Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

1977. október $7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 1980: Űrrepülőgép Az 1980-as évek űrkutatá­sának új, jellemző eszköze az űrrepülőgép lesz. Ebben az évben már második próbáút- ját tette meg Amerikában egy Boeing 747-es óriásgép hátáról indulva a Space Shuttle űrrepülőgép. Nevében a Shuttle szó az angol „to shuttle” igéből származik — azt jelenti ide-oda jár, pendlizik. Jól kifejezi ez az űrrepülőgép lényegét: olyan űreszközről van szó, amely — a rakétákkal ellentétben — nemcsak egyszer, hanem száz­szor is felhasználható. A manapság szokásos rakéta­költség heted-, sőt tizedrészé- ért juttat majd Föld körüli pályára hasznos terhet, mes­terséges holdat, vagy lát el más feladatokat. Az alumínium-titán ötvö­zetekből készült űrjármű leginkább a TU—144-es re­pülőgépekhez hasonlít, főleg alsó elhelyezésű, delta alakú formáját tekintve, csak jóval zömökebb annál. Súlya üre­sen 68 tonna, hossza 37,3 mé­ter, fesztávolsága 23,8 mé­ter. összekapcsoló szerkezet­tel is ellátják, amellyel a fel­keresett űrállomásokhoz csatlakozhat. Háromfőnyi személyzete (a parancsnok, a pilóta és a feladatnak meg­felelő szakértő) légkondi­cionált pilótafülkében tar­tózkodik és összesen 3—4 hé­tig utazik az űrben, mégpe­dig űrruha nélkül, hiszen sem az indulásnál, sem a visszatérésnél nem hat rájuk különösen nagy gyorsulás. A pilótafülke mögött van a 18,8 méter hosszú, 4,75 mé­ter széles és majdnem 30 ton­na hasznos teher szállítására alkalmas rakodótér, amelybe a pilótafülkéből irányítható manipulátorok nyúlnak. Mi­vel az űrrepülőgépnek a lég­terében is kell manővereznie, a törzs hátsó részéből ki­emelkedő függőleges vezérsí­kon oldalkormányt, a két szárnyon pedig magassági kormányt helyeztek el. A le­szálláshoz behúzható futó­művet alkalmaznak. Az amerikai tervekben 1981 és 1991 között az űrkutatást a Spacelab űrállomásról folytatják. Az űrállomás és a Föld között a kapcsolatot, űrhajósok cseréjét, anyag­utánpótlást az űrrepülőgép fogja lebonyolítani. Tíz év alatt összesen 337 repülést hajtanak' végre az űrállomás­ra. Az egyes nyugat-európai országok közreműködésével készülő űrlaboratóriumot 1979 közepéig le kell szállíta­ni, amely 1980 vagy 1981 közepe táján indul útnak. Az űrrepülőgép első sze­mélyzete — élén Fred Haise parancsnokkal — a földfel­készülési program céljaira szerkesztett gyakorló űrha­jó pilótafülkéjében készül az útra. Képünkön: a Johnson űrkísérleti központban fel­állított szimulátor segítségé­vel gyakorolja a parancsnok az űrutazás során előforduló pályamódosítási és leszállási manővereket. (MTI—Külföl­di Képszolgálat). A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban meg­kezdte a próbaüzemelést a cementkötésű faforgácslapot elő­állító üzem. Hazánkban még újdonság a cementkötésű for­gácslap. Jó tulajdonságai révén jól használható az építőipar sok területén. (MTI fotó: Rózsás Sándor) Á munkások egészségét védik legújabb megfigyelések sze­rint mindkét fél számára elő­nyös. Képeinken: a trópusi tenger pompás élővilága — ahogy a könnvn’r'ivir- látia. Fertiiinz műtrá­gyatabletta Ma a helyes tápanyag-visz- szapótlás mind nagyobb gond­ja a nagyüzemeknek és a kis- árutermelőknek. E kérdésben igen sok még a bizonytalansá­gi tényező. Ma már vitathatat­lan. hogy a helyes tápanyag- visszapótlás alapja az előzetes talajvizsgálat. A kisüzemek ezt nem veszik igénybe és valami­lyen kialakult gyakorlat alap­ján műtrágyázzák kertjeiket. Itt az ideje az őszi telepítés­nek, amikor a különböző gyü­mölcsfákat és a szőlőt eltele­pítjük. Telepítés előtt általá­ban szerves trágyát és külön­böző műtrágyákat juttatunk a talajba. Ezek a tápanyagok a bedolgo­zás mélységéig közel egyenle­tesen oszlanak el a területen. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elültetett fiatal növények gyökerei nem találják meg minden esetben azonnal a szükséges makro- és mikro­elemeket. Ezen a helyzeten nyújt óriási segítséget a Fertiiinz tablet­ta. Tartalma: nitrogén 20%. foszfor (P.,0.) 15“ o. kálium (K3) 101 továbbá 1% mikro­elemet, melyek egymáshoz va­ló viszonya 877 ppm mangán. 625 ppm vas, 231 ppm bor, 431 ppm cink, 138 ppm réz. 15 ppm molibdén. továbbá 2% kalcium, 1% magnézium és 3% nehezen oldható kén. A tabletákban a makroele- mek mind nehezen oldható for­mában vannak jelen. A nitrogén szabaddá válása mikroorganizmusok által ve­zérelt, függvénye a talaj ned­vességének és hőmérsékleté­nek. A tablettával a növények tápanyag-szükséglete igen jól biztosított és a kimosódási ve­szély minimális. A tabletták nem tartalmaz­nak a gyökerekre mérgező anyagokat, ezért közvetlenül a gyökerek alá kerülhetnek. A gyökeres növényeket tehát köz­vetlenül ráhelyezhetjük. Könnyű homoktalajoknál történő alkalmazásnál ügyel­jünk arra, hogy a főgyökér ne érintkezzen a tablettával, attól 5—8 cm távolságra helyezzük. A Fertiiinz tabletta tartós hatásánál fogva 2—3 évig látja el a fiatal növényeket egyenle­tesen tápanyagokkal, összeté­tele igen kedvező hatású a fia­tal növények számára. Kísérle­tek igazolják, hogy a koncent­ráltan adott tápanyagok szőlő és gyümölcs telepítéseknél min­dig pozitív eredményt adott. A tápanyag-visszapótlás így gaz­daságossá válik. Gyümölcsfák esetében egy csemete alá 2 db. míg szőlőnél 1 db Fertiiinz tablettával kell számolni. Beszerezhető Nyíregyházán a Vetőmag Mintaboltban, Bú­za téri. sz. alatt. Dr. Fodor Tamás, szakszóig, áll. vezető Megelőző védekezés nyúlkártétel ellen házikertben Az őszi hónapoktól kezdve a gyümölcsültetvényekben egyre gyakoribb „vendégként" jele­nik meg a mezei nyúl. Bioló­giájából adódóan bőséges táp­lálék mellett is előszeretettel rágja a gyümölcsfák kérgét. Kártétele kisebb rágásoktól a kéreg teljes lehámozásáig, kö- rülrágásáig terjedhet. Kártétel nyomán a fa fejlődésben visz- szamarad, vagy teljesen elpusz­tul. Sebzések nyomán másodla­gos károsítok jelennek meg. ami tovább akadályozza a fát fejlődésében. Bosszantó problémák ezek. hiszen egész évben rendszeres permetezésben részesített állo­mány mehet ilyenformán tönk­re, és így több év munkája vész kárba. A kártétel megelő­zésére több lehetőség van. Te­kintettel. hogy kisüzemi ültet­vényről van szó — legbiztonsá­gosabb az egész ültetvény be­kerítése. Felhívjuk azonban itt a figyelmet a kerítésen előfor­duló rések, szakadások kijaví­tására. A védekezés másik módja a fa törzsének bekötözése. Erre legalkalmasabb a sűrű szövésű drótháló, vagy szúnyogháló. Papírral, szalmával, kukorica- szárral történő bekötözést azonban nem javasoljuk. Az ilyen anyaggal körülvett fák kedvező telelő helyül szolgál­nak több veszélyes kártevőnek. Például gyakran megtalálhatók ezek alatt a lombrázó lepkék hernyóig vagy a mezei pocok telelő egyedei. A fentieken kívül vegyi vé­dekezésre is van lehetőség. Eh­hez a kis kiszerelésben is kap­ható Cervacol vadriasztó ke­nőcs áll rendelkezésre, me­lyet a fák veszélyeztetett ré­szére kell felkenni. Bármelyik módszert is vá­lasztják a vadkár megelőzésé­re, felhívjuk a figyelmet a téli hónapokban az ültetvények többszöri átvizsgálására. Keresztesi István, megyei növ. és agr. állomás Barlangászmúzeum Emil Rakovics (1868—1947) román tudós volt, a szpaleo- lógiának — a barlangkutatás tudományának — egyik úttörő­je. Nemrég a nevét viselő bukaresti tudományos kutatóin­tézetben megnyílt a világ első barlangászati múzeuma. A múzeum bemutatja a barlangok jelenlegi állatlakóit, s azo­kat a negyedkori emlős kövületeket is, amelyeket Románia föld alatti labirintusaiban találtak. Ritka ásványok mintái lát­hatók a tárlókban, közöttük olyanok is, amelyeket a román barlangászok Kubában, Venezuelában, Peruban, Bulgáriában és Mallorcán gyűjtöttek. Különösen értékesek azok a prepa­rátumok, amelyek Emil Rakovics barlangi állatgyűjteményé­ből valók. A múzeum berendezéséhez Európában és Afriká­ban több mint ezer barlangot tanulmányoztak. A munka közben felhasz­nált kémiai anyagok száma és mennyisége az utóbbi év­tizedekben nagymértékben megnövekedett. Ennek oka elsősorban a vegyipar külön­böző ágainak gyors fejlődése (főleg a gyógyszer, a mű­anyag és növényvédő szerek gyártása), továbbá a növény­védő szerek és általában a vegyi anyagok széles körű alkalmazása. Az iparban és mezőgazdaságban felhasznált anyagok egy része azonban mérgező hatású. Mérgezőek lehetnek a nyersanyagok, a nyersanyagok szennyeződé­sei, a gyártáshoz szükséges segédanyagok, például az ol­dószerek, a gyártás folyamán képződő közti és mellékter­mékek és végül a késztermék is. Az orvostudománynak új ága alakult ki, a munka­egészségtan. amely a foglal­kozási betegségekkel, azok megelőzésével foglalkozik. A szocialista egészségügy leg­fontosabb alapelve a meg­előzés. Mivel mérgezés csak akkor jön létre, ha a vegyi anyag mérgező mennyiségben juta szervezetbe, az üzemi egész­ségügyi szolgálat feladata megakadályozni, hogy a dol­gozó szervezetébe ez a meny- nyiség bejuthasson. A dolgo­zik rendszeresen részt vesz­nek időszakos egészségügyi vizsgálatokon. Ez azért is fontos, mert nemcsak a sú­lyos tünetekkel járó mérge­zés veszélyes a szervezetre, hanem a hosszabb időn ke­resztül ható, először még csak tüneteket sem okozó mérgezés is. A foglalkozási mérgek a szervezetbe kerül­ve nem mindig azonnal vál­tanak ki mérgező tüneteket, a tünetek megjelenéséig hosszabb-rövidebb lappan­Korallszirtek között Különös világ a trópusi ten­gerek mélyén rfltőző élőlé­nyeké. Hihetetlen szín- és formagazdagságban alakult ki a korallok, tengeri rózsák, li­liomok és halak ezernyi faja. Az utóbbi évtizedekben — a könnyűbúvársport elterjedése óta — ismerhette meg az em­ber ezt a csodálatos világot, tanulmányozhatta saját sze­mével, illetve örökíthette meg a víz alatti fényképezőgé­pek, kamerák segítségével. A korallok az óceánok va­lamennyi trópusi részén meg­találhatók, s szabálytalan alakjuk és hatalmas felületük a legkülönfélébb életlehető­ségeket nyújtják. Számos halfaj alakult ki, amelyek csak a korallok környezeté­ben élnek. A trópusi tengerek halai­nak az egyik csoportját bohó- kás külsejű és ficánkoló moz­dulataik miatt bohóchalak­nak, igen különös életmódjuk miatt viszont rózsalakó ha­laknak nevezik. A halak kis rajokban a nyílt vízben és a korallok közelében élnek, amelyek közé veszély esetén bemenekülnek. Többségük­nek egy üreg vagy sziklamé­lyedés formájában meghatá­rozott „lakása” van, amelyet védelmez. A legérdekesebbek közülük azok a fajok, ame­lyek óriási tengeri rózsával élnek együtt. A fehér-sárga csíkos bohóchalakról közis­mert, hogy csak a tengeri ró­zsa közelében érzi magát biz­tonságban, ezért sohasem tá­volodik el messzire „testőré­től”, s a szabad vízben tett rövid kiruccanása után min­dig visszatér tengeri rózsája védő tapogatói közé. És amíg ezek a tapogatók min­den más halfajt nyomban megragadnak, csalánmérgük­kel megölnek és elnyelnek, a bohóchalnak semmi baja sem történik. A könnyűbúvárok azt is megfigyelték, hogy ezek a halak táplálékot szállíta­nak a tengeri rózsához, s azt behelyezik a tapogatókoszorú­jába. Megfigyelték, hogy a hal kitisztítja partnerének a szájlemezeit, s leszedi róla a félig megemésztett ürülék­anyagot. A közös élet tehát a Képünkön: időszakos vizs­gálat az NDK-beli Launa Művek (az egyik legnagyobb vegyi üzem NDK-ban) üzemorvosi rendelőjében. A legmodernebb orvosi beren­dezések állnak rendelkezésre a vizsgálatokhoz. (MTI Kül­földi Képszolgálat) gási idő telik el. A mérgek­kel foglalkozó üzemekben ve­szélyes lehet az ún. idült mérgezés, amelyet kis meny- nyiségű, hónapok, esetleg évek alatt ismételten a szer­vezetbe jutó méregadagok idéznek elő. Ezeknek a mérgezéseknek az időben történő kimutatá­sát teszik lehetővé az idő­szakos orvosi vizsgálatok, amelyeket részben laborató­riumi, részben belgyógyásza­ti módszerekkel végeznek. S miután a vizsgálati eredmé­nyeket mindig feljegyzik, a szervezet legkisebb elválto­zásaira is kellő időben felfi­gyel az üzemegészségügyi szolgálat, és megteszi a kellő intézkedéseket. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom