Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 18 A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A Szaljut—6 űrállomást összekapcsolják a Szojuz—26 űrhajóval. — Giscard d’ Estaing francia elnök London­ban, Eanes portugál államfő Bonnban tárgyal. — Vá­lasztások Ausztráliában: csökkenő többséggel, de meg­tartja hatalmát a konzervatív koalíció. KEDD: ENSZ-döntés a rendkívüli leszerelési ülésszak össze­hívásáról. — A BVT elnökének nyilatkozata: legyen 1978 a neutronfegyver eltiltásának éve. SZERDA: Kairóban megkezdődik a Szadat által javasolt kű- lönkonferencia, Begin izraeli kormányfő váratlanul Washingtonba utazik, Vance Damaszkuszban folytat megbeszéléseket. — A török kormány elveszti többsé­gét. CSÜTÖRTÖK: Magyar—amerikai közös közlemény a korona visszaadásáról. — A Polisario szabadon engedi francia fogjait. — Elrabolják a ciprusi elnök fiát. PÉNTEK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése. — Szociális feszültség Olaszországban: általános sztrájk fenyeget. — PFSZ-tanácskozás. SZOMBAT: Népszavazás a Fülöp-szigeteken. — A Szocialista Internacionálé értekezlete Tokióban. A HÉT 3 KÉRDÉSE Változatlanul magas sebes­ségfokozatban folynak a tár­gyalások a közel-keleti vál­ságról, de a héten alighanem fontosabb dolgok történhet­tek a kulisszák mögött, mint a nyilvánosság előtt. Az ENSZ jelentős döntést hozott: má­jusban ül össze a leszerelés­sel foglalkozó rendkívüli ülés­szak, amelyet máris nagy ér­deklődés előz meg — s egy kevéssé biztató hír, Bécsben újra a „helybenjárás” jegyé­ben fejeződött be a haderő­csökkentési tárgyalások őszi­téli megbeszéléssorozata. Miközben Európa szocialis­ta felében a parlamentek a szokásos év végi mérlegkészí­tés, valamint a jövő évi ten­nivalók jegyében tanácskoz­tak, a másik oldalon Török­ország is feliratkozott Portu­gália és Hollandia mellé a kormányválsággal küszködő országok listájára. O Mit hozott a kairói kü- lönkonferencia nyitá­nya? Történelmi környezet­ben ült össze a Szadat által javasolt kairói különkonfe- rencia, hiszen évezredek, a fá­raók piramisai tekintenek le a színhelyként szolgáló Mena- House-ra. (A fővároson kí­vül, a sivatag szélén elhelyez­kedő luxusszálloda egyúttal megkönnyítette a biztonsági intézkedéseket is ...) A külső­ségekkel nem is volt hiba, csak a lényeggel, hiszen az érdekeltek többsége távolma­radt. Vance külügyminiszter körútja ebből a szempontból nem volt eredményes, sem Szíria, sem Jordánia, sem Li­banon nem vállalta a kairói részvételt, a PFSZ meghívá­sát pedig fel sem vetették. Minden jel arra mutat, hogy a kairói különkonferencián különbékét készítenek elő Egyiptom és Izrael között, anélkül, hogy rendeznék a kö­zel-keleti válság igazi problé­máit. Közben az izraeli minisz­terelnök — az amerikai sajtó kedvelt szóhasználatával élve — „ellopta a címoldalakat” a kairói tanácskozás elől. Mi­közben a piramisok tövében még a napirend megállapítá­sáig sem jutottak el, Begin váratlanul Washingtonba ér­kezett. Hivatalos közlés nem történt, de általános véle­mény szerint a lehetséges iz­raeli engedmények tervét vit­te magával, s ezek egyúttal a mentőöv szerepét is betölte- nék az egyiptomi államfő ré­szére, aki eddig mindent oda­adott, de semmit sem kapott. Ügy tűnik, hogy a héten — Kairó helyett — Washington került előtérbe, azt sem tart­ják kizártnak, hogy Szadat is átrepül az óceánon. Más hí­rek Begin egyiptomi utazásá­ról szólna. Időközben azon­ban másfajta értekezletek is zajlanak az arab világban: Tripoliban ezúttal a tiltakozó országok pártjai és tömeg­szervezetei folytattak eszme­cserét egy hatékony együttes akcióról, s megvitatta az új helyzetet a palesztin mozga­lom vezérkara is. A tervezett különbéke ellen mind erőteljesebb a fellépés. Nem a tárgyalások és a béke miatt (ngha vannak sajnos szélsőséges hangok, amelyek általában elvetik a tárgyalá­sokat), hanem a sajátos kö­rülmények következtében, egy különbéke megállapodás érin­tetlenül hagyná a tűzfészke­ket és a parázs bármikor fel­lobbanhatna. Megosztaná, ha lehet még az eddigieknél is jobban az arabokat, s ezzel kiszolgáltatná őket az impe­rialista törekvéseknek. Az át­lyi konfliktusokba is be le­hetne vetni egy általános nukleáris világháború kocká­zata nélkül. Ez természetesen illúzió, de ha egyesek komo­lyan vennék ezt az ábrándot, az beláthatatlan következ­ményekkel járna. Másodszor; az elmondottakból követke­zően a NATO-szövetségesek és mások igényelhetnék a neut ronfegyvert, az elterjedne és „átbújna” az atomsorompó alatt... Harmadszor: ha a neutronfegyver a helyi kon­fliktusok eszköze, akkor a be­vetését akár a helyi parancs­nokok is elrendelhetnék, s nem kellene hozzá a legfel sőbb szintű politikai vezetés elhatározása. Negyedszer: a nyugati logikából fakad az is, hogy a neutronfegyver nem tartozik a SALT-megbe- szélések érvényességi körébe, tehát esetleges egyezmény esetén a fegyverkezési ver­seny új irányát nyitná meg. Nyilván a sok meggondo­lás következtében még a leg­utóbbi brüsszeli NATO-ülés- szakon sem kapott zöld fényt a neutronfegyver — igaz a tiltó piros sem villant fel. Ezért kívánatos és szükséges, hogy százmilliók foglaljanak állást és a jövő esztendő meg­hozza a neutronfegyver vég­leges eltiltását. O Mi váltotta ki a török kormányválságot? Két­szer két képviselő kilépett a héten Süleyman Dgmirel tö­Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti látogatását be­fejezve útjáról beszámolt Carter elnöknek. Képünkön: a két államférfi a megbeszélések alatt. (Telefotó — AP — MTI) fogó rendezés elmaradása így csak terhelné a válságot, s a hangzatos szólamok ellenére több kárt okozna, mint hasz­not ... O Miért szükséges tömeg­kampányt folytatni a neutronfegyver ellen? Legyen 1978 a neutronfegy­ver eltiltásának éve — ezt mondta sajtóértekezletén Ro- mesh Chandra, a Béke-világ- tanács elnöke. Miért kapott ilyen súlyt a neutronfegyver eltiltásáért kibontakozó küzdelem? Ez az új harci eszköz tulajdonkép­pen egy miniatürizált hidro­génbomba, amety csökkenti a robbanó erőket, viszont fo­kozza a halált és súlyos be­tegségeket előidéző sugárár­talmakat. Az anyagi javak megóvása, az emberéletek ki­oltása — ez a neutronfegy­ver, a „tiszta bomba” közvet­len hatása és érthető sokkot váltott ki az emberiségben. Természetesen a nem minia­türizált hidrogénbomba, amely kioltja az életeket és az anyagi javakat is megsem­misíti, ugyancsak nem jobb és nem „humánusabb”. A neutronfegyver igazi veszé­lyeit más tényezők jelentik. Először: az említett „minia­türizálás”, a viszonylag sző­kébb hatókör olyan érvelésre ragadtatja a NATO-straté- gákat, hogy ezt a harci esz­közt helyi háborúkba és he­rök miniszterelnök igazság­pártjából, s ezzel az ankarai parlament 450 mandátuma közül a jelenlegi kormány- koalíció már csak 221 szava­zatra számíthat. Az előzményekhez tartozik, hogy a nyári választásokon Ecevit, szociáldemokrata jel­legű köztársasági néppártja lett a legerősebb politikai erő, de nem volt képes meg­szerezni az abszolút többsé­get. A politikai feszültség a vá­lasztások után sem csökkent, hanem növekedett, romlott a gazdasági helyzet és nyo­masztólag hat a ciprusi kér­dés megoldatlansága. Ilyen közegben tartották meg múlt vasárnap a helyhatósági vá­lasztásokat, amelyek során a Demirel-párt szavazatokat vesztett az ellenzék és egyik partnere javára, s az ország 67 legnagyobb városából 42- ben az ellenzék szerezte meg a vezetést. Ennek hatására történtek a kilépések. Ecevit, mindezek után, lemondásra szólította fel a miniszterel­nököt, Demirel azonban nem hajlandó lemondani és igyek­szik „visszavásárolni” a párt­ütőket. Az ankarai politika szakértői mindenesetre szor­galmasan számolnak: milyen változatok lehetségesek egy kormánytöbbség kialakításá­ra ... Réti Ervin A népgazdaság 1978. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) A terv szerint az ipar bel­földi értékesítése — elsősor­ban a beruházások lassúbb növekedése miatt — mérsé­keltebben, 4,5 százalékkal nő. Ezen belül a fogyasztási érté­kesítés 4 százalékkal emelke­dik. Az ipari termékek kivi­telét 11 százalékkal, ezen be­lül a szocialista országokba irányuló kivitelt 11—12 száza­lékkal, a nem szocialista vi- szonylatú exportot legalább 10— 11 százalékkal kell nö­velni. A legjelentősebb fel­adatok a gépiparra és a vegy­iparra hárulnak. Az ipari termelés és érté­kesítés előirányzott növelése megalapozott. Kiegyensúlyo­zott energia- és anyagellátás­sal lehet számolni. 1978-ban több új termelő- egység üzembe helyezésére kerül sor. Elkészül többek között a Borsodi Vegyi Kom­binát pvc- és a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üze­me, a nyirád—deáki bauxit­bánya új termelőegysége”' ä Tiszai Hőerőmű harmadik és negyedik gépegysége, a Du­nai Kőolajipari Vállalat új egysége és részlegesen az ad­riai kőolajvezeték hazai sza­kasza. Az iparban foglalkoztatot­tak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növeke­dését a termelékenység emel­kedésével kell biztosítani. A vállalatoknak a munkaszer­vezésre, az ésszerű munka­erő-felhasználásra fokozott gondot kell fordítaniuk. Esz­közállományukat az eddiginél rugalmasabban kell felhasz- nálniok a korszerű termékek gyártására. A hatékonyabb és aktívabb vállalati gazdálkodás ösztön­zésére módosul, a gazdasági szabályozás néhány eleme. A módosítások célja: erősíteni az eredményesen dolgozó vál­lalatok helyzetét úgy, hogy a jobb teljesítmény kifejezésre jusson a fejlesztési lehetősé­gekben, a személyi jövedel­mekben. Az építőipar A terv az építőipari terme­lés 4—5 százalékos növekedé­sét írja elő. A mérsékelt mennyiségi követelmény le­hetőséget ad a termelés szer­vezettségének fokozására, a folyamatban levő munkák gyorsabb befejezésére, a mun­ka minőségének javítására. A lakásépítésekhez tervszerűb­ben kell előkészíteni a terüle­tet, a kapcsolódó létesítmé­nyeket folyamatosan kell épí­teni. Az építőiparban is alap­vető feladat a munkafegye­lem erősítése, a munkaszer­vezés javítása, a korszerű ter­melőberendezések jobb ki­használása. R mezőgazdaság, az erdő­és vízgazdálkodás A terv a mezőgazdasági ter­melés 2—3 százalékos növelé­sét irányozza elő. Ennek anyagi, műszaki feltételei — átlagos időjárást feltételezve — adottak. Ez az 1975. évinél 11— 12 százalékkal magasabb termelési színvonalat jelent és valamelyest meghaladja az ötéves tervben 1978. évre szá­mított mértékét. A növénytermesztés 3—4 százalékkal növelhető. A mennyiségi növekedést a ter­méshozamok emelésével kell elérni. A búza hektáronkénti 40, a kukorica 49 mázsás át­lagtermése esetén az ösz- szes gabonatermés 5^-6 szá­zalékkal lesz nagyobb. A zöldség- és gyümölcsfélékből az ez évihez hasonló termést kell megalapozni. Az állattenyésztés termelé­se 2 százalékkal növelhető. A vágósertés-termelés várha­tóan az ideihez hasonlóan alakul, de nagyobb lesz an­nál, mint amit az ötéves terv 1978-ra tervezett. Vágóbarom­fiból szintén nagyobb terme­lésre lehet számítani. A vá­gómarha-termelés 4—5 száza­lékkal, a tejtermelés 8 száza­lékkal emelkedik. Az erdőgazdálkodásban foly­tatódik a gépesítés, a fűrész­ipar rekonstrukciója. A víz- gazdálkodás központi felada­ta a vízellátás és a szenny­víztisztítás fejlesztése, a re­gionális vízellátó-rendszer ki­építése. R szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok személyszállítási teljesítmé­nye 1978-ban 2,5 százalékkal emelkedik. A forgalomban némileg csökken a vasúti sze­mélyszállítás aránya, gyorsan, 5,5 százalékkal nő a helyközi autóbuszközlekedésé. A vi­déki városi közlekedés vár­hatóan 4,5 százalékkal több utast szállít. Az áruszállítási igények 4,5 százalékos növe­kedése várható, a vasúti szál­lítás 2,5 százalékkal, a közúti szállítás 6,4 százalékkal emel­kedik. A terv biztosítja a szállítá­si lehetőségek folyamatos fej­lesztését. A vasútnál 320 ki­lométernyi vonalszakaszt korszerűsítenek, 113 kilomé­teren építenek vonalbiztosító berendezéseket. Ezer új au­tóbusszal, 10 ezer új teher­gépkocsival bővül a szállítási kapacitás. 220 kilométer új út épül, 340 kilométeres útsza­kaszt korszerűsítenek és 1400 kilométernyi útburkolatot erősítenek meg. Fontos a szállítási kapaci­tások jobb kihasználása, a szervezettség növelése. A közlekedési vállalatok létszá­ma csak mérsékelten növel­hető, fokozni kell az egy főre jutó teljesítményt. R lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljöve­delemnek 3—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér­nek, valamint a tsz-dolgozók reálkeresetének 2,8—3 száza­lékkal való növelését írja elő. Az egy lakosra jutó reáljö­vedelem és reálkereset terve­zett növekedését — számítás­ba véve a fogyasztói árak 4 százalékos emelkedését — a nominál jövedelmek 7—7,4 százalékos emelése biztosítja. A vállalatoknál, a nem me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknél a keresetek körül­belül 5,5 százalékkal, ezen belül a bérek közel 6 száza­lékkal emelkednek. A terv központi bérintézkedésekkel számol: július 1-től emelik a műszakpótlékokat ott, ahol ez 1977-ben nem történt meg, október 1-től emelik azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét, akik az 1977-es bér­emelésből kimaradtak, eme­lik láprilis 1-től a területi ügyészségek és bíróságok dol­gozóinak bérét. Január 1-től a rendszeres évi nyugdíjeme­lés legkisebb összege havi 50 forintról 70 forintra nő. A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlító áron több mint 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az áruala­pokat a terv összességében a várható keresletnek megfele­lő színvonalon irányozza elő, a választék bővítése érdeké­ben tovább nő a fogyasztási cikkek behozatala. A terv 90 ezer új lakás fel­építésével számol. 33 ezer ál­lami lakás épül. Az építési területek tervszerűbb előké­szítésével biztosítani kell, hogy a kapcsolódó létesítmé­nyek a lakásokkal egyidejű­leg épüljenek meg. A terv 57 ezer magánlakás felépítésével számol. Az egészségügyi és a szo­ciális ellátás az anyagi lehe­tőségeknek megfelelően fejlő­dik. A gyógyintézeti ágyak száma 700—800-zal emelke­dik. A járóbeteg-ellátást kö­zel 80 új általános és gyer­mekorvosi körzet létrehozá­sa, napi százzal több szakor­vosi és üzemorvosi munkaóra is javítja. A bölcsődék befo­gadóképessége 3100 hellyel bővül, a szociális otthoni he­lyek száma közel 900-zal gya­rapodik. Az óvodai helyek 17 ezer­rel növekednek. Az általános iskolai osztálytermek száma 710-zel nő, ez biztosítja a körzetesítés folytatását, az általános iskolai oktatási fel­tételek javítását. Javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A jövő évben a szocialista szektor beruházásaira 180— 182 milliárd forint fordítha­tó. Az állami beruházások elő­irányzott összege lehetővé teszi valamennyi folyamat­ban lévő nagyberuházás idő­arányos feladatainak megva­lósítását. Két új nagyberuhá­zás (Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű. Székesfe­hérvári Könnyűfémmű fél­gyártmányfejlesztés) kezdődik meg. Teljesen befejeződik 10 nagyberuházás, jelentős ka­pacitások lépnek be részleges üzembe helyezésekkel is. A központi lakásépítési elői­rányzat 8 százalékkal maga­sabb az 1977. évinél. A vállalati beruházásokra 93—94 milliárd forint fordít­ható. Tervszerűen tovább kell folytatni a versenyképes ex­port-árualapok növelését szol­gáló beruházások megvalósí­tását. fl külkereskedelmi forgalom A szocialista országok kö­zötti áruforgalom előirányza­tai összhangban vannak a hosszú lejáratú megállapo­dásokkal és a kétoldalú egyezményekkel. Ezek szerint a kivitel és a behozatal nagy­sága egyaránt 10 százalékkal növelhető, így az áruforga­lom nagyobb lesz az ötéves tervben 1978-ra számított színvonalnál. A nem szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lemben fontos cél a külkeres­kedelmi mérleg javítása. A terv ezért a kivitel lega­lább 12—13 százalékos növe­lését irányozza elő, a behoza­tal pedig 3—5 százalékkal emelkedhet. Az előirányzatok teljesíté­séhez szükség van a gazda­ságos export fokozására. El­sősorban a fafeldolgozó ipari vállalatokra, a mezőgazdasá­gi üzemekre hárulnak a nagy feladatok. Takarékoskodni kell az importanyaggal, -ter­mékkel, javítva felhasználá­suk gazdaságosságát. A piaci lehetőségek jobb kihasználá­sa céljából javítani szükséges a termelő- és külkereskedel­mi vállalatok együttműködé­sét. Az 1978. évi népgazdasági terv előirányzatai gazdasági fejlődésünk folyamatosságát biztosítják. A terv teljesítése mindenkitől felelősségteljes, odaadó munkát követel. A Minisztertanács felhívja a dolgozó kollektívákat, a gaz­dasági vezetőket — egész né­pünket, hogy szervezett és szorgalmas munkával, a lehe­tőségek minél teljesebb ki­használásával járuljanak hoz­zá az 1978. évi népgazdasági tervben kitűzött célok eléré­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom