Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
Leonyid Brezsnyev beszéde az új alkotmánytervezetről Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Kedden, helyi idő szerini délelőtt tíz órakor Moszkvában, a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa és elfogadja a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. Az ülésszak kezdete ünnepnek számít a szovjet nép számára. A június óta folyó országos vita egyértelműen bizonyította, hogy az ország új alaptörvényét az egész lakosság egyértelműen támogatja, azt kívánja, hogy az alkotmány fejezze ki a szovjet állam mai életének megváltozott vonásait. Az egyértelmű támogatás jele az is, hogy a tanács ülését kimagasló eredményekkel, új mnnkasike- rekkel köszöntötték minden köztársaságban. A Legfelsőbb Tanács két házának, a szövetségi tanácsnak és a nemzetiségi tanácsnak az ülésszakán ott vfoltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, élükön L. I. Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével. Megjelentek a szovjet kormány vezetői. A Legfelsőbb Tanács két házának több mint 1500 tagja már napokkal az ülésszak előtt a szovjet fővárosba érkezett, hogy felkészüljön az ülésszakra. Megteltek a közönség számára fenntartott karzatok, a diplomaták és az újságírók páholyai. Az ülést pontosan tíz órakor nyitotta meg a Nemzetiségi Tanács elnöke, Vitalij Ruben. A küldöttek elfogadták az ülésszak ügyrendjét, a két ház egymással párhuzamosan, külön-külön tárgyalja meg az alkotmánytervezetet. Röviddel tíz óra után kezdte meg előadói beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke, akit a küldöttek hosszan tartó, lelkes tapssal fogadtak. Á lenini útmutatások megvalósítása A szónok az új alkotmányt a szovjet állam hatvanéves fejlődése koncentrált eredményeként jellemezte. Az alkotmány — mint hangsúlyozta — világosain tükrözi, hogy az október által meghirdetett eszmék és a lenini útmutatások valóra váltása sikerrel folyik. Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy az alkotmánytervezet, amelyet most a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselői elé terjesztenek, sok esztendei megfeszített kollektív munka gyümölcse. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által létrehozott alkotmánybizottságba tapasztalt párt- és állami vezetők a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi ér telmiség, valamint az országban élő nagyszámú nemzetiség képviselői kerültek A tervezet kidolgozásába neves tudósokat, szakembereket, állami szervek és társadalmi szervezetek munkatársait vonták be. Az alkotmánytervezetet kétszer vitatta meg az SZKP Központi Bizottságának plénuma. Az előkészítő munka minőségének döntő ellenőrzését a csaknem négy hónapon át tartó országos vita jelentette, amelyben gyakorlatilag az egész nép részt vett. Az országos vita fő politikai eredménye abban foglal ható össze — mutatott rá Leonyid Brezsnyev —, hogy a szovjet emberek kimondták: igen, ez az az alaptörvény, amelyet vártunk. Helyesen tükrözi vívmányainkat, óhajainkat és reményeinket, helyesen határozza meg jogainkat és kötelezettségeinket. Az elért eredmények rögzítése mellett megnyitja a kommunista építés további kibontakoztatásának távlatait. Az alkotmánybizottság jelentheti, hogy az országos vita eredményeképpen, amelynek során mintegy 400 ezer módosító javaslat érkezett, lehetővé vált hasznos kiegészítésekkel és módosításokkal jelentősen megjavítani az alkotmánytervezetet. Szerkesztési módosítást javasolt a bizottság a tervezet 110 cikkelyéhez és javasolja egy új cikkely beiktatását is. A szónok részletesen jellemezte az országos vita során elhangzott módosító javaslatokat. A beérkezett javaslatok többsége a munkának a szocialista társadalomban betöltött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dolgozók társadalmának jellegére vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell foSzabó Miklós, a leveleki Dózsa Tsz napraforgótábláján nagy teljesítményű Claas Dominátorral dolgozik. a hétvégeken nagymérvű, hiszen többségét a háztájiban termelik és szombatra, vasárnapra kapnak nagyobb mértékben fogatokat, járművet. A cukorrépa szedése és elszállítása szeptember 14-én kezdődött és október elejéig mintegy 1300 hektárról takarították be a termést. Az elmúlt év hasonló időszakában a cukorrépa-betakarítással már előbbre tartottunk, most viszont az időjárás hatására az érés kitolódott, de a szedés és elszállítás a cukorgyári ütemezésnek megfelelően történik. Szabolcs-Szatmár megyében a szója termesztése kismértékű, a terület mindössze 680 hektár, ennek betakarítása 40 százaléknál tart. Annál nagyobb területben és értékben a napraforgó, amelynek aratásával mintegy 6000 hektáron végeztek, s ettől jóval nagyobb terület vár még betakarításra. A napraforgó- kombájnolást sürgeti, hogy a tányérrothadás egyre erőteljesebb, s mindennap késedelem a veszteséget növeli. Megyeszerte megkezdődött a több mint 100 ezer hektár kukorica betakarítása. A fagy siettette az érést, de egyben jelentős-károkat is okozott. A kukoricakombájnolás 18 százaléknál tart, mintegy 15 ezer hektárról került eddig magtárba a termés. A fagy miatti kényszerérés arra készteti az üzemeket, hogy a gyenge minőséget silózzák, ezzel szemben arra kell törekedni, hogy azokat a silókukoricákat, ahol a szémtermés megfelelő, mint fővetésű kukoricát takarítsák be. Az elmúlt évinél nagyobb volt a zöldségterület. A bő termés miatt a betakarítás elhúzódott, jelenleg mintegy 73—74 százaléknál tartanak. Sokhelyütt a paprika, paradicsom lefagyott, ennek ellenére a fagymentes területeken még bőven akad munka. Az őszi tennivalók során nem jelentéktelein a tavasziak alá történő mélyszántás. Az őszi szántás az utóbbi napokban gyorsult fel olyan mértékben, hogy üteme már elfogadható. Az eddig felszántott terület 30 ezer hektár, a tervezettnek 28 százaléka, több mint tavaly ilyenkor volt. (s. e.) Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz ma Budapestre érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására szerdán baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke. Összeült a belgrádi értekezlet Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban kedden délelőtt megkezdte munkáját 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek földrészünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tárgyaló találkozója — a „Belgrád—2”. A Magyar Népköztársaság küldöttségének élén Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium nemzetközi biztonsági osztályának vezetője áll. A tanácskozást röviddel 11 óra után Milorad Pesics nagykövet, a vendéglátó Jugoszlávia delegációjának vezetője nyitotta meg. Ezt követően Milos Minies, a szövetség: végrehajtó tanács al- elnöke, külügyminiszter a jugoszláv kormány nevében köszöntötte a találkozó résztvevőit és eredményes munkát kívánt nekik. Milos Minies beszédében egyebek között rámutatott arra, hogy a belgrádi találkozóra „olyan időpontban kerül sor, amikor a nemzetközi enyhülést bizonyos veszély fenyegeti: a gyarmati és a faji elnyomás, s a más államok belügyeibe való beavatkozás”. Ezt követően az ENSZ-fő- titkár különmegbízottjaként Vittorio Winspeare Giucciar- di, a világszervezet genfi irodájának főigazgatója szólalt fel. Ismertette Kurt Waldheim főtitkárnak a találkozó résztvevőihez intézett üzenetét, amely többi között hangoztatja: a belgrádi tanácskozásnak az a célja, hogy keresse földrészünk biztonsága és államai együttműködése erősítésének újabb útjait. Waldheim napjaink alapvető nemzetközi feladataként jelölte meg a fegyverkezési hajsza megszüntetését, valamint az igazságos világgazdasági rend megteremtését. A megnyitó ülésen tolmácsolták a küldöttségeknek Tito jugoszláv köztársasági elnök üdvözletét. A délelőtti ülés ezzel véget ért. A délutáni plenáris ülésen megkezdődött az egyes küldöttségek vezetőinek felszólalása, amelyekben ismertetik kormányuk véleményét a Helsinki óta megtett útról és a további feladatokról. A találkozó ma délelőtt folytatja munkáját. gadni azt a javaslatot is, hogy meghatározzuk államunk társadalmi alapját is. Ez az alap a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. A vita résztvevői javasol/ Leonyid Brezsnyev be- \ szédét mondja. ták, hogy az alkotmányban pontosabban meg kell határozni: a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja az állami és szövetkezeti kolhoztulajdon. Több ezer javaslat futott be a munkáskollektívák szerepéről és jelentőségéről szóló cikkellyel; kapcsolatban. A javaslatok beterjesztői azt a kívánságukat hangsúlyozták, hogy az alkotmányban szélesebben tükrözni kell a dolgozó kollektíváknak a szocialista termelés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában betöltött szerepét, feladatait és jogait. Az országos vita lehetővé tette a tervezet igen sok olyan tételének tökéletesítését, amely a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére irányul. Javasolták egy új cikkely felvételét a választók megbízásairól. A képviselőknek szóló ilyen megbízásoka dolgozók egyes csoportjainak érdekeit és egyúttal az egész társadalom érdekeit tükrözik, (Folytatás a 4. oldalon) Hét végén is teljes erővel dolgoztak a mezőgazdasági üzemekben a betakarításon, illetve az őszi kalászosok vetésénél. Annak ellenére, hogy a feladatok az elmúlt évihez viszonyítva nagyobbak, a betakarítás, szántás, vetés üteme megfelelő. A vetőszántást 75 ezer hektáron — a tervezett terület 70 százalékán — már elvégezték. A szántás, a magágy- készítés minősége megfelelő, az elmúlt évitől nagyobb mértékű a talajerő-visszapótlás, így gondosan előkészített talajba kerülhet a mag. Az őszi vetés eddig 42 ezer hektáron történt meg, arányaiban 4—5 százalékkal jobb a tavalyitól. Rozsot eddig 20 ezer hektáron, árpát 6500 hektáron, búzát 11 500 hektáron vetettek a gazdaságok. Az idő jó, így a búza vetését nem csak szükséges, de lehet is gyorsítani. A szántóföldi növények betakarítása az elmúlt napokban kedvező volt. A burgonya termőterülete 19 ezer 700 hektár, ennek 80 százalékáról már felszedték a gumót. A burgonya szedése különösen Kelet iMüfl AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXTV. évfolyam, 234. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. október 5., szerda MA Újjávarázsolnak 120 lakást (2. oldal) Spirálmilliók hibátlanul (3. oldal) Ismét kedvez az idő Jó ütemben halad a betakarítás megyénkben Vetőszántás 75 ezer hektáron Kukorica százezer hektárról 35 ország képviselői tárgyalnak Európa békéjéről VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK !
