Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
1977. október 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A mezőgazdasági szövetkezetek 10 évvel ezelőtt hozták létre társadalmi, érdek* képviseleti, mozgalmi szerveiket, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát (TOT) és a területi szövetségeket. Hogy miből áll konkrétan a TOT és a területi szövetségek munkája, milyen eredményeket értek el az elmúlt évtizedben, arról dr. Czim- balmos Bélával, a TOT főtitkárával beszélgettünk. — Munkánk egyik része abból áll, hogy segítséget nyújtsunk a termelőszövetkezeteknek a párt és a kormány politikájából eredő gazdasági, társadalmi, kuturális stb. feladataik megoldásában. A TOT és a területi szövetségek másik feladata az, hogy közreműködjenek a termelőszövetkezetek munkáját, fejlődését és tagságuk helyzetének javítását, problémáik megszüntetését segítő állami intézkedések időben való létrehozásában, valamint az, hogy a hozott döntések végrehajtását gátló tényezőket feltárják, és ezeket az össztársadalmi érdekekkel összhangban folyamatosan kiszorítsák a termelés mechanizmusából. Ami a kérdés második felére vonatkozik, arról bátran elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz év során eleven, egyre erősödő kapcsolat teremtődött a szövetkezetek, a területi szövetségek és az országos tanács között. Igya TOT a megyei szövetségek közreműködésével tájékoztatni tudja a termelő- szövetkezeteket és azok tagságát a fontosabb népgazdasági igényekről, a mezőgazdaság fejlesztésének irányairól, a gazdálkodás minden lényeges kérdéséről. A TOT a szövetségekkel együtt — a szövetkezetek igényei alapján rendszeresen elemzi, megvitatja az egyes üzemek gazdálkodását, a köz- gazdasági szabályozók hatását, javaslatokat tesz a szakosodás irányaira, a munkaszervezés és munkadíjazás módszereire, formáira. — Vitás kérdésekben mivel bizonyítja a TOT a maga igazát? — A szövetkezetek számára általunk ajánlott út helyességét mindenkor meggyőzéssel bizonyítjuk: a mozgalom erejével, a szocialista’brigádok mozgósításával, tapasztalatcserék szervezésével, a kipróbált módszerek elterjesztésével, a beruházásokhoz nyújtott támogatással, ellenőrzéssel és más szolgáltatásokkal. A mozgalmi módszerek mellett azonban anyagi támogatással is előmozdítjuk a társadalmi célok megvalósítását. — Miben mutatkozik meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegének folyamatos fejlődése? — Alkotmányunk és a módosított szövetkezeti törvényünk is kifejezi, hogy a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azzal azonos védelemben részesül. Ez a tétel tükrözi azt a mélyreható változást, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a nagyüzemek kialakulásával, az ipar és a mezőgazdaság együttműködése új formáinak megjelenésével, a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésében végbement. A tagság bevitt vagyonának (föld, állat, felszerelés stb.) í súlya egyre mérséklődik, meghatározóvá vált a közös gazdálkodás, a közös munka eredményeként felhalmozódó oszthatatlan szövetkezeti vagyon jelentősége. Az 1960-as évek közepén a tsz-ek használatában lévő földek 72 százaléka még a tagok személyi tulajdonában volt. Napjainkban a tsz-ek földjeinek már 44 százaléka szövetkezeti közös tulajdonban van és csupán alig fele a tagok személyi tulajdona. Míg például 1968-ban alig 60 milliárd forint volt az oszthatatlan közös szövetkezeti vagyon értéke, ez ma meghaladja a 120 milliárd forintot. Elmondhatjuk, hogy a kollektív munka, a közvetlen anyagi érdekeltség és a tudati fejlődés együttes hatására a tagság céljai azonosultak a szövetkezet céljaival, erősödött a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellegének erősödését objektív tényezők is elősegítik: a jelenlegi munkaképes dolgozók egyharmada már a felszabadulás után született; a tsz-ekben rendszeresen munkát végzők 40 százaléka soha nem folytatott egyéni gazdálkodást; és egyharmaduk kifejezetten ipari jellegű munkát végez a tsz- ekben. A ma dolgozó tagok és alkalmazottak legalább 60 százaléka nem vitt be egyetlen barázda földet sem a tsz-ekbe, illetve nincs és nem is volt földtulajdona. így a másfél évtizedes közös munka hatására átalakult azok gondolkodása is, akik alapítói voltak a szövetkezeteknek. Ez a két réteg ugyanis együtt él és dolgozik, egymásra hat, ugyanakkor osztályszövetségeséhez, a munkásosztályhoz folyamatosan közeledve formálja önmagát és környezetét. Mindezek eredményeként megváltoztak a szövetkezetek belső viszonyai is. Megnövekedett a tagok aktivitása, a több települést átfogó szövetkezetekben is keresik a közös ügyek megvitatásának, eldöntésének legmegfelelőbb módját. Ezért igen jelentős, hogy a szövetkezeti jogszabályok idei módosítása magával hozta a küldöttgyűlések szerepének, jogkörének erősítését, bővítését, amitől érdemibbé válhat a szövetkezeti demokrácia érvényesülése is. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszony ugyanis kettős természetű: egyrészt tulajdonviszony, másrészt munkaviszony. A szövetkezet tulajdonosai, vagyis valamennyi tag, minden lényeges gazdasági és társadalmi ügyben döntési jogkörrel rendelkezik. E jogok gyakorlása a szövetkezeti önkormányzat keretében a szövetkezeti demokrácia fórumain történik. A közgyűlés, a küldöttgyűlés mellett ma már a munkahelyi közösségek is egyre inkább beilleszkednek az Önkormányzat rendszerébe, működésük egyre hatékonyabbá válik. A munkahelyi közösségek intézmény- rendszerének megteremtésében, működésében, döntési, véleményezési, javaslattételi jogainak biztosításában, szocialista közösségekké való fejlődésük folyamatában felbecsülhetetlen a szövetkezetek pártszervezeteinek szerepe és felelőssége. — Hogyan oldják meg a termelőszövetkezetek a munkaerő-utánpótlás gondjait? — Míg 1960-ban az aktív keresőknek még 39 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, addig napjainkban az itt dolgozók aránya alig éri el a 20 százalékot. A mintegy 1500 mezőgazdasági termelőszövetkezetben hatszázezernél valamivel többen dolgoznak rendszeresen. Az V. ötéves terv a mezőgazdasági keresők számának 130—150 ezer fős, és a mezőgazdasági keresők arányának további 3 százalékos csökkenésével számol. Ez a csökkenés teljes egészében a termelőszövetkezeteknél várható. A munkaerőgondok enyhítését csak a szervezettebb, hatékonyabb munkától, a belső tartalékok feltárásától várhatjuk. Ezért egyre inkább arra kell törekednünk, hogy a szövetkezetekben is a tervezői munka szerves részévé váljon a munkaerő-gazdálkodás, a dolgozók utánpótlásának, képzésének, díjazásának tudatosabb szervezése. Kedvezőbb munkafeltételeket kell teremtenünk, mindenekelőtt a munkaidő rendezésével, a kulturált és jól szervezett munkahelyekkel. Lényeges feladatunk, hogy a fiatalok előtt is vonzóbbá tegyük a mező- gazdasági munkát. A TOT igyekezete azonban ehhez kevés. Egész társadalmunknak kell igyekeznie, hogy a közvélemény egésze pozitívan ítélje meg a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Az eddigieknél jobban tiszteljék és becsüljék azokat a fiatalokat, akik a társadalmi termelésnek ebben a szférájában keresik a helyüket, de ne feledkezzenek meg a tsz-nyugdíjasokról és -járadékosokról sem, akik közül jelenleg mintegy 80 ezren vállalnak rendszeres munkát a szövetkezetekben. — Hogyan terjednek a nagyüzemi termelési módszerek? — Ezeknek a módszereknek kialakítását nagymértékben elősegítette az, hogy megteremtődtek a valóban közös nagyüzemi gazdálkodás területi feltételei. 1960-ban például 4507 tsz működött az országban, földterületük átlagosan 857 hektár volt. Napjainkban, az egyesülések következtében a tsz-ek száma 1470-re csökkent, ugyanakkor a közös gazdaságok átlagos földterülete 3500 hektárra nőtt. Csak így van mód a legkorszerűbb gépek, eljárások, módszerek és technológiák alkalmazására. Most mintegy 1,2 millió hektár földterületen 50 iparszerű termelési rendszer működik hazánkban. Ezek zöme növénytermesztő rendszer, elsősorban kukoricát, cukorrépát és takarmánynövényeket termelnek. A tények tanúsága szerint az így elért eredmények 10—50 százalékkal magasabbak a nagyüzemi termelési rendszereken kívülieknél. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégszünk meg. A MÉM-mel együtt éppen azon fáradozunk, hogy újabb termelési rendszerek honosodjanak meg és azokban az átlagosnál kedvezőtlenebb talajviszonyok és egyéb körülmények között levő termelőszövetkezetek is részt vehessenek. Sajnos ma még kevés a lehetőség arra, hogy ezek a szövetkezetek is tagjai legyenek valamelyik létező iparszerű termelési rendszernek. Úgy tűnik, hogy az állattenyésztő rendszerek megszervezése meggyorsíthatná a korszerűbb, gazdaságosabb termelési módszerek térhódítását és ebben mi mind a MÉM-mel, mind a kutató és tudományos intézményekkel fokozottabban együttműködünk. Irreális célokat azonban nem tűzünk magunk elé, mert a fejlett módszerek alkalmazása általában csak jól szervezett, legalább közepes színvonalon működő üzemekben lehetséges — mondotta befejezésül dr. Czimbalmos Béla. M. M. Ahol októberben véget ér az év... „Nyírség“ márka a világpiacon A színház közönsége nem premiert köszöntött, nem színészeket ünnepelt. A taps a közülük valóknak szólt, akikből egyikük megvált negyed- százada gyakorolt választott tisztségétől, hogy helyét fia- talabbnak adja át. Akit búcsúztattak: Csutkái László, a Nyírség Ruházati Szövetkezet — ma már csak — volt elnöke. „Feljárt a szalagokra, ajtaja nyitva volt mindenki előtt.’’ „Szerettük!" „Mindenkivel megtalálta a hangot.. „Sohasem fenyegetett minket csőd!” — így sorjáznak róla a vélemények a Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában; ezeket mondják a közgyűlés részvevői. Huszonhattól hétszázig Huszonnyolc éve huszonha- tan kezdték a munkát, közöttük Csutkái László is. Ma hétszáznál is többen vannak, Nyíregyházán, Tiszavasvári- ban és Kemecsén dolgoznak; hírük határainkon túl terjed. Rangot szereztek. A közönség azonban önmagát is ünnepelte. Tehette, mert legfrissebb eredményeivel nagyon rászolgált erre. Négy éve még csak 27 millió forint értékű ruhát gyártottak, tavaly 36 millió forintnál jártak, idén pedig tovább növelik termelésüket. Ma egy- harmaddai több ruhát állít elő egy dolgozó, mint három évvel ezelőtt. Kétszáz modell negyedmillió darab Százszámra készülnek a pruszlikok. Nagy Miklósné munka közben. A minőség javulását mutatja: néhány éve még félmillió forint kötbért fizettek, idén viszont talán százezer forintot, ha lesz annyi... Amire pedig különösen büszkék: a november 1-i határidőre vállalt ötvenötezer női ruhát napokon belül szállítják a Szovjetunióba, és, amit kevés helyen mondhatnak el: október 31-ig teljesítik idei tervüket! hogy amikor először látjuk, semmi pénzért fel nem vennénk őket — épp csak a csengő hiányzik róluk, olyan díszesek —, de kis idő múltán már alig várjuk, hogy nekünk is olyan legyen ... Évente kétszáznál több modell/ összesen negyedmillió darab kerül ki a szövetkezetből — ennyi típus, nagyon sok: lió forintért vettünk gépeket. Vadonatúj a vasaló gépsorunk, kiváló a ragasztóprésünk, japán gyártmányú varrógépeink pedig majdnem hangtalanok. Az adott szó kötelez A varroda valóban csendes. Az egyik varrógépen szabászolló, gyűszű, a mesterség jelképei hevernek. — Pruszlikot állítunk ösz- sze, ma megint nagyon divatos — int fejével a fekete anyagra Nagy Miklósné, az Április 4.-e szocialista brigád vezetője. Keze sebesen c érnát fűz a tűbe. — Nyolc éve alakultunk — folytatja a mondandóját —, én 1971 óta vezetem a brigádot. A mi szalagunk a németeknek dolgozik. A húsz asszony és lány nem csak a szalagon dolgozik. A szociális otthon kilenc öregjét is gondozzák, iskolás gyerekeket vettek pártfogásukba, óvodáknak, bölcsődéknek varrnak. A vasalók között található Krausz Sándomé meós, a szövetkezet egyik alapítója, aki Csutkái Lászlóval kezdte munkáséveit, október 7-e óta pedig az új elnök, Ágházi Gyula vezetése alatt dolgozik. — Ha az új is olyan lesz, mint Csutkái volt, akkor szép jövő elé nézünk. Ágházi Gyula még fiatal, szakmai felkészültsége jó, egyhangú megválasztása azt bizonyítja: eddig — munkásként és középvezetőként — megállta a helyét. Az új elnök értékes örökséget kapott. Egy jól felszerelt üzemet, és egy kitűnő közösséget, olyan embereket — ők mondták —, akik az eddigieknél is sokkal többre képesek. Speidl Zoltán Vasalógépeik is a legújabbak. A szövetkezet túlnyomó- részt tőkés — NSZK-beli — bérmunkát végez. Olyan — elsősorban alkalmi —. ruhákat készítenek, melyek mindenütt sikert aratnak. A magas, csinos, szemüveges gépírólány mondja: — Minden típus a legmodernebb. Értek hozzá, hiszen eredetileg varrónő vagyok. Olyanok ezek a német ruhák, — Nehéz egyikről a másikra átállni, mert kis szériákat készítünk csak. A gondon az egy éve működő gyártáselőkészítő csoport segít. Persze hiába lenne ez, ha berendezéseink nem lennének jók... — vélekedik Tőkés Mihályné gyártás-előkészítő technikus. Felszerelésük tehát kitűnő. Erről Szabó József műszaki vezető beszél: — Idén három és fél miiÁ termelőszövetkezetek érdekében Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a T0T főtitkárával
