Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-04 / 260. szám
1977. november 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kerül amibe kerül ? S zűk két hónap van már csak hátra az esztendőből a naptár szerint, de mert a vasár- és ünnepnapok lecsípnek ebből is, valójában ennyi sem. Kár lenne illedelmeskedve kerülgetni azt, ami úgyis bekövetkezik: a gazdasági életben megint megkezdődik az év végi hajrá. Válasz, magyarázat persze sokféle kínálkozik. A szállítási szerződések rendszere — pontosabban annak betű szerinti érvényesítése — módot ad a gyártóknak az áru lökésszerű továbbítására. A pénzügyi elszámolások rendje is növeli — ahogy a szakemberek mondják — a naptár hatalmát. Nem másodrangú tényező a tervteljesítés — s vele bizonyos anyagi javadalmazások — elérése, ? így tovább. Részletekbe menő s megismételt vizsgálatok igazolják: az árukibocsátás lökésszerű megemelkedésével a hibás termékek aránya is bővül. Magyarán, több a selejt! Ez bizonyosodott be a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a bútorgyártásban például, s az is, hogy a hajrák időszakában növekszik az egységnyi termékre jutó fajlagos költség. Megint csak magyarán, drágábban állítják elő az árut! Nehogy félreértés legyen: sok olyan iparág van, ahol a technológia, a termék jellegénél fogva, vagy éppen a gyártás időszakosságát — ún. szezo- nalitását — tekintve, lehetetlen az egyenletes árukibocsátás. Motorvonatokat, bizonyos gyógyszereket, azután konzervipari sűrítményeket és hasonlókat képtelenség hónapról hónapra azonos mennyiségben előállítani, mert olyan a termék, a technológia. S azt, hogy mennyire fontos tényező a technológiai kényszer, iparágak termelési eredményeinek sora igazolja, hiszen a nyersacéltermelésben, a kőolaj-finomításban a technikai, technológiai körülmények egész egyszerűen nem adnak módot semmiféle hajrára, egész évben egyenletesen kell dolgozni. Sajnos ott is erőlködnek, ahol éppen a terv nem teljesítése növelné a népgazdasági eredményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru csak a készleteket gyarapítja —, ahol a ráfordításokat nem térítik meg a bevételek. Hihetjük-e, hogy nem kerekedik a csoportérdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol decemberben kétszer annyi árut adnak át a kész- áruraktámak a műhelyek, mint két hónappal korábban, s januárban mindössze negyedét a decemberinek? Nem ritka eset ez! Ne hallgassuk el, akadnak kivételes helyzetek, amikor a hajrához valóban népgazdasági érdekek, exp^rtkötelezett- ségek fűződnek. Bár kétségtelen, legtöbbször ilyenkor is a korábbi sétamenet okozta hátrányt kell ledolgozni. Kivételből azonban szabályt fabrikálnak némely termelőhelyen, a népgazdasági érdek hamisított pecsétjét ütö- getik azokra az intézkedésekre, amelyeknek valódi célja a mulasztások, a szervezetlenségből származó késedelmek, a kapkodás szülte bajok elfödése. Értelmes célokhoz érdemes minden erőt összeszedve igyekezni, a „kerül, amibe kerül” alapon összehozott eredményektől azonban mentsen meg a sors bennünket; csak ennyi különbséget kell most tenni — de mindenütt! — hajrá előtt. V. T. „Rá kell szólni: ne szaladjon..." Beszélgetések Ungváron, szabolcsi építőkkel A zöld palánk mögött az ungvári Október 4. téren felgyorsult a tempó. Az épülő tizenöt szintes, nemzetközileg háromcsillagos színvonalú, 330 szobás szállodából már látszik valami. Elkészült a pince első szekciójának betonozása. A száradó szürke falakról már leszedték a nagytáblás zsalukat és már mutat magából valamit Uzsgorod jövendő ékessége, az INTU- RlSZT-szálló. Reggeli dicséret — Amikor a munkával végeztek a brigádok, a kora reggeli eligazításon (ez mindig 6 óra előtt 10 perccel történik) építésvezetői dicséretben részesítettem a vasbeton- szerelőket, az ácsokat, a be- tonozókat, egyszóval áz építkezés valamennyi dolgozóját. Becsületemre mondom, jó munkát végeztek és ennek nagyon örültem, mert ez volt az első bizonyítás, és ez tisztességesen sikerült. Molnár László építésvezető az . eddigi eredményekről — érthető módon — elégedetten beszél. November 7-re a felvonulási épületek: a munkás- szálló, az üzemi konyha, az étkezde felépítését vállalták és a pincerész alapozását. Az adott szó teljesítése ettől jóval több. — Már én is gondolkoztam azon, mi lehet a magyarázata annak, hogy az emberek jobban és többet dolgoznak, mint másutt. Arra jutottam, hogy jó a munkamorál, az egymáshoz való viszony. Itt Példa az ifjúságnak B ensőséges ünnepség színhelye a jánk- majtisi nagyközségi pártbizottság épülete. A feldíszített teremben a község vezetői szeretettel üdvözlik a 79 éves Kozma Károly bácsit. A soksok megpróbáltatástól hajlott hátú ember köszöni a jókívánságokat, majd ezt mondja: „Ha nem lett volna Október, most nem ülhetnénk itt ilyen békésen.” 1917-ben a százezer magyar internacionalista körött ő is részt vett a cárizmus megdöntésében. A 30-as években famunkás volt Erdélyben, haladó gondolkodásáért megjárta a börtönöket. A második világháború sodorta Jánkmajtisra, meg- izerette, otthonának választotta a községet. Alapító tagja volt a Fehér- gyarmati Állami Gazdaságnak, nyugdíjaskoráig a gazdaság kertészetében gondozta a fákat, cipelte az almásládák’at. A nyugdíjasévek pihenéssel telnek, a pártgyűléseken azonban mindig pontosan megjelenik. Az 1970-es árvíz az ő szerény otthonában is kárt tett. Legjobban azt sajnálja, hogy a kitüntetéseit is elsodorta a víz. Feleségével kaptak kárpótlást, de mint mondja, az erkölcsi elismeréseket nem pótolja semmi. Örömmel látta, hogy az újjáépítéshez a Szovjetunióból érkezik a segítség, a katonák, a munkásőrök és a vietnami diákok a ledőlt házak helyett újakat építenek. A kitüntetéseket hiába kereste ... Most Vlagyimir Szerge- jevics Zotov alezredes, a szovjet nagykövetség katonai attaséjának helyettese mond meleg hangú köszöntőt:-*■ Kozma elvtárs jelentős történelmi esemény résztvevője volt. önfelál- dozóan, aktívan elősegítette az új világ megteremtését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének megbízásából átadom a Harci Érdemekért Érdemérmet. Kozma elvtárs jó példa lehet az ifjúságnak, amelynek képviselői most is itt vannak. A helyi iskola úttörői kipirult arccal köszöntik-, községük veteránját, a kitüntetés átadóját, s az ünneplő jánkmajtisiakat. <n. 1.) Zotov alezredes Kozma Károllyal. A munkából már látszik valami. A képen: az INTURISZT-szálló alapozása. az ÉMEXPORT és a SZÁÉV munkásai dolgoznak együtt. Amit eleinte senki sem remélt, hamar összeszoktak, megbarátkoztak egymással, és nincs széthúzás. Nincs olyan vetélkedés, hogy ki mihez ért jobban, de annál nagyobb a segítőszándék, a jóindulat. norma Már a munkaterületen járunk. Hatalmas toronydarú kötelén nagytáblás zsalu csüng, a kiemelt táblákat tisztítják, mások a betonfalakat a szigeteléshez készítik elő. Mozgásban van minden. Pot or István főművezető a dicsérő szavakat ott folytatja, ahol az építésvezető abbahagyta. — Tizenhét éve vagyok a szakmában, de építőmunkásoknál ehhez hasonló tettre- készséget még nem tapasztaltam. Ha valakinek azt mondom, hogy csináljon meg valamit, nem megy, nem siet, hanem fut. Rá kell szólni, ne szaladjon. Tempósan, de alaposan végezze a dolgát. Ha akadna is némi túlzás a főművezető szavaiban, az tagadhatatlan, hogy az ácsok brigádvezetője legutóbb Feg- gei hattól éjfélig dolgozott, a brigád 31 tagja is ugyancsak rávert. Deák László zömök, sűrű izmú fiatalember, rövid szóval intézi el az esetet. — Igyekeznünk kellett, hogy megkezdhessék a betonozást. Két hetünk volt, kemény két hét a zsaluzásra és az utolsó pillanatig hajtani kellett. Kétezerhétszáz négyzetméter zsalut készítettünk, és ez nem ment másképpen. — Mennyi a norma? — Nincs itt olyan. A norma a mi hozzáállásunk, de ha másutt ugyanezt a munkát kellett volna elvégeznünk, talán egy hónapig is kitartott volna. A betonacél művészei A szálloda építőit gyakran keresik fel látogatók, legutóbb ukrán miniszter nézett körül a magyarok munkahelyén. Mit mondott, m; volt a látottakról a véleménye, ezt rövid időn belül, a portástól a vasbetonszerelőig mindenki tudta. Annyira igaz ez, hogy éppen a vasbetonszerelők említették. A betonacél „művészei tizenheten vannak, brigádvezetőjük Bogár Mihály és valóban látni kell, hogy mennyire pontosan, ügyesen, és gyorsan dolgoznak. A Felsősimáról származó egykori földműves, a szakma kiváló művelője erről így vélekedik: — A vasszerelés nagyon szép munka, de nehéz, és a legnagyobb figyelmet követelő. Elég egy kis pontatlanság és összedűl a ház. A brigádban mindenki szakember és áldozatra kész. Kell-e áldozat? Több attól, amit a vasbetonszerelőktől itt is és másutt is elvárhatnak. Ezen meditáltunk egy jó darabig, s a brigádvezető példákat sorakoztatott. — Sok építkezésen dolgoztam már 16 év alatt és mondhatom, itt gyorsabb a tempó. Igaz, jobb az anyagellátás, a munkaszervezés, de hogy az utánunk következők időben dolgozni tudjanak, ahhoz többre van szükség a szokásos kötelezettségérzettől. A versenyben mi is benne vagyunk, a ránk eső részt teljesítettük. A 180 tonna vasat, ahogy kérték, legyártottuk, beszereltük, és nem tartottuk nyilván, hány túlórával! A neheze hátravan A betonozok öt nap alatt 700 köbméter betont dolgoztak be, éjjel-nappal végezték a munkát és most jó érzéssel gondolnak arra: ezen már túlvannak. A neheze azonban csak ezután következik. Eddig csak az eső esett, és volt, hogy kétszer-háromszor cseréltek munkaruhát egy-egy műszakban, de a továbbiakban a tél következik. — A versenyvállalásunkban, és az építési ütemben az áll, hogy még ebben az évben a földszint monolitszerkezete elkészül. Januárban, februárban az első-második emelet és jövő év márciusában a harmadik emelettől fölfelé már megkezdjük a paneles építést. A téli építkezés, a hó, a fagy az embertől kettőzött energiát követel. A technikai részre már előkészültek. — Téliesítve lesz az építkezés. A betonba karcidur hő- fejiesztőt dolgozunk be, a beton érlelését gőzzel gyorsítjuk, de az adalékanyagot is előmelegítjük. A hő természetesen csak a betont melegíti, az embereket majd a munka. Nehéz előre elképzelni, megjósolni, mit hoz majd december, január és február, de az biztos: a szállodaépítésnél a munka lendületében a továbbiakban sémi lesz törés. Erre sarkallja majd a dolgozókat egy újabb elhatározás: a brnói szállodaépítőkkel páros versenyre kelnek. Brnó- ban az Uzsgorodihoz hasonló szálloda épül, az építkezés egyszerre indult, így a verseny értékeléséhez adott a lehetőség. Az uzsgorodiak, más szóval a szabolcsi építők győzni akarnak. Seres Ernő Záhony: Tanácskozás a társadalmi tulajdon védelméről Három területi vasútigaz- gatóság — a debreceni, szegedi, miskolci — jogi és társadalmi tulajdonvédelmi ügyintézői, a Belügyminisztérium képviselői tanácskoztak a debreceni vasútigazgatóság- nál. Az értekezlet előadója, dr. Szakhmáry Zoltán főtanácsos előadásában ismertette a MÁV társadalmi tulajdonvédelmi helyzetét, a bűncselekmények és a károk alakulását, az ellenük folytatott felderítő és védekező munkát. Jelentős a szerepe a védelemben a megelőzésnek, a felderítésnek. Ebben a feladatban kiemelkedő szerepet kapnak a jogászok, valamint a társadalmi tulajdon védelmével hivatásszerűen foglalkozó dolgozók. Hangsúlyozta az ellenőrzés tartalmi színvonalának növelését, gyakoriságának fokozását. A hathatós védekezés egyik eszköze a rendszeres és tervszerű tudati nevelés. Az értekezlet élső lépése volt annak a minden nagyobb csomóponton megtartandó sorozatnak, melynek során a tapasztalatokat és javaslatokat összegzik, fokozzák a szervezett védelmet, a hathatós felderítő munkát és nevelő tevékenységet. Erre nincs
