Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 5. Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) azok teljesítése a tanácsok és képviselőik munkájának fontos része. A vita résztvevői egyöntetűen üdvözölték, hogy az alkotmánytervezetbe külön fejezetet vegyenek be a Szov_ jetunió lenini külpolitikájának céljairól és elveiről. Ezzel kapcsolatban javasolták a fejezet kiegészítését azzal, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés elérésére törekszik. A szónok ezután kitért azokra a javalsatokra, ame- jeket a bizottság nem vehetett figyelembe, vagy amelyeket lényegüket tekintve helytelennek tartott. Sok állampolgár javasolta például, hogy emeljenek alkotmányos szintre különböző olyan jogszabályokat, amelyek már megvannak a szovjet törvényalkotásban. Ezek a javaslatok önmagukban helyesek, de az alkotmány, az állam alaptörvénye csak a legfontosabb elvi tételeket rögzíti. Á fejlett szocializmus törvénye Némely javaslat nyilvánvalóan túlságosan előreszalad, nem veszi figyelembe, hogy az új alkotmány a fejlett szocializmus és nem a kommunizmus államának törvénye. A Szovjetunióban érvényesül a szocialista elv: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint”. Éppen ezért nem fogadhatók el például az olyan javaslatok, hogy mindenki számára egyenlő munkabért és nyugdíjat biztosítsanak, figyelmen kívül hagyva a dolgozók szakképzettségét és munkájuk minőségét. A Szovjetunióban, mint ismeretes, kialakult a történelmileg új emberi közösség, — a szovjet nép. Voltak, akik helytelen következtetéseket vontak le ebből. Azt javasolják, hogy az alkotmányba vegyék fel az egységes szovjet nemzet fogalmát, szüntessék meg a szövetségi és autonóm köztársaságokat, vagy korlátozzák azok szuverenitását. A szovjet nép társadalmipolitikai egysége egyáltalán nem jelenti a nemzeti különbségek eltűnését. A szocializmus felépítésével egyidejűleg a történelemben először a Szovjetunióban oldották meg a nemzetiségi kérdést. A kommunista építés folyamán a szovjet népek szüntelenül közelednek egymáshoz, szellemi életük kölcsönösen gazdagítja egymást. Veszélyes útra lépnénk azonban, ha mesterségesen kezdenénk erőltetni a nemzetek közeledésének ezt az objektív folyamatát. Olyan levelek is érkeztek az alkotmánybizottsághoz, amelyeknek írói javasolják, hogy állami funkciókat közvetlenül a pártszerveknek adjanak át, az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottságát törvényhozó hatalommal ruházzák fel. Ezek a javaslatok mélységesen hibásak. Zavart keltenek a párt társadalmunkban betöltött szerepének értelmezésében. Miután pártunk uralkodó párt lett, határozottan leszögezte, hogy döntéseit a szovjet szervek útján érvényesíti, a tanácsok tevékenységét irányítva nem helyettesíti az utóbbiakat, hogy az állami élet irányítását mindenekelőtt a tanácsokba bevá- - lasztott és az állami szervekben dolgozó kommunisták útján juttatja érvényre. Ezt az elvet leszögezi az SZKP szervezeti szabályzata és az a javaslat, hogy ezt tükrözze az új alkotmány is. Az új szovjet alkotmány tervezete és országos vitája — folytatta Brezsnyev — hosszú időn át az egész világ figyelmének középpontjában állt. Ez a szocializmusnak a világban betöltött óriási szerepét bizonyítja. Átfogóan megvitatták és forrón támogatták az új szovjet alkotmány tervezetét a testvéri szocialista országokban. Elvtársi módon fogadták a tervezetet, alaposan elemezték azt és elmondták saját tapasztalataikat. Így halmozódik fel a szocialista államépítés kollektív tapasztalata. Lelkesítő példa Élénk érdeklődéssel tanulmányozták az új szovjet alkotmány tervezetét azokban a fiatal államokban, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati elnyomás alól és most határozzák meg további útjukat. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország sajtója kommentálta a tervezetet és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak az alkotmányban is tükröződő eredményei lelkesítő példával szolgálnak valamennyi nép szántára, amely a szocializmus irányába halad. Rendkívüli érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét a tőkés országok dolgozói és mindenekelőtt élcsapataik, a kommunista és munkáspártok. A testvérpártok rámutatnak, hogy a szovjet alkotmány tervezete nagyon fontos okmány, amely megmutatja, hogy mit is jelent a fejlett szocializmus és milyen feladatokat tűz maga elé. Nem kerülte el a Szovjetunió alkotmányának tervezete a burzsoá sajtónak és a tőkés világ más tömegtáj éÁz imperialista propaganda sikertelensége Az imperialista propaganda szervezői észrevehetően nyugtalankodni kezdtek, amikor az alkotmány megvitatása széles nemzetközi méreteket öltött. Megismétlődött az, amit már ezerszer lehetett tapasztalni a szovjethatalom fennállásának éveiben: a „lélektani hadviselés" szakértőit a Szovjetunió sikerei vajmi csökkentsék jelentőségét, vagy egyszerűen agyonhallgassák legfontosabb megállapításait. Különösen dühödt támadásokat intéztek a szovjet állampolgárok jogairól és kötelezettségeiről szóló tételek ellen. A szovjet alkotmány bírálói nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Nem tudtak kitérni ugyanis az elől a tény elől, hogy. az alkotmány tervezete minden más alkotmányhoz képest szélesebben, világosabban és teljesebben tartalmazza az állampolgárok szociális-gazdasági és politikai jogait és e jogok érvényesítésének konkrét biztosítékait. Mit is állíthatnának szembe a fejlett szocializmusnak e reális eredményeivel a tőkés rendszer prókátorai? Tízmillióknak a munkanélküliséghez való „jogát”? Vagy a betegeknek azt a „jogát”, hogy nélkülözzék az orvosi segítséget, mivel az óriási összegekbe kerül? Avagy a nemzetiségi kisebbségeknek azt a „jogát”, hogy megalázó megkülönböztetést szenvedjenek a munkában és az oktatásban, a mindennapi és a politikai életben? Vagy talán azt a „jogot”, hogy örökös félelemben élhetnek a szervezett bűnözés mindenhatósága alatt, s láthatják, hogy a sajtó, a film, a televízió és a rádió hogyan követ el mindent annak érdékében, hogy az ifjú nemzedéket az önzés, a kegyetlenség és az erőszak szellemében neveljék? A kapitalizmus propagandistái és ideológusai nem tagadhatják, hogy a szocializmus már rég felszámolta ezeket a társadalmi fekélyeket. Éppen ezért más manőverhez folyamodtak. Támadásaikat az alkotmány tervezetének azokra a tételeire összpontosították, amelyek arról szólnak, hogy az állampolgári jogok nem használhatók fél a társadalom és az állam érdekeinek rovására, más állampolgárok joginak csorbítására. Osztályellenségeink szemszögéből nézve a Szovjetunió állampolgárainak a jelek szerint egyetlen „jogot’ kellene megadni — azt a jogot, hogy az imperializmus örömére harcolhassanak a szovjet állam, a szocialista rendszer ellen. Csalódást kell okoznunk alkotmányunk bírálóinak. A szovjet nép sohasem fog kívánságaiknak megfelelően eljárni. Az emberi jogokról szóló ENSZ-nyilatko. zat egyébként teljesen világo_ san kimondja: minden embernek kötelességei vannak a társadalom iránt, amelyben egyénisége szabadon és teljesen kifejlődhet. Ez a demokratikus társadalmi élet egyetemesen elfogadott elve. Áz SZKP szerepe a szovjet társadalomban koztatási eszközeinek figyelmét sem. Közülük egyesek többé-kevésbé objektiven ismertették a dokumentum tartalmát. Több nyugati lap rámutatott, hogy az új szovjet alkotmánytervezet a demokrácia továbbfejlesztését, az állampolgári jogoknak és a társadalmi szervezetek jogkörének kiszélesítését, az állami politikára gyakorolt befolyásuk növekedését jelzi. Az amerikai Baltimore Sun például becsületesen megállapította, hogy a tervezet a szovjet állampolgárok számára „teljesebb jogokat biztosít, mint bármely nyugati alkotmány: a munkához és a pihenéshez való jogot, a pályaválasztás jogát, a társadalombiztosítás, a lakásellátás, a tanulás, az ingyenes egészségügyi ellátás jogát”. A tőkés országok állami és politikai vezetői, valamint sajtója elismerik annak a ténynek jelentőségét, hogy az alkotmány külpolitikai fejezetében államjogi formában szögezi le a Szovjetunió elkötelezettségét a béke és a népek közötti együttműködés mellett. A burzsoá hírmagyarázóknak nincsenek ínyére a tervezetnek azok a tételei sem, amelyekben az SZKP-nak a szovjet társadalom életében betöltött szerepéről van szó. Teli torokkal üvöltik, hogy ez „a kommunista párt diktatúrájának kikiáltása”. Mit lehet erre mondani? A kirohanások oka világos. A kommunista párt a szovjet nép élcsapata, annak legtudato- sabb, élenjáró része, amely elválaszthatatlan a nép egészétől. A pártnak semmiféle más érdeke nincs, mint a nép érdeke, ha valaki megpróbálja szembeállítani egymással a pártot és a szovjet népet, s „a párt diktatúrájáról” elmélkedik, ez annyit jelent, mint ha például a szívet próbálná szembeállítani az emberi szervezet egészével: A kommunista párt a Szovjetunió alkotmányának keretei között tevékenykedik. Mit érdekli azonban ez a burzsoá kritikusokat? ök csökkenteni szeretnék a pártnak a szovjet társadalomban betöltött szerepét, mivel minden vágyuk az, hogy meggyengítsék országunkat, szocialista rendszerünket, kioltsák kommunista eszméinket. Szerencsére, képtelenek erre. A kommunista párt szerepe annak arányában fog növekedni a társadalom életében, ahogy a szovjet emberek egyre bonyolultabb és felelősségteljesebb feladatokat oldanak meg a kommunizmus építésében. Ez, teljes összhangban pártunk programjával, a szocialista demokrácia egyre mélyrehatóbb kifejlődéséhez vezet. ' A burzsoá táborbeli ,bírá lóink és (őszintén szólva velük együtt egyes elvtársa ink a nemzetközi munkás- mozgalom soraiból is) nem látják, vagy nem akarják látni a legfontosabbat — állami és társadalmi fejlődésünk dialektikáját. Ez a dialektika abban foglaltatik, hogy a szocialista állam fejlődésével és tökéletesedésével párhuzamosan az állampolgárok milliói egyre aktívabban vesznek részt a hatalmi szervek, a népi ellenőrzés munkájában, a termelés és az elosztás irányításában, a szociális és kulturális politikában, az igazságszolgáltatásban. Egyszóval, a szocialista demokrácia fejlődésével államunk fokozatosan kommunista társadalmi önigazgatásba nő át. Ez a folyamat természetesen hosszas, de töretlen. És meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió új alkotmánya jól szolgálja majd a kommunista építés e fontos céljának elérését”. Á fejlett szocialista társadalom törvénye kevéssé érdeklik. Nekik csak egy céljuk van: megakadályozni a szocializmus befolyásának növekedését, bármilyen eszközzel bizalmatlanságot, ellenszenvet kelteni vele szemben. Ebből táplálkozik az a tendencia is, hogy ne annyira informáljanak az új szovjet alkotmányról, mint inkább kiforgassák tartalmát, Az új alkotmányt joggal nevezik a fejlett szocialista társadalom élete törvényének. Éppen ilyen társadalom épült fel a Szovjetunióban, — mondotta Brezsnyev, aki beszédének további szakaszában részletesen kitért a fejlett szocialista társadalom jellemző vonásaira, a kommunista társadalmi formáció kialakulásának történelmi folyamatában betöltött helyére. Leonyid Brezsnyev több olyan meggyőző adatot idézett, amelyek képet nyújtanak arról, hogy milyen nagy a különbség a szocializmus jelenlegi fejlődési szakasza és az előző, az 1936-os alkotmány megszületésének időszaka között. Az 1936. évi bruttó társadalmi termék előállításához jelenleg kevesebb mint egy hónapra van szükség. Nemcsak a technika változott meg, hanem az azt irányító emberek is. Ma már a munkások 73,2 százaléka rendelkezik közép, vagy felsőfokú n magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok A szocialista Lengyel- ország a magyar külkereskedelem jelentős partnere. Exportunkban az 5., az importunkban pedig a 6. helyet foglalja el. Kivitelünknek és behozatalunknak egyaránt 4,4 százalékát bonyolítjuk a baráti Lengyelországgal. A magyar exportot gépek, autóbuszok, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek, állattenyésztő telepek, vala_ mint a timföld alkotja. Behozatalunk elsősorban nyersanyagokból (kén. kő_ szén), továbbá tehergépkocsiból, tengeri hajóból, kom_ bájnból és alumíniumból áll. Az árucserén kívül a kül- kapcsolatok fontos formáját jelentik a kooperációban és a gazdasági együttműködés más formájában (pl. szakosodás) előállított termékek aránya. 1974-ben a magyar —lengyel külkereskedelem 16 százalékát. 1980-ban pedig már 25 százalékát fogják alkotni a kooperációs termékek. Ilyen típusú együttműködés valósult meg az autógyártásban (alkatrészekért gépkocsit kapunk), a kohászatban (választék bővítése céljából) a szerszám, gépgyártásban, elektromos gépek előállításában, továbbá a vegyipar területén is (poliakrinil és PVC-szál szállításokért ~ poliészter selymet hozunk be). Jelentős tételt képvisel az abroncsok, tömlők, valamint a gyógyszeripari termékek cseréié is. lett szocializmus, elérkezett az új társadalom érettségének az a szakasza, amelyben befejeződik a társadalmi viszonyok átrendeződése, mégpedig a szocializmus szervesen jellemző közösségi elvek alapján. Tág tér nyílik a szocializmus törvényeinek képzettséggel. Negyven évvel ezelőtt ez az arány kevesebb mint nyolc százalék volt. Ugyanez alatt az időszak alatt az iparban harmincnégyszeresére, a mezőgazdaságban pedig negyvenhétszeresére növekedett a felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek száma. A szovjet emberek életszínvonala is egészen más képet mutat. Az 1936. évi 14,9 millió négyzetméterrel szemben 1977-ben 110 millió négyzet- méter lakás épül. Nem lehet persze mindent számokban kifejezni. E hatalmas arányú anyagi és kulturális fejlődés a városi és falusi munka- és életkörülmények, a fizikai és szellemi munkafeltételek jelentős mértékű közeledését eredményezte. A szocializmusban a szovjet emberek új nemzedékei nőttek fel, kialakult szocialista tudatuk. E folyamatok eredményeként joggal elmondható, hogy a Szovjetunióban felépült a fejEbből következik, hogy tág tér nyílik a szocializmus törvényeinek érvényesülésére, előnyeinek megmutatására a társadalmi élet minden területén, ebből következik a tárj- sadalmi rendszer szerves egysége és dinamizmusa, politikai stabilitása, megbonthatat. lan belső egysége. A Szovjetunió ma az október szülte állam fejlődésének olyan szakaszában van, amely az érett szocializmusra jellemző. Következésképpen az állami szervek feladatai, azok sZferkezeti felépítése és funkciói, működési rendje is meg kell hogy feleljenek á társadalom fejlődése e szakaszának — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev előadói beszédét sokszor megszakította a küldöttek egyetértését kifejező taps. A beszéd elhangzása után a Legfelsőbb Tanács küldöttei hosszan tartó tapssal köszöntötték az ország új alaptörvényének beterjesztését. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag megválasztották az új alkotmány szövegének 163 tagú szerkesztő bizottságát. A bizottság elnöke Leonyid Brezsnyev. ★ A szovjet parlament két házának külön ülésével folytatódott kedden délután a moszkvai Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka. Az Alekszej Sityikov elnökletével ülésező szövetségi tanács, amelynek kedd délutáni ülésén jelen volt Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov, Andrej Kirilenko és az SZKP KB Politikai Bizottságának több más tagja. Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára szólalt fel elsőként. „Az új szovjet alkotmány- tervezetben maradéktalanul megtestesülnek a lenini eszmék, kiteljesedik a politikai demokrácia” — mutatott rá egyebek között Scserbickij. Utána Viktor Grisin. az SZKP KB PB tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, majd Gyinmuha- med Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a lenin- grádi területi pártbizottság első titkára, Mihail Szolomen- cev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, majd Valentyina Tyereskova. a vi_ lág első űrhajósnője. a szovjet nőbizottság elnöke szólalt fel. A Vitalij Ruben elnökleté, vei ülésező nemzetiségi tanács tagjai előtt felszólaló Pjotr Maserov. az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt KB első titkára, utána Saraj Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja. az Üzbég Kommunista Párt KB első titkára szólalt fel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka ma folytatódik.
