Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. október 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Figyelmesség Mező Árpád nyíregyházi lakos a következőket írja le­velében: „Az elmúlt hetek­ben kezelésre jártam a nyír­egyházi városi SZTK-ren- delőintézet fizikotherápiai szakrendelésére. Már az el­ső alkalommal tetszett, és nagyra értékeltem a rendet. Az egészségügyi dolgozók minden esetben kérték, tart­suk be az érkezési sorren­det. Nem magukért, hanem elsősorban a mi érdekünk­ben, a betegekért tették. Ne­künk szólt e figyelmesség. Ami ezentúl a legjobban megragadott, a kezelés után — amint gyógyító munkáju­kat megköszöntem — min­dig megjegyezték: "kedves egészségére kívánjuk«. Ez­zel a kis többlettel, ami talán különösebb fáradtságba nem is került, kiérdemelték a be­tegek szeretetét, bizalmát, el­ismerését. Az itt megforduló gyógyulást remélő emberek nemegyszer megjegyezték: ez az amikor valaki a hivatása magaslatán áll. No de milyen telhetetlen is az ember. Nekem egy-egy kezelés után, hazafelé foly­ton az járt az eszemben, mi lenne, ha az emberek min­denütt — az üzletekben, hi­vatalokban, áruházakban — így végeznék munkájukat, udvariasak, figyelmesek len­nének? A válasz nem lehet más: kevesebb okunk volna a nyugtalanságra, az ideges­ségre, amelyből amúgy is ki­jut e rohanó életben. Egy egészen kis energiatöbbletet igényelne tőlünk, de állítom, hogy mindannyiunknak dup­lán kamatozna...” A levelek gyakori témája az emberekkel való törődés, a másokról való gondoskodás, az egymás iránti figyelmes­ség. Szerencsére, a sok nega­tív észrevétel mellett az el­lenkezőjéről is gyakran ír­nak olvasóink. E sorokat egy kis községből kaptuk: „A fia­tal körzeti orvosnőnknek ki­jut a munkából, a rendelőben és otthon is. Mégis van ideje, türelme az emberekhez. Pá­ciensei nemcsak terápiáért, gyógyszerért keresik fel, ha­nem a jó szóért is.” A továbbiakban arról szól a levél, hogy ez az a doktor­nő, aki tudja, hol van szük­ség anyagi támogatásra, mert netán kicsi a nyugdíj, és sok a kiadás. Tudja, hogy másnak néhány órás elfog­laltság, munka jelentené a gyógyulást. Hát utána néz, hogyan segíthetne rajta, mert tudja: hiába napfényesek, barátságosak a szobák, ha la­kójuk szorong a tétlenségtől, a magánytól. Ki hogyan győzi energiával mások gondjainak az átválla­lását, azt, hogy a kötelező munkán kívül pluszt adjon? Nem tudni. Lehet, hogy ez nem is energia kérdése? Le­het, hiszen az az ember, aki közösségben él, nem is tudja megtenni, hogy csukott szem­mel járjon, hogy a másikkal ne törődjön, ne figyelje, mi történik körülötte. Nem igaz, hogy az embe­rek élik a maguk világát, senki mással nem törődnek, hogy munkájukra, tanulá­sukra, elfoglaltságukra hivat­kozva másokról teljesen megfeledkeznek. Vannak né- hányan ilyenek is, de jóval többen azok, akik nem szé­gyellik, nem takargatják azt, ami egyike szép emberi tu­lajdonságaiknak. Soltész Ágnes ÜVEGCSEREPEK — He, Józsi az a két üveg ott lent nem tört el...! A Nyíregyházi Konzerv­gyár üvegraktára az Ér-pa­tak nyugati oldalán van. In­nen szállítják — naponta többször is — a gyárba az üres üvegeket, miközben érintik a Simonyi óbester, Rákóczi, Bukarest és Beth­len utcákat és a Munkácsy teret. Szállítás közben a nem megfelelő csomagolás miatt elhullajtják az üvegeket a már említett utcákon. Az összetört üvegek, illetve üveg­szilánkok veszélyt és nagyon sok bosszúságot okoznak az utcák lakóinak, járműveze­tőknek, kerékpárosoknak és a gyerekeknek egyaránt. A tö­rött üvegeket — mivel az ut­caseprőket ritkán látjuk munkálkodni — saját érde­künkben nap, mint nap kény­telenek vagyunk eltakarítani, ügy gondoljuk azonban: a végleges megoldás mégsem ez. Bízunk abban, hogy a sok ígérgetést, melyet többszöri bejelentésünkre tett a gyár vezetősége, hathatós intézke­dés is fogja követni, annak érdekében, hogy ez az áldat­lan állapot megszűnjön, — teszik szóvá Balogh Mihály, Iglai Jánosné, és többen az érintett lakók közül. IVÓVÍZPANASZ Községünk központjában még húsvét előtt elromlott a fúrott kút. A lakosságnak csaknem a fele errőj a kútról hordta az ivóvizet. Egyszer már hozzákezdtek a javítás­hoz, de másfél hét múlva ab­bahagyták. Azóta viszont semmi jele annak, hogy vala­ha be is fejezik. Van ugyan több kút is a környéken, csak az a baj, hogy nagy tá­volságra vannak tőlünk. Ez azonban nem is annyira a fiataloknak, mint inkább az idősebbeknek gond, a cipeke- dés nehezükre esik. Kaptunk már ígéretet arra, hogy ivó- vízellátásunkat megoldják. Kérdéses azonban, hogy mi­kor. Mi ugyanis nagyon sze­retnénk, ha még a tél beállta előtt megtörténne — írja le­velében Mudri Lászlómé, Beszterec, Kossuth u. 35. sz. alatti lakos. MAKACS LIFT Reggel megjavítják laká­sunkban a liftet, de estére már újból rossz. Mi az oka, nem tudjuk. Az is érthetetlen előttünk, hogy egyik órában nem működik a lift, a követ­kezőben — anélkül, hogy bár­mit is csináltak volna vele — újból üzemképes. A tizedik emeletre lift nélkül feljutni még egy fiatal, egészséges embernek is megterhelést je­lent, nem beszélve a beteges idősebb emberekről, illetve a terhes anyákról. Továbbá, problémám még az is, hogy a lakásom a tetőről beázott, és a tapétánk tönkrement. Egyik helyről a másikra kül­dözgetnek. Türelmem már fogytán. Jó lenne, ha gazdá­ra találnék, s a küldözgetés helyett kicserélnék a tapétá­mat — írja Mező Ferencné Nyíregyháza, Május 1. tér 12. X. emelet 63. ajtó alatti la­kos. KÖSZÖNET A GYORS INTÉZKEDÉSÉRT Nyíregyházán az Arany János utca 23—33 alatti la­kók és garázstulajdonosok a városi tanács építési osztá­lyán keresztül arra kérték az ingatlankezelő és szolgáltató vállalatot, hogy e bérházak­nál a gépjárművek által gid- res-gödrössé taposódott ud­var kottyanóit töltsék fel. A kérésre az IKSZV rövid időn belül tettekkel válaszolt, és salakot szállított az udvarra. A gyors intézkedésért a la­kók és a garázstulajdonosok köszönetét mondanak. De hogy az öröm teljes legyen, kérik, hogy az udvaron még feltöltetlenül hagyott gödrö­ket is töltsék fel — írják ol­vasóink. ÚJSZERŰ KAPUTELEFONOK Szerkesztői üzenetek Szanyi Antalné besztere- ci, Kiss László encsencsi. Szabó Jánosné nyírparasz- nyai lakosoknak levélben válaszolunk. Győri Gáborné demecsfo. Kovács Sándor nyírkátai, Fehér Imre zsarolyáni, Márton Györgyné ibrányi, Dank Lajosné tiszaszent- mártani, Szász Sándor nagydobosi, Rónai Sándor gávavencsellői, Elek József- né nyíregyházi, Molnár Sándor és társai tiszavas- vári, Czine Józsefné nagy­dobosi, Molnár Ervin máté­szalkai, Vass Ferencné ke- mecsei, Kalmár Károlyné ilki olvasónk ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Budaházi Sándorné nyír- meggyesi lakos kedves kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Kovács Zsuzsanna szamos- szegi lakost a mátészalkai járási hivatal egészségügyi osztálya értesítette, hogy Szám összeg .község fogásza­ti ellátása megoldódott. No­vember 1-től Nagydoboson helyettesítéssel a fogászati rendelés megkezdődik. Ed­dig fogorvoshiány miatt kö­zel egy évig szünetelt a rendelés. Balázs Lajosné gemzsei lakost arról tájé­koztatjuk, hogy az új válla­latnál csak az időarányos (ott ledolgozott idő utáni) szabadság illeti meg, mivel a többi szabadságot az elő­ző munkahelyének kell ki­adnia. A múlt heti jubileumi ju­talomról szóló cikkünkben több apró részletkérdésről nem tettünk említést. Mivel bizonyos esetekben ezeknek is jelentőségük van, a ko­rábbi tájékoztatónkat kiegé­szítjük: az 1977. január el­sejével hatályba lépett ren­delkezés szerint a jubileu­mi jutalom abban az eset­ben fizethető ki, ha a ko­rábbi jutalom kifizetése és az esedékes között legalább öt év telt el. Természetesen ez vonatkozik a 40, illetve az 50 éves munkaviszony­ban töltött idő után fizeten­dő jutalom esetére is. Sok munkahely tévesen jár el például a nyugdíjba vonuló dolgozójával szem­ben: nem fizetik ki a jutal­mat a nyugdíjba vonulás alkalmával. A rendelkezés szerint pedig kifizethető a jubileumi jutalom abban az esetben, ha a nyugdíjazás évében éri ei a dolgozó a jutalomra való jogosultság­hoz szükséges munkavi­szonyban eltöltött időt. Meg­jegyezzük, hogy a munkál­tatók eltérhetnek az általá­nos szabályoktól, de termé­szetesen csakis a dolgozó javára. Ái illetékes válaszol — Bácsi, a kaputelefon ugyan belül van, de ötforin­tért én bárkihez szívesen be­kopogok... Érdekes újításra lettem fi­gyelmes a napokban Nyír­egyházán a jósavárosi Ung- vár sétány néhány lakóházá­ban. A találékony szerelők a megszokottól eltérően nem kívülre, hanem belülre, a lépcsőházba szerelték be a kaputelefont. Érdekes újítás, bár a lakók cseppet sem örül­nek ennek a „korszakalkotó ötletnek”, hiszen éjszakára nem lehet becsukni a kapu­kat, mert ha valamelyik la­kásba vendég érkezne, vagy az ottlakó elfelejtene kapu­kulcsot vinni magával, akkor bizony csak a villámhárító­vezetéken mászhatna fel a lakásba — írja Császár Csa­ba. LEVELEK A „Levelek” című cikk írója szóvá tette, hogy az 1. számú postahivatalban regge­lente a vállalatok kézbesítői a postahivatal közönségváró helyiségében lévő asztalokat és ülőhelyeket hosszabb idő­re elfoglalják. A többi ügy­fél pedig nem tud leülni űr­lapok kitöltése, vagy levél­címzés stb. céljából. A cikk írójának igaza van, de ez nem a posta hibája. A jövő­ben intézkedünk: több ülőal­kalmatosságot helyezünk el a közönségváró helyiségben, Ugyanakkor kérjük a kézbe­sítőket, hogy az átvett külde­mények szortírozását minden­ki a munkahelyén végezze el. Debreceni Postaigazgatóság Zatureczki Vince olvasónk panaszos levéllel fordult hoz­zánk, melyben előadta: a tavasz folyamán pert indítottak el. lene azon a címen, hogy 4000 forintot még 1975-ben kölcsön­kért három hónapra és azt nem adta meg. A tárgyalás során az első fokú bíróság számos tanút hallgatott meg. mivel a köl­csönről papír nem készült. A bíróság végül olyan ítéletet ho­zott, melyben 2800 forint megfizetésére kötelezte olvasónkat. Olvasónk ezt az ítéletet sérelmesnek tartotta. Álláspontja sze. rint kölcsönt soha nem kért és az ítéletet megfellebbezte. Várta, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalásra idézni fogja, ahol élőszóval is előadhatja, miért tartja sérel­mesnek az első fokú bíróság ítéletét. Azonban legnagyobb meglepetésére csak a másodfokú bíróság ítéletét kapta meg. amely az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta és azt sem a megyei bíróságtól, hanem a járásbíróságtól. Olvasónk ezt olyan sérelmesnek tartja, hogy arra gyanakszik: az ellenfél bizonyos” összeköttetéseket vett igénybe, hogy őt meg sem idézték a tárgyalásra és ezért született meg az újabb ítélet. Megnyugtatjuk olvasónkat, hogy szó sincs semmiféle ösz- szejátszásról és az teljesen törvényes, hogy a másodfokú bí­róság nem idézte meg, mert ugyanúgy nem idézte meg a felperest sem és a peres felek meghallgatása nélkül hozott döntést. Az igazságszolgáltatás hatékonyságának egyik fontos ele­me az időszerűség, tehát az, hogy a perbeli esemény megtör­tént-e, hogy a per megindításától számítottan a peres ügye­ket minél gyorsabban befejezzék. Ennek érdekében az egy­szerűbb ügyekben egyszerűbb a peres eljárás is. hiszen ezzel is gyorsítani lehet a per befejezését. A polgári perrendtartás értelmében bizonyos ügyekben lehetőség van arra. hogy fel­lebbezés folytán a másodfokú bíróság az ügyet tárgyaláson kívül döntse el. A tárgyaláson kívüli döntés meghozatalát a polgári perrendtartás 256/A. §-a szabályozza és e törvénysza­kasz (1) bekezdésének d. pontja kimondja: ha „a pénz fi zetése, vagy ingó dolog kiadása iránti perben a pertárgy ér­téke az 5000 forintot nem haladja meg”, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Számos más olyan ügy van. amelynek elbírálásánál lehetőség van tár­gyaláson kívüli döntés meghozatalára. Miután a bíróság az ilyen ügyekben nem tart tárgyalást, természetes, hogy arra nem idéz meg senkit, tehát olvasónk ügyében a felperes sem volt jelen a bíróságon, mert a döntést tárgyaláson kívül hoz­ták meg. A törvény alkotói azonban nem akarták senkinek a jo­gait csorbítani, éppen ezért a perrendtartásnak a fent írt pa­ragrafusa szerint: ha a fellebbező fél a fellebbezésben, illető­leg az ellenfél az ellenkérelmében kéri, hogy a bíróság tár­gyalást tűzzön ki az ügyben és úgy hozzon ítéletet, néhány ki­vételtől eltekintve meg kell tartani a tárgyalást, melyre ter­mészetesen megidézik a feleket és ott a perrendtartás szabá­lyainak megfelelően felszólalhatnak. Erről a lehetőségről a másodfokú bíróság tájékoztatja a feleket. Bizonyára így tör­tént ez olvasónk esetében is. csak elkerülte olvasónk figyel­mét. Nem tudjuk és nem is akarjuk eldönteni, hogy a meg­hozott ítélet helyes-e, vagy sem, ez nem a mi feladatunk, de olvasónkat megnyugtathatjuk, hogy a bíróság részéről sem­miféle törvénysértés nem történt. Semmi olyasmiről nincs szó, hogy az eljárásnak ez a módja azért történt volna, hogy valaki jogtalan előnyhöz jusson. A másodfokú ítéletet mindig az első fokú bíróság kézbesíti ki a feleknek. Dr. Juhász Barnabás „HOL AZ ÚJSÁG?” „Hol az újság?” címmel szóvá tették a nyírteleki la­kosok panaszát, miszerint az előfizetők napokig nem kap­tak újságot. A panaszt kivizs­gáltuk és megállapítottuk, hogy a kérdéses időpontban az egyik hírlapkézbesítő megbetegedett, a helyettesí­tését alkalmi munkavállaló­val nem tudtuk megoldani, ezért a hírlapkézbesítés aka­dozott, illetve szünetelt. Át­szervezéssel szerettünk volna változtatni a helyzeten, saj­nos nem sikerült. Később az egyesített kézbesítői létszá­mot megemeltük, és ezzel a nyírtelekiek panaszát orvo­soltuk. A rendszertelen hír­lapkézbesítés, illetve szünete­lés miatt az érintett előfize­tők szíves elnézését kérjük. Debreceni Postaigazgatóság „MEGSZÜNTETTÉK” * A „Megszüntették” című cikkben sérelmezték a Hatzel téri lakók a gázolaj kút meg­szüntetését. Mivel az elárusí­tóhely közlekedésrendészeti szempontból a 4-es fő közle­kedési út forgalomtechnikai szabályozása miatt az elmúlt időszakban csak tüzelőolajat árusíthatott, így csak télen volt kihasználva. A terep miatt nem lehet megépíteni az Autóközlekedési Taninté­zet kiszolgáló gázvezetékét, ezért az elárusítóhelyet meg kellett szüntetni. Az ÁFOR részére ideiglenes vagy vég­leges elárusítóhely kialakítá­sára területet ajánlottunk fel. Jelenleg a lakosság tüze­lőolajat a Martinovits téren vásárolhat. Az elárusítóhelyet a közérdek miatt az ÁFOR álláspontja, illetve érdeke el­lenére szüntettük meg. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom