Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
1977. december 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Nem kis gondot okoz a kistermelőknek almáskertjük tápanyagutánpótlása, mert olyan agrotechnikai beavatkozásról van szó, amely lényegesen befolyásolja a termés mennyiségét, minőségét, a gyümölcsfa növekedését. Az adagolandó trágyameny- nyiség meghatározását számtalan tényező befolyásolja, mint például: a talaj típusa, a gyümölcsfák kora. a talaj tápanyagtartalma, a csapadék mennyisége stb. Mindezek a tényezők mellett sem tudjuk meghatározni, hogy a kijuttatott menyiségből mennyi válik a növény számára felvehetővé. Egy konkrét támponttal azonban rendelkezünk, azzal, hogy egy mázsa alma, hozzátartozó kb. 14 kg fanövedékkel 107 g nitrogént, 40 g foszfort, 205 g káliumot tartalmaz, amelyet a beltartalmi vizsgálatok bizonyítanak. Ismeretes, hogy a talajba juttatott tápanyagok egy része megkötődik, kimosódik, vagy más okok miatt a növény számára felvehetetlenné válik. Ez indokolja, hogy a beltartalmi vizsgálat során kimutatott tápanyagmennyiség helyett kb. 2,5-szeres mennyiséget pótoljunk vissza szerves és szervetlen műtrágyák formájában. Tapasztalatok alapján 1 mázsa alma kb. 30 négyzetméteres területen termelhető meg, amely azt jelenti, hogy ilyen nagyságú területre kell kiszórnunk az 1 mázsa alma és a hozzátartozó fanövedék által a talajból kivont tápelemek 2,5- szeresét. Számításunk alapján 0,26 kg nitrogént, 0,10 kg foszfort, 0,51 kg káliumot. Ezer négyzetméteres területre számítva ez a tápanyagmennyiség évenkénti adagolással, 10 mázsa szervestrágyával, 12 kg ammóniumnitráttal, 8 kg szuperfoszfáttal, 30 kg 40 százalékos Ká-sóval pótolható. Ez a mennyiség változik talajtípusonként, mert a kötött talajok, pl: ennél kevesebb káliumot igényelnek, mert a talaj káliumtartalma magas. A fenti mennyiség tízszerese szükséges 1 ha területre. felsősorban a szervestrágya alkalmazására kell törekedni, ha ez nem lehetséges, a hiányzó tápelemeket műtrágyával kell pótolni, figyelembe véve annak hatóanyagtartalmát. A szervestrágyát, a foszfort, a káliumot lehetőleg* ősszel dolgozzuk a talajba. A nitrogén a legkönnyebben oldódó tápanyag, legnagyobb mennyiségben az intenzív gyökérnövekedés, a virágzás, a kezdeti hajtásnövekedés időszakában van rá szükség. Kötött talajon azonban előfordul, hogy az adagolandó nitrogén műtrágya kiszórását nem tudjuk megkezdeni. Ezért javasoljuk, hogy az adagolandó nitrogén műtrágya egyharmad részét ősz- szél, egyharmad részét közvetlenül virágzás előtt és egyharmad részét június második felében szórjuk ki. A mikroelemeket levéltrágya formájában célszerű kijuttatni. Ezek kipermetezésének időpontja a sziromhullás után van, a növényvédő permetezésekkel egyidőben, 3—4 alkalommal. A trágyázással csak abban az esetben érünk el megfelelő eredményt, ha ez párosul kellő szintű talaj műveléssel, öntözéssel, metszéssel és növényvédelemmel. Karádi István A fokföldi ibolya gondozása MŰSZEREK A GÁZROBBANÁS MEGELŐZÉSERE. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomásának szakemberei új műszerekkel vizsgálják a gázvezeték-hálózatot A gáztranzisztorral működő készüléket az ellenőrző gépkocsiba építik be, s érzékeli az esetleges gázszivárgást. A másik műszert gázszerelőknek készítették. A zseblámpa nagyságú műszer jelzőlámpája felvillan a legkisebb gázszivárgásnál is. (MTI fotó: Csikós Gábor) Az elektromosság diadalát ja Almáskertek trágyázása Fagyasztó eszközök a szemészetben Képünkön: Mikroszkóp segítségével végzett szemműtét. (MTI — Külföldi Képszolgálat) A szemészet már régóta nemcsak szemüvegrendelő orvosi szakma, hanem egyre inkább a szemsebészet felé fejlődik. Számos korábban gyógyíthatatlan, előbb-utóbb vakságot okozó betegséget ma már műtéttel gyógyítanak. A szemsebészet — a szemet felépítő részek kicsinysége miatt — mikrose- bészet, amely az orvostól speciális ismereket és sajátos műszereket kíván. Nem ritka az, amikor a műtétet mikroszkóp alatt végzi a szemsebész. Viszonylag új technikának számít a szemsebészetben, hogy bizonyos részeket a szemből nem késsel, csipeszszel távolítanak el, hanem fagyasztással, hűtött eszközzel. A rendkívül finom szemészeti beavatkozások végzéséhez azonban olyan fagyasztó- eszközökre, szondákra van szükség, amelyeknek a mérete nem haladja meg a szokásos szemészeti kézi műszerekét, de amelyeknek a hűtőhatása mégfelelő. További fontos követelmény, hogy a fagyasztó eszköz megfelelően csírátlanítható legyen és rilitása a műtét közben is megmaradjon, illetve hőmérséklete mindenkor mérhető, sőt lehetőleg szabályozható legyen. Különböző hűtési rendszerű eszközök terjedtek el a gyakorlatban. Az egyik esetben a fagyasztó eszközt a használat előtt kívülről, steril körülmények között valamilyen hűtőanyaggal lehűtik (folyékony nitrogénnel, szénsavhóval, freongázzal). Ennek hátránya, hogy használat közben a műszer fokozatosan felmelegszik, ezért egyszeri hűtéssel csak rövid ideig használható. A másik megoldás a hűtőanyagot tartalmazó fagyasztók használata. Használat előtt az ilyen műszert hűtőanyaggal töltik meg. Hátrányuk, hogy méretük a töltőanyag elhelyezése miatt nagyobb, hőmérsékletük pedig az alkalmazott hűtőanyagtól függ és nem változtatható. Olyan fagyasztó eszközöket is készítenek, amelyeket alkalmazásuk közben, folyamatosan hűtőanyaggal áramoltatnak át. Hőmérsékletüket így tartják, és korlátlan ideig használhatók, de méretük ezeknek is sokszor nagyobb, mint a kívánatos. Az elektromos hűtésű fagyasztók előnye, hogy nem • igényelnek hűtőanyagot és hőmérsékletük szabályozható. Villamos hűtéssel azonban csak —40 C-fok állítható elő, ez azonban sokszor kevés. Legújabban a lézertechnika alkalmazása hozott új megoldásokat a szemsebészetbe. BERENDEZÉSEK AZ OLAJ- ÉS GÁZPROGRAMHOZ. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár hazai szénhidrogén kitermelő-, feldolgozó- és szolgáltatóipart látja el gépekkel, készülékekkel, szerszámokkal, különféle tartályokkal és szivattyúkkal. Termékeikből jut exportra is, a KGST-országok keretében. Képünkön: nagy nyomású hűtőberendezés készül olajfinomítóhoz. (MTI fotó: Hadas János) Képünkön: elektromos alállomás szerelése. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Mi ennek a haszna — tették fel a kérdést Faraday- nek, miután bemutatta az elektromágneses indukció jelenségét az Angol Tudományos Akadémián. Talán egyszer adózáá tárgya lesz — volt a szarkasztikus válasz —, amikor a villamosság gyakorlati alkalmazására még semmilyen tekintetben sem került sor. Az elektromosság felhasználása az első nagyjelentőségű eseménye annak, hogyan válhat a tudomány termelőerővé. Az elektrotechnika praktikus eredményei szédületes sebességgel terjedtek el. Néhány év alatt új ipar nőtt ki belőle, amely még napjainkban is a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. Első átütő sikereit az információ- technika területén aratta (távíró, telefon), ahol azóta is egyre gyorsuló ütemben szolgáltatja az újabb és újabb lehetőségeket. E szerteágazó tevékenység ma átszövi az emberi civilizáció egészét (rádió, televízió, kép- és hangrögzítés, mérés- és irányítástechnika, számítógépek stb.) és nélkülözhetetlen feltételévé vált :az egyéni életnek, a társadalmi létnek és a termelési tevékenységnek. Az elektrotechnika kezdetben egységes területe az idők során erős- és gyengeáramra vált szét, attól függően. hogy elsődlegesen energia, vagy információ átvitele volt a cél. Napjainkban a két terület ismét összefonó- dóban van, átveszik egymás eljárásait és eszközeit. Az energetika szempontjából a legjelentősebb fejlemény a dinamó és a motor feltalálása volt a múlt század 70-es éveiben, ami a gőzgép felett megkondította a lélekharangot az ipar területén, majd a közlekedésben. E tiszta, kényelmes, köny- nyen szállítható és szabályozható energiafajta felhasználása előtt egyre újabb és újabb területek nyíltak meg, pl. az elektrokémiai eljárások, a villamos hőfejlesztés módszerei, villamos megmunkálási eljárások terén. Bevonult a gyógyászatba, a mezőgazdaságba, sőt a háztartások gépesítésébe is. A villamos energia térhódítását tükrözi, hogy felhasználása évek óta majdnem kétszer olyan gyorsan nő, mint az össz-energiafogyasz- tás. Télen világos, 18—22 C-fokos szobában célszerű tartani, de nem szabad túlöntözni. «Az öntözésnél vigyáznunk keli arra. hogy a leveleket hideg víz ne érje, mert úgy a leveleken kacskarlngós, kártevő rovarok járataira emlékeztető rajzolatok képződnek, s így a növények sokat veszítenek szépségükből, díszítő értékükből. A nemesitők sok dekoratív fokföldi, illetve afrikai ibolyafajtát állítottak elő. egyes becslések szerint a fajták száma már a 6000-et is eléri. Igen kedvelt — gyűjtők körében — az a fajta, melynek kocsánykái és virágszárai rövidek. A virágzatok a levélzet felett szinte lapított félgömb alakúan helyezkednek el. Virágai nagyok és nem is hullanak le gyorsan. Ismeretesek egyszerű és teltvirágú fajtái is, a virágok színe: kék, lila. rózsaszín, vagy' akár piros is lehet. Széles Csaba mg. főiskola. Nyíregyháza Földművelés a magasból Szovjet és lengyel repülőgéptervezők néhány évvel ezelőtt új mezőgazdasági géptípust fejlesztettek ki, amelynek gyártására a miele- ci repülőgépgyár — ahol a felvétel készült — is berendezkedett. Az M—15 rendkívül szokatlan, merész konstrukció. Ez a világ első olyan mezőgazdasági repülőgépe, amelynek sugárhajtású gázturbina a hajtóműve. Az AI—25 típusú turbinát a 12,5 méter hosszú, 5,2 méter magas, 22 méter szárnyhosszúságú gép kabinjának tetején helyezték el a tervezők. A 2,2 tonna szórandó anyag befogadására alkalmas tartályokat a kettős szárnyak közé, két oldalra építettékbe. Az alacsonyan levő két tartály a földön oldalról köny- nyen hozzáférhető, -s mindkettő egyidejűleg tölthető, így egy gép naponta 35—40 tonna műtrágyát agy más anyagot is kiszórhat. Kedvelt cserepes dísznövény - — lakásokban — a fokföldi ibolya. Hosszú kalandos utazás után érkezett hazánkba Nyu- gat-Afrikából. Tanganyikából, ahol az usambarai kormányzó Saint-Paul-Illaire Walter tábornagy fedezte fel. Kedvelői az utóbbi időben ..afrikai ibolya“ (Saintpaulia ionantha H. Wendl.) néven említik. Mivel őshazájában a tanganyikai tengerpart 40—50 m magasságú szintjén tenyészik, ezért nem csodálkozhatunk rajta, hogy víz- és páraigényes. Levelei húsosak, a finom szőröktől molyhosak, színük zöld, illetve a levelek fonáka vöröses. A virágok öttagúak, általában világoskékek, 3—5 cm átmérő- jűek. Egész évben nagy tömegben hozza virágait, ha elvirágzás után átültetjük .tápdús földbe. Az átültetéssel egyidőben szaporíthatjuk, ha szétosztjuk a töveket. De szaporíthatjuk még lelvéldugványozással is. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Képünkön: szerelik az új repülőgépet a gyárban. (MTI — Külföldi Képszolgálat)
