Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
1977. november 13. KELET-MAG YARORSZÁG 3 Mezőgazdasági gép földön és levegőben Első díj: külföldi út Értékelték a tinédzserek brigádmozgalmát Néhány hónappal ezelőtt részletesen beszámoltunk arról, hogy a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkásképző intézetben szocialista tanulócsoportok alakultak. A tinédzserek brigádmozgalmának elnevezett verseny résztvevői életkori sajátosságaiknak és feladataiknak megfelelően vállalkoztak a szocialista brigádmozgalom feltételeinek teljesítésére az iskolában és a gyakorlati oktatás színhelyén. Az elmúlt napokban befejeződött értékelés szerint az első, kísérleti év kedvező tapasztalatokkal zárult. Tizenhét tanulócsoport tudott olyan eredményeket felmutatni, amelyet a pontozásos versenybe beszámíthattak. Egyebek között figyelembe vették a pontozásnál a tanulmányi eredményt, a munkafegyelmet, a csoportok közös mozgalmi, kulturális és sportrendezvényeit. Minden csoport munkájáról véleményt kértek a tanulókat foglalkoztató munkahelyektől. Az értékelés után a következő eredmény született: I. Kvaka Árpád cipőgyártótanuló brigádja (szakoktató: Fecskó János): II. Fábián Anikó nőiszabó-tanuló brigádja (szakoktató: Malakuczi Istvánná); III. Gyurján Katalin üvegműves-tanuló brigádja (szakoktató: Szép László). Az ifjúsági brigádok a felnőttekével megegyező szocialista brigádjelvényeket, okleveleket és könyvjutalmat kaptak. Az első díj egy külföldi, a második egy belföldi út, a további helyezettek pedig tárgyjutalomban részesülnek. Plusz: 30 ezer ruha Még alig múlt el az avatóün- nepségi hangulat a Budapesti Finomkötöttáru Gyár mátészalkai gyáregységében, máris egy nagy vállalás teljesítéséhez kezdtek. Év végéig 30 ezer különböző méretű és fazonú gyermek-, leányka- és női ruhát készítenek szovjet exportra. Ez a közel 4 millió forintot érő termelés az a plusz, amit a gyár határidő előtti átadása jelent. ww o Bajszi jöjj vételét megsejtették előkerültek a szép fehér—kék védősisakok, s felkerültek a fejekre. Ha Bajszi megpillantott valakit az állványon pucér fejjel, lekiabálta, és „kiállította" a munkából. Persze fejmosással. Kit hogyan illet. Fiatalokat is másként, a családosokat is, újra és újra elmagyarázva nekik a védősisak fontosságát. Hivatkozott a családra, fenyegetett, ha szükség volt rá, megvont prémiumot és sok mindent tett. Már- már úgy tűnt, szélmalomharcot folytat az emberi értetlenség ellen, amikor végül is a sok beszédnek, agitálásnák megérett a termése. — Tudom én kérem, hogy az emberek előre figyelmeztették egymást, ha megtudták, hogy megérkeztem a munkahelyre: „Srácok, vigyázzatok, jön a Bajszi, fel a sisakokkal!” Nagy derültség támadt a legalább kétszáz személyt számláló tanácskozáson e szavak hallatán. Erre Bajszi, az igazgató megsimogattá hosszan lenyúló bajuszát, és mosolygott. Aztán elővett egy statisztikát és elkezdte sorolni, hogy a múlt évhez viszonyítva mennyivel csökkent a balesetek száma, hogy nem kell már könyörögni az embereknek: saját érdekükben viseljék azt a szép, a verseny-motorkerékpárosoknak is beillő sisakot. najszit azered- jj mény, a siker boldoggá tette. És ha kezdetben, főmérnökként talán gúnynévként is használták egyesek, most ezt a Bajszi megszólítást talán még nagybetűvel is illenék írni, mert elválaszthatatlan lett az igazgatótól. Ha valaki Bajszit mond, akkor az nem lehet más, csak ö. És egy a lényeg. Mostanában jöhet- mehet Bajszi a munkahelyeken, nem riasztják egymást az ácsok, kőművesek: „Vigyázz, jön a Bajszi!” Hadd jöjjön. Rend, fegyelem van, fenn a fejeken a sisak. t. k. Hogy értékesebb legyen a szabolcsi alma... Ismeretes, hogy az utóbbi években, különösen 1976-ban, súlyos arányokat öltött a téli alma (pl. jonatán stb.) barna foltos romlandósága. 1976-ban Szabolcs-Szat- már megye almásaiban az így bekövetkezett értékcsökkenési kár 250— 300 millió forintra tehenyék szervezete szénből, oxigénből, hidrogénből, nitrogénből, foszforból, káliumból, kénből, magnéziumból és kalciumból épül fel. Ha bármilyen növény zöld leveléből valamennyit megszárítunk, azután elhamvasztjuk és hamuját meganalizáljuk, az analízis azt mutatja, hogy a felsorolt elemek a száraz növény súlyának körülbelül 99 százalékát teszi ki. Vas, mangán és a többiek Közismert, hogy a téli alma értékesebb a narancsnál és a banánnál a nemzetközi piacokon, különösen télen, amikor egyéb gyümölcs alig van. Értékesíthetőségét és az elérhető árakat döntően befolyásolja az elállóság. A termelő szempontjából fontosabb nagyon jó elállóságra (kabinetminőség), mint nagyon nagy mennyiségre törekedni. Mikroeleméhség A nemzetközi, különösen a tőkés piac kíméletlen versenyében helytállni nem köny- nyű, de népgazdaságilag nagyon kifizetődő, mert magas árat és devizát is hoz. Egyetlen utólag romlandónak bizonyult és csalódást okozott szállítmány elég arra, hogy egy országméretű, nagyon jó nemzetközi szabad piacot elveszítsünk. Az egyszer, az árunkban való csalódás folytán elveszített piacot sokkal nehezebb visszaszerezni, mint egy új piacra betörni. Az egyszer csalódott vevő — ha egyáltalán jelentkezik még egyszer — az átvételnél nagyon óvatos, kritikus, válogatós lesz, sokat visszautasít. Az 1976-ban elszenvedett fájdalmas 250—300 millió forintos veszteség helyett pl. igen jelentős hűtőházi tárolókapacitást lehetett volna építeni. Nem kell részleteznem, hogy milyen hátrányos helyzetből tárgyal a vevővel az olyan eladó, akinek nincs elég tároló hűtőháza és kénytelen minél sürgősebben túladni elhelyezhetetlen termésén. Ezzel szemben a hűtőházban tárolt almával rendelkező eladó előnyhelyzetből tárgyal. Mód.- jában van áruját a legjobb vevőknek részletekben és késő télen olyankor értékesíteni, amikor azért maximális árat érhet el. Népgazdasági fontosságú kérdés megállapítani, hogy mi okozza az utóbbi években fokozódó barna foltosságot. Alapos a gyanú és a nemzetközi irodalomban is vannak utalások a mikrotápelem- éhezés szerepére a barna foltosságban. A nagy hozamú almafák nagyon sok tápanyagot vonnak ki a talajból, de a kivont tápanyagok közül a műtrágyázás csak három makrotápelemet pótol, tehát a talaj egyes mikrotápele- mekben fokozatosan elszegényedik, kimerül, különösen akkor, ha a gyümölcsfákat nagy adagú makro műtrágyázással fokozott terméshozamra kényszerítjük. Sajnos számítani- kell arra, hogy ezen termelési taktika folytatásával a romlási százalék különösen a régebbi telepítésű gyümölcsösökben tovább fog nőni és különösen csapadékszegény nyarú esztendőkben sújtó csapásként fog jelentkezni az almák gyors romlandósága. Közismert, hogy a növéAlig néhány évtizede tudjuk azonban, hogy a növények a fent felsorolt elemekből egyedül nem élnek meg. Szükségük van még úgynevezett mikrotápelemekre is, amelyekből alul ellátva nem tudnak fejlődni és nem tudnak egészséges termést hozni. Az eddig ismert fontosabb bizonyított mikrotápelemek a következők: vas, rpangán, cink, réz, bór és molibdén. Ezek összes súlya kevesebb, mint a száraz növény súlyának 1 ezreléke. Nagyon kis mennyiség ez, de ha nincs elég jelen belőlük, akkor a növény fejlődésében különböző hiánybetegségek lépnek fel. A mikrotápelemek mintegy katalitikusán aktiválják azokat az enzimeket, amelyekkel a növény saját óriásmolekuláit és bonyolult szervezetét, pl. sejthártyáit stb. felépíti. Valószínű, hogy az alma romlandóságát is ilyen mikrotápelem-hiánybe- tegség, illetve alulellátás okozza. Ezt különösen valószínűvé teszi az, hogy Szabolcsban az almát könnyű, laza, szélhordta, vagy az ősfolyók által a Kárpát-medencébe hordott homokos talajokba telepítik. Ezekből a könnyű talajokból az eső is kimoshatja idővel a mikrotápelemek oldható részét és amúgy is szegények benne, ha összehasonlítjuk a dús, nehéz fekete televény agyagos (csernoz- jom) talajokkal. Sajnos, almára még tudomásom szerint sehol nem mérték meg, hogy egy évi termés mennyi tápanyagot von ki a talajból. Hozzávetőleg tájékoztatnak bennünket a kukoricára vonatkozó ismert adatok. 35 mázsa szemes tengeri (szárával együtt) 1 hektárból kivesz évente 130 kilogram nitrogént, 22 kilogramm foszfort, 110 kilogramm káliumot, 22 kilogramm ként, 33 kilogramm magnéziumot és 37 kilogramm kalciumot. Ezeket a makro tápelemeket, illetve legalábbis a nitrogént és a foszfort, valamint a káliumot ma igen nagy, talán túlzott nagy műtrágyázással pótolják és ezzel kényszerítik a növényt nagy terméshozatalra. A fent említett kukoricatermés azonban kivesz a talajból még mikrotápelemeket is, kb. 2 kilogramm vasat, 0,3 kilogramm mangánt, 0,06 kilogramm bőrt, 0,05 kilogramm rezet, 0,1 kilogramm cinket és 0,01 kilogramm mo- libdént is. Ha a talaj kimerül... Amint említettem, az almát ilyen szempontból tudományosan tudtommal még nem vizsgálták meg eléggé, de ma a 200—300 mázsa/hektár termések nem ritkák. A nitrogént, foszfort, káliumot ennek megfelelő arányban pótolják, a mikrotápelemeket azonban nem. Elképzelhetjük tehát, hogy egy évtizeden át nagy termés kihajszolásával a könnyű, mikrotápelemek- ben amúgy is nagyon szegény homokos talaj kimerül és a növény igényét nem képes már kellő arányban fedezni. Nyilvánvaló, hogy ezeket is pótolni kell és ez nem is nagyon költséges, mert hektáronként csak kilogrammos, vagy még kisebb meny- nyiségről van szó. A pótláshoz azonban előzetes alapos tudományos vizsgálat szükséges. A látszólag hasonló, könnyű homokos talajok a megye különböző területein mikrotápelem-ellá- tottság szempontjából nagyon erősen eltérhetnek, hiszen részben víz-, részben szélhordta homok- és lösztalajokról van szó. Ezek minősége helyről helyre más. A tudományos megvizsgálást egyrészt „ talaj analízissel' másrészt a fákról begyűjtött levélminták meganalizálásával lehet elvégezni, erre speciálisan berendezett laborban és e téren képzett, tapasztalt kutatók által. Ezután lehetséges egy megfelelő összetételű mikrotápelemes műtrágyát megtervezni és azt először kisparcellás kísérletben, 1 hektáron kipróbálni. A speciálisan megtervezett mikro- tápelem-juttatástól nem any- nyira a termés mennyiségi növekedését várhatjuk, bár az is növekedhet esetleg 15— 20 százalékkal, hanem elsősorban az elállóság megjavu- lását. Sajnos, hazánkban ilyen kutatásra még alig van laboratóriumi és kutatói kapacitás, mert a vizsgálatok hosz- szadalmasak, fáradságosak és sok speciális tapasztalatot "és különleges berendezéseket, pl. atomabszorpciós spekto- méter stb. igényelnek. Debrecenben az ATOMKI-ban az eredetileg uránkutatás céljára létesült mikroanalitikai laboratóriumot kb. 1968-tól átállítottuk mikrotápelem-kuta- tásokra, mert az uránkutatás most már régen egy nagy vállalat hatáskörébe tartozik. Két Jelentős felfedezés jött ki ebből a kis csoportból. Az egyik a tőzeges területeken termő növények mikrotáp- elem-hiányának felfedezése és az orvoslás megoldása. A világon több százmillió hektár és Magyarországon kb. 100 ezer hektár ilyen terület van. Az utóbbi három évben viszont a Hortobágy mikrotáp- elem-hiányát fedeztük fel és vizsgáltuk meg, ami érinti a rizstermeléstől kezdve a ju- hászatot is. Két Hajdú-Bihar megyei gyümölcsöst is megvizsgáltunk, az egyikben nem volt mikrotápelem-hiány, a másikban azonban annál jelentősebb volt. Az egyebek mellett jelentős molibdénhi- ány pl. megakadályozza, hogy a talajban a nitrogént megkötő baktériumok élni tudjanak és ezek — és még maga a növény is — a nitrátműtrágya formájában juttatott nitrogént a számukra hasznosítható ammóniummá redukálják. így a kiszórt ammónium- nitrátnak csak a fele, az ammonium része hasznosul, a nitrát nitrogénje feltehetően kárbavész és a talajvizet szennyezi. Egyhektáros kísérleti parcellán 15 százalék termésnövekedést kaphatunk a mikroműtrágyázás hatására és az almák is valamivel nagyobbak voltak. Sajnos, a kísérlet befejezetlen és kiérté- kelhetetlen maradt, mert a gazdaság rossz szervezettsége folytán a tartóssági vizsgálatra hűtőházban feltűnően meg- jegyzett ládákban külön eltett és mikrotápelemekkel ' jggr.i;'p' A KELET-MAGYARORSZÄG SZAMÁRA IRTA: DR, SZALAY SÁNDOR AKADÉMIKUS, AZ MTA DEBRECENI ATOMKUTATÖ INTÉZETE IGAZGATOM. optimálisan ellátott almákat az első átválogatásnál iskolás gyerekek a többi almával összekeverték. így végeredményben egy évi munkánk veszett kárba. Úttörő vizsgálatok Minthogy itt egy nyomasztó, méreteiben népgazdasági fontosságú problémáról van szó, tervbe vettük, hogy ezen a vonalon úttörő vizsgálatokat kezdünk. Úttörő tudományos munkánál az eredményeket előre beígérni nem lehet, csupán annyit, hogy a vizsgálatok már első évben el kell hogy döntsék, hogy van-e mikrotápelem-hiány, vagy nincs, és ha van, milyen miktorápelemekben és milyen arányban kell pótolni. Ha nincs mikrotápelem-hiány, akkor az alma romlását nem ez okozta. Ha van, akkor viszont megfelelően megtervezett mikrotápelem-jutta- tás a romlandóságot nagymértékben kell, hogy csökkentse. A kérdés fontossága mindenesetre sokkal nagyobb annál, sem hogy egy érdektelen vállrándítással napirendre térjünk felette, és ne vizsgáljuk meg tudományos alapossággal, ha egyszer úgy érezzük, hogy képesek vagyunk rá. Sajnos, az ilyen vizsgálatokat mindegyik almásra külön- külön kell elvégezni, mert a talajok nem egyformák. Kis csoportunk kapacitása viszont évi egy-két 500 hektáros almás megvizsgálását teszi lehetővé. Remélhető, hogy a MÉM által kezdeményezett, a mezőgazdaságot tudományosan támogatni hivatott, központosított laboratóriumi szolgálat néhány év múlva már átesik az indulás, felfejlesztés, betanulás nehézségein és meg fogja majd oldani az ilyen feladatokat is, de az ország összes nagyobb almásainak átvizsgálása több, mint évtizedes feladat és addig még óhatatlanul sok alma fog megromlani. Még néhány őszinte szót az intenzív termeléshez szükséges szervezettségi követelményekről. Az almatermesztés Szabolcsban sok évtizedes tapasztalat és gyakorlat után ma már közel - világszintű nagyüzemi keretek között folyik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen szintű termelésnél más termékekben (pl. kukorica) sem maradhatunk meg a termelés régi, hagyományos formáinál, színvonalánál. Ipari jellegű precizitású és szervezettségű termelési formákra (pl. kukoricánál a KITE) és hozzáállásra van szükség, amire szép példák a nádudvari Vörös Csillag Tsz, vagy a Bábolnai Állami Gazdaság. Itt megemlítem, hogy már az idén nyárra beterveztük a szabolcsi almások közül egy-kettő megvizsgálását, öt olyan nagyüzemnek írtunk a tavasszal, ahol 1976-ban különösen nagy romlandósági károk voltak. Az öt közül négy egyáltalán nem is válaszolt a levelünkre, így ez az év elveszett. Az almaromlás tudományos felderítése és az orvoslás megoldása, általában a tudományos kutatásra támaszkodás még az ipari szervezettségnél is precízebb együttműködési követelményeket támaszt, különben mint a fent említett almaát- válogatási eset mutatja, egész évi munkánk kárbavész. A tudományos kutatásban nagyon nagy fegyelmezettséget kell követelnünk partnereinktől, különben hiába dolgozunk.
