Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 3. Készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára Kisvárdán a 3-as számú általános iskolában a Ságvári Endre Úttörőcsapat tagjai társadalmi munkában rend­behozzák az úttörőszobát. A régi épületben otthonos termet alakítanak ki pajtásaiknak. Képünkön: munká­ban az úttörők. belvíz, jégverés, fagy Adják-kapják a milliókat Á mezőgazdasági biztosítás újdonságai Jelképesen egy nagy kalap­ba teszik a pénzüket a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, amikor mező- gazdasági biztosítást kötnek. Azok, akiknek belvíz, fagy, jégverés tizedelte a termést — a kár arányától függően — visszakapnak a pénzből, eset­leg sokkal többet attól, mint amit befizettek. A biztosítás célja elsősorban a termelés biztonságának megteremté­se. Az utóbbi kilenc évben a megyében a mezőgazdasági nagyüzemek 17 milliárd fo­rintot fizettek be biztosítás­ra, s ugyanennyit kaptak vissza. Új rendszerben Vagyis a mezőgazdasági biztosítás nem valamiféle nyereségre törekvő üzletág, hanem az öneltartás elvén alapuló, önkéntes forma. Az Állami Biztosító a különböző megoldások állandó korsze­rűsítésével igyekszik a part­ner nagyüzemek igényeinek megfelelően megkötni a biz­tosítási szerződéseket. Ennek eredménye volt az, hogy há­rom évvel ezelőtt új rend­szert vezettek be a mezőgaz­dasági biztosításban, új ala­pokra helyezték a kármegál­lapítást, a kockázat viselését. A tapasztalatokról, a finomí­tás lehetőségeiről tartottak a közelmúltban vitát Nyíregy­házán, a közgazdasági társa­ság szervezésében a nagyüze­mek és a biztosító képviselői. Tavaly kétszer annyi biz­tosítási díjat fizettek a nagy­üzemek, mint 1970-ben. A kö­zel hárommilliárd forint be­fizetése nem azt jelenti, hogy csak a biztosítás lett ennyi­vel drágább, hanem azt is, lehetőségük a gazdaságoknak, hogy több fajta biztosítás kö­zött válasszanak —, ugyanis azoknál, akik gyökeres vál­toztatást hajtottak végre (pél­dául termelési rendszerhez csatlakoztak), ugrásszerűen megnőttek a termésátlagok, egy sok kárral járó év ese­tén is magasabb a termés, mint korábban. Ugyanakkor viszont jóval magasabbak a költségek is. Mindezt a biztosító rugal­masabb politikával igyekszik ellensúlyozni. Többek között lehetőségük van a gazdasá­goknak, hogy az utóbbi öt évből válasszanak ki három évet, kiküszöbölve ezzel a kiugró éveknek'az átlagot nagyon módosító hatását. Az új növényfajták termesztésé­nél pedig a körülményekhez jobban igazodva állapítják meg a várható termésátlago­kat. Példa az együttműködésre Gondoskodás a munkásjelöltekről Egyre kevesebben lesznek ? Házhoz megy a gondozó Azoknak az idős, magányos embereknek, akik nem tud­ják magukat ellátni, és hely hiányában várniuk kell amíg szociális otthonba kerülhet­nek, egyetlen támaszuk, segí­tőjük a házi szociális gondo­zók. Ez a szolgálat megyénk­ben 1971 második felében in­dult. A legnagyobb áldozatot azok hozzák, akik tisztelet­díj nélkül, tehát teljesen in­gyen vállalják ezt a munkát. Vezetik az idős emberek ház­tartását és gondozzák, ápol­ják is őket. A tiszteletdíj nél­küli társadalmi aktívák szá­ma 1971-ben 97 volt, szá­muk azonban azóta jelentő­sen csökkent, 1976 végére mindössze tizenkilencen ma­radtak. Ennek arányában csökkent a gondozottak szá­ma is 120-ról 47-re. A tiszteletdíjas házi szo­ciális gondozók jóval több munkát végeznek tiszteletdí­juk összegénél. Sokan gon­doznak fekvő beteget, ők vál­lalják a legáldozatosabb munkát. Sajnos azonban tiszteletdíj ellenében is egyre nehezebb házi szociális gon­dozót találni. A tiszteletdíj nélküli és a tiszteletdíjas házi szociális gondozók mellett 34 hivatá­sos szociális gondozó dolgo­zik a megyében, ők mintegy száz idős embert látnak el lelkiismeretesen és szakszerű­en. k. v. A nyár elején egy deviza- gazdálkodást sértő bűncselek­ményt derített fel a rendőr­ség. A férfit, aki a cselek­ményt elkövette, meg is bün­tették, mert aranyfüstleme- zeket hozott külföldi útjairól és itthon értékesítette azokat. Erről annak idején be is számoltunk, az viszont ki­maradt az ügyből, hogy a jogerős ítéletet egy újabb vádemelés követte, mert két tanú hamis vallomást tett. A rendőrség a nyomozás során meghallgatta Szabó Gyuláné 29 éves és Fekete Hona 27 éves nyíregyházi lakosokat, akik elmondták, hogy a férfi aranyláncokat, aranygyűrű­ket is hozott nagy tételben, a bíróság előtt azonban meg­változtatták vallomásukat. Itt már azt- állították, semmit Hogyan illeszkednek be a szakmunkástanulók a gyár brigádjaiba, ahol szakmai gyakorlatukat töltik? Kihez tartoznak ilyenkor elsősorban: a gyárhoz vagy a szakmun­kásképző intézethez? Hol legyenek KISZ- és hol szakszervezeti tagok? Ho­gyan és ki lássa el a fia­talokat anyaggal, szer­számmal? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések vetődtek fel azon a ta­nácskozáson, amelyet a 110-es szakmunkásképzőben tartot­tak' a Hajtóművek és Festő- berendezések nyíregyházi gyára és az intézet vezetői. Félévenként összeülnek az üzemi négyszög tagjai, s egy­szer a gyárban, legközelebb pedig a szakmunkásképzőben vitatják meg a felmerült problémákat. A napokban megtartott ta­nácskozás egyik legfontosabb témája a szakszervezeti tag­ság eldöntése volt. A szak­munkásképzőbe beiratkozott tanulók ugyanis a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének tagjai lesz­nek. Amikor már gyakorlatra kerülnek a HAFE-ba, az ott dolgozók a vasasszakszerve­nem láttak ismerősüknél, így az ítéletet a bíróság előtti vallomásra kellett alapozni. Bizonyítani tehát csak az aranyfüstlemezeket lehetett és azt, hogy a két nő vagy a rendőrségen, vagy a bírósá­gon hamis vallomást tett. Az ügyész már a tárgyaláson be­jelentette, hogy vádat emel ellenük. Az eljárás befejező­dött: a járásbíróság első fo­kon 6—6 hónap szabadság­vesztést szabott ki, a megyei bíróság azonban ezt megvál­toztatta. Szabó Gyulánét 2000 forint pénz főbüntetésre. Fe­kete Ilonát 8 hónap javító­nevelő munkára ítélte, ame­lyet 10 százalékos bércsök­kentés mellett köteles mun­kahelyén letölteni. Az ítélet jogerős. zethez tartoznak. így a tanu­lók többféle juttatásban, se­gélyben, utazási kedvezmény­ben részesülhetnének, ha ők is beléphetnének a vasas­szakszervezetbe. Hasonló a helyzet a KISZ- ben is. Amikor a tanuló elsős, lényegében a Kilián-körben készül a mozgalmi életre. Az első év végén avatják KISZ- taggá, s mivel a mozgalmi év tavasztól tavaszig tart, így egy teljes akcióprogramban tud részt venni a szakmun­kásképzőben. A HAFE KISZ- vezetője javasolta: már a má­sodik évtől, amikor gyakor­latra jár az üzembe, ott kel­lene alapszervezeti tagnak is lenni. Üj kezdeményezésről adtak számot a szakmunkásképző­ben. A következő tanévtől forgácsoló szakmában 15 lányt is fel akarnak venni. Ezzel segítenék a lányok szakmaszerzését. Hekmann László, a HAFE igazgatója rögtön hozzátette, hogy egy­két műszakban alkalmazni is. tudná a nyíregyházi gyáregy­ségben a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzése után ezeket a lányokat. A gyár és az iskola kapcso­latát a nemzetközi szálak is erősítik. November második felében a távoli Grúziából, Gori város Hidisztávi nevű szakmunkásképzőjéből érke­zik egy 20 fős delegáció a 110- esbe. A HAFE gyárlátogatást szervez a tanároknak és a ta­nulóknak, s külön program­ról is gondoskodik. A vállalat igazgatója ki­emelte: még jobbá, tartalma­sabbá kell tenni a szakmun­kástanulók kötődését a leen­dő munkahelyhez. Ennek ér­dekében az ösztöndíjrend­szert tovább szélesítik, a vég­zős tanulók szüleit behívják egy napra, megmutatják a gyárat nekik, a gyengébb ta­nulókkal többet foglalkoznak a vállalatnál is. Szó esett még arról, hogy javítani kell a tanműhelyek felszereltségét, a szakmun­kásképző szakrajzokat kapna a gyártól az oktatáshoz, a gyárban leselejtezett gépeket felújítanák és egy részét az iskolának adnák. A gyakorla­ton lévő másod- és harmad­éves tanulók pedig a HAFE- től kapják majd a szükséges szerszámokat. T. K. hogy ilyen arányban emelke­dett a megye üzemeiben a termelés. A korszerű agro­technikai eljárások alkalma­zása, az iparszsrű termesztés térhódítása a hozamok növe­kedésével járt együtt. Becsült kár Változni kellett a kárbecs­lés módszereinek is. Egy-egy jégverés, tavaszi kifagyás után sohasem lehet teljes pontossággal megbecsülni, hogy milyen kár érte a gaz­daságot, mennyi erőfeszítés kell ahhoz, hogy a kiesést pó­tolják. Ezért kerültek a számviteli eljárások be az újfajta biztosításba. Ennek alapján az utóbbi három év termésátlagához viszonyítják a végleges termést, állapítják meg, hogy milyen kár érte a gazdaságot. Ahogy a megbe­szélésen elhangzott, még ezt a módszert is érdemes tovább finomítani — ezért is van Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és a biztosító között egyre inkább a partneri kapcsolat alakul ki, amelyben a terme­lés biztonságát tartják elsőd­legesnek. Még olyan törekvés is van, hogy nagyobb bizto­sítási díjat hajlandók fizetni, csakhogy még jobban érezzék ezt a biztonságot. Az újfajta biztosítási formák jogosultsá­gát az élet igazolta. Az állat- tenyésztésnél például alig volt vitatott kérdés. Bár min­den mezőgazdasági biztosítás önkéntes, az a tény, hogy a megye üzemei közül vala­mennyi rendelkezik valami­lyen formával azt jelenti, hogy az üzemek is felismer­ték a termelés biztonságára gyakorolt hatását. Lányi Botond 25 éves a Nyírkémia vállalat A szörptől a pezsdítő vízig Szeszt főztek a hulladék­gyümölcsből, amit a lako­sok bevittek. Egy mondat­ban összefoglalva ez volt a legfontosabb tevékenysége a Nyírkémia vállalat elődjé­nek, a Szabolcs-Szatmár me­gyei gyümölcsszeszfőzde vál­lalatnak. Az indulás évé­ben, 1952-ben, 3 millió fo­rintos termelési értéket állí­tottak elő. Az elmúlt 25 év alatt megváltozott a nevük, más termékeket gyártanak, csaknem háromszor annyian dolgoznak a különböző te­lephelyeken, mint negyed- százada. A szikvíz és szeszipari vá- lalat elnevezés már utal ar­ra, hogy megváltozott a ter­mékek összetétele. Ekkor — 1958-ban — kezdték gyár­tani a Bambit és az Utas üdítőt. Az üdítőital gyártása 38- szorosára emelkedett a 19 év alatt. Tavaly már 9,5 millió palack került le a gyártó gépsorokról. Nyíregyházán és Mátészalkán készülnek az üditők. Öt évvel ezelőtt tér­tek át a szintetikus alapú szörpökről a természetesre. Most mintegy tíz különféle üditő ital,jelzi a Nyírkémia nevét. A citrom, narancs, orange alapanyagok mellett még ez év őszén megjelenik a szőlőből készült üditő ital is. Idén összesen 8,2 millió üditőt állítanak elő. Nagy sikert aratott a pezs­dítő víz. Félliteres palack­kokban, 167 ezret hoztak for­galomba. Így korszerűbb formában, jobb minőségű vízhez juthatnak a vásárlók. S igen lényeges szempont az is, hogy a hagyományos szó­davizes üvegek komoly bale­setveszélyeket rejtenek ma­gukban. Egy időben gyártottak itt aszparagin kristályt is, amely szívizomerősítőként haszná­latos. Amikor exportálni akarták, nem lehetett azt mondani, hogy szikvíz és szeszipari vállalatnál készült. Ha már kapcsolatba kerül­tek a gyógyászattal, a vegy­szerekkel — gondolták — le­gyen Nyírkémia a nevük... Tervezik, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban korszerű üditőital-gyártó üzemet építenek Mátészalkán. Nyíregyházán új gépsor beál­lításával növelik a kapacitást. A nehéz fizikai munka meg­könnyítésére több szállító- és rakodóeszközt vásárolnak és áttérnek a villamos tar­goncarakodásra. (t. k.) MÚLTÁT IDÉZ Az ecsedi zsinóros Nyíri Uam bácsi az egykori ecsedi viseletben. A z egykori ecsedi vise­letét már az öregek közül is egyre keve­sebben hordják Nagyecse- den. A kemény szárú csiz­ma, a szandál, a bricsesz nadrág, a zsinóros kabát és a tollas kalap a legtöbb háznál a padláson poroso­dik, rájuk sem gondol, rá­juk sem akad senki. A fiatalok — akár városon is élhetnének — munka- és ünnepnapon farmer- nadrágot, farmerzakót öl­tenek, s aki teheti „erede­tiben" jár. Bizonyára meg­mosolyognák azt,, aki arra kérné őket, őseik módjára hordják az egykori visele­tét. Pedig kár elfelejteni a régit. Az öregek sorolják, ki ölti még magára ünnepen a régi ruhadarabokat. Igaz, tollas kalapban már senki sem jár, de a kemény szá­rú csizma, a sure, a bri­csesz, ' a zsinóros kabát minden ünnepen előkerül Murguly Károly, Bíró László, Nyíri Dániel és még néhányuk szekrényé­ből. Negyven esztendeje készült darabok, de a csiz­ma úgy fénylik, mintha ma húzták volna fel elő­ször, s kabáton sincs még kopás. Akik még hordják, azoknak az egykori ecsedi öltözet az ünnepeket je­lenti, a fiataloknak pedig a múltat idézi. (kádas) Nem mentek el... Az elmúlt hetekben közei ki- lencszáz jogosítvánnyal rendel­kező nyíregyházi lakos kapott meghívót egy-egy előadásra, amelyen a közlekedésbiztonsági tanács tagjai kívántak számot adni a közlekedési balesetek ala­kulásáról, a balesetek okairól. Hogy miért választották ezt a módszert a KBT tagjai, nyomban kitűnik, ha ismerjük: az év első felében 456 baleset történt, har­mincötén vesztették életüket, 190-en súlyosan, kétszázharminc­egyen könnyebben sérültek meg megyénk országútjain, s hogy a harmadik negyedévben sem csök­kent a balesetek száma. A meghívók tehát elmentek, ám akik kapták, otthonmarad­tak: a 880 meghívottból mind­össze 103-an vettek részt az elő­adásokon. Ott voltak vállalati vezető beosztású emberek, akik jó alkalomnak találták, hogy fel­frissítsék közlekedési ismeretei­ket, de nem volt senki azok kö­zül, akik agresszív vezetésükkel, a szabályok figyelmen kívül ha­gyásával okoztak már balesetet. A megye más településein 90— 100 százalékos volt a megjelenés. Nyíregyházán alig több mint 10 százalék. Pedig itt történik a leg­több baleset. (balogh) Partneri kapcsolat Hamis tanúk

Next

/
Oldalképek
Tartalom