tekinthető, aki 14. életévét már betöl­tötte, de 18. életévét még nem töltötte be. A Polgári Törvény­könyv az ilyen életkorú állampolgárokat korlátozottan cse­lekvőképes személyeknek tekinti, akik magatartásukért már felelősséggel tartoznak, de csak korlátozott mértékben. Más megfogalmazásban ugyan, de hasonló a helyzet a Büntetőtörvénykönyvben is, amikor a törvény azt mondja, hogy a 14. évet betöltött személy már felel az általa elkövetett cselekményért, de felelőssége e vonatkozásban korlátozott, éppen ezért a bíróság egy ügy elbírálása alkalmával a fiatal­korúval szepiben vagy intézkedést alkalmaz, vagy büntetést szab ki. A fiatalkorúval szemben alkalmazható nevelő intézkedé­sek a bírói megrovás, a próbára bocsájtás és a javítóintézeti nevelés. Olvasónk leveléből kitűnően a bíróság a próbára bo- csájtást alkalmazta és ez azt jelenti, hogy a bíróság az ügy ben nem hozott végleges döntést, a határozat hozatalát egy évre elhalasztotta, egy év múlva ismételten tárgyalni fogja az ügyet, amikor azt teszi vizsgálat tárgyává, hogy az eltelt idő­szak alatt a fiatalkorú milyen magatartást tanúsított és ettől függően fogja meghozni döntését. A bíróság a próbára bocsájtás alkalmával megszabja azo­kat a magatartási szabályokat, amelyeket a fiatalkorúnak be kell tartani, például rendszeresen járjon iskolába, korlátozot­tan látogathat szórakozóhelyeket, vagy egyáltalán nem láto­gathat szórakozóhelyeket (mozi, színház jöhet számításba és nem az italbolt), ha a bíróság úgy látja, hogy a szülők valami­lyen ok miatt nem képesek maradéktalanul teljesíteni a szü­lői felügyelettel járó kötelezettségeket, pártfogót rendel ki a fiatalkorú részére, akinek kötelessége ellenőrizni a fiatalkorú magatartását és a szükséges intézkedéseket megtenni. Ha a próbaidő eredményesen telik el, a bíróság az eljá­rást megszünteti, ha a próbaidő alatt a fiatalkorú újabb bűn- cselekményt követ el, a bíróság ez esetben szükséghez képest büntetést szab ki, vagy javítóintézeti nevelést rendel el. Kivé­telesen lehetőség van a próbaidő újabb egy évvel való meg­hosszabbítására is. dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom