Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
1977. december 24. KELET-MAGTARORSZÁG 3 Rugalmas munkaidő S zakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerőkínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő- gazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidőrendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidőkihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerőigény és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidőrendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munkaidőrendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidőkezdés és -befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meghatározott — a szakiroda- lom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértékét a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő- rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugateurópai országokban, Kanadában, az USA-ban, Japánban, még Dél-Ameri- kában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében például aligha valósítható meg. □ azánkban jelenleg a rugalmas munkaidőrendszert 60— 70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vállalatnál segíti bevezetését, melyre programot dolgozott ki. B. Z. Aki válaszol: Az ÉRDÉRT mátészalkai telepén télen is zavartalanul folyik a Szovjetunióból érkező faáru kirakodása, feldolgozása. A vagonok ki-berakodásánál nélkülözhetetlen a daruk segítsége. (Hammel József felvétele) Ájtó, ablakf kerítés 63 millióért — öt évvel ezelőtt 1972- ben alakult meg a brigádunk, azóta munkánk elismeréseképpen fokozatosan értük el a különböző címeket. 1975- ben nyertük el a szocialista címet, majd sorban előbb a zöld-, utána a bronzkoszorút. Tizenketten vagyunk a brigádban, a többség fiatalasz- szony. De nemcsak a brigád tagjai, hanem a szalag dolgozói is jórészt fiatalasszonyok, és kismamák. Ez a tény már önmagában is több, megoldásra váró problémát okoz. Nagyon sokan vannak oda gyesen, szülési szabadságon, és sajnos különösen most, télen igen sok gyerek betegszik meg. így a kismamák természetszerűleg gyakran nem tudnak bejönni az üzembe. De emiatt a termelés nem állhat meg. Ezért egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a dolgozók ne csak egy-két munkafolyamat végzéséhez értsenek, hanem jóval többhöz, hogy a távolmaradókat helyettesíteni tudják. Sajnos ezt még teljes mértékben nem sikerült eddig megvalósítani, pedig ez jócskán megnövelné a termelés mennyiségét, és minőségét. Szerencsére a mi brigádunkban már megoldottuk ezt a helyzetet, s nem okoz fennakadást, ha valakinek közülünk otthon kell maradnia. Ehhez akaraterőre, meg rugalmas munkaszervezésre van szükség, 'főbbek között ennek is köszönhetjük, hogy eredeti munkatervünket nem egy, hanem hét százalékkal teljesítettük túl. Az idei vállalásaink igen változatosak voltak. Ezek közül is az egyik legfontosabb hogy munkaidő után egy-egy nadrágtípus munkálatainak befejeztével a brigádtagok mindig összeszedik a megmaradt apró kellékeket, mint a különböző fajtájú gombokat, cérnákat, koptatókat. Ezek egy-egy munka végeztével ömlesztett állapotban vannak, s bizony hosszú időt vesz igénybe, míg szétválogatjuk őket. De így legalább nem kell erre a munkára külön dolgozókat felvenni. Hadd említsem meg a következő feladatunkat is. Vállaltuk, hogy havonta egyszer- kétszer, szintén munkaidő után bent maradunk a gyárban, és segítünk a nadrágok szálazásában. Igaz, ezért már fizet az üzem, ebből a pénzből vesszük meg a brigádtagoknak a színház- és a mozijegyeket. S amire a legbüszkébbek vagyunk: remek kapcsolatot sikerült kialakítani az üzem ipari tanulóival. Segítünk nekik megoldani a kisebb-na- gyobb problémáikat, s igyekszünk őket bevonni rendezvényeinkbe. Rendszeres résztvevői brigádértekezleteinknek, ahol már egy kis ízelítőt kaphatnak a termelésben előforduló gondokból, problémákból no meg persze a sikerekből is. így mind a két fél jól jár. Nekünk is az az érdekünk, hogy minél jobb szakmunkásokká váljanak, ők meg mélyebben megismerkedhetnek a munkával. S nem utolsósorban: az iskola végeztével már mint jó ismerősök térhetnek vissza közénk. December 21-ig 60 millió forint értékű termelést valósított meg a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat, s ezzel teljesítette idei tervét. Az eredmény jelentőségét növeli, hogy kizárólag a termelékenység emelésével termeltek mintegy 7 százalékkal többet a múlt évinél. Százezer vagon termény útja A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1350 dolgozója jelentős áruforgalmat bonyolít le. Raktártelepein évente mintegy 45 ezer vagon különböző terményt, részben tengelyen történő szállítással, részben pedig vasúti érkezéssel vesznek át. A vállalat anyagmozgatása esztendőnként meghaladja a százezer vagont. Éppen ezért évek óta intenzíven fejlesztik a termények szállításának, mozgatásának gépesítését. 1977-ben különböző anyag, mozgató gépek beszerzésére 4 millió háromszázezer forintot fordítottak. A nyíregyházi telepen 150 méter hosszú szállítóhidat — 3 millió forintos költséggel — helyeztek üzembe. Az üzemek melletti raktárakat bővítették. Telepeiken a raktározás koncentrálásával növelik a tárolási biztonságot. Az elmúlt esztendőben megkezdett raktár- építkezéseket ez évben befejezték. 2500 vagonos plusz tárolási tér kialakítására 50 millió forintot költöttek. Javítják a munkakörülményeket az őrlési és takarmánykészítő üzemekben. Itt a munka természete szerint poros és zajos munkahelyek is előfordulnak. A por és a zaj szintjét ezeken p. munkahelyeken következetes műszaki fejlesztéssel igyekeznek mérsékelni. Ez évben például a porártalom csökkentésére 600 ezer forintot fordítottak. Több üzemben rekonstrukciót hajtottak végre, hogy ezekben is javítsák a munka- körülményeket. A költségek ezeknél a munkáknál 3 millió forintra rúgtak. Ez évben befejezik a kisvárdai malom fűtési berendezéseinek szerelését. A következő esztendőben tovább folytatják a többi üzem fűtésének rekonstrukcióját. Fejlesztették több malom- üzemnél és takarmánykeverőnél a szociális ellátást. Korszerű fürdőket, étkezdéket, öltözőket építettek. 1977-ben közel 10 millió forintot fordítottak ilyen jellegű beruházásokra. Befejezték a kótaji, a nagykállói és a csengeri telepeken a szociális létesítmények építését. A nyíregyházi telepen most folyik a munka és 1978 közepén helyezik üzembe az új szociális létesítményt. A következő évben további két telepen oldják meg a szociális, kommunális ellátást. ben készítenek ajtókat, ablakokat, valamint a TÜZÉP- en keresztül még folytatják az NSZK-ba szóló kerítés- elem-exportot. Jövőre új gépek beszerzésével kívánják a termelést fokozni. Képünkön: minőségi ellenőr vizsgálja az elkészült terméket. (M. V. felv.) 1. Mit kezdjünk a tengerentúlról érkezett levéllel, amikor olyan kevés az esély, hogy segíteni tudunk. Mégis közreadjuk, folytassa a sztorit az élet... „Egészen szokatlan kéréssel fordulok Önökhöz.” — írja New York-i levélírónk. — „Én amerikai vagyok, s leveleztem egy nyíregyházi lánnyal: Nagy Marikával, aki kb. 21 éves, szülei tanárok. Címe, levelei mind elégtek egy tűzvészben, azóta hiába próbálok a nyomára akadni. Mindez egy éve történt. Igen hálás lennék, ha lapjukban közzétennék, hogy keresem őt, azaz a címét...” Eddig a levél érdemi része. S még egy mondat: „Nyíregyháza nem olyan nagy város, hogy e tények alapján ne lehetne megtalálni...” Ne ábrándítsuk ki a távoli levélírót, hiszen amerikai szemmel Nyíregyháza valóban „nem olyan nagy város”, de annyira nem kicsi, hogy garantálhatnánk a biztos egymásratalálást. Ahogyan a tartózkodó szerelmeAz MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja a legjobban mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Gyurján Erzsébet, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának, Űj Erő szocialista brigádvezetője. GYURJÄN ERZSÉBET szocialista brigádvezető Gépesített szállítás, fűtött malmok A vállalatnak az év elején nehézségei voltak az import fenyő fűrészáruk beszerzésénél, ennek ellenére sikerült a termelést úgy programozni, hogy a megrendeléseknek időben eleget tegyenek. A dolgozóknál bevezették az egyéni és kiscsoportos teljesítménybeszerzést, ami nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. A munkások ebben az évben mintegy 7 százalékos bérfejlesztésben részesültek. Már elfogadták a jövő évi termelési tervet, amely szerint 63 millió forint értéksek mondják: bízzuk a véletlenre. Alkalmanként gondosan őrzött kéziratokkal megjelenik szerkesztőségünkben egy Ilii idősebb nő, a sóstói szociális otthon lakója. Szenvedélyes meseíró. Legalábbis a saját szórakoztatására. Néhányat el-elhoz, hátha alkalmasak a közlésre. Magányosan él, nincs senkije. Ezt már nem tőle, a népfront egyik munkatársától tudtuk meg, akit szintén megkeres írásaival. Legutóbb különös kívánsággal állt elő: mindenkinek a rublikájába beírták már, kit értesítsenek majd a temetéskor — mesélte. — Ügy szégyellem, hogy nem tudok kit beírni, nincsenek hozzátartozóim. És már csak az én rublikám üres... — Írjon be engem, Marika néni — mondta a népfrontbizottság munkatársa. Az idős nő megkönnyebbülten távozott. Néhány nap múlva újságolta: nem üres már az ő rublikája sem ... 3. Húsz éve különös megszállottsággal gyűjti a régi hadifogolyemlékeket a Bereg Múzeum igazgatója, ö mentette meg — lelkes munkatársaival — a vidék néprajzi, népművészeti, régészeti hagyatékát is. De most nem erről, hanem a hadifogolyemlékekről ... — Ezt a sálat egy idős ember nyakából húztam ki, megtudtam, hogy Szibériából hozta, ahol vöröskatona volt. Azt a megviselt katonaköpenyt egy másik öregembertől kunyeráltam el, arra ült, amikor horgászni ment... S beszélnek a hadifogolyemlékek, mindnek külön története van. Valamennyiük tudója „Árpi bácsi”, aki szívesen mesél a látogatónak a nagy idők tanúiról. Páll Géza
