Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 29. Napi külpolitikai kommentár Népi diplomácia N égy égtáj 26 országának sok millió szervezett dolgozója nevében tanácskozott két napon át hazánk fővárosában a Szakszervezeti Világszövetség irodája. Az eszmecsere fontosságát aláhúzza, hogy ez volt az iroda utolsó ülésszaka az SZVSZ 1978. április 16—23. között Prágában sorra kerülő IX. kongresszusa előtt. Már önmagában az is jelentős, hogy különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok szakszervezeti vezetői cserélték ki nézetüket Budapesten. Arról nem is szólva, milyen fontos az a körülmény, hogy a fejlett ipari államok képviseletében tárgyaló küldöttek szót értettek, sőt, közös nevezőre jutottak olyan országok képviselőivel, amelyek jellegzetesen a harmadik világ gondokkal, súlyos problémákkal terhes jegyeit viselik magukon. Ami mégis összetartó ereje, a különbözőségek ellenére azonos cselekvésre késztető eleme e szakszervezeti világfórumnak: a társadalmi haladásért, a békéért, a népek együttműködéséért érzett felelősség, ami a Budapesten képviselt szak- szervezeteket áthatja. Az elmúlt években sokszor idéztünk egy újkeletű fogalmat: a népi diplomáciát. Nos, a budapesti ülésszaknak a belgrádi találkozóhoz intézett üzenete jellegzetes példája annak, hogy a bérből és fizetésből élő milliók felelős képviselői miként hallathatják hangúkat olyan kérdésben, ami ugyan a diplomaták hivatásának körébe tartozik, mégis közvetve és közvetlenül érdekelt benne az egész emberiség: Európa és a világ békéje, biztonsága, az enyhülés további térnyerése. Mélységesen egyet lehet érteni Pierre Gensous-val, az SZVSZ főtitkárával, aki sajtókonferenciáján a többi között hangsúlyozta: mindent el kell követni a szakszervezeti mozgalmak egységesebbé tételéért, a dolgozók szolidaritásáért, jólétéért, olyan világért, amelyben minden ország számára biztosított a gazdasági haladás, a függetlenség és az emberi szabadságjogok gyakorlása. A szakszervezeti világmozgalom — ezt tanúsítja az SZVSZ irodájának 17. ülésszaka is — ezekért a célokért küzd, mégpedig a világpolitikában végbemenő változásokhoz rugalmasan igazodva, az új körülményeket, a frissen jelentkező követelményeket mindig szem előtt tartva. N yilvánvaló, hogy a világ szakszervezeti szövetségei között vannak — és még sokáig lesznek is — véleménykülönbségek. Az SZVSZ azonban — s ez megint csak az eltérő társadalmi és gazdasági körülmények között dolgozó emberek őszinte igényét tükrözi — fontos teendőjének tartja a nemzetközi szakszervezeti központok között a kapcsolatok kiépítését, elmélyítését. A közeledés és az együttműködés politikája megfelel a szervezett dolgozók érdekeinek, egyszersmind a szakszervezeti világmozgalom termékeny jövőjének is legfőbb záloga. Gyapay Dénes Belgrád: Szovjet felszólalás a humanitárius munkacsoportban A Szovjetunió és a többi szocialista ország az európai biztonsági értekezlet záródokumentumának megfelelően céltudatos tevékenységet folytat a tájékoztatás terüle_ tén megvalósuló nemzetközi együttműködés fejlesztése ér. dekében, és az elmúlt két évben jelentős sikereket ért el — jelentette ki a humanitárius és egyéb kérdésekkel foglalkozó munkacsoport ülésén Sz. Kondrasov, a szovjet delegáció tagja. A szovjet képviselő hang_ súlyozta, hogy néhány nyugati ország akadályozza a Szovjetunióról és a többi szocialista országról szóló igaz információk terjesztését. Meg kell állapítani — jelentette ki Kondrasov — hogy Helsinki után néhány nyu_ gáti államban a szovjet folyóiratok terjesztése nem fokozódott, sőt csökkent. Számos ország kormánya a magáncégek befolyásolásának lehetetlenségére hivatkozva. semmit nem tett szovjet sajtóanyagok behozatalé, nak és terjesztésének növelésére. A tájékoztatás területén a tőkés és a szocialista országok közötti kapcsolatokat több tényező nehezíti. Ezek közül a legfőbb az. hogy a nyugati tömegtájékoztatási eszközök, továbbra is a Szovjetunióval szemben ellenséges anyagokat, ko holmányokat és rágalmakat publikálnak. A fennálló nehézségek leküzdésének fontos tényezője a tájékoztatásban való jó. akarat — jelentette ki a szovjet delegáció tagja. A népek közötti, Helsinki szellemének megfelelő jószomszédi kapcsolatokat sértő propaganda legszemlélete, sebb és legsajnálatra méltóbb válfaja a „Szabadság” és a „Szabad Európa” rádió- állomások tevékenysége. A szovjet képviselő meggyőző tényeket említett annak bizonyítására. hogy e felforgató rádióállomások tevékenysége provokáció a Szovjetunióban fennálló renddel szemben. beavatkozás a Szovjetunió belügyeibe. Kondrasov emlékeztetett ar. ra. hogy a „Szabadság” rádióállomás munkatársai számára készült kézikönyv hangsúlyozza: a rádióállomás célja „a Szovjetunióban fennálló rendszer megváltoztatása”. Különös felháborodást vált ki — mutatott rá a szovjet képviselő — országunkban az, hogy a „Szabadság” mikrofonjai a haza árulóinak, a háború éveiben kezüket a szovjet emberek vérével beszennyező hitleri talpnyalóknak kezeiben vannak, akik most idegen pénzen harcolnak egykori hazájuk ellen. A lélektani hadviselés a szovjetellenes, szocialista ellenes propaganda beszüntetése a Szovjetunió és a nyugati országok közötti információcsere további kiszélesítésének elengedhetetlen előfeltétele — hangsúlyozta a szovjet képviselő. Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) valamint Jean-Francois De- niau, Raymond Bressier. A találkozók szívélyes légkörben zajlottak le. ★ Raymond Barre délután találkozott a magyar és a külföl. di újságírókkal. Raymond Barre a többi között hangsúlyozta : a magyar közéleti vezetőkkel folytatott eszmecserék — amelyek nagyon őszinte légkörben zajlottak le — pozitívak voltak. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődnek, mert a lehetőségek adottak. Raymond Barre a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel — az enyhüléssel, az európai békével, biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Franciaország mélyen ragaszkodik az enyhülési politikához. ★ Raymond Barre és felesége, valamint kísérete pénteken este az Állami Operaházban megtekintette Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját. Washington és a brazil dilemma A világkörüli útra készülő Carter amerikai elnök novemberben Dél- Amerika legnagyobb és gazdasági-stratégiai szempontból is legfontosabb országába, Brazíliába látogat. Dél-Ame- rika országai közül Venezuela szerepel még az amerikai elnök útitervében, ezt azonban különleges gazdasági meg-* fontolások indokolják, hiszen Venezuela az USA egyik legnagyobb olajszállítója. val kötött szerződésnek a végrehajtásához, amelynek értelmében a nyugatnémetek atomreaktorokat szállítanak Brazíliának. Mindez — ha alapvetően nem is változtatta meg — lényegesen módosította az Egyesült Államok és Brazília kapcsolatát. A kérdés most már az, hogy ez a „körzeti nagyhatalom” milyen mértékben és milyen feltételek mellett lesz az Egyesült Államok „helytartója” a kon tinensen. A brazil modell Szovjetunió: Gazdag program a Nagy Október jubileumára A Carter-látogatás világ- politikai és stratégiai hátterének megértéséhez mindenekelőtt azt kell emlékezetbe idézni, hogy Brazíliában 1964 óta alapvetően reakciós katonai rendszer van hatalmon. Az ország külpolitiA szokottnál is gazdagabb kulturális programokkal emlékeznek meg szerte a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Moszkvában, Leningrádban, a Szovjeuniót alkotó 15 szövetségi köztársaság fővárosában a hat évtizeddel ezelőtti történelmi jelentőségű eseményeket felidéző színdarabokat játszanak ezekben a hetekben a színházak, a legtöbb színházban felújították az orosz-szovjet drámairodalom olyan klasszikus darabjait, mint a Kreml toronyóráját, a Puskás embert, az Optimista tragédiát és másokat. A Szovjetunió filmszínházaiban „60 hősi esztendő” címmel a forradalom, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború eseményeit felelevenítő, a szocialista és a kommunista építőmunka hétköznapjait bemutató filmeket játszanak. A skála a szovjet és egyetemes filmművészet klasszikusaitól, Ejzens- tejntől és Alekszandrovtól Jurij Ozerov újabb monumentális alkotásáig, a szocialista koprodukcióban készült, a szabadság katonai című filmeposzig terjed. A színház- és filmművészekhez hasonlóan tartalmas, az ünnephez méltó ren- dezvényekkkel, kiállításokkal készülnek az évfordulóra a képző- és fotóművészek is. Nagy ünnepi műsorválasztékot kínál a szovjet rádió és televízió valamennyi programja. Természetesen ott lesznek a rádió mikrofonjai és a tévé kamerái november 2-án és 3-án a Kreml kongresszusi palotájában a központi ünnepségeken és a szerda esti ünnepi hangversenyen, november 7-én pedig a Vörös téren a világ sok tévétársasága által közvetítendő katonai díszszemlén és a moszkvaiak ünnepi felvonulásán. káját egészen a legközelebbi múltig az jellemezte, hogy az — az Egyesült Államok jóváhagyásával — Brazíliát Latin-Amerika uralkodó államává kívánta tenni. Ennek a törekvésnek megvolt az anyagi alapja. Brazília világrésznyi nagyságú és szinte kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkező ország. Ráadásul a kedvező gazdasági körülmények kö. vetkeztében a katonai pucs- csot követő első évtizedben látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül. Ez a fajlődés az általános tőkés visszaesés következtében megrekedt ugyan — de az a tény nem változott, hogy Brazília továbbra is potenciális nagyhatalom. Kénytelen bírálat Ami változott, az Brazília Távirat Moszkvába Az MSZBT országos elnökségének ülése A világ első győztes proletár forradalmának 60. évfordulóját köszöntötte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége pénteki ülésén a Parlament vadásztermében. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében foglalt helyet többek között Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes ünnepi beszéde után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára szólt a baráti társaságnak az évforduló megünnepléséhez kapcsolódó programjáról. Elmondta, hogy a barátsági munkát ebben az esztendőben a 60. évfordulóról való megemlékezések sorozata jellemzi. Az ünnepi ülésen Apró Antal felolvasta az MSZBT országos elnökségének a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségéhez intézett üdvözlő táviratát, amely hangsúlyozza: — a világtörténelemben új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a barát, a harcostárs büszkeségével vesszük számba azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket október útján járva, Lenin zászlaja alatt haladva a szovjet nép elért. Ezek az eredmények a szovjet gazdaság, tudomány és kultúra sikerei, a Szovjetunió nemzetközi tekintélye növekedésének örvendetes tényei. Minden kontinensen megsokszorozzák a szocializmus híveinek erejét, tovább ösztönzik a szocializmusért, a tartós békéért, a népek közötti barátságért folytatott harcot. Az MSZBT országos elnöksége, üdvözletében a közös nagy ünnepen további kimagasló sikereket kívánt a szovjet népnek a kommunizmus építésében, a szocializmus nemzetközi tekintély nek gazdagításában. és az Egyesült Államok kap csolata. Carter elnöknek az úgynevezett „emberi jogokra” vonatkozó kampánya közismert módon elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányul. Ahhoz azonban, hogy a kampánynak ez a fő célja taktikailag védhető legyen — az amerikai adminisztráció kénytelen volt általában bí. rálni a dél-amerikai katonai diktatúrákat is. Ezen belül a Fehér Ház támadta a brazíliai katonai rezsim nyílt és brutális rendőri módszereit, majd felfüggesztette a kato, nai segélyt. Válaszként a brazíliai katonai rendszer 4 szerződést mondott fel és — nem törődve Washington neheztelésével — továbbra is ragaszkodik annak az NSZK, Befejezte munkáját a magyar—olasz fórum A magyar—olasz fórum 1977. október 25—28. között Budapesten megtartotta soron levő, VI. ülését. A tanácskozáson az európai biztonság és együttműködés, valamint a magyar—olasz kapcsolatok időszerű kérdéseit tűzték napirendre. Az ülésen az európai és földközi-tengeri biztonság és együttműködés olasz fórumát Tullia Romagnoli Caret- toni asszony, a szenátus al- elnöke által vezetett küldöttség képviselte. A delegációban kereszténydemokrata, kommunista, szocialista és republikánus közéleti személyiségek, szenátorok és képviselők vettek részt. A magyar küldöttségben, amelyet Sütő Ottó, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága elnökségének tagja vezetett, a társadalmi és tudományos élet neves képviselői kaptak helyet. A küldöttségek megállapították, hogy az európai államok kétoldalú politikai kapcsolatai, ezek között a magyar—olasz politikai kapcsolatok is kedvezően fejlődnek. A két ország között nincsenek olyan politikai problémák, amelyek gátolnák a kapcsolatok továbbfejlődését, a legmagasabb szintű találkozók folytatását. Hangsúlyozták, hogy az államok közötti sokoldalú érintkezés további fontos tényezője a földrész biztonsága megszilárdításának. Végül a fórum résztvevői megállapodtak a közös munka folytatásában. A katonai rezsim élén jelenleg Ernesco Geisel elnök áll. akinek hivatali mandátuma 1979-ben lejár, és 1978 januárjában gyakorlatilag megkezdődik az országban a választási kampány. Ennek a kampánynak az említett nemzetközi-stratégiai háttér nélkül nem lenne különösebb jelentősége. Brazíliában tíz évvel ezelőtt olyan politikai szerkezetet hoztak létre, amelyben a kormányt támogató Nemzeti Megújító Szövetség (ARENA) oldalán en gedélyeztek egy hivatalosan engedélyezett és gondosan kordában tartott ellenzéki pártot. (Brazil Demokratikus Mozgalom; MDB.) Mindaddig. amíg tartott a nagy ütemű gazdasági konjunktúra és zavartalanok voltak a brazil—amerikai kapcsolatok, az MDB engedelmesen játszotta kiosztott szerepét és a különleges brazil modell viszonylag zavartalanul működött. (A zavartalan műkő, désbe természetesen beleértendő a rendszer katonairendőri elnyomó erőinek brutális terrorpolitikája minden haladó mozgalommal szemben és a széles körben elterjedt hivatali korrupció.) A konjunktúra megtörése és a brazil—amerikai viszony ezzel csaknem egyide, jűleg bekövetkezett romlása új helyzetet teremtett. A rendszerre két oldalról is nyomás nehezedik. .Az MDB kezdte komolyan venni a rá eredetileg „hivatalból” kiosztott ellenzéki szerepet. A második változás a katonai rendszer Geisel tábornok-el. nőktől jobbra álló szélsőséges ultráinak megerősödése volt. (A katonai rezsimen belül Geisel eredetileg a centrumot képviselte.) Megoldhatatlan ellentmondás Így hát Dél-Amerika döntő országának nemzetközi helyzetét és belpolitikai életét egyaránt a zavar és bizonytalanság jellemzi. Sem a katonai hatalom, sem az Egyesült Államok nincs könnyű helyzetben. Az amerikai érdekek olyan rezsim létreho. zását követelnék, amely enyhít a katonai és rendőrterroron, megteremti a demokratikus politikai élet látszatát — de anélkül, hogy veszélyeztetné Brazília feltét, len alárendeltségét Washingtonnak. Nagy kérdés, hogy ilyen rendszer egyáltalában lehetséges-e. Ami a brazil katonai rendszer mögött álló nagy földbirtokos és tőkés érdekeltségeket illeti, hasonlóképpen súlyos dilemma előtt állanak. Ha demokratizálnak és utat engednek az ellenzéki erők nyomásának, a meginduló társadalmi folyamat, nak esetleg nem tudnak gátat vetni. Ha az ultrák harckocsijai mögé menekülnek, a megnehezült gazdasági helyzetben robbanásig éleződhet a társadalmi feszültség és tovább bonyolódhatnak Brazília és az USA kapcsolatai. —i—e
