Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. október 6. A Francia KP az új stratégiáról TELEX... BERLIN Párizsban szerdán összeült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy a baloldali „csúcstalálkozók” kudarca nyomán előállt új helyzetben meghatározza az FKP stratégiáját. A csütörtökön véget érő tanácskozáson a beszámolót Georges Marchais, az FKP főtitkára tartja. A francia baloldal politikai naptára arra enged következtetni, hogy miután a közös program időszerűsítéséről folytatott tárgyalások szeptember 22-én félbeszakadtak, mind a szocialisták, mind a kommunisták önálló politikai vonalat dolgoznak ki és pillanatnyilag nincs alap a félbeszakadt párbeszéd során megnyilvánult mélyreható nézeteltérések áthidalására. Az FKP Központi Bizottsága a csúcstalálkozó kudarca után, szeptember 23-án már tanácskozott és levelet intézett a szocialista párt központi bizottságához, felsorolva a nézeteltéréseket, kifejtve a párt álláspontját és felszólítva a partnereket arra, hogy tegyék meg a megegyezéshez szükséges lépést. A szocialista párt igazgató bizottsága szombaton tanácskozik a válaszról, az FKP Központi Bizottsága pedig a hosz- szú haladékot látva már e hét közepén újra összeült. NDK pártmunkásküldöttség Budapesten Kornidesz Mihály. az döttségével. amely dr. Erich MSZMP KB tudományos, Fischer alosztályvezetővel az közoktatási és kulturális ősz- élén szeptember 28. és októ- tályának vezetője a KB-szék- bér 5. között az orvosképzés, házban baráti beszélgetést az orvostudományi kutatás és folytatott a Német Szociális, a korszerű gyógyászati mű- ta Egységpárt Központi Bi_ szerek fejlesztésének kérdése. zottságának pártmunkáskül. it tanulmányozta hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott. sága és a Magyar Népköztár. saság kormánya vacsorát adott a lengyel vendégek tisz. teletére az Országházban. A baráti hangulatú vacsorán Kádár János és Edward Gie- rek pohárköszöntőt mondott. „Látogatás szívbéli jóbarátoknál” — ezzel a címmel közölte valamennyi lengyel köz. ponti lap szerdai számának első oldalán, kiemelt helyen a PAP lengyel hírügynökség tudósítójának kommentárját Edward Gierek és Piotr Jaro- szewicz magyarországi látogatásáról, Zbigniew Suchar cikkében rámutat arra, hogy e látogatás újabb bizonyítéka a két testvérpártot és országot ösz- szefűző szoros kapcsolatoknak. „Kapcsolataink mélyülnek és szélesednek, a gyakori és rendszeres legfelső szintű találkozók jelentősen hozzájárulnak az élet valamennyi területére kiterjedő együttműködés szorosabbra fűzéséhez, új lendületet adnak neki és új elemekkel gazdagítják.” Befejezésül Zbigniew Suchar emlékeztet arra, hogy a lengyel vezetők látogatása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előestéjén kerül sorra, amely nem csupán a szovjet, de a lengyel, a magyar és a többi szocialista ország népének, az egész haladó emberiségnek nagy ünnepe. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, államfő — aki csehszlovák párt- és állami küldöttség élén háromnapos hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban — szerdán elutazott Berlinből. A schönefeldi repülőtéren Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, az NDK számos párt- és állami vezetője, valamint több ezer berlini búcsúztatta el a delegációt. BELGRAD Szerdán délelőtt elutazott Belgrádból Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki a JKSZ KB elnökségének meghívására hétfő óta Jugoszláviában tartózkodott és megbeszéléseket folytatott Joszip Broz Titóval, a JKSZ elnökével a két párt kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a jugoszláv—olasz viszony alakulásáról. BONN Az NDK és az NSZK képviselői „egészen rövid időn belül” konkrét tárgyalásokat kezdenek az államközi kapcsolatok kérdéseiről — jelentette be Hans-Jürgen Wisch- newski nyugatnémet állam- miniszter Michael Kohllal, az NDK állandó bonni képviseletének vezetőjével szerdán folytatott tárgyalása után. KAIRÓ Az A1 Gumhurija című egyiptomi lap jelentése szerint Szadat egyiptomi államfő közölte Carter elnökkel: országa „elvben” hozzájárul, hogy a felújítandó genfi közel-keleti konferencián egységes arab küldöttség vegyen részt. Mint a lap hozzáfűzi, az Iszmail Fahmi külügyminiszter által átnyújtott Sza- dat-üzenet leszögezte, hogy az arab küldöttségben helyet kell foglalniuk a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőinek is. Az üléstermen kívül Amióta jegyzik a diplomácia történetét, arról is említést tesznek, hogy a diplomaták nemcsak hivatalos fórumokon folytatnak eszmecseréket, két- vagy sokoldalú tárgyalásokat. Egy-egy nemzetközi. tanácskozás — mint például az ENSZ közgyűlése — kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy a külpolitika különböző rangú irányítói: külügyminiszterek és nagykövetek a világszervezet New York-i székhelyén külön-külön is találkozzanak. Érdemes a közelmúlt napok krónikáját fellapozni, s abból csupán a fontosabb — nem a személyek, hanem a témák adnak alkalmat a rangsorolásra! — találkozókat szemügyre venni. Ahhoz nem férhet kétség, hogy korunk legfontosabb kérdése a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. Sok egyéb ennek csupán függvénye: nyilvánvaló, hogy a nemzetközi helyzet kedvező irányú fejlődésére Moszkva és Washington lényegesen nagyobb befolyást gyakorol, mint más országok egymás közti kapcsolata. Nos, Andrej Gromiko» szovjet külügyminiszter New Yorkba érkezése óta nemcsak Carter elnökkel, hanem Vance külügyminiszterrel is tanácskozott. S aligha véletlen, hogy a közel-keleti rendezésről kiadott közös szovjet—amerikai állásfoglalás ezeknek az eszmecseréknek a végterméke, pontosabban hű tükörképe. Az sem tartozik a véletlenek körébe, hogy az USA elnöke az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében hangsúlyozta a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának tendenciáját. Megfigyelők arra is rámutattak, hogy Carter erről a témáról sokkal derűlátóbban nyilatkozott, mint azt megelőzően, hogy Gromi- kóval találkozott. Nem kevésbé fontos megállapításokat tett az elnök a készülő SALT- egyezménnyel kapcsolatban, utalva arra, hogy jelentős fegyverkorlátozási megállapodásra van kilátás. Az ENSZ székhelyén mindenesetre úgy értékelték, hogy az amerikai elnök jóval mértéktartóbban, békülékenyebb hangon méltatta a szovjet—amerikai kapcsolatokat a Gromikóval folytatott tárgyalások után, mint azt megelőzően. A hírügynökségek híven beszámolnak Púja Frigyes megbeszéléseiről is. Külügyminiszterünk is felhasználja az alkalmat a világszervezet székhelyén, hogy hazánk külpolitikai vonalvezetésének megfelelően kicserélje nézeteit más országok diplomáciájának vezetőivel. Részt vett azon a tanácskozáson, amelyet Gromiko hívott össze, s amelyen a szocialista országok külügyminiszterei egyeztették a közgyűléssel kapcsolatos álláspontjukat. Felsorolni sem könnyű, hány ország külügyminiszterével találkozott ezt követően. Az azonban kitűnik a programból, hogy a hangsúly ezúttal a fejlődő országokra tevődött át, híven hazánk internacionalista külpolitikájához és nem utolsósorban gazdasági érdekeihez. Ennek keretében Púja Frigyes találkozott a többi között Líbia, Costa Rica, Afganisztán, Laosz, Mozambik és Jamaica külügyminisztereivel. Kétségtelen, hogy a világ- szervezet közgyűlésén fontos határozatok születnek majd. Ám az sem közömbös, ami a színfalak mögött, az üléstermen kívül történik, a külügyminiszterek közvetlen és kötetlen eszmecseréin kristályosodik ki. A kettő egymástól elválaszthatatlan! Gyapay Dénes A Szmolnij 1917-ben. A SZMOLNIJ L eningrád a világ sok városához képest még nagyon fiatal település. Földjét azonban, mint a költő megfogalmazta, századok lépte döngölte keményre, Péter magas szárú lovaglócsizmájától a mai bulldózerekig. Akkor jutottak eszembe ezek a sorok, amikor helikopterünk a Néva fölött repült, az Ohtyinszk-hídnál, ahol a folyó éles kanyart ír le. Madártávlatból elénk tárult a Szmolnij nagyszerű, oszlopos történelmi épület- együttese és az öttornyú Szmolnij-templom. Kissé távolabb áll a szigorú klasz- szikus stílusban épült Tau- ria-palota, I. Sztarovnak, a kiváló építésznek az alkotása, s az utóbbi években emelt modem házak pontos rajzolata. Az épületegyüttes olyan, mint a kőbe dermedt muzsika. A Szmolnij és a föléje magasodó vörös zászló, az októberi forradalom jelképe, életünk tartozéka. Valóban csodálatos sors jutott osztályrészül az orosz föld e darabkájának. Hét századdal ezelőtt a hatalmas Novgorodból tapostak utat az érintetlen erdőkön át a Néva partjára, ahol gazdag orosz kereskedőtelep bontakozott ki. Miután 1703-ban a folyó torkolatánál megalapították a várost, a hajdani telep helyén felépült a Szmoljanij (gyantás) udvar. Ott készítették és tárolták a gyantát, sok kellett belőle az Admiralitás hajógyárainak az új hajók építéséhez. A péterváriak ezt a helyet Homokospartnak hívták, mert a környéken ez volt a legszárazabb magaslat. Sok-sok évezreddel előbb az egész Észak-Európát elborító tenger hullámzott ezen a tájon, majd visszahúzódott, de ránk hagyta a Ladoga-tavat és a Névát. A Homokospart a tenger üledékéből alakult ki. A Néva festői partján egymás után épültek a cári és a nemesi paloták. Ezek egyike a Gyantásudvar mellett emelkedett, s a későbbiekben elnevezték Szmolnijnak. Az épületet aztán lebontották és a helyén felépült a nemes kisasszonyok intézete, amely megőrizte a nevét. A hallgatók 1917 nyaráig végezték ott tanulmányaikat, majd a különböző tanintézetekbe helyezték át őket. Nem sokkal később a Tauria-palotából a Szmolnij ba költözött át az Össz- oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság és a pé- tervári szovjet. Az egyik szobában volt a bizottság bolsevik frakciójának székhelye. V. I. Lenin innen, a Szmolnijból irányította az októberi fegyveres felkelést, és ugyanitt, a szocialista forradalom törzsének színhelyén hirdették ki a forradalom győzelmét. A Szmolnij így világszerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelképe lett. A szovjet hatalom első éveiben tágas fasor foglalta el a korábbi keskeny járda helyét, két oldalán szép park formálódott virágokkal, szökőkutakkal. Az egymás fölött elhelyezett, szimmetrikus, szigorúan ünnepélyes oszlopsor ad keretet a főbejáratnak, s a két középsőn aranybetűs márványtáblák: „Világ proletárjai egyesüljetek!” és „A proletárdiktatúra első szovjetje” felirattal. A nagy október tizedik évfordulójára állították fel a Szmolnij előtt V. Kozlov szobrászművész és V. Scsu- ko építész alkotását, amelyen a forradalom vezére jobb kezét előrenyújtva fordul, a néphez. A 30-as évek elején a Szmolnij előtti parkban helyezték el Marx és Engels mellszobrát, így alakult ki a Szmolnij mai arculata. Az épületre csupán a blokád kegyetlen éveiben nem lehetett ráismerni, mert álcázóháló borította. Ott dolgozott éjjel-nappal a kommunisták és a város védelmének központja. A horogkeresztes gépek sokszor megpróbálták a földdel egyenlővé tenni a Szmol- nijt, de a légvédelem záró- tüze meghiúsította kísérleteiket. A világ minden tájáról kiapadhatatlan áradatként jönnek az emberek, hogy fejet hajtsanak Lenin előtt első, egyszerű dolgozószobájában és szerény lakásában, amely ma múzeum. A látogatók az aulában megismerkedhetnek az első lenini szovjet alkotmány szövegével, amely a falakon elhelyezett két hatalmas márványtáblán olvasható. ... Ezekben a napokban a Szmolnijnál, a Szuvorov sugárút sarkán nagy építkezés folyik, ott lesz a Le- ningrádi Területi Tanács új, ötszintes székháza. Ezzel befejeződik a Szmolnij épületegyüttesének végleges kialakítása. A leningrádi városépítési tanács elnöke, G. Buldakov főépítész elmondotta: — Olyan döntés született, hogy a Szmolnij együtteséhez harmonikusan illeszkedő építészeti megoldást alkalmazunk. Ez nemcsak az új épületek kialakítására érvényes, hanem az egész környezetre is. A Szmolnijjal szemben lévő Proletárdiktatúra terét és a Szmolnij-templom mellett található Rasztrelli teret kitágítjuk, megnagyobbítjuk. A széles fasor egységbe fogja majd a két teret. A gránitlapok borította utat hársfasorok szegélyezik, mellettük park lesz. A Szmolnijban dolgozik ma is a leningrádi és a területi kommunisták központja, a területi és a városi pártbizottság. V. Mihajlov Nincs változás a Schleyer-ügyben A terrorista tevékenységgel vádolt és Hollandiában letartóztatott Knut Folkerts nyugatnémet állampolgárt szembesítik olyan tanúkkal, akik bizonyítékokat szolgáltathatnak Folkerts NSZK-ban elkövetett bűncselekményeiről. A Buback nyugatnémet fő- államügyész meggyilkolásával gyanúsított férfit Utrecht- ben a rendőrséggel vívott tűzharc után vették őrizetbe. A szembesítést Buback utódja, Rebmann főállamügyész kérte egy 1959-es nemzetközi megállapodás alapján. Fol- kertst mindenekelőtt egy holland rendőr meggyilkolásáért vonják felelősségre, a bonni hatóságok ezért még nem is kérték kiadatását. Szabadlábon lévő három társa után a nyomozás egyelőre eredménytelenül folyik. Bonnban Helmut Schmidt kancellár a Schleyer-üggyel foglalkozott. A kormányfő részt vett a kis szakértői csoport ülésén, majd pártja vezető tisztségviselői előtt kijelentette: az utóbbi napok híreszteléseivel ellentétben „semmilyen lényeges változás” nem állott be a helyzetben. Kühn északrajna-veszt- fáliai miniszterelnök néhány napja újságírókkal folytatott beszélgetése során azt állította, hogy „a Schleyer-ügyben még ezen a héten döntő fordulat következik be.” A tartományi kormányfő „elszólását” az SPD vezetői zokon vették és a kormány is erélyesen cáfolta. Schmidt kedden elemezte a terrorizmus elleni harc jogi vonatkozásait is. Mint mondotta, meggyőződése, hogy nincs szükség további törvények gyorsított ütemű elfogadására. Ezzel közvetve válaszolt azokra a bírálatokra, amelyek a kormánypártokat és az ellenzéket egyaránt érték a múlt hét végén a parlamentben keresztülhajtott „terroristaellenes” törvény miatt.
