Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

Á KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 25. Lengyelország: Helmut Schmidt vidéki körúton Kommentár Vance poggyásza E gyre inkább úgy tűnik: Latin-Amerika „nehéz dió” az Egyesült Álla­mok számára. Kissingernek sem sikerült külügyminisz- tersége alatt jobb belátásra bírni a nacionalista hevület­től átitatott hajdani hű szö­vetségesek önállósulásra irá­nyuló orientációját, s most Cyrus Vance útja is több ku­darccal jár, mint eredmény­nyel. Argentínában legalább a nukleáris energia békés célú alkalmazásában sikerült va­lamiféle együttműködési szándékot kicsiholnia, de az USA-értelmezésű emberi jo­gok témája elől mind a kül­ügyminiszter, mind Jorge Rafael Videla államfő elzár­kózott. Brazíliában pedig egyenesen visszautasításban részesült az amerikaiaknak az a követelése, hogy vitas­sák meg a szabadságjogok érvényesülésének alakulását. Nemkülönben hasonló sorsra jutott az USA-nak az a kö­vetelése, hogy Brazília mondjon le a (az atomfegy­ver gyártásához is felhasz­nálható plutóniumot előállító) nyugatnémet nukleáris újra­dúsító vásárlásáról. Közismert, hogy ebben a kérdésben Washington és Bonn között már éles szó­párbaj folyt: az NSZK-aján- lat sérti az USA érdekeit, konkurál az amerikai cégeké­vel. Amerika politikai okok­ra hivatkozik, a brazilok bé­kés célú felhasználás mellett kardoskodnak, az NSZK pe­dig üzleti érdekeit védelmezi. Vance tárgyaló partnere. An­tonio Azeredo da Silveira külügyminiszter visszautasí­totta a téma megvitatását. V ance következő állo­másán, Venezuelában sem várt az eddigiek­nél könnyebb feladat az amerikai külügyminiszterre. Egyrészt az önállósodás út­ján egyre magabiztosabban haladó Venezuelát kellett volna meggyőznie az ameri­kai gazdasági jelenlét szük­ségességéről, másrészt, mi­után az olajárak befagyasz­tásához kívánt támogatást szerezni, miután Caracasban ülésezik december derekán az OPEC. Eddig Irán és Sza- ud-Arábia kötelezte el ma­gát az amerikai törekvés mel­lett. Nem sikerült megnyer­nie Venezuelát. így az ame­rikai külügyminiszter latin­amerikai útjának poggyászát túlontúl sok kudarc súlya terheli. Gyapay Dénes 1 BECS Közlemény Strougal látogatásáról Közös közleményt adtak ki csütörtökön Bécsben dr. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormá­nya elnökének látogatásáról. Strougal dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár meghívására november 22— 23. között tett hivatalos láto­gatást Ausztriában. Bruno Kreisky és Lubomir Strougal az őszinte, baráti légkörű tárgyalásokon átte­kintette a két ország kapcso­latainak fejlődésével, vala­mint a nemzetközi helyzettel összefüggő időszerű kérdése­ket. A felek végül megállapítot­ták, hogy bécsi megbeszélése­ik jelentős mértékben hozzá­járultak a két szomszédos, különböző társadalmi rend­szerű ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. Lubomir Strougal csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg Bruno Kreiskyt, a meghívást az osztrák kancellár köszönettel elfogadta. A hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán a Lengyel Tudományos Akadémián elő­adást tartott az enyhülésről. Beszédében Schmidt rámu­tatott: az enyhülés nem vég­cél abból a szempontból, hogy az ideológiai ellentéte­ket, az alapvető ellentmon­dásokat nem oldja fel, de megóvja a világot az atom­háborútól, és lehetővé teszi a békés együttműködést. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön folytatta vi­táját a Benin elleni zsoldos- támadásról. Az ülésen átte­kintették azt a határozati ja­vaslatot, amelyet Benin, Ma­uritius és Líbia terjesztett elő, ezzel kapcsolatban. A javaslat felszólít minden ál­lamot és számos nemzetközi szervezetet arra, hogy nyújt­son segítséget Beninnek az agresszió okozta károk hely­reállításában. Olaszországban csütörtök kön két és fél millió zsellér, feles bérlő, mezőgazdasági bérmunkás és élelmiszeripa­ri dolgozó lépett sztrájkba tiltakozásul a kormány ag­rárpolitikája ellen. A szakszervezeti szövetsé­gek azért mozgósították a dolgozókat, miért ki akarják kényszeríteni a kormánytól a mezőgazdaság fejlesztését, az élelmiszeripari beruházások fokozását, a mezőgazdasági bérmunkások más kategóri­ákkal egyenjogú nyugdíjban részesítését, a bérmunkások országos és megyei kollektív Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának 83. ülésén. A Bajkál a világ legmé­lyebb tava (mélysége: 1620 méter) és egyben földünk leg­nagyobb édesvíztárolója. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Öceonológiai Intézetének geofizikai expedíciója végez kutatómunkákat a tavon. A tudósokat általában a tengeri kutatásokhoz használt mű­szerekkel és berendezésekkel szerelték fel, többek között mélyvízi merülésre alkalmas, irányítható „Pices” elnevezé­sű laboratóriumokkal. Az ex­pedíció célja: új adatokat gyűjteni a világhírű tó ere­detéről, jelenéről és jövőjé­ről. A tudósok feltételezik, hogy a Bajkál-tó a tengerek mélyén lévő hatalmas árkok­hoz hasonlóan keletkezett. A kutatók meg akarják tudni, vannak-e a Bajkál-tó mélyén olyan geológiai szerkezetek, melyek a tengeri árkok szer­kezetéhez hasonlítanak. Amennyiben a feltételezés igaznak bizonyul, a Bajkál- tóban tengeri kutatásokat folytathatnak. Az árokképződés mechaniz­musának megértése után a geológusok pontosabban meg tudják állapítani a hasznos ásványkincsek lelőhelyét. Természetesen nemcsak Szi­bériában, de más területeken is, hiszen a tengeri árkok képződése planetáris jelenség. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár csütörtökön reggel Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök kíséretében meg­tekintette Krakkó óvárosát, majd továbbutazott vidéki körútja következő állomásá­ra, Gdyniába. Itt megtekin­tette a lengyel hajóépítés fellegvárát, a Párizsi Kom- mün nevét viselő hajógyárat. A program szerint a vendég a délutánt Gdanskban töltöt­te. Az ülésen Vietnam képvi­selője támogatásáról biztosí­totta Benint. A Szovjetunió képviselője a Benin elleni támadást ama gyarmatosító és újgyarma­tosító tevékenység újabb bi­zonyítékának nevezte, amely­nek célja az afrikai kormá­nyok megdöntése, a térség­ben levő országok megaka­dályozása saját erőforrásaik és fejlődésük ellenőrzésében. szerződéseinek megújítását. Területi fejlesztési tervek kidolgozását is követelik. Luciano Lama, az Olasz Általános Szakszervezeti Szö­vetség (CGIL) főtitkára a dél-olaszországi Foggiában tartott nagygyűlésen felszólí­totta a kormányt, foglaljon állást, hogyan kívánja meg­oldani az ipar, ezen belül az élelmiszeripar súlyos gond­jait. Közölte, megnyugtató válasz esetén a szakszerveze­tek nem tartják szükséges­nek az általános sztrájkot, ellenkező esetben viszont nem tekintenének el ettől a harci formától sem. A kormány elnökhelyette­sét a Ferihegyi repülőtéren Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. Ott volt F. P. Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének követtanácsosa. Bajkál Az expedíció tanulmányoz­za a Bajkál hordalékrétegét is. A tóba ömlő 336 folyó több ezer tonna homokot, iszapot sodor magával. Különösen produktív e szempontból a Szelenga. Elegendő egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy megértsük, milyen ha­tározottan nyomul előre a fo­lyó deltája a Bajkál-tóba. E delta föld alatti része már el­éri a tó szemközti partját. Az emberek már régen észrevet­ték e jelenséget és felvetették azt a gondolatot, hogy a Sze­lenga hordaléka egykor két részre oszthatja a Bajkált. A Bajkál hordalékának tanul­mányozása segíti a tó jövőjé­vel kapcsolatos elképzelések kialakítását, a tó védelmének megtervezését. Már a kutatók első merü­lései rekordot jelentettek: az ember először érte el 1410 méter mélyen a Bajkált. A kutatók különböző műszerek és készülékek segítségével mérik a víz hőmérsékletét, vegyi összetételét, vizsgálják a tó mélyén élő organizmu­Benin panasza a Biztonsági Tanács előtt Olaszország : Két és fél millió dolgozó sztrájkja Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából ÉHSÉG AZ ATOMKORSZAKBAN (2.) sokat, talajmintákat vesznek. A „Pices” batiszkafok film- és televíziós berendezésekkel vannak ellátva, melyek segít­ségével nem csak film-, de képmagnós felvételeket is ké­szíthetnek a tudósok. A teljesen önellátó „Pices” nevű tudományos kutatóké­szülékeket Kanada készítette a Szovjetunió megrendelésé­re. a batiszkafokat sikerrel alkalmazták a Fekete-tenge­ren. A szerkezetek maximális merülési mélysége 2000 mé­ter. sen elég ahhoz, hogy lépést tartson a szaporodási rátá­val. Ez a számítás, sajnos, hamar túlságosan derülátó­nak bizonyult. Az újabb ta­nulmányok szerint 1985-ig a termelésnek már átlag négy százalékkal kellene emelked­nie csak ahhoz, hogy a jelen­legi igényeket valahogy ki­elégítse. Inkább születés, mint szabályozás Az Ázsiai Gazdasági Bi­zottság becslése szerint az ezredfordulóra a kontinens népessége megduplázódik, vagyis több lesz, mint ma a föld egész lakossága. Termé­szetesen ez az élelmiszer­gondok egyik legfontosabb tényezője. Ezért tette az ENSZ 1974-et „népesedés­szabályozási esztendővé”. Egy belga publicista keserű-igaz szavai szerint „a világra a születésszabályozási eszten­dő óta is sokkal inkább a születés, mint a szabályozás a jellemző.. Ázsia és Afrika, valamint Latin-Amerika hatalmas tér­ségein vallási, politikai, gaz­dasági, társadalmi tényezők hatnak a születésszabályozás ellen. Indiának például 1952. óta van születésszabályozási programja. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint huszonhárommillió emberpár, a 15 és 44 év kö­zötti korosztály 13 százaléka használ rendszeresen vala­miféle fogamzásgátló esz­közt. Hatósági becslés szerint ez legalább évi két és fél millióval kevesebb gyerme­ket jelent, de a népesség így is évi 2,5 százalékkal nő és mintegy 27 év alatt megkét­szereződik! A kormányzat célja, hogy az ezer lakosra jutó jelenle­gi 38 születést az évtized vé­gére 23-re csökkentse. Ehhez 1981-ig legalább 22 millió házaspárt kellene rábírni a családtervezésre — erre pedig Indiában nem sok esély van. Következik: Kalkuttai lá­tomás. Harmat Endre A folyó eltűnt A szenegáli—mauritániai határon levő Matam városka ősidők óta éppúgy a Szenegál folyó áradásaiból él, mint Egyiptom a Nílus által elön­tött termékeny területekből. De mikor Santini az olasz ri­porter ott járt, egyszerűen eltűnt a folyó: terepjáró Land-Roverje kilométereken keresztül a kiszáradt meder szélén haladt. Az újságíró éppen akkor ért egy bennszülött faluba, amikor a homokot hirtelen támadt forró szél kavarta fel. Az egész lakosság leborulva kérte Allahtól a régen várt esőt. De a homokvihar egyet­len csepp csapadék nélkül vonult tovább. Útközben a riporter fiatal felcserrel találkozott, aki megkérte, vigye őt Kané fa­luba, mert „ott is nagyon nagy a baj”. „A felcser híre — írja Aldo Santini — előbb ért a faluba, mint ő maga. A főtéren anyák szorították magukhoz haldokló gyerme­keiket. Jó néhányan a sze­münk előtt haltak meg. Az anyák nem kérdezték, miért nem hoztunk vizet és élel­met. Látták, hogy mi hoztuk a felcsert és gyermekeiket nyújtogatva tolongtak felé.” Az aszály egyedül ezen a fél európányi területen hu­szonötmillió embert érintett végzetesen. Maliban például a tuareg és falani nomádok hárommillió állattal lettek szegényebbek a szárazság fél évtizede alatt. Nemcsak ■ I ft ■ / w az időjárás... Az éhség korbácsa nem­csak az időjárás szeszélyei miatt sújtott le a világ nagy részeire. 1973-ra a gabona­árak megduplázódtak a tő­kés világpiacon, majd még tovább nőttek, amikor kide­rült, hogy az időjárás még az észak-amerikai mezőgaz­daságot is komolyan vissza­vetette. (A világnak ezen az agrárszempontból legered­ményesebb részén a kukori­ca termesztése 16, a szója­babé mintegy húsz százalék­kal esett vissza.) A fejlődő országok költség- vetését amúgy is megrázkód­tatták a magas élelmiszer- árak, amikor bekövetkezett az olajválság és az újabb ár­emelkedések ezzel kapcsola­tos láncreakciója. Ezek a gazdaságilag gyenge orszá­gok óriási áldozattal kísérle­teztek a maguk „zöld forra­dalmával” : mezőgazdaságuk korszerűsítése energiaforrást, korszerű vegyszereket igé­nyelt az állati és növényi pa­raziták ellen — hirtelen mindez elérhetetlenné vált. Manapság szinte minden­hez olaj kell és az amúgy is megterhelt államháztartások­nak enyhén szólva nem mindegy, mennyibe kerül egy hordó olaj. Számos fejlett or­szág —1 páldául Japán — drasztikusan csökkentette a műtrágyagyártást és szinte teljesen leállította az expor­tot. Az Egyesült Államok egyharmadára csökkentette a legszegényebb országok élel­miszersegélyezését. Tízszeres költségek Az új helyzetet nemcsak az afrikai éhségövezet, ha­nem a legnagyobb és legné­pesebb kontinens, Ázsia is húsbavágóan megsínylette. Közismert, hogy ezen az ir­datlan földrészen a rizs alap­vető élelmiszer, az új rizs­fajták bevezetése pedig még a gabonáénál is nagyobb be­ruházásokat, több pénzt igé­nyel. A Fülöp-szigeteken, ahol először kísérleteztek nagy hozamú fajtákkal, a költsé­gek a korábbiak tízszeresére (!) emelkedtek, egy acra (0,7 katasztrális hold) területre szúzhúsz dollár költség jutott. Ráadásul az új fajták hoza­ma nem kielégítő azokon a területeken, amelyek csak a természet által nyújtott víz­re hagyatkoznak — márpedig Ázsia rizstermő területeinek több mint hetven százalékára pillanatnyilag nem lehet mesterségesen vizet juttatni. A hatvanas évek elején a Világbank szakértői kiszá­mították, hogy az ázsiai élel­miszer-termelés évi 2,8 szá­zalékkal fejlődik és ez szűkö­Szibéria gyöngyszeme, a Bajkál. A „Pices” batiszkaf merülés előtt. (Fotó: APN — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom