Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. november 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből SAJT — GOMBBAL Postabontás A családi nyugalomról „Már alig tudjuk elvi­selni a gyerekekkel fér­jem viselkedését. Nap mint nap részegen jön haza. A gyerekek is ret­tegnek tőle, a félelem, az állandó szorongás már az ő egészségüket is kikezd­te. Ideggyógyászaton már engem is többször kezel­tek” — írja levelében egy háromgyermekes anya, és így folytatja: „Mindenki tudja, hogyan élünk: a szomszédok, a körzeti orvos, a községi tanács. Nem mondom, mindenki megértő, ha baj van, segítségünkre van­nak a szomszédok. Sok­szor segítettek a tanácson is. Legutóbb intézkedtek, hogy férjem Nagyfára, munkaterápiás kezelésre bekerüljön. Hogy mikor, azt viszont nem tudják megmondani. Lassan fél éve annak, hogy az orvo­si vizsgálat megtörtént, és javasolták a kezelésre, de azt mondják, hogy a bíróságnak is dolga van ebben. Arra viszont még jócskán várhatunk. De meddig? Férjem jelenleg sem dolgozik, már betelt a munkakönyvé, annyi­szor változtatott munka­helyet, már alkalmi mun­kát is csak ritkán vállal. Pedig valaha jó szakmá­ja volt. Evek óta nem ad haza pénzt, csak visz, ha nem talál, kapja a rádiót, meg ami eladható, vagy kikutatja hol van még pénzünk. Ezt mindenki tudja, ugyan miért kell a bíróságon bizonyítani?” Levélírónk gondja nem egyedüli. Aggodalma jo­gos, hiszen a várakozás ideje alatt végképp tönk­remegy a családi élet. Sajnos vannak férjek, családapák, akiknek a többszöri kényszer-elvo­nókúra sem használt, s csak egy lehetőség van még az alkoholizmusból való menekülésre: ez Nagyfa, az ország egyet­len erre a célra létreho­zott intézete. Igenám, de míg oda el­jut valaki — ha már rá­szánta magát a családi békesség kedvéért — na­gyon hosszú az út. Az el­járás ugyanis legalább olyan összetett, mint ma­ga a betegség, az alkoho­lizmus. A másik: általá­ban az emberek tagadják e szenvedélyüket, röstel- lik, és nagyon ügyesen „kifelé” leplezik. A bírósági eljárásban viszont nagy szerephez jut az egyén személyes szabadságának védelme. Amit a család, a szom­szédok és az or'v'os állít, azt ott be kell bizonyíta­ni. Persze, az eljárás ide­jén rövidíteni kellene. Ugyanis: ha annyira né­zik az alkoholista szemé­lyes szabadságának védel­mét, bizony gondolni kel­lene a feleség személyi biztonságára, és a kisko­rúak erkölcsi fejlődésének védelmére, hogy az eljá­rás hosszú ideje alatt ezek se szenvedjenek csorbát. Soltész Ágnes — Hadd örüljön a gyerek, fel- varrom a farmerjára. (Kiss Ernő rajza) Egy egész trappista sajtot vásároltam a közelmúltban — körülbelül két hete — a Búza téri ABC-ben. Jó ét­vágyunkat szegte, hogy a szeletelés közben egy köze­pes méretű fehér gombot ta­láltunk a sajtban. Bizonyára a munkaruháról került oda, bár ez sem mentség, hiszen az élelmiszeriparban a higié­nia szabályainak különösen nagy jelentősége van — jegyzi meg levelében Muszka Sándor Nyíregyháza, Csárda út 5. szám alatti olvasónk. SZEMÉT Környékünkön sajnos nem rendszeres a szemétszállítás. Az IKSZV hetente csak egy­szer viszi el a szemetet, hol­ott úgy tudom, háromszor kellene. Sajnos, egy hónapja van így, s azóta a bérházak szeméttárolóiban jócskán felhalmozódik a hulladék, ami nagyon egészségtelen és esztétikai szempontból sem megnyerő látvány — sérelme­zik az Ószőlő utcai lakosok. T I T A S Z - MÓDSZER? Az október havi villany- számlám 980 forintról szólt, holott általában 250 forint körüli összeget szoktam fi­zetni. Mint kiderült, hosszú idő óta vagy rosszul, vagy egyáltalán nem olvassák le a villanyórát, hanem mindig egy körülbelüli szám alapján fizettettek velem villany- számlát. A téves, felelőtlen számlázás miatt gyűlt össze ez a magas díj, melyet a TI­KÁSZ utólag követel. Az ösz- szegszerűségen nem vitatko­zom, de mégis méltánytalan­nak tartom a TITÁSZ intéz­kedését. A napokban ugyan­is kijött a lakásomra az egyik szakemberük, hogy el­lenőrzi az órát, s mint kide­rült, nem ezt tette, hanem egyszerűen kikapcsolta az áramot. Mikor ezt szóvá tet­tem, a vállalat központjában megengedhetetlen hangnem­ben beszélt velem az üzem­vezető. Noha ma is vallom, hogy a helyes eljárás az lett volna, ha az áram kikapcso­lása előtt felszólítanak a számla kifizetésére, amit szó nélkül megtettem volna, hi­szen nem az összeggel van problémám, hanem az eljá­rást kifogásolom. Elvégre ez a bosszúság mégis csak a vál­lalat pontatlan munkája mi­att ért — panaszolja Cserni János nyíregyházi olvasónk. PÓKHÁLÓ VAGY PULÓVER? Októberben a helybeli ÁFÉSZ-üzletben vásároltam egy férfipulóvert 190 forin­tért. Mindössze egyhetes vi­selés után kimostam, s a pulóver majdhogynem dara­bokra szakadt. Próbáltam összeöltögetni, de az anyag tovább szakadt minden egyes öltés mentén. Egyértelműnek véltem: az anyag elavult, a pulóver gyári hibás. De saj­nos, nem így vélekedtek az üzletben, ahol a reklamáció­mat elutasították, panaszo­mat nem orvosolták. Noha úgy tudom, minden árucikk­re van jótállás, és a minőségi reklamációkkal kötelesek az üzletben foglalkozni — pana­szolja Császár Józsefné Köl­ese, Arany János utca 12. szám alatti lakos. MUNKAKÖRÜLMÉNY Az autóbuszvezetők és a kalauzok tulajdonképpeni munkahelye a jármű, az au­tóbusz. Természetesen itt is meg kell teremtenie a válla­latnak azokat a munkafelté­teleket, körülményeket, ame­lyeket a szabályok, a mun­kavédelmi előírások megkö­vetelnek. Itt nincs is problé­ma, csupán egyetlen javaslat lenne még: jó lenne, ha a végállomásokon mosdóval el­látott mellékhelyiségek épül­nének, ugyanis a kedvező munkafeltételeknek ez is egy apró mozaikja — javasolja Sándor Gyula Nyíregyháza, Kállai Éva utca 8. szám alat­ti lakos. JÁRDALAP KELLENE A Déli ipartelepen lévő tej bolt reggel hat órakor nyit, de tejet csak 7 és 8 óra körül vásárolhatunk, mivel akkor érkezik meg a szállít­mány. Nap mint nap gondot okoz ez a szülőknek, a kis­gyermekes anyáknak. Hét órakor már mindenki a mun­kahelyére igyekszik, előtte viszont reggelit kell adni a gyerekeknek. De tej nélkül mit csináljunk? Jó lenne, ha a nyitás előtt meghoznák a tejet az üzletbe, sok másik tej bolthoz hasonlóan — kéri levelében Dajnics Béla Nyír­egyháza, Haladás utca 44. szám alatti lakos. És még egy déli ipartelepi panaszról tesz említést: „Tavaly ősszel jár­dalapokat kaptunk a tanács­tól, de számuk kevésnek bi­zonyult. Pedig a Haladás és a Timár utca kereszteződésé­nél megsüllyedt a talaj, ősz­szel és tavasszal még a kocsik is nehezen tudnak itt közle­kedni. Szeretnénk, ha leg­alább a gyalogosoknak lenne járható útjuk, ehhez pedig járdalapra volna szükségünk, amit társadalmi munkában szívesen elhelyeznénk”. MŰSZAKI HIBÁK Két évvel ezelőtt adták át Mátészalkán azt a hatvan la­kásos épülettömböt, melynek földszinti részén üzletek vannak. Sajnos a műszaki hi­bák itt is jócskán jelentkez­tek. Például a 40 lakásos épü­lettömbben közel fél éve nem tökéletes a szennyvízelveze­tés. Kezdetben a Patyolat vállalat irodájában dolgozó­kat bosszantotta, jelenleg pe­dig már a szolgáltatások igénybevevőit, mivel a kel­lemetlen szagot a ruhák is átveszik. Üjabban a 18. sz. fodrászüzletben is jelentke­zik a nemkívánatos „ven­dég”. A hibát a költségvetési üzem minden esetben elhá­rítja, de nem véglegesen, mert az a kivitelezőre vár, a SZÁÉV-re, mivel mindez a szavatossági időn belül je­lentkezett. A vállalat viszont a többszöri bejelentésre is úgy tesz, mintha sosem hal­lott volna gondjainkról — teszik szóvá levelükben a mátészalkai 18. sz. fodrászüz­let dolgozói. Szerkesztői üzenetek Oláh Tamás papi, Ka- jor Józsefné vásárosna- ményi, Lovász Mihályné baktalórántházi, Angyal Istvánná nyírcsaholyi, Farkas Irén nyíregyházi Sárosi Jánosné nyíregyhá­zi, Elek Bertalanná nyír­egyházi, Béteky László záhonyi lakosoknak levél­ben válaszolunk. Nyíri Lászlóné nemes- borzovai, Varró Mihályné besztereci, Tóth János nyíregyházi, Kecskés And- rásné piricsei, Zsanda Ist­ván piricsei, Vaskó Jó­zsef tiszalöki, Németh Ba­lázs nyíregyházi, Kovács Mihály nyíregyházi, Or­gonán Józsefné lövőpetri, Krizsai Lajos nyíregyházi, Gere Kálmán nyírmegy- gyesi, Szikszai Imréné nyírmadai, Csóka József­né piricsei, Kazsuba János nyírlövői, Filetóth László rakamazi, Bakó Endre túrricsei, Orosz Miklós ér- pa{pki, Bíró Ferenc jékei olvasóink ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Popp József kocsordi la­kost a mátészalkai városi tanács műszaki osztálya arról értesítette, hogy pa­naszát, illetve fellebbezé­sét elutasították, mivel nem volt jogos. Mikó Józsefné segély iránti kérelmét a munkál­tatója elutasította, mivel a rendelkezésükre álló ke­ret kimerült. Tájékoztat­ták továbbá arról, hogy rendkívüli segélyben azo­kat a dolgozókat részesí­tik, akik szociális körül­ményeik alapján arra rá­szolgáltak: pl. egyedülálló szülőket, nagycsaládos szülőket, alacsony kere­setű dolgozókat. Juhos Lászlóné máté­szalkai lakost a csengeri termelőszövetkezet töb­bek közt arról értesíti, hogy a tsz-törvény és az alapszabály szerint háztá­ji területre csak az a tag jogosult, aki a kötelezően előírt munkanapokat tel­jesítette. A rendeletek sze­rint az ön esetében, ha kérné, kellő indoklás alap­ján a termelőszövetkezet vezetősége engedélyt ad­hat, hogy a háztáji földjét év végéig használhassa. Az illetékes válaszéi TOLLSZÁR, HEGYEZŐ A közelmúltban szóvá tet­ték a levélírók, hogy város­szerte nem lehetett tollszárat kapni, s ugyanígy olcsó ceru- zahegyezőt sem. Az észrevé­tellel nem értünk egyet, mert a 15. sz. papír-nyomtatvány boltban (Nyíregyháza, Szé­chenyi utca 1. szám) a cikk megjelenésekor is volt mind­két reklamált áruból. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kisker. Vállalat Megjegyzésünk: lehetséges, hogy levélíróink esetleg nem járták be városunk összes pa­pírüzletét tollszár- és hegye­zőügyben. (A városközpont néhány üzletét mi magunk is megnéztük, hogy megbizo­nyosodjunk levélíróink állítá­sának valódisága felől, és mi sem találtunk hegyezőt és tollszárat.) Ám szolgáljon mentségükre: munkaidő után senki sem rója szívesen a vá­rost apró hiánycikkek miatt. Ezért ajánlani szeretnénk a vállalatnak: máskor az egyenletes áruelosztás érde­kében — az üzletek közötti átszállítással, áruátadással — oldják meg, hogy lehetőleg ne csak egy helyen legyen a ke­resett cikkekből. GAZDÁTLAN UDVAR Szeptember hetedikén „Gaz­dátlan udvar” címmel szóvá tették, hogy a Tanácsköztár­saság téri irodaház udvara rendezetlen és hogy az udvar bejáratát elállják a Keskeny közben parkírozó gépkocsik. Az észrevétel jogos. Az iro­daház udvarának tereprende­zésére az ingatlankezelő vál­lalatot felszólítottuk. A Kos­suth utca és a Keskeny köz forgalmi rendjével kapcsola­tosan pedig megkeressük a megyei tanács építési osztá­lyát, az állandó forgalomszer­vezési jogkörrel rendelkező hatóságot. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya fl panaszról 1977. március 30-án lépett életbe a panaszról és a köz­érdekű bejelentésekről szóló új törvényünk. Az eltelt idő­szak már alkalmas arra, hogy a törvény érvényesüléséről bizonyos mérleget készítsünk. Az ezzel kapcsolatosan hoz­zánk intézett számos levél két részre osztható. Az egyik csoportnak az a véleménye, hogy az új törvénnyel gyakor­latilag semmi sem történt, a panaszokat, bejelentéseket továbbra is lassan intézik, ha egyáltalán intézik. A levelek másik része viszont azt bizonyítja, hogy nem ismerik a törvényt. Ajánlatos tehát a törvénnyel kapcsolatosan néhány dologra felhívni a figyelmet. Fontos tudni, hogy a törvény különbséget tesz a panasz és a közérdekű bejelentés kö­zött és egyben először meghatározza a panasz fogalmát. Eszerint „panasz az olyan kérelem, amely egyéni jogsére­lem, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elin- tézésf nem tartozik más, jogilag szabályozott — így külö­nösen bírósági, államigazgatási, munkaügyi döntőbizottsá­gi — eljárásra”. Ezt a szabályt mindenkinek alapvetően kell figyelembe venni, ha azt akarja elérni, hogy egyéni sé­relme minél előbb orvoslást nyerjen. Különösen*felhívjuk a figyelmet arra, hogy teljesen fölösleges bárhová panasz- szal fordulni olyan ügyekben, amelyeknek elintézése bíró­sági, vagy államigazgatási eljárásra tartozik. Igen gyakori még ma is, hogy a bírósági eljárás folyamatban van, de az állampolgár a pártbizottságtól a sajtóig, a minisztériumo­kig már panaszkodik, pedig ügyében még döntés fiem is született. Sok esetben lehet tapasztalni azt, hogy eleve sokszorosítva írják meg a panaszt és ugyanazt küldik meg a legkülönbözőbb fórumoknak. Ezzel a magatartással ügyük nem kerül gyorsabb elbírálásra és teljesen felesleges ab­ban reménykedni, hogy a panaszkodás nyomán kedvezőbb döntést hoznak. Az ügy elbírálására illetékes hatóságot nem befolyásolja az, hogy a panaszos által megírt panaszt megküldi az a szerv, ahová a panaszt benyújtották. A pa­naszt ugyanis azért küldik meg, hogy azt elintézzék, pon­tosabban az ügy érdekében intézkedjenek és semmiféle utasítást nem küldenek. Ha bármilyen ügyben a jogszabály értelmében panasz­nak helye van, akkor jó tudni azt is, hogy a panaszt hová kell benyújtani. Mert csak ebben az esetben lehet számí­tani a gyors és eredményes elintézésre. Ha a panasz álta­lánosságban vonatkozik valamely szervezet működésére, tevékenységére, vagy éppen mulasztására, akkor a panaszt annak a szervnek a vezetője vizsgálja meg, amely ellen a panaszt benyújtották és természetesen a legcélszerűbb eleve ide küldeni azt. Ki kell hangsúlyozni, nincs törvényi akadálya annak, hogy a szerv vezetője bármelyik munka­társát bízza meg a panasz kivizsgálásával, de természete­sen a döntést a szerv vezetője hozza meg és ő is tartozik érte felelősséggel. Tudni kell továbbá azt, hogy a panaszt mielőbb, de mindenesetre maximálisan hat hónapon belül elő kell ter­jeszteni. Ez nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a panaszos jól felfogott érdeke, hogy sérelmét minél előbb orvosolják. Panaszát minél később terjeszti elő, az orvos­lás annál nehezebb, vagy egyáltalán lehetetlen. Törvé­nyünknek egy teljesen új szabálya, hogy a panasz tárgyá­ban meghozott intézkedés ellen jogorvoslatnak van helye, vagyis ha a panaszos a meghozott intézkedést nem tartja kielégítőnek, kérheti a felettes szervtől, hogy vizsgálják felül a döntést és hozzanak az ügyben új határozatot. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom