Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13. KELET-MAG YARORSZÁG 3 Mezőgazdasági gép földön és levegőben Első díj: külföldi út Értékelték a tinédzserek brigádmozgalmát Néhány hónappal ezelőtt részletesen beszámoltunk ar­ról, hogy a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkáskép­ző intézetben szocialista ta­nulócsoportok alakultak. A tinédzserek brigádmozgalmá­nak elnevezett verseny részt­vevői életkori sajátosságaik­nak és feladataiknak megfele­lően vállalkoztak a szocialista brigádmozgalom feltételeinek teljesítésére az iskolában és a gyakorlati oktatás színhe­lyén. Az elmúlt napokban befe­jeződött értékelés szerint az első, kísérleti év kedvező ta­pasztalatokkal zárult. Tizen­hét tanulócsoport tudott olyan eredményeket felmutatni, amelyet a pontozásos ver­senybe beszámíthattak. Egye­bek között figyelembe vették a pontozásnál a tanulmányi eredményt, a munkafegyel­met, a csoportok közös moz­galmi, kulturális és sportren­dezvényeit. Minden csoport munkájáról véleményt kér­tek a tanulókat foglalkoztató munkahelyektől. Az értékelés után a követ­kező eredmény született: I. Kvaka Árpád cipőgyártó­tanuló brigádja (szakoktató: Fecskó János): II. Fábián Anikó nőiszabó-tanuló bri­gádja (szakoktató: Malakuczi Istvánná); III. Gyurján Kata­lin üvegműves-tanuló brigád­ja (szakoktató: Szép László). Az ifjúsági brigádok a fel­nőttekével megegyező szocia­lista brigádjelvényeket, ok­leveleket és könyvjutalmat kaptak. Az első díj egy kül­földi, a második egy belföldi út, a további helyezettek pe­dig tárgyjutalomban része­sülnek. Plusz: 30 ezer ruha Még alig múlt el az avatóün- nepségi hangulat a Budapesti Finomkötöttáru Gyár máté­szalkai gyáregységében, már­is egy nagy vállalás teljesí­téséhez kezdtek. Év végéig 30 ezer különböző méretű és fazonú gyermek-, leányka- és női ruhát készítenek szovjet exportra. Ez a közel 4 millió forintot érő termelés az a plusz, amit a gyár határidő előtti átadása jelent. ww o Bajszi jö­jj vételét meg­sejtették elő­kerültek a szép fe­hér—kék védősisa­kok, s felkerültek a fejekre. Ha Baj­szi megpillantott valakit az állvá­nyon pucér fejjel, lekiabálta, és „ki­állította" a mun­kából. Persze fej­mosással. Kit ho­gyan illet. Fiatalo­kat is másként, a családosokat is, újra és újra elma­gyarázva nekik a védősisak fontos­ságát. Hivatkozott a családra, fenyege­tett, ha szükség volt rá, megvont prémiumot és sok mindent tett. Már- már úgy tűnt, szélmalomharcot folytat az emberi értetlenség ellen, amikor végül is a sok beszédnek, agitálásnák meg­érett a termése. — Tudom én ké­rem, hogy az em­berek előre figyel­meztették egymást, ha megtudták, hogy megérkeztem a munkahelyre: „Srácok, vigyázza­tok, jön a Bajszi, fel a sisakokkal!” Nagy derültség támadt a legalább kétszáz személyt számláló tanács­kozáson e szavak hallatán. Erre Baj­szi, az igazgató megsimogattá hosszan lenyúló bajuszát, és mo­solygott. Aztán elővett egy statisz­tikát és elkezdte sorolni, hogy a múlt évhez viszo­nyítva mennyivel csökkent a balese­tek száma, hogy nem kell már kö­nyörögni az embe­reknek: saját ér­dekükben viseljék azt a szép, a ver­seny-motorkerék­párosoknak is be­illő sisakot. najszit azered- jj mény, a si­ker boldog­gá tette. És ha kezdetben, főmér­nökként talán gúnynévként is használták egye­sek, most ezt a Bajszi megszólí­tást talán még nagybetűvel is il­lenék írni, mert elválaszthatatlan lett az igazgatótól. Ha valaki Bajszit mond, akkor az nem lehet más, csak ö. És egy a lényeg. Mostanában jöhet- mehet Bajszi a munkahelyeken, nem riasztják egymást az ácsok, kőművesek: „Vi­gyázz, jön a Baj­szi!” Hadd jöjjön. Rend, fegyelem van, fenn a feje­ken a sisak. t. k. Hogy értékesebb legyen a szabolcsi alma... Ismeretes, hogy az utóbbi években, különö­sen 1976-ban, súlyos ará­nyokat öltött a téli alma (pl. jonatán stb.) barna foltos romlandósága. 1976-ban Szabolcs-Szat- már megye almásaiban az így bekövetkezett ér­tékcsökkenési kár 250— 300 millió forintra tehe­nyék szervezete szénből, oxi­génből, hidrogénből, nitrogén­ből, foszforból, káliumból, kénből, magnéziumból és kal­ciumból épül fel. Ha bármi­lyen növény zöld leveléből valamennyit megszárítunk, azután elhamvasztjuk és ha­muját meganalizáljuk, az analízis azt mutatja, hogy a felsorolt elemek a száraz nö­vény súlyának körülbelül 99 százalékát teszi ki. Vas, mangán és a többiek Közismert, hogy a téli al­ma értékesebb a narancsnál és a banánnál a nemzetközi piacokon, különösen télen, amikor egyéb gyümölcs alig van. Értékesíthetőségét és az elérhető árakat döntően befo­lyásolja az elállóság. A ter­melő szempontjából fonto­sabb nagyon jó elállóságra (kabinetminőség), mint na­gyon nagy mennyiségre tö­rekedni. Mikroelem­éhség A nemzetközi, különösen a tőkés piac kíméletlen verse­nyében helytállni nem köny- nyű, de népgazdaságilag na­gyon kifizetődő, mert magas árat és devizát is hoz. Egyet­len utólag romlandónak bizo­nyult és csalódást okozott szállítmány elég arra, hogy egy országméretű, nagyon jó nemzetközi szabad piacot el­veszítsünk. Az egyszer, az árunkban való csalódás foly­tán elveszített piacot sokkal nehezebb visszaszerezni, mint egy új piacra betörni. Az egy­szer csalódott vevő — ha egyáltalán jelentkezik még egyszer — az átvételnél na­gyon óvatos, kritikus, váloga­tós lesz, sokat visszautasít. Az 1976-ban elszenvedett fáj­dalmas 250—300 millió forin­tos veszteség helyett pl. igen jelentős hűtőházi tárolókapa­citást lehetett volna építeni. Nem kell részleteznem, hogy milyen hátrányos helyzetből tárgyal a vevővel az olyan el­adó, akinek nincs elég tároló hűtőháza és kénytelen minél sürgősebben túladni elhe­lyezhetetlen termésén. Ezzel szemben a hűtőházban tárolt almával rendelkező eladó előnyhelyzetből tárgyal. Mód.- jában van áruját a legjobb vevőknek részletekben és ké­ső télen olyankor értékesíte­ni, amikor azért maximális árat érhet el. Népgazdasági fontosságú kérdés megállapítani, hogy mi okozza az utóbbi években fo­kozódó barna foltosságot. Alapos a gyanú és a nemzet­közi irodalomban is vannak utalások a mikrotápelem- éhezés szerepére a barna fol­tosságban. A nagy hozamú almafák nagyon sok tápanya­got vonnak ki a talajból, de a kivont tápanyagok közül a műtrágyázás csak három makrotápelemet pótol, tehát a talaj egyes mikrotápele- mekben fokozatosan elszegé­nyedik, kimerül, különösen akkor, ha a gyümölcsfákat nagy adagú makro műtrágyá­zással fokozott terméshozam­ra kényszerítjük. Sajnos szá­mítani- kell arra, hogy ezen termelési taktika folytatásá­val a romlási százalék külö­nösen a régebbi telepítésű gyümölcsösökben tovább fog nőni és különösen csapadék­szegény nyarú esztendőkben sújtó csapásként fog jelent­kezni az almák gyors rom­landósága. Közismert, hogy a növé­Alig néhány évtizede tud­juk azonban, hogy a növé­nyek a fent felsorolt elemek­ből egyedül nem élnek meg. Szükségük van még úgyneve­zett mikrotápelemekre is, amelyekből alul ellátva nem tudnak fejlődni és nem tud­nak egészséges termést hozni. Az eddig ismert fontosabb bi­zonyított mikrotápelemek a következők: vas, rpangán, cink, réz, bór és molibdén. Ezek összes súlya kevesebb, mint a száraz növény súlyá­nak 1 ezreléke. Nagyon kis mennyiség ez, de ha nincs elég jelen belőlük, akkor a növény fejlődésében külön­böző hiánybetegségek lépnek fel. A mikrotápelemek mint­egy katalitikusán aktiválják azokat az enzimeket, ame­lyekkel a növény saját óri­ásmolekuláit és bonyolult szervezetét, pl. sejthártyáit stb. felépíti. Valószínű, hogy az alma romlandóságát is ilyen mikrotápelem-hiánybe- tegség, illetve alulellátás okozza. Ezt különösen valószí­nűvé teszi az, hogy Szabolcs­ban az almát könnyű, laza, szélhordta, vagy az ősfolyók által a Kárpát-medencébe hordott homokos talajokba telepítik. Ezekből a könnyű talajokból az eső is kimoshat­ja idővel a mikrotápelemek oldható részét és amúgy is szegények benne, ha összeha­sonlítjuk a dús, nehéz feke­te televény agyagos (csernoz- jom) talajokkal. Sajnos, almára még tudo­másom szerint sehol nem mérték meg, hogy egy évi ter­més mennyi tápanyagot von ki a talajból. Hozzávetőleg tájékoztatnak bennünket a kukoricára vonatkozó is­mert adatok. 35 mázsa szemes tengeri (szárával együtt) 1 hektárból kivesz évente 130 kilogram nitrogént, 22 kilo­gramm foszfort, 110 kilo­gramm káliumot, 22 kilo­gramm ként, 33 kilogramm magnéziumot és 37 kilogramm kalciumot. Ezeket a makro tápelemeket, illetve legalább­is a nitrogént és a foszfort, valamint a káliumot ma igen nagy, talán túlzott nagy mű­trágyázással pótolják és ezzel kényszerítik a növényt nagy terméshozatalra. A fent említett kukorica­termés azonban kivesz a ta­lajból még mikrotápelemeket is, kb. 2 kilogramm vasat, 0,3 kilogramm mangánt, 0,06 kilogramm bőrt, 0,05 kilo­gramm rezet, 0,1 kilogramm cinket és 0,01 kilogramm mo- libdént is. Ha a talaj kimerül... Amint említettem, az almát ilyen szempontból tudomá­nyosan tudtommal még nem vizsgálták meg eléggé, de ma a 200—300 mázsa/hektár ter­mések nem ritkák. A nitro­gént, foszfort, káliumot en­nek megfelelő arányban pó­tolják, a mikrotápelemeket azonban nem. Elképzelhetjük tehát, hogy egy évtizeden át nagy termés kihajszolásával a könnyű, mikrotápelemek- ben amúgy is nagyon sze­gény homokos talaj kimerül és a növény igényét nem ké­pes már kellő arányban fe­dezni. Nyilvánvaló, hogy eze­ket is pótolni kell és ez nem is nagyon költséges, mert hektáronként csak kilogram­mos, vagy még kisebb meny- nyiségről van szó. A pótláshoz azonban előze­tes alapos tudományos vizs­gálat szükséges. A látszólag hasonló, könnyű homokos ta­lajok a megye különböző te­rületein mikrotápelem-ellá- tottság szempontjából nagyon erősen eltérhetnek, hiszen részben víz-, részben szél­hordta homok- és lösztalajok­ról van szó. Ezek minősége helyről helyre más. A tudo­mányos megvizsgálást egy­részt „ talaj analízissel' más­részt a fákról begyűjtött le­vélminták meganalizálásával lehet elvégezni, erre speciáli­san berendezett laborban és e téren képzett, tapasztalt ku­tatók által. Ezután lehetséges egy megfelelő összetételű mikrotápelemes műtrágyát megtervezni és azt először kisparcellás kísérletben, 1 hektáron kipróbálni. A spe­ciálisan megtervezett mikro- tápelem-juttatástól nem any- nyira a termés mennyiségi növekedését várhatjuk, bár az is növekedhet esetleg 15— 20 százalékkal, hanem első­sorban az elállóság megjavu- lását. Sajnos, hazánkban ilyen kutatásra még alig van labo­ratóriumi és kutatói kapaci­tás, mert a vizsgálatok hosz- szadalmasak, fáradságosak és sok speciális tapasztalatot "és különleges berendezéseket, pl. atomabszorpciós spekto- méter stb. igényelnek. Debre­cenben az ATOMKI-ban az eredetileg uránkutatás céljára létesült mikroanalitikai labo­ratóriumot kb. 1968-tól átál­lítottuk mikrotápelem-kuta- tásokra, mert az uránkutatás most már régen egy nagy vállalat hatáskörébe tartozik. Két Jelentős felfedezés jött ki ebből a kis csoportból. Az egyik a tőzeges területeken termő növények mikrotáp- elem-hiányának felfedezése és az orvoslás megoldása. A világon több százmillió hek­tár és Magyarországon kb. 100 ezer hektár ilyen terület van. Az utóbbi három évben vi­szont a Hortobágy mikrotáp- elem-hiányát fedeztük fel és vizsgáltuk meg, ami érinti a rizstermeléstől kezdve a ju- hászatot is. Két Hajdú-Bihar megyei gyümölcsöst is meg­vizsgáltunk, az egyikben nem volt mikrotápelem-hiány, a másikban azonban annál je­lentősebb volt. Az egyebek mellett jelentős molibdénhi- ány pl. megakadályozza, hogy a talajban a nitrogént meg­kötő baktériumok élni tudja­nak és ezek — és még maga a növény is — a nitrátműtrá­gya formájában juttatott nit­rogént a számukra hasznosít­ható ammóniummá redukál­ják. így a kiszórt ammónium- nitrátnak csak a fele, az am­monium része hasznosul, a nitrát nitrogénje feltehetően kárbavész és a talajvizet szennyezi. Egyhektáros kísér­leti parcellán 15 százalék ter­mésnövekedést kaphatunk a mikroműtrágyázás hatására és az almák is valamivel na­gyobbak voltak. Sajnos, a kí­sérlet befejezetlen és kiérté- kelhetetlen maradt, mert a gazdaság rossz szervezettsége folytán a tartóssági vizsgálat­ra hűtőházban feltűnően meg- jegyzett ládákban külön el­tett és mikrotápelemekkel ' jggr.i;'p' A KELET-MAGYAROR­SZÄG SZAMÁRA IR­TA: DR, SZALAY SÁN­DOR AKADÉMIKUS, AZ MTA DEBRECENI ATOMKUTATÖ INTÉ­ZETE IGAZGATOM. optimálisan ellátott almákat az első átválogatásnál iskolás gyerekek a többi almával összekeverték. így végered­ményben egy évi munkánk veszett kárba. Úttörő vizsgálatok Minthogy itt egy nyomasz­tó, méreteiben népgazdasági fontosságú problémáról van szó, tervbe vettük, hogy ezen a vonalon úttörő vizsgálato­kat kezdünk. Úttörő tudomá­nyos munkánál az eredmé­nyeket előre beígérni nem le­het, csupán annyit, hogy a vizsgálatok már első évben el kell hogy döntsék, hogy van-e mikrotápelem-hiány, vagy nincs, és ha van, milyen miktorápelemekben és mi­lyen arányban kell pótolni. Ha nincs mikrotápelem-hi­ány, akkor az alma romlását nem ez okozta. Ha van, ak­kor viszont megfelelően meg­tervezett mikrotápelem-jutta- tás a romlandóságot nagy­mértékben kell, hogy csök­kentse. A kérdés fontossága mindenesetre sokkal nagyobb annál, sem hogy egy érdekte­len vállrándítással napirend­re térjünk felette, és ne vizs­gáljuk meg tudományos ala­possággal, ha egyszer úgy érezzük, hogy képesek va­gyunk rá. Sajnos, az ilyen vizsgálato­kat mindegyik almásra külön- külön kell elvégezni, mert a talajok nem egyformák. Kis csoportunk kapacitása viszont évi egy-két 500 hektáros al­más megvizsgálását teszi le­hetővé. Remélhető, hogy a MÉM által kezdeményezett, a mezőgazdaságot tudományo­san támogatni hivatott, köz­pontosított laboratóriumi szolgálat néhány év múlva már átesik az indulás, felfej­lesztés, betanulás nehézsége­in és meg fogja majd oldani az ilyen feladatokat is, de az ország összes nagyobb almá­sainak átvizsgálása több, mint évtizedes feladat és addig még óhatatlanul sok alma fog megromlani. Még néhány őszinte szót az intenzív termeléshez szüksé­ges szervezettségi követelmé­nyekről. Az almatermesztés Szabolcsban sok évtizedes ta­pasztalat és gyakorlat után ma már közel - világszintű nagyüzemi keretek között fo­lyik. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy ilyen szintű terme­lésnél más termékekben (pl. kukorica) sem maradhatunk meg a termelés régi, hagyo­mányos formáinál, színvona­lánál. Ipari jellegű precizitású és szervezettségű termelési for­mákra (pl. kukoricánál a KITE) és hozzáállásra van szükség, amire szép példák a nádudvari Vörös Csillag Tsz, vagy a Bábolnai Állami Gaz­daság. Itt megemlítem, hogy már az idén nyárra betervez­tük a szabolcsi almások közül egy-kettő megvizsgálását, öt olyan nagyüzemnek írtunk a tavasszal, ahol 1976-ban külö­nösen nagy romlandósági ká­rok voltak. Az öt közül négy egyáltalán nem is válaszolt a levelünkre, így ez az év el­veszett. Az almaromlás tudo­mányos felderítése és az or­voslás megoldása, általában a tudományos kutatásra tá­maszkodás még az ipari szer­vezettségnél is precízebb együttműködési követelmé­nyeket támaszt, különben mint a fent említett almaát- válogatási eset mutatja, egész évi munkánk kárba­vész. A tudományos kutatás­ban nagyon nagy fegyelme­zettséget kell követelnünk partnereinktől, különben hiá­ba dolgozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom