Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

Megkezdődtek Ecuadorban Losonczi Pál tárgyalásai Javuló feltételek a tankötelezettségi törvény végrehajtásához Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Megelégedéssel mondha­tom, hogy egyetértés van kö­zöttünk olyan alapvető kér­désekben, mint a békés egy­más mellett élés, az enyhülés, a leszerelés, a világ válság­gócainak felszámolása, az ál­lamok szuverenitásának, füg­getlenségének szigorú tiszte­letben tartása. Eszmecserénk azt bizonyítja, hogy a jövő­ben azonos irányban tevé­kenykedhetünk ezekben a kérdésekben a nemzetközi fó­rumokon, népeink és az egész emberiség javára — így sum­mázta ecuadori tárgyalásai­nak lényegét Losonczi Pál kedden azon az ebéden, ame­lyet Jose Ayala-Lasso kül­ügyminiszter adott tiszteleté­re. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik az Ecuadori Köztár­saságban, kedden délelőtt ko­szorút helyezett el a Függet­lenségi emlékműnél, majd a. külügyminisztériumba hajta­tott, ahol folytatódtak a tár­gyalások. Először Losonczi Pál jelenlétében általános ér­tékű, valamint a két országot érintő kérdésekről volf szó, majd az Elnöki Tanács elnö­kének kíséretében lévő sze­mélyiségek munkabizottsá­gokban tanácskoztak ecuado­ri partnereikkel. Raul Castro Ruz hadsereg- tábornok, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere ve­zette küldöttség kedden Szentendrére, a Kossuth La­jos Katonai Főiskolára lá­togatott, ahol megismerkedett a tisztképzés módszereivel, tapasztalataival, majd Buda­pesten látogatást tett az Ika­rus Gyárban. Toldi József vezérigazgató tájékoztatójá­nak meghallgatása és több üzemrész megtekintése után forrú hangulatú munkás— katona nagygyűlésen találko­zott a fővárosi dolgozókkal, a helyőrség katonáival. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök­helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője s a párt-, állami és társadalmi szervek számos képviselője, valamint a kubai delegáció tagjai, Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen Magyarorszá­gon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. A kubai és a magyar him­nusz hangjai után Katona Imre, a budapesti pártbizott­ság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd az Ika­rus Gyár és Budapest dolgo­zói nevében Kiss József szo­cialista brigádvezető köszön­tötte a kubai vendégeket. Ezit Losonczi Pál délben részt vett az ecuadori külügymi­niszter ebédjén, majd kísére­tével megtekintette az egyen­lítő vonalát jelölő emlékmű­vet. A magyar államfő dél­után protokolláris kötelezett­ségének tett eleget: szállás­helyén, a Hotel Interconti­nental „Pichincha” termében fogadta a Quitóban akkredi­tált diplomáciai képviselet vezetőit. Este az elnöki palotában Poveda Burbano, a haditen­gerészet főparancsnoka, az ecuadori kormányzó főtanács elnöke, Duran Arcetales, a hadsereg főparancsnoka és Leoro Franco, a légierők fő- parancsnoka, a kormányzó fő­tanács tagjai — feleségükkel — díszvacsorát adtak Lo­sonczi Pál és felesége tiszte­letére. Poveda Burbano po­hárköszöntőjében hangsú­lyozta, hogy az Elnöki Tanács elnökének látogatása hozzá­járult a két nép kapcsolatai­nak elmélyítéséhez. Gyümöl­csözőnek minősítette a meg­beszéléseket, majd — Loson­czi Pál személyét és tevé­kenységét méltató szavak kí­séretében — a legmagasabb ecuadori kitüntetést, a köz­társaság érdemrendjének aranyláncát nyújtotta át a magyar államfőnek. (Folytatás a 4. oldalon) követően Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter szolt a nagygyűlés résztvevőihez. Ezt követően Raul Castro Ruz, a kubai katonai küldött­ség vezetője mondott beszé­det. A megyei tanács végrehajtó bzottsága keddi ülésén töb­bek között megtárgyalta a tankötelezettségi törvény vég­rehajtásáról szóló beszámolót. A törvény végrehajtásával legutóbb 1973-ban foglalko­zott a végrehajtó bizottság, az akkor elfogadott feladatterv megvalósulását vizsgálták a tegnapi ülésen. A többi között megállapí­tották: kedvezőbbé vált az intézmények tárgyi és sze­mélyi feltétele, javult a nap­közi otthoni, a tanulószobai, a gyógypedagógiai ellátottság. Az első osztályba lépőknek több mint 95 százaléka része­sül előkészítésben, az előző vizsgálatkor több mint 20 százalék kezdte az általános iskolát előkészítés nélkül. A beiskolázás megközelíti a százszázalékot. Hatékonyab­bá vált a cigánytanulók isko­lára előkészítése, önálló ci­gányóvoda működik Hodá- szon, Ibrányban, Mátészal­kán, óvodai csoport Nyírtele­ken, Nyírkátán, Kántorjánosi- ban. A cigánytanulók étkezte­tésére és tanszersegélyezésére évente mintegy 3 millió forin­tot fordítanak a helyi taná­csok. Figyelemre méltóan ter­jednek az iskolákban a tanu­lást segítő csoportos foglal­koztatások, szakkörök. A me­gyében 1712 szakköri csoport­ban több mint 30 ezer tanuló vesz részt A tanulmányi ver­senyeken, vetélkedőkön mint­egy húsz-huszonötezer tanuló fejleszti tovább tudását, ké­pességét. Folyamatosabb és intenzí­vebb lett a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, más­részt a tehetséges gyermekek tanulmányi gondozása. Rend­szeresebbé vált az iskola és a szülői ház kapcsolata. A társadalom fokozottabb fele­lőssége a hatékonyabb gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka eredményeiben is kifeje­zésre jut. Rendszeresebb lett a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítése, tanulmányi gondozása. A he­lyi tanácsok 1976-ban több mint 5 millió forintot fizettek ki rendkívüli és rendszeres segély címén. A tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítése to­vábbra is jelentős feladatokat ró az oktatás területén dolgo­zókra. Valamennyi nevelő munkájában növelni kell a minden egyes gyermekért ér­zett felelősséget, az „elszámo­lási” kötelezettségeket. Gyor­sítani szükséges az elmara­dott területeken az iskolakör­zetesítést, az iskolák közötti ellátási szintkülönbségek mérséklését, a tantestületek stabilitását. Nagyobb szigor­ral kell fellépni az indokta- lan felmentések és hiányzá­sok ellen. A tanácsok legye­nek következetesebbek és gyorsabbak a szabálysértési eljárások véghezvitelében. A végrehajtó bizottság határo­zatban utasítja a helyi taná­csok végrehajtó bizottságait, hogy évenként tűzzék napi­rendre a tankötelezettségi törvény végrehajtását és ha­tározzák meg a további helyi feladatokat. A végrehajtó bizottság be­számolót vitatott meg a me­gyei gyógyszertári központ 1970—1977. évek között vég­zett tevékenységéről. Ugyan­csak megvitatta a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek üzemfej­lesztési tervkészítéséről szóló előterjesztést. Az ülésen ti­zenkét termelőszövetkezet tervét fogadták el, ezzel mind a 94 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet rendelke­zik távlati fejlesztési tervvel. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. Forró hangulatú nagygyűlés Raul Castro Ruz az Ikarusban 80 ezer hektárról már betakarítottak Több mint 30 ezer vagon kukorica termett megyénkben A kukoricabetakarítás haj­rájához érkeztek a mezőgaz­dasági nagyüzemekben. A Szabolcs-Szatmár megyében százezer hektáron termesz­tett takarmánynövénynek a nyolcvan százalékát takarí­tották be eddig a gazdasá­gok. Az össztermés várható­an 30—32 ezer vagon lesz. Ez a tavalyitól két-három ezer vagonnal több, de kevesebb mint 1975-ben volt. Persze ebben nagy szerepet játszott az időjárás. Szeptember vé­gén a fagy megállította a nö­vény fejlődését. Hiába volta száraz, hosszú, betakarításra kiválóan alkalmas ősz, a fagy miatt csökkent a ter­mény mennyisége, a szem nedvességtartalma pedig ma­gas. Mindezek ellenére gyors és jó ütemű a betakarítás. A gazdaságok közel fele már végzett is a kukorica betaka­rításával. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat a fel­vásárlásra tervezett«tízezer vagon mennyiségből eddig hétezer vagonnal vett át a mezőgazdasági nagyüzemek­től. A járások közül a nyír­egyházi és a fehérgyarmati adta át a vállalatnak a leg­több terményt. A tízezer va­gon ötödrészét a termelők saját magtáraikban tárolják, melyekben szintén biztosított a kukorica minőségének meg­óvása. A korábbi évekhez képest mintegy tíz—tizenöt száza­lékkal magasabb most a ku­korica nedvességtartalma: átlagosan 35 százalék, azon­ban néhol meghaladja a negyven százalékot is. A be­takarítást szinte mindenütt a szárítókapacitás határozza meg. A gabonaforgalmi vál­lalat naponta száz Vagonnal szárít, a mezőgazdasági nagy­üzemek pedig ennek mintegy három—négyszeresét. A nyers kukoricát nem lehet hosszú ideig, jó minőségben tárolni. Ezért mindenütt meg kell keresni a szárítás lehetősé­gét. A kistermelők — ahol nem a termelőszövetkezet ta­karítja be és szárítja — a nyers kukorica helyett szá­razai vásárolhatnak a takar­mányboltokban korlátlan mennyiségben. A természe­tes úton, a kasban szárított kukoricát a jövő évi fagyok felengedéséig, márciusig ajánlatos felhasználni, mivel könnyen és gyorsan megro­molhat a meleg hatására. A gabonaforgalmi által tá­rolt kukorica nagy részét ta­karmánykeverőben dolgoz­zák fel, míg a többit szemes terményként értékesíti a vál­lalat. Jövőre az ideinél na­gyobb mennyiségű táp- és takarmányvásárlásra készül­nek fel. Huszonötezer vagon értékesítését tervezik. Az időjárástól függően két, illetve nyújtott műszakban üzemelnek a betakarítógépek a mezőgazdasági nagyüze­mekben. A szárítóberendezé­sek is éjjel-nappal dolgoznak. Ennek eredményeként vár­ható, hogy december elejére befejeződik a megyében a kukorica kombájnolása. (sípos) Jó évet zárnak Mátészalka üzemei Az elmúlt évihez képest jelentős mértékben előbbre lépett az idén a termelés mennyiségi, minőségi, vala­mint exportkötelezettségeinek teljesítésében a MOM máté­szalkai gyára. Az idei terme­lési tervük eléri a negyed- milliárd forintot, ami közel 60 százalékkal több, mint a tavalyi. S mindezt úgy érik el, hogy a létszám alig haladta meg a 8 százalékos növeke­dést. Mintegy 10 százalékkal nőtt az export aránya az idén, a Mátészalkán gyártott termékeknek ma már közel felét külföldön értékesítik. Kedvezően alakult a tőkés exportjuk is, ebben az évben több mint kétszeresére emel­kedett az 1976-os évhez vi­szonyítva. A gyár termékei az idén először jutnak el a kö­zel-keleti országokba is. A gyár dolgozói vállalták, hogy a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60 éves év­fordulójának tiszteletére a Szovjetunióba készülő két­millió darab szemüveglen­csét határidő előtt, december elsejére elkészítik. Ezt a vál­lalásukat csaknem egy hó­nappal hamarább teljesítet­ték, sőt a kétmilliós tervet 260 ezer darabbal túl is ha­ladták. Ebben az évben különösen a szemüveglencsék készíté­sében — ez a gyár termelé­sének 40 százalékát adja — értek el szép eredményeket. A tőkés országokba előirány­zott 17 millió műanyag sze­müveglencse helyett 22 millió darabot készítenek, s emel- let elérték, hogy a szemüveg- lencséből szinte teljes egé­szében ki tudják elégíteni a hazai igényeket. A mátészalkai ÉRDÉRT időarányos termelési tervét 103,8 százalékra teljesítette eddig. Ez 200 ezer köbméter fenyőgömbfa feldolgozásá­ból. és 52 ezer köbméter fe­nyőfűrészáru termeléséből te­vődik össze. A IV. negyed­évben 60 ezer köbméter gömbfa feldolgozását, és 18 ezer köbméter fűrészáru ter­melését tervezik. Az első fél év jelentős mér­vű lemaradása után jól haj­ráznak a Szatmár Bútorgyár dolgozói. Ez évi 393 milliós termelési tervüket előrelát­hatólag mintegy 98 százalé­kosra teljesítik, ami az első félévi gondok ismeretében — amikor anyag-, és vagonhi­ány, a megrendelések lemon­dása akadályozta a munkát — nem lebecsülendő teljesít­mény. Az év első hat hónap­jában ugyanis közel negy­venmillió forinttal marad­tak el a tervezett mennyi­ségtől, s ezt most nagy erő­feszítésekkel igyekszik pótol­ni a gyár. Most objektív kö­rülmények sem nehezítik a munkát, így lehetőség van arra, hogy a húszezer darab­ban meghatározott szobabú­tor-tervüket év végére meg­közelítsék. Szakszervezeti tanácskozás a BFK-ban A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének elnöksége és a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának elnöksége együttes ülést tar­tott november 15-én Máté­szalkán, a BFK mátészalkai gyárában, melyen a nagybe­ruházást segítő szakszerveze­ti munkáról hangzott el tájé­koztató. A vitában azokról a feladatokról esett szó, ame­lyek megoldását a szakszer­vezeti bizottságnak a jövőben is segítenie szükséges. Korszerű üzemcsarnok és szociális létesítmény épül az Egyesült Izzó kisvárdai gyára telepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom