Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 2. Dr. Megyeri József disszertációja eszperantóul Nyíregyházi orvosé az idei nagydíj A nyíregyházi orvos a Je. meni Népi Demokratikus Köztársaságban értesült ar. ról, hogy az idén Rejkjavyk- ban neki ítélték oda az eszperantó orvos-világszövetség nagydíját. Dr. Megyeri József, aki szabadságon tartózkodott itthon, hiszen évek óta Adenben szakértő, szívesen beszélt a díjról. — A díjat a japán Shino. da professzor alapította 1973- ban. A pályázat útján elnyer, hető kitüntetés tudományos munka, disszertáció elkészítéséhez kötött. Természetesen eszperantó nyelven írandó a munka. A saját praxisomban is előfordult ritka esetet, egy szívburokdaganatof írtam le, összehasonlítva a világon ismert többi. 58 eset. tel. A bírálók ezt tartották a legjobbnak, így ért a nagy megtiszteltetés. Eddig négy nagydíjat adtak ki. ebből kettő Magyarországon van, az elmúlt években dr. Török és kutatócsoportja kapta. Az idén ünnepli az eszpe- rantisták népes tábora a nyelv megalkotásának 90. évfordu_ lóját. Zamenhoff dr. ekkor adta közre munkáját, azt a mesterséges nyelvet, amely minden más hasonlót túlél. Sőt mi több, fejlődése ma éli virágkorát. Több mint 90 országban gyarapszik állandóan azoknak a száma, akik kü. lönböző fokon tanulják, al. kalmazzák az eszperantót. De vajon miért? Az eszperantó előnye, hogy bármilyen más nyelvet beszélő számára könnyen elsajátítható. Nyelvtani rendszere egyszerű, áttekinthető. és minden kifejezésre alkalmas. a tudományos területen is kiválóan bevált. Az, hogy már elkészült szinte valamennyi szakterület egységes nomenklatúrája, szókészlete, kifejezésgyüjteménye. hozzá_ járul ahhoz: csökkenjen a félreértés. A bővülő feladatokra jellemző. dr. Megyeri József kapott megbízást arra. hogy elkészítse a kórbonctan nomenklatúráját, a világ valameny- nyi eszperantót beszélő orvo. sa számára. De egyre több tu. dományos tanácskozás is felveszi az eszperantót a hivatalos nyelvek közé. Szóba ke_ rült az ENSZ-ben történő be. vezetése is. Dr. Megyeri József egyéb, ként az arab világban töltött Dr. Megyeri József az eszperantó orvos-világszövetség 1977. évi nagydíjával. ideje alatt is sok hasznát vet. te e nyelvnek. Kairói, bagdadi partnerei mellett már Je. menben is vannak társai, akikkel rendszeres levelezésben áll. illetve akikkel információkat cserél. — Ennek a nyelvnek gazdag irodalma van. De a világ legjelentősebb műveit is lefordították már eszperantóra. Világhírű a magyar iskola, amely a legjobb fordítókat adta. Különben Európában — mondja dr. Megyeri — a magyarok. lengyelek és a bolgá_ rok között találhatók a legnagyobb számban e nyelv tudói és művelői. A nyelv köny_ nyen tanulható, egy év alatt középfokon elsajátítható. Ez is azt jelzi: naey jövője van. örvendetes, hogy Nyíregyháza egy jeles orvosa, a nemzetközileg is elismert dr. Megyeri József személyében nemcsak jó művelője, de lelkes hirdetője is van ennek a nyelvnek. Bürget Lajos K I S VÁ R D A: Busz, jelzőlámpa, felüljáró Lassan városivá fejlődő forgalom jellemzi Kisvárda közlekedését. Egy felmérés szerint ezer lakosra jelenleg 75 személygépkocsi jut a városban. A központban egyszerre 110 parkírozhat, az igény ennek 3—4 szerese. Hogyan módosul ez a szám 1990-re? Várhatóan száz autó jut majd ezer lakosra — s mivel a népesség száma is emelkedik — mintegy kétezer kocsi parkolásával lehet számolni. Ezért a központban legalább 800-ra kell emelni a parkolóhelyek mennyiségét. Az ugrásszerűen növekvő járműpark fenntartását egy korszerűtlen üzemanyagtöltőállomás segítségével oldják meg. A meglévő benzinkút régen elavult. A jelenlegi négy kimérőoszlopos állomást négy kútoszloposra szükséges fejleszteni. Korszerűsítésre vár a közúti személyszállítás is. A tömegközlekedést lebonyolító buszok közel öt évesek. Egy-egy jármű átlagosan 71 ezer kilométert fut tizenkét hónap alatt. A város belterületét egy U-alakú kör járat szeli át, melyen egy busz szállítja az utasokat. Nehezíti a várakozást, hogy nincs megfelelő autóbuszpályaudvar sem a városban. A forgalmat 1980-ban négy, 1990-ben hat autóbusszal lehet majd lebonyolítani. Szükség van buszállomás létesítésére is. Erre a VI. ötéves terv során kerülhet sor. A KPM Közúti Igazgatóság kezelésében álló utak kockakőburkolattal rendelkeznek, szélességük nem egészen 6 méter. A volt 4-es út nyomvonala és szélessége kedvezőtlen. Hasonló arcot mutat a kisvárda—dombrád—nyíregyházi összekötőút is. A Kisvárda—Vásárosnamény szakasz vonalvezetése és szélessége jó, de . szintben keresztezi a záhonyit, s így hátráltatja a közlekedést. Az V. ötéves terv időszakában 9 belterületi úton végeznek burkolatmegerősítést és -szélesítést. Az úgynevezett Anarcsi úton később felüljárót helyeznek el. Ezenfelül további 6 utca korszerűsítésére van szükség. A forgalombiztonság javítása érdekében a veszélyes csomópontokon jelzőlámpákat helyeznek el. A jelenlegi tervidőszak végéig 3 út építését és további 3 korszerűsítését végzik el. 1985-ig öt, 1990-ig négy út építését tervezik. Emellett a VI. ötéves tervidőszakot 6 belterületi utca korszerűsítésével indítják. DIRUVÁLL: Ötvenötezer kabát exportra Kitűnő minőségű új. alapanyagból, a Győrből érkezett, — a valódihoz szinte „megszólalásig” hasonló — műbőrből készíti legújabb termékeit, a női és férfi kamaszméretű kabátokat a divatruházati vállalat. A négyezer darabra tervezett sorozatból eddig mintegy félezer készült el. Gyártmányaik között jelentős helyen szerepelnek az egyik NSZK-beli cég megrendelésére készülő felsőkabátok, amiből ebben az évben 55 ezer darabot szállítanak. Exportmunkájuk jó minőségét bizonyítja, hogy négy év alatt nyolcszorosára nőtt a külföldre küldött kabátok száma. Termékeikből azonban itthon sem lesz hiány: mintegy hatvanezer darabot hoznak forgalomba a hazai boltokban. Ahhoz, hogy a magasra állított minőségi mércének is megfelelnek termékeik, jelentősen hozzájárult az a hárommillió forint értékű technológiai fejlesztés, melynek következtében idén korszerű gőz forma- és présvasalókkal végezhetik a hozzáértést kívánó és fáradságos munkát. Terveik szerint 1978-ban újabb kétmillió forintot fordítanak berendezéseik további korszerűsítésére. Idei terveik nyolc százalékkal haladják túl az elmúlt évit: majdnem hetvenmillió forintnyi értéket kell 1977- ben előállítaniuk. S. Z. Valóban ritka a holló ? Szabolcsi természet- és tájvédelmi szakemberek küzdelme az értékek megmentéséért Pályázat fiatal amatőr alkotóknakr előadóművészeknek A XI. Világifjúsági Találkozó jegyében a KISZ Központi Bizottsága kiírásához kapcsolódva megyei pályázatot hirdettek meg fiatal amatőrök és előadóművészek számára. A KISZ megyei bizottsága, az SZMT a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a MÉSZÖV és a megyei művelődési központ közös pályázatán öt műfajban pályázhatnak az érdeklődők. A képzőművészeti pályázaton festménnyel, szoborral, grafikával vehetnek részt a 35 éven aluli amatőr-képzőművészek. A legtehetségesebb alkotók országos és megyei táborokban vesznek részt, a legjobb munkákból a jövő évben a megyei VIT- parkban kiállítást rendeznek. Az alkotásokat 1978. május 25—30. között juttathatják el a pályázók a megyei művelődési központba. A fotópályázaton egy-egy fiatal 4 képpel, illetve képsorral szerepelhet a beküldési határidő 1977. november 10—15. VIT-műsor készítésére is vállalkozhatnak a pályázók, amelyek kifejezik a VIT gondolatát, s kötődnek a jelszóban kifejezett eszmékhez: „Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság”. A pályázatra a helyi, területi KISZ-bizottságokon lehet jelentkezni a műsor címével és rövid tartalmi ismertetésével 1977. október 31-ig. Az iparművészet amatőr művelői 1978. május 25—30. között küldhetik meg ipar- művészeti jellegű, használati célt szolgáló fém, bőr, textil, üveg, kerámia alkotásaikat, amelyek kiállításon, pályázaton nem szerepeltek. A munkákat a megyei művelődési központ címére kell megküldeni. Az irodalmi pályázat célja, hogy a pályaművek mutassák be a fiatalok mindennapi életét, fejezzék ki a szolidaritás, a humanizmus, a társadalmi haladás gondolatát, a fiatalok érzés- és gondolatvilágát. Beküldhető 5—10 vers, 2—3 elbeszélés, 1 kisregény, 1 hangjáték 1977. december 1-ig a KISZ megyei bizottságának címére. A pályázók között értékes díjakat osztanak ki és publikációs lehetőségeket is biztosítanak az írásos műveknek. Álarcos férfiak támadtak a kántorj ánosi Emma tanyai bolt vezetőjére és elvitték a napi bevételét — kapta a hírt a rendőrség augusztus 25-én a boltvezető unokatestvérétől. A szokatlan, nagy bűntényt sejtető hírre azonnal a helyszínre mentek a nyomozók, hogy pontos információt és személyleírást szerezzenek a tettesekről. Az első, akit megkerestek. természetesen a hiteles szemtanú, a bolt vezetője, Zákány Györgyné volt. — Reggel fél hétkor nyitottam ki. Akik jöttek kiszolgáltam, aztán a kólásládára ültem. Fél 10 körül egy hangra lettem figyelmes. — Jobban leszel, ha ideadod a pénzf ~• szólalt meg valaki. Két férfi állt a pult előtt. Fejükön fekete harisnya volt. csak a szemük látszott. Rettenetesen megijedtem. Odarohantam a lemez- kazettához és hét darab ötszáz forintost odadobtam a pultra. Annyira megijedtem, hogy még az eszméletemet is elvesztettem egy rövid időre. Meg se néztem, hogy merre mennek. Mert már egyszer elvették tőlém a pénzt és azt mondták, ha utánuk küldöm a kutyákat, lesz aki elvágja a nyakamat. Zákányné ezután a korábbi támadást mondta el részletesen a rendőröknek. Nem, nem csicsóka a képen is látható érdekes alakú termés, hanem egy túlbuzgó, a fajtáját is megtagadó — ahogy mondani szokás — „csi- csókásan” nőtt sárgarépa. (Császár Csaba felvétele) — Augusztus 15-én délelőtt 11 óra után indultam a postára, hogy feladjam a szombat délutáni és hétfő délelőtti bevételt. Háromezer forint volt nálam. Amikor a bolttól vagy ötszáz méterre értem, az árokból két álarcos férfi ugrott ki. Az egyik elémállt, s mire leugrottam a bicikliről, a másik á hátam mögé lépett. — Add ide a pénzt — mondta az, amelyik szemben állt. Ügy megijedtem, hogy odaadtam. Ekkor mondták, hogy elvágják a nyakam, ha jelenteni merem. Ezért hallgattam róla. A szövetkezetben sem vettek észre semmit, mert aznap még tettem postára pénzt. A boltban volt még kétezer forint, otthonról hozzátettem ezret és a húgommal vitettem feladni. Zákányné az álarcos férfiak személyleírását is megadta, s a rendőrség nagy apparátussal kezdett a nyomozáshoz. NyomozóKi gondolná, hogy a megyében tíz természetvédelmi terület létezik. Azt is kevesen tudják talán, hogy elszaporo- dóban vannak megyénkben a gímszarvasok, jelenleg 160-at tartanak „nyilván”. Nem kevés az őzállomány sem. számuk 8 ezerre tehető. Szaporodott a fácánállomány — nagy szerepet vállalva a rovarkártevők irtásában — kevesebb viszont a fogoly, melynek el- szaporításáról mesterségesen szükséges gondoskodni. A szabolcsi táj természeti tájvédelmi szakemberei, és a nem hivatásos természetbarátok, akik társadalmi munkában kutatják a természet nyú}_ tóttá értékeket, — nemrég javaslatot terjesztettek a megyei szervekhez. Több erdő, park, vízfelület és egyedülálló fa védelmét javasolták Javasolták, hogy nyilvánítsák tájvédelmi körzetté a szatmár-beregi síkság és az Ecsedi-láp határkörzetének kutyák követték a feltételezett nyomokat, a rendőrök szemtanúkat kerestek, akik láthatták az álarcosokat. Ellenőrizték a büntetett előéletűek alibijét de minden eredménytelen maradt. Furcsa volt viszont, hogy azon az úton, ahol az almaszüret miatt már rendkívül nagy a forgalom, senki nem látott gyanús embereket. A nyomozás egy másik szálon is megkezdődött: itt a boltvezető vallomásának valódiságát ellenőrizték. Először is arra voltak kíváncsiak: lehetett-e annyi pénz abban a kisforgalmú boltban, amennyit elvittek. Az is gyanús volt, ifbgy ott csak ötszázassal fizetnek az emberek. Végigkérdeztek mindenkit, aki aznap vásárolt, de mindössze egy embert találtak, aki ötszázassal fizetett. Hogy lehetett akkor hét darab ötszázas a kasszában és még mamaradt is 1300 forint? Gyanús volt a 15-i pénzrablás is. Akkor is csupa ötszázast vettek el Zákánynétól — háromezer — Mama, az a vadász bácsi cserbenhagyott...? számos olyan területét, amely még őrzi a szubkárpáti hatás következtében kialakult természetes erdőtípusokat, az éger és nyírláp maradványokat. Lónya, Tiszakerecseny, forintot — mégis maradt a boltban kétezer. Hamar kiderült, hogy aznap nem háromezret fizettek be az áfész számlájára és Zákányné húga — aki helyette postára adta az összeget — akkor éppen Oroszlányban nyaralt rokonainál. Hosszú lenne leírni, hogy mi minden vált gyanússá a nyomozóknak, tény az, hogy a cáfolhatatlan bizonyítékok súlya alatt Zákányné beismerte: 15-én valóban nem rabolták ki, de 25-én igen, az előbbit csak azért találta ki, hogy jobban higyjenek neki a nyomozók. A második rablás körülményeiről tulajdonképpen már nem volt nehéz bebizonyítani, hogy az sem egyéb, mint Zákányné kitalált meséje, amivel azért kísérletezett, mert pénzre volt szüksége. Ügy gondolta, ha a nyomozók nem találják meg a tetteseket (hogy is találhatnák, ha nem volt ilyen) akkor jóváírja neki a szövetkezet az „elrabolt” ösz- szeget. Bár a koholt vád alapján indított nyomozás mág nem ért véget, az már kiderült, hogy csak egy bűnös van: Zákány Györgyné, őróla viszont már lehullott az álarc. Balogh József Vásárosnamény gyertyános tölgyesei és füzesei, Barabás, Gelénes, Csaroda, Beregda- róc, Beregsurány, Tarpa, Guides, Tivadar, Kömörő, Tur- istvándi, Szatmárcseke. Tisza_ csécse, Tiszabecs, Magosliget, Botpalád, Kölese, Fülesd, Mánd, Kisszekeres természetes erdőtípusai, kiveszőben lévő madárvilága — hollófészek telepei — szerepelnek a megmentendők között. Hasonlóan Mátészalka, Nyírcsaholy, Fábiánháza, Bátorliget, Omboly, Mérkvállaj és Tibor- szállás természetes ezüsthárs, cserepestölgy, rezgő- és szürkenyár erdői, nyír- és égerláp maradványai kerültek a tájvédelmi térképre. A táj és természetvédelmi szakemberek kidolgozták a már védett körzetek továbbfejlesztését is. így a tiszadobi ezer hektáros tájvédelmi körzeten kívül indokoltnak tartják újabb ezer hektáros körzet kialakítását, ahol a mo- rotvák és holtmedrek ősi világa — őshonos tölgy, kőris, szil lomberdők, aljnövényzetükkel és madárvilágukkal — a hármas emlékművel és az Andrássy-kastéllyal szép harmóniát alkotnak. A gyermek- otthon parkjában több mint száz tiszafát, a közeli Rá- kóczi-tölgyeket, a tiszavasvá- ri szakmunkásképző intézet parkjában a körülbelül 160 éves egyedülálló vöröstölgyet szintén megilleti a védelem. Pihenő-, séta- és kirándulóerdők további kialakítása is szükségessé válik, elsősorban a megye városainak körzetében. 1990-ig — a felmérések szerint 1124 hektárnyi pihenési célokat szolgáló erdő telepítése szükséges. Üdülőerdőként kell számításba venni a nagy idegenforgalom miatt, a sóstói erdőt, Nyírbátorban a gyulai és a rozsnyárasi erdőt, Kisvárdán a vár környékét, Fehérgyarmaton a kömörői erdőt, valamint a tivadari és a rakamazi Tisza-partot. (P) Az álarc lehull... Rablómese a feketeharisnyás útonállókról
