Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

r Útmutatás hosszú távra A z MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülésén gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politiká­nak és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vál­lalatok, az üzemek hosszú távú fejlesztésében. A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilat­kozat szerint a következő 15—20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki-gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek el­érése, a jelenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszakváltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető tovább a létszám növelé­sével, hanem csak a termelékenység emelésével, éssze­rű munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén létszám- átcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a termelékenység emelése nem csupán a munkástól, a ve­zetőtől követel többet, hanem a korábbinál nagyobb esz­közöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag- és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezetvédelem ugyan­csak növeli a beruházási igényeket. Kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Ez tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitá­nya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyo­mán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. Ezeknek a veszteségeknek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság eddigi növekedése. Élező­dik a világpiaci verseny, termékeinknek a jövőben rend­kívül erős konkurenciával kell megküzdeniük. A megváltozott külső és belső helyzetben is fent kí­vánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerke­zeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pe­dig egyidejűleg korlátozzuk, illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvéte­lünk a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfej­lesztési céljainkat a KGST-országokkal, a Szovjetunió­val szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanak­kor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasági és iparágak fejlesztési irányainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világpiaci kö­vetelményeket. így számoltak a világpiac megváltozott értékítéleteivel is. Tartósan felértékelődtek az energia- hordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékek­hez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában lévő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony tech­nikai szinten álló kommerszáruk, a hagyományos fél­kész és késztermékek. (Pl. a méteráru, az egyszerű kon­fekcionált cikk stb.) Magyarország nyer az élelmiszer (gabona, hús, zöld­ség) továbbá a timföld, az alumínium exportján, maga­sabb áron való értékelésével. De a nyereség többszö­rösét ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag, az élenjáró technika behozatalán. Kivitelre kerülő kész­termékeink túlnyomó többsége pedig abba a csoport­ba tartozik, ahol az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inflációs rátát követi, s gyakran el sem éri. A külgazdasági veszteségek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drá­gább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagy ráfize­téses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kom­binált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítés szerkezeti átalakításának — hatása. így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésé­re törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a leg­fejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztar­tási gépeket és elektronikus készülékeket (például a hű­tőszekrényt, a televíziót, az automata mosógépet), ame­lyek a második világháborút követő konjunktúra ser­kentői voltak, egyre nagyobb arányban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő lehetőségek feltételezik, hogy bizonyos ter­mékeket mi is rendszeresen importáljunk — munkát és más erőforrásokat megtakarítva. Idehaza pedig a gaz­daságosan és versenyképesen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő im­portra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bőví­tésével tudjuk ellensúlyozni. Nagy arányú exportot kell lebonyolítani, olyan feltételek között, amikor terméke­inkkel szemben mind a szocialista országok egymás köz­ti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. M ire alapozzuk a villamos energia növekvő hazai termelését? Hogyan fejlesztjük közép- és hosz- szú távon a mezőgazdaságot? Milyen lesz a vegy­ipar, a gépipar és különböző ágainak holnapja? A mű­szaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencek, gyártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésekre vá­laszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen vagy köz­vetett útmutatást a közleményből és majd a közlésre kerülő irányelvekről. Az állásfoglalás hosszú távon meg­határozza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kor­mányzat, a minisztériumok gazdaságfejlesztő, — szer­vező, tervező-, végrehajtó, szabályozó — munkájának célját, tartalmát. MA Olcsóbb lesz a zöldség és a gyümölcs (2. oldal) Bevált a termelési rendszer (3. oldal) fl magyar ENSZ-társaság üdvözlete az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez ÚJ TERMÉKEK SZABOLCSBÓL: visszacsapószelepek, speciális ajtók, hatásosabb korrózióvédők Teljesítik terveiket üzemeink A magyar ENSZ-társaság intéző bizottsága üdvözli az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét megalakulásának 32. év­fordulója alkalmából. Üdvözletében kifejezi: hogy az ENSZ az emberiség történetében az első nemzet­közi szervezet, amely ilyen hosszú időn át nemcsak fenn­maradt, hanem állandóan gyarapodott és erősödött is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amelynek az alapokmányban megfogalma­zott célja a nemzetközi béke és biztonság szavatolása és megszilárdítása, a jövőben az eddiginél is hatékonyabban Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra ha­Gáspár Sándor, a SZOT fő. titkára vezetésével szomba­ton hazaérkezett a SZOT kül­döttsége, amely az Északi Szakszervezetek Tanácsa (NFS) meghívására látogatást tett az észak-európai orszá­gokban. Egy évvel a határidő előtt, november 7. tiszteletére a közúti építő vállalat átadja a 49-es főút mátészalkai átke­lési szakaszát, amely közel negyvenmillió forintba ke­rült. Szintén határidő előtt fejezik be az 1977-re üteme­zett valamennyi mezőgazda- sági beruházást. — Jó évet zárunk, tervün­ket kis mértékben ugyan, de túlteljesítjük, az idén körül­belül 350 millió forint értékű munkát végzünk el — mond­ta Ojtozi János igazgató. — Kedvező, hogy 1977-ben tar­tani tudjuk a tavalyi árszín­vonalat, az útépítések költ­sége nem emelkedett számot­tevő mértékben. A közúti építő vállalat je­lentős mértékben fejlődött az idén. Korszerűbb lett a tech­nológia és sok új gépet is vá­sároltak. Áprilisban kezdett termelni az orosi aszfaltgyár, amely 75 millió forintba ke­rült, s óránként 100 tonna aszfaltot készít. Elkészült a 471-es út nyír­bátori átkelési szakaszának korszerűsítéséből az első ütem, de a munkát jövőre folytatják. Megyénk négy kell hozzájárulnia az enyhü­lési folyamat elmélyítését gátló akadályok elhárításá­hoz. Ebben a vonatkozásban kulcsfontosságú a leszerelés problémája. Éppen ezért igen örvendetes, hogy a világszer­vezet jövőre rendkívüli köz­gyűlést szentel a leszerelés kérdésének. A 32. ENSZ-nap alkalmá­val üdvözöljük az Egyesült Nemzetek Szervezetét és sok sikert kívánunk további, a nemzetközi békét és bizton­ságot szolgáló, az alapok­mány betűjéhez és szellemé­hez hű tevékenységéhez. zánkba érkezik dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke. Gál László és Herczeg Károly, a SZOT főtitkár-helyettesei fogadták. Jelen volt Kaarlo Juhana Yrjö-Koskinen. a Finn Köz_ társaság nagykövete. városában 44 millió forint értékben végeztek helyi út­építéseket. Üj utakat építe­nek, illetve a meglévőket korszerűsítik az árvizes terü­let közúti áruforgalmának ja­vítása érdekében Csenger, Csengersima, TisZabecs, Fe­hérgyarmat térségében is. Megkezdődött az 1978. évi tervek készítése, öt—hat szá­zalékkal több munkát ter­veznek, s a nagyobb felada­tokat teljes egészében a ter­melékenység javításával kí­vánják megoldani. Több kiemelkedő beruhá­záshoz is hozzákezdenek: Nyíregyházán néhány hét múlva indul a 4-es út új fe­lüljárójának építése, amely a körút keleti felét jelentő át­kelőszakasz építésével folyta­tódik — 1980-ig — itt mint­egy 250 millió forint értékű munkát végeznek. A nyíregy­házi felüljáró-építés után Kisvárdán, a kórház melletti kereszteződésben szintén fe­lüljárót építenek. Megkez­dődik Tunyogmatolcsnál az új Szamos-híd építése is, amellyel kettéválasztják a közúti és vasúti forgalmat. M. S. Időarányosan teljesítette az idei 157 millió forintos ter­melési tervét az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár mátészalkai egysége. A múlt évinél 8 mil­lió forinttal termei többet a gyár ebben az évben. Terme­lésük hatvan százalékát még a hagyományosnak számító termékek, mint a kondenz- edények, az öntöttvas- és acélszelepek adják, de egyre nagyobb százalékkal képvi­seltetik magukat az újak is. Az üzemben megkezdődött a termékösszetétel változtatása, rövid időn belül a gyár pro­filjának jobban megfelelő, gazdaságosabban előállítható termékek adják majd a ter­melés zömét. Egy nyugatnémet licenc alapján már gyártják a visz- szacsapó szelepeket, ezek nagy része az NSZK-ba megy. Más külföldi piacokkal is kapcsolatban van a gyár, Lengyelországba gőznyomás­csökkentőket, Csehszlovákiá­ba pedig amóniaszelepeket szállítanak. A Kelet-magyarországi Fa­ipari Vállalat idei terve 6,8 százalékkal nagyobb terme­lést irányoz elő a múlt évi­nél, amikor 56 millió értékű árut állítottak elő. Ez a szám az idén meghaladja majd a 60 millió forintot, annak elle­nére, hogy az év nagy részé­ben jelentős anyaghiánnyal küzdöttek. Különösen az év elején a fenyőfűrészáru aka­dozó utánpótlása okozott gondot a vállalatnál. Sokszor lehetetlen volt a termelést az ütemterv szerint végezni, az egyik munkafolyamatról a másikra történő átállás elhú­zódott, s emiatt az első ne­gyedévet 1 milliós lemaradás­sal zárták. A vállalat kollek­tívája jórészt ennek a hatá­sára döntött úgy, hogy változ­tatnak a termékösszetételen, megszüntetik a kárpitos váz gyártását, s helyette más, gaz­daságosabban előállítható ter­mék készítésére térnek át. A döntéskor figyelembe vették a helyi igényeket, az anyag- beszerzés lehetőségeit. így kezdték el gyártani az ex­portra kerülő gépek ládáit, többek között a mátészalkai ISG, a debreceni MEDICOR, a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet részére. Szintén az NSZK részére készítenek különböző kerítés­elemeket, 2 millió forintnyi tételben. De készülnek itt — elsősorban a helyi igények kielégítésére — speciális nyí­lászárók, mint a kilenc üveg­osztású ajtók, amelyből 21 ezer darabot gyártanak az idén, s a Szabolcs ládákhoz alumíniumpántok, ebben az évben közel 70 millió darabot. A Tiszai Kőolajipari Válla­lat nyírbogdányi gyáregysége idei kőolajfeldolgozási tervé­nek időarányos részét 6,6 szá­zalékkal teljesítette túl. A feldolgozási ütem gyorsításá­val növelték a nagyobb érté­ket képviselő fehéráru-kiho- zatalt. így több autóbenzint és gázolajat értékesítettek. A 86-os autóbenzinből például 44,6 százalékkal szállítottak többet az ÁFOR-nak. A gyáregység túlteljesítette az exporttervét is, a legna­gyobb részarányt képviselő vazelinokból 15 százalékkal értékesítettek többet. A gyár­egység exportjánaik több mint 90 százaléka tőkés or­szágokba irányul. A keleti országrész zavartalan gázolaj- ellátása érdekében a tenge­lyen beérkező gázolajból évente mintegy 30 ezer tonna gázolajat tároltak be eddig, a Keleti termékvezeték elké­szültével ez évi 150 ezer ton­nára emelkedik majd. Tovább bővítik a korrózió- védő anyagok választékát, az idén Korai 600 FA, Korai 611 nevű lakkokkal és a Korai 350 ML üregvédő anyaggal jelentkeztek a piacon. B. G. 31 millió forint költséggel épül a művelődési és ifjúsá­gi ház Kisvárdán. Az épületet a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat készíti. A műszaki átadás időpontja: 1978. szeptember 30-a. Magyarországra látogat az osztrák külügyminiszter Gáspár Sándor hazaérkezett az Észak-Európában tett látogatásáról Útépítések 350 millióért Határidő előtt, november 7. tiszteletére Nyíregyházán felüljárót, Tunyogmatolcson új Szamos-hidat építenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom