Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-07 / 236. szám
1977. október 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kölcsönös érdek A termelőszövetkezetek szerződéses áruértékesítése ATESZÖV GAZDASÁG- POLITIKAI BIZOTTSÁGA legutóbbi ülésén megtárgyalta a termelőszövetkezetek áruforgalmazásának helyzetét, a vállalatok és szövetkezetek kapcsolatát, a szerződéses fegyelem helyzetét. A megyében a mezőgazdasági szövetkezetek 20 jelentősebb termeltető, felvásárló vállalattal állnak szerződéses kapcsolatban. Az utóbbi években kedveltté váltak a több éves szerződéskötések. Ennek egyik ösztönzője, hogy a termelők a hosszabb időtartamra kötött szerződések után (amennyiben a feltételeknek eleget tesznek) jelentős felárra jogosultak. Hiányosság, hogy a vállalatok a felárat a szövetkezeteknek nem fizetik ki akkor, ha önhibájukon kívüli okokból is, de nem tudnak eleget tenni a szerződéses feltételeknek. A TESZÖV a vállalatok szerződéstervezeteit tartalmi és formai oldalról rendszeresen figyelemmel kíséri, véleményezi, a szerződéses feltételeket egyeztető tárgyalásokon a szövetkezetek érdekeit jól szolgáló állásfoglalások kialakítását kezdeményezi. A mezőgazdasági szövetkezetek az úgynevezett monopolhelyzetben lévő vállalatokon kívül a több csatornás értékesítés lehetőségeit igyekeznek kihasználni. A termék minősége területén az elmúlt években kevesebb vita jelentkezett. A MINŐSÉGI VITÁK megelőzése érdekében, a TESZÖV kezdeményezésére, a termeltető vállalatok egy részénél úgynevezett minőségi ellenőröket állítottak munkába. E szakemberek a termék átadásában jelentkező esetleges vitákban, mindkét fél érdekének figyelembevételével igyekeznek objektív véleményt nyilvánítani, s a peres eljárásokat döntésükkel elkerülni. A szövetség gazdaságpolitikai bizottsága felhívta a szövetkezetek figyelmét, hogy a jövőben körültekintőbben járjanak el a szerződés aláírásánál. A termeltető vállalatok a szövetkezeteknek biztosítsanak megfelelő időt a szerződéstervezetek részletes áttanulmányozására, s képviselőjüket a szerződés szövegének esetleges módosítására döntési jogkörrel is ruházzák fel. Összegezve: a termelők és termeltetők között a partneri kapcsolatok fejlődése jó irányban halad. Ennek ellenére a ZÖLDÉRT vállalatnál előfordul, hogy a felkínált árut a felkínálás időpontjában nem tudja fogadni. TOVÁBBRA IS GONDOT JELENT az export vágómarha szerződéskötési és szállítási késedelme. A vágósertéseknél jelentősen megnövekedett a belszerv- kobzások száma. Az AGRO- KER vállalat a megrendelt műtrágyát nem mindig _ a beütemezésnek megfelelően időben szállítja. A göngyölegellátás megoldatlansága évek óta visszatérő gond. Ezen hivatott enyhíteni a szövetkezetenkénti göngyöleggyártás, valamint a közelmúltban alakult göngyölegtársulás. A tapasztalatok szerint, a növekvő termelési színvonal miatt, egyes termékek kivételével (baromfi, tej) már szűkösek a megyei feldolgozó kapacitások. Ennek továbbfejlesztése a vállalatok és szövetkezetek részéről is indokolt. Dr. Papp László TESZÖV-jogtanácsos TTgy ítélik meg Kék1) csén, hogy a vén Virág jó kezekre hagyta a drága juhállományt. Zs. Hajdú András, ez a gyenge fizikumú segédmunkás úgy csapódott az öreg mellé, mint juhnyájhoz a puli. Hűséges volt, leste Virág Árpádnak, a tapasztaltabb juhásznak minden szavát. Mintha sejtette volna, hogy Hajdú az örökébe lép. Ágynak dőlt az öreg. így maradt magára a sok jószággal Bandi. Később került mellé segíteni Virág István, meg Juszku András. Ezért mondják aztán most, hogy Kékesén három emberes ágazat a juhászat. Az anyajuhok száma 450. És ennek a szaporulata. „Tessék csak számolni, mennyi az” — jegyzi meg Poncsák András, a pirospozsgás arcú fiatal főagronó- mus. Poncsák magyaráz: „Az anyajuhok kétévenként háromszor ellenek. Akkor az évente úgy 600 birkaszaporulatot jelent.” Harcsa Imrétől. az elnöktől tudom, hogy 1980-ra még több anyajuhuk lesz. Létszámuk eléri a 600- at. És ezek szaporulata! Ezért építettek idén új hatszázas juhhodályt. „Erre alapozzuk a jövőt” — így a főagronó- mus. „És természetesen, a három juhászra. Amióta Virág Árpád leesett a lábáról, Bandi a főnök. Most Simon- szegen van a nyájjal. Tudja milyen kötelességtudó ember?! Mi sem gondoltuk, mi mindenre képes. Télen egyedül az ő vállaira szakadt az anyajuhok elletése. És ez kérem nem gyerekjáték ám. Egyedül csinálta végig! Ilyenkor ott kell lenni éjszaka is Szabolcsi portrék Bandi, a juhász az anyákkal. Segíteni a kis- bárányok születését. Azok a jószágok szinte tudják, érzik, hogy ott van velük a juhász.” Bandi kinn aludt a pásztoriakban. Helytállás volt? Igazán csak az Ítélheti meg. aki azt is tudja, mit jelent juhásznak lenni, miféle mesterség ez? A juhásznak minden anyajuhot ismernie kell. Bandi 450 anyajuhot ismer. Poncsák András: „És tudni kell azt is, hogy az elletést nem végezheti besegítő juhász. Hiába voltak akkor már mellette ketten is. Ezért kellett éjjel-nappal talpon lennie.” Hogy mi ebben a mesterség? így okosít róla a fő- agronómus: „Az, hogy az elhullott kisbárányt a juhásznak le kell nyúznia, s a bőrét az ikerellett bárány egyikére ráhúzni. Csak így tudja elfogadtatni a bárányt a másik anyajuhval. így nem marad tej nélkül, éhen, árván, egyedül.” Bandi, a segédmunkásból avanzsált juhász mesterien csinálta. Igaz, hogy a végén Csepel Művek, Nyírbátor A Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori üzemében egyre több új, nagy teljesítményű gépet helyeznek üzembe. Képünk Opre Mihály egy csehszlovák gyártmányú géppel fúróházmegmunkálást végez. Egy kérdés — öt válasz Kedvező jelek a közművelődésben Mit tart a legfontosabb változásnak a közművelődési párthatározat óta? Erre kértünk választ öt művelődési dolgozótól, szakigazgatási vezetőtől, társadalmi szerv munkatársától. A válaszokban nemcsak a két éve elért eredmények, a holnap tennivalói is szerepet kapnak. Népművelők üzemekben KÉZI BÉLA, az SZMT megyei művelődési házának igazgatója: — Legfontosabb változásnak tartom, hogy az üzemek vezetői fokozatosan közelítenek a művelődési feladatok helyes megítélésében a kívánt szinthez. Ez kedvezőbb feltételeket teremt a mi számunkra is. Csak egy dolgot említek: terveink szerint 1980-ra gondoltuk elérni, hogy a megye húsz nagyobb üzemében főhivatású közművelődési dolgozót állítsanak munkába. A napokban a tímár az álmatlanságtól majd összeroskadt. Valójában ez volt az igazi vizsgamunkája. Az első tűzkeresztség. Elismert juhász lett. Legalább hatvan-hetven bárányt mentett meg a közösségnek. T avasszal meg, amikor a sok esőzés miatt sántaság lépett fel, majd belebetegedett. Most jött jól az a népi gyógymód, amit mesterétől tanult. „Bandi, meg Virág Pista vállalták, hogy a legrövidebb idő alatt megszüntetik a betegséget. Két hét sem telt bele, egészséges lett az állomány. Hetven birkát mentettek meg.” Még az állatorvos is csodálkozott. Bandi éjszakára takarmányt készít a kicsiknek. „Lezárom őket éjszakára, és ezzel vége a mai napnak” — mondja a juhász, és megtör- li homlokát. „Reggel a Fodor-kerti dűlőbe hajtok. Ügy tudom, ott már felszedték a burgonyát. Jól fizetett, mint hallom, hektáronként 170 mázsát szedtek. Az aranyból is csöppen el, hátha akad ott még a nyájnak is mezgerél- nivaló.” Zs. Hajdú Bandi élete ösz- szefort a juhászattal. Legfontosabb pártmegbizatásá- nak is tartja, hogy itt álljon helyt a jószág mellett. A fiatal főagronómus kissé büszkén jegyzi meg: „És képzelje, ez az ember a hetedik határból is begyalogol, ha taggyűlést hív össze a pártvezetőség.” De a hangját alig hallani. Inkább cselekszik. Farkas Kálmán zenkilencedik nagy üzem — a Szatmár Bútorgyár — vett fel hivatásos népművelőt, akinek feladata a kulturális élet szervezése, irányítása. — Fejlődést tapasztalunk a szocialista brigádok művelődésében is. Kevesebb a formális vállalás, több a tartalmas, az egyénre szabott „terv”. Ehhez, úgy gondolom az is hozzájárult, hogy a megyében elsőként szervezték meg az SZMT megyei művelődési házában a szocialista brigádvezetők klubját. Ajánlásokkal, hasznos tapasztalatcserékkel segítjük a brigádok művelődését. Nyitott intézmények HORVÁTH GABRIELLA, a megyei könyvtár igazgatója: — Pozitív változás, hogy a határozat szellemében nyitottabbá váltak a művelődési intézmények. Megszűntek a formális szerződések az egyes művelődési intézmények között. Ehelyett eleven, jó kapcsolatot alakított ki a megyei könyvtár is az SZMT-vel, a Hazafias Népfront megyei bizottságával, a megyei művelődési központtal, a moziüzemi vállalattal, és másokkal. Közös rendezvényeket tartunk; kimegyünk a szocialista brigádokhoz és be is „hozzuk” őket a könyvtárba. — A közművelődési párt- határozat megfogalmazta; hogy kerüljön közelebb egymáshoz a közművelődés és közoktatás. Nem ritka a könyvtárban az iskolai történelemóra, a rendhagyó irodalomóra, gazdaságföldrajz- óra, a középiskolásoknak a zenei óra. Újszerű az is, hogy a szakmunkástanuló fiataloknak az idén olvasótábort szerveztünk Tivadaron. Traktoros az olvasótáborban CSERMELY TIBOR, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa: — Elsőként én is az olvasótáborokra hivatkoznék először, amely formájában és tartalmában új. Külön érdeme, hogy az utóbbi időben már nemcsak diákok, hanem a felnőtt fizikai dolgozók számára is szervezünk olvasótáborokat. Ilyen a dombrádi, amelyen tsz-tagok és ipari munkások együttesen vettek részt a kisvárdai járás községeiből. Akadt olyan traktoros, aki tavaly már volt ilyen olvasótáborban, az idén nem őt jelölték. Elment a tsz vezetőihez, szabadságot kért és eljött az olvasótáborba../ Nem általános ez, de ilyen is van. — A másik megjegyzésem; a politikai tájékozottság, műveltség terjesztésében beváltak többek között a népfrontvitakörök is, amelyeken egy év alatt a megyében 28 ezren vettek részt. Vitáztak, beszélgettek társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekről. Egyfajta politizáló, művelődési forma ez, amely, úgy gondolom, valamilyen szálon mégis kötődik a köz- művelődéshez. Klubszerűén, vonzóan PÉTER LÁSZLÓ, a TITÁSZ üzemi népművelője: — Nem lényegtelen, hogy a szemlélet változásával együtt nőttek a művelődésre fordítható alapok. Vállalatunknál ezt kétezer százalékosnak mondhatom; a korábbi években kevés pénz jutott a kulturális célokra. A mostani 70—80 ezer forintos jóléti alap 30 százaléka közvetlenül, vagy közvetve ilyen célokat szolgál. Mit szorgalmazunk elsősorban? A határozat is felhívja a figyelmet a közösségi művelődési formákra, a klubszerű — kis csoportokban folyó művelődésre. Nálunk a klub az, amely jó keret lehet erre. Itt tartjuk a filmvitákat olyan eszmei tartalmú művekből, mint a Prémium, a Falak, A munkásosztály a paradicsomba megy, a Száll a kakukk és a többiek. Neves embereket is meghívunk, filmrendezőket, írókat, sportolókat, kritikusokat. — A zenekedvelők sem unatkoznak, zenés beszélgetéseket is beiktatunk. Minden hétnek megvan a maga arculata. A hónap negyedik hete a kötetlen, időszerű, előre el nem döntött témák, ötletek hete. Bízunk benne, hogy a csaknem 800 dolgozó többsége megtalálja ízlése, hangulata szerint a legjobban megfelelő heti programokat... Javuló feltételek KOVÁCS TIBOR, a megyei tanács művelődési osztálya közművelődési csoportvezetőije: — A legfontosabbnak tartom, hogy a köztudatban sokat változott a művelődés, a műveltség megítélése. A gazdasági vezetők mind több helyen partnerei a népművelőknek, s ez nagyon lényeges a művelődés anyagi alapjainak, tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésében. Ennyi művelődési intézmény, könyvtár, klub és más helyiség nem épült, mint az utóbbi években. Ez nemcsak a közművelődési emberek fáradozásának eredménye, hanem a gazdasági vezetők megváltozott gondolkodását is mutatja. Az a fontos, hogy a helyileg kitűzött feladatokat mindenütt megvalósítsák, ne érjék be felületi, vagy részmegoldásokkal... — A párthatározat szellemében javították a közművelődési dolgozók élet- és munkakörülményeit, emelték a béreket. Ez jobb közérzetet, munkakedvet eredményez. (P. G.) A Vulkánból — exportra Csapszekrény gyártását kezdte meg az első fél év végén az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregysége. A Vulkán vasöntöde új terméke tőkés exportra készül és még ebben az évben mintegy huszonöt-harminc millió forint értéket kell előállítani belőle. A nagyarányú megrendelés teljesítéséhez szükségessé vált a magkészítés gépesítése, ezt a gyáregység saját erőből végezte el.
