Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
1977. november 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Érdemes-e? Nem ritka, hogy olvasóink megkérdezik ha megjelenik egy riport, amelyben kedvezőtlen dolgokról, hiányokról, vagy emberekkel történt igazságtalanságokról esik szó. történik-e ezután valami? Válaszképpen említhetnénk ilyenkor, hogy felfigyeltek, intézkedtek az illetékesek. Említhetnénk leheleket, amelyekben nevet és foglalkozást aláírók további jó munkát kívánnak. Számba vehetnénk más leveleket, amelyekben névtelenül, ám kioktatnak, lebeszélnek, fenyegetnek, hogy úgyis hiába fáradozunk, mert akinek a védelmében írtunk, annak köztük továbbra sem lesz állása és maradása. Szóval sok mindenről beszélhetnénk, amikor munkánkat megkérdőjelezik. Válaszul mégis néhány egyszerűbb dolgot említünk. Közös vonásuk: jó irányban változtak a dolgok. Igaz, hogy nem az újságírón múlott elsősorban, de azért v'alami keveset ő is hozzátett munkájával. A segítséget kérő levélíró súlyos sziVbeteg. Alkalmi munkából él. Mikor jobban van, eljár a faluba mosni, vagy takarítani. Ebből él, s ha nem bír, van úgy, hogy két napig sincs mit ennie, csak ha valaki felfigyel erre. Levelében azt kérdezte: „írják meg, várhatok-e valahonnan támogatást...?” Válaszunk kissé váratott magára, míg „körbejártuk” az ügyet, és megkerestük azokat, akiknek már korábban is illett volna tudniuk, hogy környezetükben milyen gonddal küszködik egy beteg asszony. Levelezgetésünk nem volt hiábavaló, nemrég kaptuk a községi tanács értesítését: levélírónk ezután rendszeres szociális segélyt kap. Több aláírásos levélben olvastuk: a termelőszöVet- kezet nem akarja az éjszakai pótlékot kifizetni. Panaszosaink orvoslás helyett fenyegetést kaptak: ha tovább reklamálnak, órabérüket is csökkentik. Ennek ellenére tovább keresték az igazságot. A termelőszövetkezet felettes hatóságának véleménye szerint is jogosan. Egy másik panaszosunk hibás szobabútort kapott az üzletben. Többször írt levelet a gyárnak, az üzletnek, s hiába hivatkozott jótállásra, panaszát nem orvosolták. Levelünkre a napokban közölte a bútorgyár: a hibát néhány nap alatt kijavítják. Talán a felsoroltak nem a legszembetűnőbbek, esetleg említhettünk volna súlyosabbakat, izgalmasabbakat, bonyolultabbakat. De a kérdésre, hogy min tudjuk lemérni: érdemes volt-e, érdemes-e az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, írni róluk — az említett változások adnak «Választ. Soltész Ágnes HOL VANNAK A MUNKÁSOK? — Küldhetnének egy harmadikat ... az ultihoz. (Kiss Ernő rajza) Nyírbogáton a nyár elején kezdték el az új ABC-áruház építését. Az utóbbi két hónapban azonban egyetlen munkást sem láttunk dolgozni. Úgy érezzük, aggodalmunk nem hiábavaló, mert így a rég óhajtott áruház átadási határideje kitolódik — jegyzi meg levelében Füge- di Imre. GONDOSKODÁS az öregekről A bökönyi Kossuth Termelőszövetkezet évről évre tanúbizonyságát adja annak, hogy a nyugdíjas, járadékos tagjaitól nem szakadtak el, törődnek velük. A közelmúltban például téli almával kedveskedtek az öregek napközi otthona lakóinak, egykori tagjaiknak, ötszáz öles kertjük műveléséhez, hasznosításához is nagy segítséget kapnak, közölte a napközi^ott- hon vezetőnője. Minden' évben felszántják a földet és műtrágyázzák, sőt a vetőkrumplit és a magvakat is a tsz adja. Minden idős embernek jólesik a megbecsülés és az anyagi támogatás, amiért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a termelőszövetkezet vezetőségének és tagjainak — közölte a bökönyi öregek napközi otthonának lakói nevében Lakatos L ászióné. GAZDÁTLAN UDVAR? A Bethlen Gábor utca 2. szám alatti ház lakói sérelmezik, hogy éjszakára a házmester nem zárja be a lépcsőház ajtaját. Ebből pedig nemcsak a lakóknak, hanem a házmesternek is bőven származik kellemetlensége. Ugyancsak kérik a ház lakói, hogy az új posta mellett lévő udvarukat kapuval zárja le az IKSZV, jelenleg ugyanis oda bárki bejárhat, akár kocsival is. Olyan az udvar, mintha nem is lenne gazdája, pedig e terület a Bethlen Gábor u. 2. szám alá tartozik. A lakók jogosan kérik tehát nyugalmuk érdekében az intézkedést — írják az említett ház lakói. HIDEG BUSZ A Nyíregyházáról induló és Beszterec, Kemecse, Vasme- gyer, valamint Tiszarád községeket érintő autóbusz utasai — az idő hidegre fordulása óta — fáznak, mert az autóbuszt — egy fiatal autó- buszvezető kivételével — nem fűtik. Noha volna rá mód, még ebben a régi típusú csuklós autóbuszban is, melyen különösképpen elkelne a fűtés, hiszen már itt-ott a karosszéria is hibás, néhol a belső térből látni lehet az alvázat. Ezeken a réseken pedig a hideg is utat talál. Az említett községek — ahová nagyon sokan naponta utaznak és vissza is — bizony távol vannak a várostól. Az egy-másfél órás út alatt mindenki átfázik, sokan betegek lesznek. Érthetetlen, miért nem fűtik a kocsit,, amikor lenne rá mód? Kényelem, vagy figyelmetlenség az oka? Bármi is legyen, változtasson rajta a Volán Vállalat — kérik az említett autóbuszjárat utasai. SZELES MOZI Októberben felújították a kultúrházat Nagyvarsányban. Elkerülte azonban az illetékesek figyelmét — ami, úgy érzem, talán a festésnél is fontosabb lett volna — az ablakok és a zárak rendbehozatala a mozihelyiségben. Az ablakszárnyak hiányoznak, a szél időnként a függönyt is kilibbenti, a mozilátogatók természetesen fáznak, mi több, dideregnek. Fölösleges így a fűtés is, noha jogos a mozilátogatók reklamálása: a film mellé kulturált körülményeket várnának — teszi szóvá Gál István Gyüre, Petőfi út 9. szám alatti lakos. NÉGY UTCA BOSSZÚSÁGA Három hónapja, hogy Ke- mecsén, a Bajcsy-Zsilinszky utcában használhatatlan az artézi kút. Négy utca lakói bosszankodnak nap mint nap, amikor 1000—1200 métert gyalogolnak, hogy ivóvízhez jussanak. Panaszunk orvoslásáért több ízben fordultunk az illetékesekhez. Eddig azonban még csak ígéretet sem tettek a megoldásra. Mi mégis reménykedünk, rövid időn belül találnak módot arra, hogy a közel 200 család ivóvízgondja megoldódjék — olvastuk Vámos Pál levelében. FRISS KENYÉR KELLENE Darnó község lakói több hónapja nagyon ritkán jutnak friss kenyérhez. Előfordult, hogy két-három napos kenyeret szállított a Mátészalkai Sütőipari Vállalat ro- zsályi kenyérüzeme. Nem lehetne megoldani, hogy mi is náponként hozzájuthassunk a friss kenyérhez, illetve a péksüteményhez? Úgy gondoljuk, a távolság sem lehet akadály, mivel csak 14 km- re vagyunk a kenyérgyártól — írja levelében Bíró Attila Darnó, Fő út 10. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Bíró Bertalan nyíregyházi, Pitlik István tisza- teleki lakosoknak levélben válaszolunk. Tamás Lajos nyírszőlő- si, Orosz József né nyíregyházi, Makkal András- né vajai, Szabó Jánosné debreceni, Tarnóczi Istvánná nagydobosi, Berecz Miklósáé balkányi, Kelemen László tiszanagyfa- lui. Bíró Bertalan nyíregyházi, Tilki Józsefné nyíregyházi, Kádár Józsefné vásárosnaményi, Gerő Bertalan mátyusi, Vajda Géza dombrádi, Tóth Gé- záné nyírmadai, Czakó Jánosné nyírvasvári, Szabó Istvánná nyírbátori, özv. Szikszói Istvánná pátrohai, Mester Béla új- kenézi olvasónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pankotai Mária leveleki lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Zöldi Mihályné gáva- vencsellői lakost a Társadalombiztosítási Igazgatóság többek között arról is értesítette, hogy az útiköltség megtérítése korábban is és jelenleg is az illetékes kezelő vagy szakorvos által kiállított útiköltség-utalvány, kórházi igazolás alapján történik. Az útiköltség akkor téríthető meg, ha áz oda-visz- sza utazás költsége 5 Ft- ot meghaladja. Korábban a társadalombiztosítási, jogszabályok alapján, jelenleg pedig állampolgári jogon a 7/1975 (VI. 24.) EÜM sz. rendelet alapján jár az útiköltség-térítés, Molnár Sándor és társait a Nyíregyházi Járási Hivatal értesítette, hogy kérésüket megalapozottnak találta, és ezügyben forduljanak a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Barabás Jánosné nyíregyházi lakost a városi tanács műszaki osztálya többek között a következőkről tájékoztatta: A szomszédos ingatlannal közös telekhatáron a kerítésoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy azok szomszéd felé néző homloksíkja a közös telekhatár vonalára kerüljön. A levélíró által említett és a szomszédos ingatlantulajdonos által kért 20 cm-es szabad sáv elhagyása indokolatlan és jogszabályilag megalapozatlan. Az OÉSZ I. kötet 140. §. (5) bekezdése szerint kizárólagosan csak élősövény esetében kell az építési telek határától a telek belseje felé legalább 0,50 m távolságra ültetni az élősövényt és azt úgy kell nyesni, hogy az ágak ne nyúljanak túl a telekhatáron. Aéiiletékés válaszol — Ha egy kis szélmozgás van, úgy kintről jobban látom a filmet (Kiss Ernő rajza) A közelmúltban az „Üvegcserepek" című cikkben szóvá tették a Simonyi óbester és a környező utcák lakói, hogy a konzervgyár gépkocsija elhullajtja az üvegeket az úton, s ezzel sok bosszúságot okoznak a gépkocsi-tulajdonosoknak. Közöljük, hogy a közeljövőben minden olyan járművet, amely a gyártelep és a göngyölegtelep között üveget szállít, olyan oldalmagasítóval látjuk el, amely az üveghullást teljesen megakadályozza. A magasítók elkészítése és felszerelése november 28-ig megtörtént. A korábbi kellemetlenségek miatt az érintettek szíves elnézését kérjük. Nyíregyházi Konzervgyár November 14-én a „Páfrányfenyő a parkban” című cikkben javasolták, hogy a Petőfi parkban található gin- kó-biloba-t táblával jelöljük, mivel ritka és értékes fáról van szó. Még 1968-ban — ismerve a fa rendkívüli értékét — táblát helyeztünk el az említett fa közelében. Időközben az Országos Természetvédelmi Hivatal illetékes felügyelőjének is felhívtuk erre a figyelmét és kértük, hogy nyilvánítsák védetté. Azóta újabb intézkedésre kényszerültünk, mert tudomásunkra jutott, hogy a Petőfi parknak a Széchenyi utca felé eső részét a közeljövőben egy sportcsarnok megépítéséhez veszik igénybe. Ez veszélyezteti a fa létét is. Reméljük azonban, hogy még a tervezés stádiumában sikerül megoldást találni a fa megmentésére. Intézkedünk, hogy a fa közelébe mielőbb tábla kerüljön, amely részleteiben tartalmazza majd e ritka faféleséggel kapcsolatos tudnivalókat. ' Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat A gyermekelhelyezésről V. I.-né olvasónk 1968-ban kötött házasságot, amelyből három gyermeke született. Házassága kb. 2 évvel ezelőtt megromlott, mert előadása szerint férje mással házasságon kívüli kapcsolatot létesített. A házasság véglegesen akkor romlott meg, amikor férje és egy idegen nő között tartós kapcsolat jött létre. Ez az állapot egészségileg rendkívüli mértékben megviselte, olyannyira, hogy kórházi kezelésre szorul. Mielőtt a kórházba ment volna, a gyermekeket a közelben lakó édesanyjára bízta és ezt a helyzetet a férje kihasználva, a 4 éves fiúgyermeket magához vette. Ennek megtörténte után olvasónk férje a volt közös lakásból elvitte a személyi ingóságait. Ezen túlmenően, saját elképzelése szerint, megosztotta a közösen szerzett ingóságokat és az általa elszállított bútorokat eladta, amire azért került sor, mert élettársával együtt albérletben laknak és oda a bútorokat elhelyezni nem tudta. Ezekről a tényekről olvasónk akkor szerzett tudomást, amikor a férje a kórházban felkereste és közölte vele, hogy az életközösséget véglegesen szakította meg, el kíván válni és azt akarja, hogy közös megegyezéssel váljanak. Egyezzen bele olvasónk a válásba és abba is, hogy a két gyermek olvasónknál marad, egy gyermek pedig olvasónk férjénél. A férj magával vitte ekkor az előre elkészített írásbeli megállapodást és amikor olvasónk vonakodott azt aláírni, azzal fenyegetőzött, hogy elviszi a másik két gyermeket is, és ha kell, ő évekig is hajlandó pereskedni. Ilyen körülmények között olvasónk aláírta a megállapodást és ezt követően kapta meg a házassági bontóperre szóló idézést, amely az írásban megkötött egyezségre alapítottan kéri a házasság felbontását. Olvasónk azóta meggyógyult. Átgondolva a helyzetet, arra a meggyőződésre jutott, hogy az aláírt megállapodást nem tekinti magára nézve kötelezőnek, hiszen ő a házasság felbontására okot nem adott. De legjobban a gyermekek elhelyezése vonatkozásában kötött egyezséget tartja sérelmesnek, mert a férje a gyermek nevelését nem tudja biztosítani, ezt az albérleti körülmények sem teszik lehetővé. Férje egyébként is alkalmatlan rá, az pedig indokolatlan, hogy egy idegen asszony nevelje a gyermeket. Érdeklődött az után, hogy az írásban megkötött egyezség mennyiben köti őt, kérheti-e a bíróságtól, hogy ne vegyék figyelembe, de olyan választ kapott, hogy csak akkor kérheti, ha bizonyítani tudja, hogy a férje fenyegetésére írta alá a megállapodást. Mi ezzel az állásponttal nem értünk egyet. Tény az, hogy az állampolgárok között létrejött megállapodások, szerződések a törvény szerint csak akkor támadhatók meg, ha igazolják, hogy az tévedés, megtévesztés, kényszer, vagy fenyegetés hatására jött létre, de a gyermekelhelyezés vonatkozásában ez nem áll fenn. A gyermekelhelyezés vonatkozásában mindig és minden körülmények között a gyermek érdeke az irányadó éj ha a szülők a bíróság előtt kötnek a gyermek elhelyezése vonatkozásában egyezséget, a bíróság megtagadhatja annak jóváhagyását, ha úgy látja, hogy ez sérti a gyermek érdekeit. Mert egyszer elválasztja a testvéreket egymástól, másodszor egy albérleti lakásban nem lehet olyan feltételeket biztosítani, mint az olvasónk tulajdonában lévő lakásban, harmadszor az sem indokolt, hogy egy teljesen idegen környezetbe kerüljön a gyermek és semmi olyan adat nincs, hogy az anya alkalmatlan lenne a gyermek nevelésére, hiszen ha két gyermek nevelésére alkalmas, akkor alkalmas a harmadik nevelésére is. A megkötött megállapodás tehát nem köti olvasónkat olyan mértékben, hogy ne kérhetné a bíróságtól: ne vegyék azt figyelembe és a gyermekelhelyezés kérdésében a gyermek érdekének és a törvényeknek megfelelő ítéletet hozzanak. Dr. Juhász Barnabás
