Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

1977. november 17. KELET-MAGYARORSZAG 7 A Bulgáriát, Csehszlováki­át, Magyarországot, Lengyel- országot, az NDK-t, Románi­át és a Szovjetunió Ívovi villamosenergia-rendszerét egyesítő „Barátság” távveze­ték-hálózat évente 20 milli­ard kilowattóra energiát to­vábbit, mindig akkor és oda, ahol éppen szükség van rá. E rendszer működésének operatív irányítását a prágai központi diszpécserigazgató­ság bonyolítja le. Mióta lét­rejött az egyesített energeti­kai rendszer, egyenletesebbé vált a részt vevő országok áramellátása, minthogy a „Béke”-rendszer révén né­hány gombnyomással átcso­portosíthatók a csúcsfogyasz­tási időszakok más-más ter­heléseiből adódó’ tartalékok. A távvezeték-hálózatba be­kapcsolt országok ily módon több mint másfél millió kilo­watt erőmű-kapacitás építé­sét takaríthatták meg. A „Bé- ke”-rendszert a hálózat mind tökéletesebb kiépítésével egy kivételesen nagy feszültségű, 750 kilovoltos, energiaátvi­teli szakasz megépítésével és sok más módon fejlesztik to­vább az érdekelt- országok. Az is bizonyos mértékű tovább lépést jelent, hogy a KGST tagjain kívül más országok is részt vehetnek az együtt­működésben ; Ausztriával és Törökországgal már meg is valósult az áramcsere. A „Béke” távvezeték-há­lózathoz a Szovjetunió Ivovi villamosenergia-rendszere csatlakozik, amely csupán egy a hatalmas ország egy­séges energia rendszerének 11 körzeti egysége közül. (A 11 közül 7 a Szovjetunió eu­Alállomás építése a közös ener­giarendszerben. (MTI Külföldi Képszolgálat) rópai területén található.) A kolosszális energetikai szer­vezet hatósugara körülbelül 6 millió négyzetkilométerre terjed ki, s az energiaterme­lés eléri az évi 700 milliárd kilowattórát. Az energiaháló­zat továbbfejlesztése rövide­sen aktuálissá teszi egy 1150 kilovoltos váltóáramú, vala­mint egy 1500 kV-os egyen­áramú távvezeték megépíté­sét. Kínai írógép Hamburgban egy kínai üzlet titkárnőjének az írógépén 2312 kínai írásjelet lehet leütni. A .kínai írás a világ egyik leg­régibb írásrendszere. Tulajdon­képpen nem hangírás, mint a latin- vagy cirill írás. hanem szó-, illetve fogalomírás: szimbo­likus képekből és képcsoportok­ból áll. például két. fa erdőt je­lent. a madár és száj éneket, stb Ha több szónak azonos a hang­zása, de jelentése eltérő, akkor értelmező jeleket Is használnak a különböző jelentések feltünteté­sére. Az írásjelek száma 50 ezer. Mivel a fogalmakat ma már túl­nyomórészt két vagy több jel kapcsolatával jelölik, az állandó­an használt jelek száma 2500 kö­rülire korlátozódik. A jelek szerkezete is igen bo­nyolult. Bár képekből származ­nak, a sok változás következté­ben nem ismerhető fel. hogy mit ábrázolnak, elsajátításuk ezért igen nehéz, és hosszabb időt vesz igénybe. A kínai írást oszlopban írják felülről lefelé, és az oszlo­pok jobbról balra haladnak. Mi­vel ez az írásrendszer a hang­alaktól függetlenül jelöli a fogal­makat. az egyetlen nyelvi kapocs az írás volt Kínában, amely az igen jelentős nyelvjárási különb­ségeket áthidalta. Az újabban bevezetett irásreform lényegesen egyszerűsítette a jelrendszert. A kínai írás legrégebbi maradvá­nyai az i. e. 2. évezredből szár­mazó jósló csontok, amelyekre különböző jóslatok eredményét vésték. A jelenlegi kínai írás időszámításunk kezdetén jelent meg. A bonyolult írás érthetővé te­szi, miért keltett nagy feltűnést a képen látható írógép. Kezelése igen nagy ügyességet és figyel­met követel, mert a bonyolul­tabb jelek esetében egy betűhe­lyen több billentyűt is le kell nyomni, hogy összeálljon a kí­vánt hieroglifa. Távmásolás — másodpercek alatt A távmásolás iránti igény vi­lágszerte megnőtt, hiszen műsza­ki rajzok, kézirott szövegek, kü­lönleges jeleket — matematikai, kémiai képleteket — tartalmazó anyagok csak ezzel a módszerrel továbbíthatók gyorsan és hiba nélkül. A műszaki megvalósítás technológiai feltételei és gazdasá­gos módszerei azonban csak a legutóbbi időkben alakultak ki. Különösen a japán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló be­rendezések kifejlesztésében. A képen látható „Quick—FAX” kép­továbbító rendszerrel 26 másod­perc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat Tokióból New Yorkba. A távmásoláshoz az eredeti anyag felületén levő információt (szöveg, kép, rajz) ponthálózatra bontják. A képpontok optikai tu­lajdonságait (fehér-fekete, szür­Az új japán—amerikai távmá­soló berendezés. (MTI Külföldi Képszolgálat) ke árnyalatok, szin) villamos je­lekké alakítják, majd a hírközlé­si úton eljuttatva, a vétel helyén maradandó formában rögzítik, a képpontok összeállításával. A táv­másolás minősége kompromisz- szum a felbontóképesség (mini­málisan 2,5 vonal milliméteren­ként). a képpontok tulajdonságai és az átviteli idő, valamint a ren­delkezésre álló átviteli út tulaj­donságai és az átvitel költsége között. Jelenleg elsősorban tele­fonvonalakon történik az átvitel. Egy A/4-es formátumú lapot, az általában használatos 3,85 vonal/ mm-es felbontás alkalmazása esetén kb. 1 millió képpontra kell felbontani. Kedvezményes mészammónsalétrom vásár December 31-ig 50 százalékos árengedmény A megye mezőgazdasági üze­meiben 1977-ben többször készült talajerőgazdálkodással kapcsola­tos felmérés. A közelmúltban azokat a tsz-eket kerestük fel, ahol az 1 hektár mezőgazdasági­lag müveit területre jutó műtrá­gya-hatóanyag mennyisége nem érte el a 223 kilogrammos megyei átlagot. A felmérés során az üze­mek vezetői a műtrágya-felhasz­nálás csökkenését különböző okokkal indokolták. Sok üzem­ben arra hivatkoztak, hogy nagy a rét és legelő területük, ezért használnak kevesebb műtrágyát. Való igaz, hogy a nagy gyepte­rülettel rendelkező üzemekben a legkisebb a felhasználás. Ez ko­rántsem indokolt, hiszen a gye­peken érhető el a műtrágyázás hatására a hozamok növelésében a leggyorsabb előrehaladás. Nem véletlen, hogy a megyé­ben a rétek és legelők hozama nem éri el hektáronként a 15 má­zsa szénaértéket, hiszen a közel 47 ezer hektár legelőnek alig több mint a felét, a réteknek pe­dig csak egyharmadát műtrá­gyázzák. Ráadásul a felhasznált műtrágya is kevés, nem éri el hektáronként a 150 kilogramm^ hatóanyagot. Ezért érdemes mi­nél több mezőgazdasági üzem­nek csatlakoznia az alábbi akci­ókhoz. A MÉM javaslatára az illeté­kes szervek lehetővé tették, hogy a rendelkezésre álló mészam- mónsalétromot 1977. december 31-ig az üzemek 50 százalékos áron vásárolják meg. A kedvez­mény 1978. január 1—31-ig 25 szá­zalékos. Az árengedményes műt­rágyát kizárólag gyepterületeken lehet felhasználni. A javasolt 3 mázsa/ha (84 kg/ ha hatóanyag) mellett a megta­karítás hektáronként 303 forint. Amennyiben a megye gyepterü­letéből csak a kedvező fekvésű 40 000 hektár területet vesszük számításba, akkor is megyei szintén 12 millió forint megtaka­rítás érhető el. Az üzemnek a pénzügyi megtakarítás mellett előnyös az, hogy több lesz a szálas takarmány, csökken a ta­karmányozási költség. A beszerzési áron kívül egyéb kedvezményre is lehetőség van. A szállítás meggyorsítására a Borsodi Vegyi Kombinát 100 ki­lométeres körzetében a teher­gépkocsi-szállítás is igénybe ve­hető, melyet az AGROTRÖSZT megtérít. A talajjavító vállalat szabad kapacitásától függően a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek részére önköltségen számítva végzik a gyepek műtrágyázását 70 forin­tért, így a teljes költség 3 má­zsa pétisó árával együtt hektá­ronként 370 forint. Célszerű minél előbb a műtrá­gya beszerzését és kiszórását el­végezni, mert egyrészt az időjá­rás is sürget, másrészt az 50 százalékos kedvezmény csak 1977. december 31-ig érvényes. Az akció nem csökkentheti a jövő évi szántóterületeken történő mű. trágya felhasználását, mivel ha­tásterülete kizárólag gyepterüle­tekre terjedhet ki. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Földünk faóriásai A világ legmagasabb fái az ausztráliai eukaliptuszok között találhatók. A mandula levelű eu­kaliptuszok magassága pl. 140— 152 méter, törzse derékmagasság­ban 6—8 méter vastag, 70—90 mé­ter magasban kezd elágazni. A legmagasabb életkort a fák kö­zött az afrikai baobafa tartja, amelynek korát 5150 évre becsü­lik. Méretei közül vastagsága je­lentős, 9—10, míg magassága csak 25 méter. Koronája a 30 méter átmérőt is eléri. 1894-ben a bulgáriai Bogoslov vá­ros környékén ma még „gyer­mekkorú” mammutfenyő. (MTI Külföldi Képszolgálat) Hég nem késő, de sürgős! Az elmúlt gazdasági évben a késő tavaszi fagyok után nagy­mértékű fuzikládlumfertőzés je­lentkezett a közös és ház­táji gyümölcsösökben egyaránt. Nagy mennyiségű alma került ipari feldolgozásra a varasodás miatt, ezért feltétlen indokolt a fuzikládiumfertözés megaka­dályozása érdekében elvégezni az őszi permetezést. Még mindig nem késett, de sürgős a lehullott és még fán levő lombozat permetezése. A védekezésre a következő szerek jöhetnek számításba: Bordóilé 2 százalékos, Cobrerin 0,5 százalékos, Cuprosán 0,5 szá­zalékos, Novendoz 2 százalékos stb. Gondolom, hogy ezeket a sze­reket mindenki ismeri, de ezek mellé még merem javasolni a Carbamid 5—6 százalékos olda­tát. melyet a lehullott levelekre kell kipermetezni. A Carbamid ilyen arányú koncentrációja bomlasztja (humifikálja) a le­veleket, s ezzel egv időben meg­akadályozza azt, hogy a lehul­lott levelekről tavasszal egy újabb fuzikládiumfertözés in­duljon el. A carbamidos oldat azért is jó, mert független a ködös, esős időjárástól, hatását kifejti. Ki lehet juttatni pisztolyos géppel, vagy facsík vegyszere- zővel egyaránt. Ott, ahol eset­leg az őszi permetezés elvégzé­sére nincs lehetőség, tavasszal is végezhetik, rügyfakadás előtt a lehullott lomb permetezését. Rügyfakadás után pedig No- venda 2 százalékos, s egérfülben valamilyen réztartalmú szert használva biztosan preventálja a varasodást. Javaslom még, ahol erős fu- zikfertőzés volt, ott lehetőleg a nyesédéket gondosín szedjék össze és messze az almáskert­től égessék el. Azt hiszem, ha a felsoroltakat betartjuk, nem kell majd szégyenkeznünk azért, mert „felmászott” a fűzik a fára. Takács Bertalan, Dombrád Áz új bor kezelése A mustból a borélesztők hatá­sára bor képződik, azaz a must cukortartalma átalakul alko­hollá. Az üj borban keletkezett alkohol lecsökkenti a külöhbö- ző mustalkotórészek oldhatósá­gát, ezért azok részben kivál­nak és fokozatosan leülepednek. A különböző kicsapadó, illet­ve leülepedő anyagokat borsep­rőnek nevezzük. A seprő leüle­pedése során a bort mintegy megderíti, megtisztítja. Ez a folyamat viszonylag gyorsabb, ha a s/.ölő egészséges volt, s a mustot erjedés előtt kéneztük. Az új bor eleinte „élesztős” a benne lévő széndioxidtól, csí­pős, sajátos ízű. A magára ha­gyott új bor nem tudja meg­őrizni egészségét, ezért bizo­nyos műveleteket mindenkép­pen el kell végeznünk, ilyen fontos „pinceművelet” a fejtés. A seprő leülepedése után, amikor a bor nagyjából meg­tisztult, feltétlenül fejtsük le. Az első fejtés ideje az erjedés után körülbelül 30—60 nappal van. A lágy borokat korábban, a savas borokat későbben fejt­jük. Általában a túl kései fejtés mindig nagyobb hiba, mint a korai. A bor szebben fejlődik, ha a fejtés során a levegőből beke­rülő felesleges oxigént kénnel lekötjük, ha kénezett hordóba fejtünk, így a káros mikroorga­nizmusokat (baktériumokat) is elpusztíthatjuk. I,eg egyszerűbb pinceművelei az úgynevezett nyílt fejtés, amikor a lefejtendő bort nyitott edényekben fogjuk fel és az új — előzőleg gondosan kénezett — hordóba az akonanyíláson át öntjük be. Az első fejtés után a viszony­lag tiszta bor zavarossá válhat, de ez hamar, néhány hét alatt le fog tisztulni. Amikor a színbort lefejtettük a hordóból, a seprőt kiöntjük s a hordót tiszta vízzel kimossuk. A további fejtéseket ezután szükség szerint végezzük, a má­sodik fejtésre április—május hó­napokban, a harmadik fejtésre szeptember hónapban kerülhet sor. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Á bogyós gyümölcsüek őszi növényvédelmi teendői Tavasztól a betakarításig a kémiai növényvédelmi munkák domináltak a bogyós gyümöl- csüeknél, a nyugalmi időszak­ban ezt a hasonlóan fontos me­chanikai védekezés váltja fel. Ennek során gondosan át kell vizsgálni a növényeket, s a be­teg vesszőket, hajtásrészeket el kell távolítani és a lehullott le­velekkel együtt meg kell sem­misíteni. Málnásokban a letermett vesz- szőkkel együtt kell eltávolítani a levél és vesszőfoltosságok kórokozóival fertőzött (ezüstös foltok fekete pontokkal, vala­mint lilásbarna szegélyű fol­tok), és a málna gubacsszúnyog által károsított, deformálódott — gubacsos, repedezett kérgű — vesszőket. Ribiszkében és köszmétében a megbámult, lisztharmatos és az esetleg pajzstetűvel, valamint üvegszárnyú ribiszkelepke-lár- vával fertőzött részeket kell ki­metszeni. A nyugalmi időszak alkalmas a pótlások és új telepítések végrehajtására (kivétel a sza­móca, amit nyár végén kell ül­tetni). Ültetésre csak egészséges szaporítóanyagot használjunk fel. Telepítés előtt javasoljuk felmérni a talaj lakó kártevők létszámát, 2—3 darab/négyzet- méter cserebogárpa jor-létszám esetén lehetőség szerint ne tele­pítsünk a területre. Kisebb lét­számú, vagy más kártevő (pl. drótféreg) jelenléte esetén cél­szerű végreha jtani a talaj fertőt­lenítést. Miután a kártevők az alsó talajrétegekbe lehúzódtak, ezért a vegyszeres kezelést ta­vasszal célszerű végrehajtani. Hungária L—7-ből 14 dkg, Ba- sudin 5 G-ből 35 dkg a 100 négyzetméterenkénti szükség­let. A telepítés során kerülni kell a mély fekvésű, párás he­lyeket a gombabetegségek meg­előzése érdekében. A munkavé­delmi óvó rendszabályok betar­tására felhívjuk a figyelmet. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á paróka veszélyei Egy nyugatnémet orvos- szövetség óva int a „másod­frizurák” állandó viselésé­től. A műhajparókák helyte­len viselésének mind gyak­rabban fellépő fejbőrgyulla­dások, ekcémák és hajhullás a következményei. Az orvosok sok esetben a szintetikus anyagból készült légzáró parókák viselésére vezetik vissza azt is, hogy a haj néha csomókban kihull, és a fejen daganatok kelet­keznek. A műhajparókákat naponként legfeljebb három óra hosszat szabad viselni, ha a hajhordozó parókafenék nincs erősen légáteresztő anyagból. Szemüveget rendel a számítógép A kaliforniai egyetem szemészeti klinikáján számí­tógép-programot dolgoztak ki, amelynek segítségével mentesítik a szemorvost a szemüvegrendeléstől. A beteg előtt lejátszanak egy hang­szalagot különböző, a látás élességével kapcsolatos kér­désekkel. A beteg a kérdé­sekre az „igen” vagy „nem” jelzésű billentyű lenyomásá­val válaszol. A válaszok alap­ján a számítógép utasítására sorban megjelennek a szüksé­ges látótesztek és a beteg a felismert jeleket jelenti a szá­mítógépnek. A gyűjtött ada­tok alapján a számítógép egy készüléket vezérel, amely a beteg számára felírja a szükséges szemüveget. ÚJDONSÁGOK, TDDOMÁNYOS KOTATÁSOK Közös áram

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom