Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 8. Elfogadták a Szovjetunió új alkotmányát (Folytatás az 1. oldalról) vasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács nyilvánítja október hetedikét az alkotmány ünne­pének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkal­mazásáról, bízza meg a Leg­felsőbb Tanács elnökségét és a minisztertanácsot a szüksé­ges törvény erejű rendeletek és rendelkezések meghozásá­val és az új alkotmány előírá­sainak megfelelő időszakra hosszabbítsa meg saját mű­ködésének időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfogadásával az új alkot­mány működik, él, dolgozik” — mondotta az SZKP KB fő­titkára, majd részletesen mél­tatta az új alkotmány jelentő­ségét. A Legfelsőbb Tanács elfo­gadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvá­nította október hetedikét. Leonyid Brezsnyev hatal­mas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB tit­kára tett javaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikke­lyének értelmében válasszák Emlékezés Che Guevarára Ernesto Che Guevara A nemzetközi kommunis­ta mozgalom nagy mártírjának, Latin- Amerika legendáshírűvé vált forradalmárának adózunk tisztelettel ezen a napon. Negyvenkilenc esztendős vol­na, ha élne, az önmagát büsz­kén hivatásos forradalmár­nak valló Ernesto Che Gue­vara. Tíz esztendővel ezelőtt azonban, 1967. október 8-án a bolíviai hegyek között végez­tek vele gyilkosai, az észak­amerikai hírszerző ügynök­ség, a hírhedt CIA által ki­képzett és irányított külön­leges partizánvadász alakula­tok;. Argentínában született, de már fiatal éveiben bejárta az egész kontinenset és később olyan harcosnak, forradal­márnak tekintette önmagát, aki egész Latin-Amerika fel­szabadításáért küzd. Miután 1953-ban Buenos Airesben befejezte orvosi ta­meg a Legfelsőbb Tanács el­nöksége elnökének első he­lyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznyeco- vot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki jelenleg a kül­ügyminiszter első helyettese. A Legfelsőbb Tanács ezt követően elnökhelyettessé vá­lasztotta A. J. Szarkizovot, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnökét. Ezután Alexej Sityikov, a szövetségi tanács elnöke el­mondotta, hogy az ország minden részéből hatalmas számban érkeztek az ülésszak címére, az SZKP KB Köz­ponti Bizottságához és sze­mélyesen Leonyid Brezsnyev- hez a dolgozók, a kollektívák táviratai, üzenetei, amelyek­ben egyöntetűleg lelkes tá­mogatásukról biztosították az ülésszak munkáját, a Szov­jetunió új alkotmányát. A Legfelsőbb Tanács tagjai ne­vében köszönetét mondott ezekért az üdvözletekért, majd berekesztette az ülés­szakot. Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte a szovjet vezetőket az új alkotmány elfogadása alkalmából. nulmányait és megkapta dip­lomáját, országról országra vándorolt. Egy időre Guete- malában állapodott meg, ké­sőbb Mexikóban orvosként dolgozott és igyekezett kap­csolatot keresni forradalmár körökkel. Találkozott Fidel Gastroval, belépett forradal­mi osztagába és részt vett a Granma hajó kubai expedí­ciójának mexikói előkészüle­teiben. Che Guevara egyike volt annak a 82 forradalmár­nak, aki 1956. decemberében Fidel Castro vezetése alatt partra szállt Kubában. Az amerikai kormányzatot ki­szolgáló Batista-diktatúra csapatai azonban rajtaütöt­tek a maroknyi felszabadító csoporton, s az öldöklésből csak tizenhetüknek sikerült megmenekülniük. A győzelem után Guevara aktívan részt vett az új kor­mányzat megszervezésében, egyik irányítója volt az álla­mosításoknak és a földre­formnak. Felelősségteljes munkája közben úgy érezte, hogy La­tin-Amerika még szabadsá­gukért küzdő népeinek töb­bet használhat, mint Kubá­nak, ahol már a kivívott győzelem után a vívmányok megvédése és a szocialista építés feladatai kerültek na­pirendre. Ezért lemondott a kormányzatban és pártban viselt valamennyi tisztségé­ről és 1966. novemberében megérkezett Bolíviába Az általa vezetett partizánosztag a következő év márciusában kezdte el tevékenységét a bo­líviai hegyek között. Az ame­rikai Kormányzat is nagy erőket összpontosított a bolí­viai kormányzat támogatásá­ra és különleges CIA-szakér- tők és -tanácsadók irányítot­ták a partizánok elleni har­cot. Újra meg újra ügynökö­ket építettek be Guevara csa­pataiba és az árulások súlyos vérveszteségeket okoztak a forradalmároknak. 1967. ok­tóber 8-án, — miután a lábán megsebesítették és elfogták — Che Guevarát két társá­val együtt meggyilkolták. Mártírhalálának tizedik évfordulóján a nemzetközi kommunista világmozgalom a forradalmár hőst megillető tisztelettel emlékezik meg Latin-Amerika felszabadító küzdelmének e nagy fiáról. INTERNACIONALIZMUS. Lenin és a szorongatott hely­zetben lévő Magyar Tanácsköztársaság megbízottja, Szamuely Tibor találkozása 1919. május 25-én. E talál­kozó után számos intézkedés született a Szovjet-Orosz- országgal szövetséges Magyar Tanácsköztársaság megse­gítésére. BÚCSÚZTATÁS A VÖRÖS TÉREN. Az intervenciósok és a fehérgárdisták ellen a frontra induló egységek dísz­szemléje a Vörös téren. A sorokban nők is meneteltek. Szükség volt minden fegyvert fogó kézre, hiszen 14 tő­kés állam hadserege támadt a forradalmi Oroszország ellen. AZ ELSŐ TRAKTOR. 1924-et írtak, amikor az első szovjet gyártmányú traktorok megjelenése lépés volt a nagyüzemi mezőgazdaság, a kollek­tivizálás felé vezető úton. KÖZÖS MEZŐKÖN. 1927-ben az SZKP XV. kongresz- szusa határozatot hozott a mezőgazdaság kollektivizá­lásáról. A kolhozokban a munka jelentős részét az első években még kézzel végezték. Képünkön: asszonyokból álló aratóbrigád Ukrajnában. FÉNY A FALVAKBAN. Az orosz falvakban — ahol akárcsak nálunk, évszázadokig mécsessel világítottak — kigyulladt a villanyfény. Hirdette, hogy a gyakorlati megvalósítás útjára lépett a VIII. szovjet kongresszus által 1920 decemberében jóváhagyott lenini villamosítá­si terv, a GOELRO. ALAPOZZAK A MAGNYI- TOGORSZKI KOMBINÁ­TOT. Az SZKP XIV. kong­resszusa (1925) határozatot hozott a szocialista iparosí­tás programjáról. Az elsők között kezdték el a magnyi- togorszki kombinát építé­sét. A BÉKE DEKRÉTUMA. 1917. november 9-én (régi időszámítás szerint október 27-én) a szovjetek lapjában az Izvesztyijában megjelent a sokak által várt hír. A lap első oldalán közölte a békéről szóló dekrétum szövegét, amelyet előző nap hagyott jóvá az Összoroszországi Szovjetkongresszus. AeKpen» 0 mhpí, npHHHTbiü eAMHomacHO hb MckflaNlN Bea» pocciücKaro Cbt3Aa Coatoroa* PaöOHHxv. ConAaTCKMXh M KpecTbNHauurb AenyTaToat 26 OKTBÖpa 1917 r. 60 év képekben (1.) ÜTÖTT AZ ÓRA. Jelképnek is tekinthető az óra számlapja, gp s az idő ami arról leolvasható. Ütött a cárizmus utolsó órája. Munkások, parasztok és katonák rohammal vették be a Téli Palotát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom