Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 27. „Mikor bontják a házunkat?“ Áz idei első tanácstagi beszámolón Heleg holmik, ajándékok, 150 mázsa szaloncukor Bővebb választék, nagyobb forgalom az ünnepek előtt MELYIKET VÁLASSZAM? Közművelődési szabadegyetem Sok érdekes javaslat, kér­dés és kezdeményezés hang­zott el a megyeszékhely első tanácstagi beszámolóján. Több, mint százan jöttek el a Sarkantyú, Kossuth, Mor­gó, Nyírfa és Epreskert utca környékén lakók közül az 5- ös iskolában tartott beszámo­lóra november 21-én. Nem véletlen a nagy érdeklődés, hiszen erre a területre rövid néhány esztendő alatt nem lehet majd ráismerni: a föld­be süppedt, apró ablaksze­mes házacskák, a girbe-gur- ba utcák úgy eltűnnek, mint­ha soha nem lettek volna ott, s helyettük sokemeletes to­rony- és sávházak épülnek. Az itt élők házait szanálják, s más lakótelepen kapnak új otthont. Időseket, fiatalokat foglalkoztat a kérdés: hol, mikor, milyen lakást kapnak? A kerülef jutalma Iszály Péter tanácstag be­számolójában elmondta: az idén a városi tanács 50 ezer forintot ítélt oda a kerület­inek a társadalmi munkavég­zésért, és ezt az összeget jár­dajavításra és a villanyháló­zat korszerűsítésére fordítot­ták. A beszámolóban a ta­nácstag kiemelte a városi ta­nács idei ülésein elhangzott legfontosabb határozatokat, javaslatokat. Érthetően az keltette fel a legnagyobb fi­gyelmet, amikor a saját lakó­területüket érintő kérdések kerültek szóba. A beszámoló után a tanács műszaki osztályának képvise­lői, Erdős András és Bardócz Tamás a városrendezési ter­veket mutatták meg: hol, mi és főként mikor épül a kör­zetben? A részletes rendezési terveken a lakosok is meg­győződhettek a várható laká­sok, középületek, játszóterek hollétéről. Felfelé a víz sem folyik A szépein hangzó impozáns tervek megvalósítása azonban egyelőre nehézségeket és gyakran bosszúságot okoz az ott élőknek. Balogh Jánosné, Epreskert utca 23. szám alatti lakos például elmondta: mi­óta sávházakhoz magasították a háza mellett a területet, mindig víz alatt van a házuk és a kertjük, ha esik az eső. Eddig azt javasolták neki a tanácson, hogy tegyen egy csövet oda és elfolyik a víz. Csakhogy akkor egy motor is kellene — mondta nem min­den irónia nélkül —, mert a cső.felfelé állna a háztól az Nyíregyháza időjárása — tudtuk meg a meteorológiai állomáson — az idén ki­egyensúlyozottabb volt az át­lagosnál. Nem volt soká tar­tó kánikula, de nem igen kel­lett dideregnünk sem. Az év legmelegebb napja június 10- én volt, amikor a hőmérő higanyszála 30,9 Celsius-fo- kot mutatott. Ezenkívül még egy nap volt az évben, ami­kor a meleg 30 Celsius-fok fölött volt. 1968-ban nagyobb volt a forróság. Akkor július 8-án mérték a legmelegebbet, pontosan 36,3 Celsius-fokot. Száz esztendővel ezelőtt vi­szont az ősz volt barátságta­lanabb. 1877-ben az októberi középhőmérséklet Nyíregy­házán 7,9 Celsius-fok volt, az idén viszont 10,3. Ám végül építkezés felé, és felfelé nem folyik a víz! Nagy Béla, a Körte utca 25. alól azt kifogásolta, hogy a mellettük lévő nyitott csator­nába dobálják a szemetet, s ha esik, félméteres víz gyűlik össze, nem folyik le. Lehet-e vetni a kertben? Baksa Gyula, Körte utca 39. szám alatti nyugdíjas azt kérdezte, hogy bevetheti-e még a kertjét, mert úgy tud­ja, hogy óvoda épül ott a iö- vő évben. A műszaki osztály képviselői azt válaszolták: salátát és korai borsót még lehet vetni, mert csak a jövő év júniusában kezdik építeni a 200 személyes óvodát. Takács József nyugdíjas tanár az Epreskert utca 23. alatti lakosok kérdését tolmá­csolta: érinti-e a kisajátítás az ő házukat is? özv. Mészáros Andrásné, Morgó utca 5. szám alatti házát lebontják, azt szeretné tudni, hol kap 'lakást? A műszaki osztály előadói válaszoltak: a Jósa­városban és a Zrínyi Ilona ut­cai 71 lakásos sáviházban kap­nak új otthont azok a csalá­dok, akiknek szanálják házát. Képes József Dózsa György utca 24. szám alatti házára már hat éve vonatkozik az építési tilalom, azt kérdezte, mikor bontják a házat, vagy mikor oldják fel a tilalmat? Feloldani nem fogják — hangzott a válasz —, körül­belül 1984-ben sajátítják ki. Kinőtt a buszpályaudvar Többen kifogásolták, hogy a vidéki autóbusz-pályaudvar miatt — mivel naponta sok ezer ember fordul meg itt — nagy a szemét, a zaj, a ren­detlenség, a zsúfoltság. Rég­óta kinőtte a buszpályaudvar azt a kicsiny területet. A vá­laszban elhangzott: távlatban a vasútállomás környékén he­lyeznék el az autóbuszállomást is, de ehhez több helyi járat­ra lenne szükség, hogy a vi­dékről beérkezők minél gyor­sabban, zsúfoltság nélkül jö­hessenek be a városközpont­ba. A Hazafias Népfront 6-os körzetének elnöke, Kovács Károly azzal zárta a beszá­molót, hogy a nagy átalakítá­sok, építkezések, tereprende­zés, közművesítés gondot okoz az építőknek és ott la­kóknak egyaránt, ezért a ta­nácstagok, a lakóbizottságok, az utcabizalmiak segítségét, valamint a lakosok türelmét és támogatását kérte. Tóth Kornélia is nem panaszkodhatunk. Az idén — bár nem volt túl me­leg, de nem volt hirtelen hő­mérsékletesés sem. 1968-ban sokkal változékonyabb volt az időjárás. A július eleji ká­nikulából a hónap végére 8,7 Celsius-fok lett. Csapadékból az idén az át­lagosnál bővebben jutott Nyíregyházára és környéké­re, tavaly viszont kisebb volt az esőzés. Az átlagosnál nagyobb volt a széljárás is az idén, de egy­szer sem érte el a viharos erősséget. Azt, hogy hogyan alakul év végéig az időjárás még nem tudni. Egy azonban biz­tos: lassan beköszönt a tél, s reméljük szép, fehér kará­csonyunk lesz. (kádas) Fenyőfadíszek pompáznak a kirakatokban, csillognak az üzletek polcain. Jelzik a kö­zelgő ünnepet. A boltokban most a szokásosnál nagyobb a forgalom, és bővebb a vá­laszték is. Az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat 62 szakboltjában, valamint a Nyírfa Áruházban összesen 180 millió forint ér­tékű árukészlet várja a vá­sárlókat, ami 40 millió fo­rinttal több a szokásosnál. Kötött- és divatáruból a hazai termékeken kívül spanyol, olasz, román cikkek között válogathatunk. Kendőből, sálból, stólából, kalapból, nyakkendőből, kesztyűből 20 százalékkal nagyobb a kész­let, mint a tavalyi hasonló időszakban. Még teljes a vá­laszték a különféle bőr-, map­pa-, szőrmekabátokból. So­kan érdeklődnek a népművé­szeti tárgyak iránt, a szak­boltokban matyó hímzések, réztárgyak, fafaragások, ro­mán ötvösáruk kínálkoznak. Sokan ajándékoznak likőrös-, boros-, vizeskészletet az ün­nepre, mások a művész- és beatlemezek széles skálájából választanak. Műszaki cikkek­ben sincs hiány, s karácsony előtt még megérkeznek a nyugatnémet és a japán mag­nók, rádiós magnók a szak­boltokba. Akik kedvelik a 1977. július 29-én 14 óra 45 perckor a megyei kórház szülé­szeti osztályának főorvosa tele­fonon jelentette a rendőrségnek, hogy egy 18 éves lányt szállítot­tak be Kálmánházáról, aki más­fél nappal ezelőtt szült, de nem hajlandó ezt elismerni. Ha a gyermek hollétéről érdeklődnek, nem válaszol, vagy azt hajtogat­ja, hogy ő nem szült. A rendőrség először a lányt hallgatta meg, majd elindultak Simkó András 38 éves kálmánhá- zi lakos portájára. A lány ek­korra már elismerte, hogy szült, s azt mondta: a gyereket az ap­ja elásta a ház végében lévő ba­rackfa alá. Kálmánháza, Marx tag 39. Egy szoba, konyha, kamra, szegényes berendezés. A gazda, Simkó András nem keres rosszul a SZÁÉV-nél, de a fizetés nagy ré­szét elissza. Először úgy tesz, mintha semmit sem tudna, aztán elvezeti a rendőröket „arra a helyre”. A barackfa alatt friss földhányás nyomai, de semmi egyéb. A háztól vagy ezer méter­re ismét friss ásás látható. Húsz centi mélyen egy hatliteres ön­töttvas lábas van a földben és benne férfiingbe csavarva egy közel háromkilós csecsemő hul­lája. A nyomozás emberölés miatt indul, aztán a bíróság egy egé­szen más bűncselekmény miatt hoz ítéletet. Pedig az emberölés is megtörtént. téli sportokat, karácsonyra meglephetik akár önmagukat is sífelszereléssel, vagy kor­csolyával. Igaz, a szánkó­készlet már alaposan megfo­gyatkozott, de egy-két, illet­ve háromszemélyes még mindig van a boltokban. Hi­ánycikk viszont a diavetítő. Ám aki játékkal akar ked­veskedni a gyermekeknek, a bőség zavarába juthat. Sokan választják az elemes, a táv- irányítású autókat, a plüss állatfigurákat, elkelnek a 600—1100 forintos autópá­lyák. Karácsonyra mindenki valami mutatósat, érdekeset szeretne, ha mégoly drága is. Az elárusítók természetesen az olcsó, de ötletes logikai és kézügyességfejlesztő játéko­kat is a vásárlók figyelmé­be ajánlják. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat árukészleté­nek egy része a Télapó ünne­pére már elfogyott. A 15 ezer folyóméter karácsonyfára 150 mázsa szaloncukrot aggatha­tunk fel. Sajnos narancsot és banánt nem kaphatnak kellő mennyiségben a vásárlók. Felkészült a karácsonyi csúcsforgalomra a mintegy 1200 ÁFÉSZ-bolt is. Vidék­ről sem kell a városba utaz­nia ma már annak, aki igé­nyes, értékes ajándékkal akar kedveskedni az ünnepre. — Ki a gyerek apja? — faggat­ják a lányt — aki hol egyked­vűen, hol eszelősen néz a kérde­zőre. Végül kikerekedik a kép, az apa a lány apja! Egyik nap ketten voltak otthon, s az apa erőszakoskodni kezdett lányával. A lány segítségért kiabált, de apja befogta a száját és megerő­szakolta. Amikor észrevették, hogy a lány terhes, az apa meg­tiltotta, hogy mások előtt mutat­kozzék. A lány megszült, az ap­ja éppen nem volt otthon. A lány megijedt, és szülés után a ház végében elásta a gyermeket. Amikor apja hazaért, a holttes­tet az udvaron találta, mert a kutya kikaparta a földből. Ekkor vitte el a háztól vagy ezer mé­terre. A lány egész éjjel rosszul volt, de az apa megtiltotta, hogy orvoshoz vigyék. Másnap tovább romlott az állapota, s ekkor de­rült fény a bűncselekményre. Egy szomszéd: elhanyagolta a családját, a fizetését sem adta haza. Az asszony járt napszám­ra, amit keresett, abból éltek. Másik szomszéd: az asszony is iszik, a pénzt sem ismeri, ha van, azt vesz. amit meglát, nem azt, amire szükség lenne. Harmadik szomszéd: a gyere­kek sokszor a szomszédoknál kaptak enni, volt, amikor az asz- szony sem mert hazamenni. Negyedik szomszéd: Simkó még többet törődött a családdal, Űj szabadegyetemi előa­dássorozatot indít a TIT nyíregyházi szervezete „Köz- művelődésünk fejlődésének problémái” címmel. A sza­badegyetemi sorozatot első­sorban a különböző kulturá­lis intézmények munkatár­sainak, a közművelődésben dolgozóknak szánják, de nagy hasznát vehetik azok is, akik ilyen pályára készülnek, felvételi előtt állnak, vagy levelező hallgatóként végez­nek ilyen jellegű egyetemet, főiskolát. A tízrészes sorozat január­ban indul. Az Akadémia in­tézetei, a budapesti és a deb­receni tudományegyetem, a Egészségünkkel soha nem lehet eleget foglalkozni — ezt a jelszót bizonyára senki sem utasítja vissza. Ennek jegyében zajlik november fo­lyamán a fogászati és test­ápolási hónap — sok-sok ki­sebb vagy nagyobb rendez­vénnyel, előadások sorával. A hónap záró rendezvényét november 28-án, hétfőn tart­ják Kisvárdán. öt előadás hangzik el a kisvárdai moziban: a korsze­rű fogpótlásokról, az iskola­fogászat jelentőségéről, a szájhigiénéről, a terhesek fo­gászati szűréséről és gondo­zásáról, valamint a korszerű táplálkozásról hallhatnak előadást, akik délután négy­kor beülnek a széksorokba. Az előadások után filmvetí­mint a felesége. Sokszor ő vá­sárolt be a boltban is. A bíróság ítéletet hirdet. Sim­kó András a nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólago­san elkövetett erőszakos nemi közösülésért 7 évet tölt börtön­ben. A lánya, aki gyermekét megölte, nem vonható felelős­ségre. Súlyos elmefogyatékos. Négy évig járta az első osztályt, a pénzt nem ismeri, saját magá­ról is képtelen gondoskodni. Simkó felesége? ö is elmegyen­ge. Simkó? Neki semmi baja sincs, alkoholista volt, most hét évig börtönben lesz. S ma­radt otthon egy 13 és egy 10 éves gyerek. Ok egészségesek, de nincs aki gondoskodjon róluk. A tanácson azt mondják: megvizs­gálják á gyerekek helyzetét, de még igy is jobb, ha otthon ma­radnak, mert az anya az csak anya. Az iskolában sem tudnak többet, mint hogy a kisfiú elha­nyagolt, a lány — ő az idősebb — közepes tanuló, nem elha- nyagoltabb az osztály átlagánál. Zárkózott, a többiek egy ideig csúfolták a családban történtek miatt. Meg fogják vizsgálni a családi körülményeket. Vizsgálat helyett talán intéz­kedni kellene inkább... Balogh József Népművelési Intézet szakem­berei tartják az előadásokat — a témák legavatottabb is­merői. Néhány előadáscím ízelítőül: A fejlett szocializ­must építő társadalom műve­lődéspolitikája, Közművelő­désünk fejlődésének problé­mái, A kultúra szerepe a szo­cialista életmód kialakításá­ban, Van-e jövőjük a műve­lődési házaknak? Ezenkívül szó esik például a sajtó sze­repéről, a közművelődési in­tézmények együttműködésé­ről, a munkahelyi művelő­désről. A kéthetenkénti két­órás előadások júniusban fe­jeződnek be, beiratkozni de­cember 20-ig lehet. tés lesz — egészségügyi kis- filmek peregnek a vásznon —, majd ki-ki felhasználhat­ja „elméleti tudását”: egész­ségügyi totót állíthatnak ki a megjelentek. A 13+1 talála­tot elértek között fog- és testápolási cikkeket sorsol­nak ki. A rendezvényhez kapcsolódik a helyi ÁFÉSZ árubemutatója is. A záró rendezvény távol­ról sem jelenti azt, hogy ez­zel a kampánnyal befejező­dött az egészségnevelési is­meretterjesztés. Országosan is újdonságszámba menő kez­deményezéssel hívja fel ma­gára a figyelmet a megyei egészségnevelési csoport: filmvetítések lesznek Nyír­egyházán, mégpedig különös helyen. A Rákóczi utcai gyógyszertár — kirakatában... A patika zárása után fél öttől minden hétfőn és csü­törtökön különféle egészség- ügyi felvilágosító kisfilmeket vetítenek a kirakatban elhe­lyezett vetítővászonra. Az egyórás programnak bizonyá­ra jócskán lesz nézőközönsé­ge, hiszen a város egyik leg­forgalmasabb helyén lévő gyógyszertárat választották a vetítések színhelyéül. A nyíregyházi városi ren­delőintézetben felhasználják egészségnevelésre a betegek várakozási idejét is. Már fel­szerelték azokat a berendezé­seket, melyek segítségével a táppénzes ellenőrzések idején — amikor sokszor száz-száz­ötven beteg is összegyűlik a rendelők előtt — rövid (há­romperces) orvosi előadáso­kat hallgathatnak a várako­zók a hangszórókból. Végül még egy érdekes kezdeményezés, melynek cél­ja: az egészségügyiek egész­ségvédelme. A megyei kór­ház és rendelőintézet az or­vosok között felmérést vég­zett: igénylik-e a „munkahe­lyi testnevelést”? A válaszok alapján meggyőződhettek ar­ról: az egészség védelmével foglalkozók is szeretnének alkalmat találni saját egész­ségük karbantartására. Ezért az egyik nyíregyházi általá­nos iskolában november 29- től minden kedden délután az orvosoké a tornaterem... (tarnavölgyi) Csak két forró nap volt az idén Nem volt szélsőséges ■ |f#* # # az időjárás KI A GYERMEK APJA? Kettős bűncselekmény Kálmánházán TÍZ ÉVET NYERÜNK Földlabdás fák Nyíregyházának Mint tavaly, az idén is tervezi a Nyíregyházi Kertészeti ée Parképítő Vállalat földlabdás vöröstölgyek telepítését télen a megyeszékhelyen — elsősorban a Jósaváros területén. A 10—12 éves fákat a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság adja ingyen a kertészetnek. A munka előkészítése már megkezdődött, a nagyobb fagyokkal egy időben pedig megin­dul a jégbu rokkal rögzített, földlabdás fák telepítése. A télen 400 kap helyet a városban. Ültetésükkel tíz évet nyerünk, hi­szen a csemetéket általában kétéves korukban viszik végle­ges helyükre. Áz orvosok is tornáznak Vetítés a patikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom