Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 26. Egy markolásra hat mázsa szenet rak fel egyszerre a szekérre a T—174 ti' pusú markológép. Á TÜZÉP-TELEPEN Jön az áru, megy az áru PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Hová lettek a fák? Nyíregyházán az Incédi sor öt egyforma emeletes épülete helyén valamikor nyár- és akácfák tarkította liget volt. Annak idején az előrelátó szakemberek (pedig amikor ezek a házak épültek, még nem is volt környezetvédelmi törvény) az alapok kitűzésénél ügyeltek rá, hogy lehetőleg minél kevesebb fa essen az építkezés áldozatául. Ennek köszönhették a szövetkezeti lakások tulajdonosai, hogy már kezdetben sem volt sivár, kietlen az udvaruk. Egy idő után azonban fogyni kezdtek a fák. nyomában szaporodtak a garázsok. Ez nem is volt baj, mindez engedéllyel — feltehetően a lakók közös megegyezésével történt. Az utóbbi időben viszont minden különösebb ok nélkül kezdtek rohamosan ritkulni a fák. „Nem tudni mikor me20—25 méteres fákat egy vihar kidönti. Rádőlnek a garázsokra. összetörnek a benne levő gépkocsik, megrongálódnak az épületek. Sajnos, hogy csak néhány fa lett eddig kivágva, a többit is ki kellene, míg komolyabb bajt. szerencsétlenséget nem okoznak ...” Amikor a városi tanács műszaki osztálya a panasz_ ról tudomást szerzett, a keraz évtizedes fák életveszélye' sek. Pusztításuk tehát vétek. Legfeljebb idővel célszerű volna őket. a nyírségi talaj- viszonyokat kedvelő gömbös ezüstjuhar, vöröstölgy és hozzá hasonló. esztétikai szempontból is megfelelőbbre kicserélni. A műszaki osztály tervbe vette, hogy a következő tavasszal visszatérnek erre a kérdésre. Mi pedig reméljük, addig lecsillapodnak a kedélyek, élül a háborgás, és ami fontosabb, a fák nem fogynak tovább. Ugyan miért is haragudhat valaki ezekre az öreg fákra? E kételyre adjon választ egy másik levél, melynek írója elmondja, RANGOS ELŐADÓT fogadhatott Fehérgyarmaton a TIT fehérgyarmati elnöksége; dr. Kiszely György akadémikus, a TIT országos biológiai választmányának elnöke a művelődési központban október 25-én délután az emberi magatartásformák evolúciója címmel tartott előadást. Ez a téma a veszprémi országos biológusnapokon nagy sikert aratott. A déli órákban a Zalka Máté Gimnázium kiszeseivel a szovjet biológia 60 évéről beszélgetett az akadémikus. Hídmérlegen a fuvar. Császár Csaba képriportja Deszkát válogatnak az epitkezeshez. lyikre kerül sor. melyik kap esetleg az utolsó pillanatban kegyelmet. Az is lehet, hogy egyikük számára sincs kegyelem ...” E sorokat a környezetükért aggódó lakók leveléből idéztük. A lakók bár közös tulajdonosai az udvarnak, koránt sincsenek azonos véleményen. A fairtás mellett és ellene levők háborgásai egyelőre még csak csendes — a lakásajtók mögött meghúzódó — indulatok. A természetkedvelők szomorúan figyelik az egyre sivárabbá váló udvart. Különösen megdöbbenti őket — amint erről a levelükben említést is tesznek — van aki gázolajat, benzint önt a fa tövéhez, hogy elszáradjon. Mások pedig így vélekednek (szintén egy szerkesztőségünkbe érkezett levélből idézünk): „... szomorú látvány lesz. ha az udvarban levő hatalmas tészeti vállalat szakembereivel a helyszínre siettek. Valóban tapasztalták, néhány fát kivágtak, engedély nélkül. Szerencsére a benzines, gázolajos história nem igaz. mintahogy az sem, hogy ezek hogy lakásának ablakával szemben egy öreg platánfa áll. öregebb a háznál, amit bontásra ítéltek. Bevallja, legjobban ezt a fát sajnálja otthagyni... Soltész Ágnes ÓSZI MÍ&YEI KÖNYVHETEK Színes program Nyírbátorban Gazdag programot állítottak össze a nyírbátori járásban az őszi megyei könyvhetek alkalmából. Október 21- én nyitották meg a rendezvénysorozatot Nyírbátorban a Minőségi Cipőgyárban, a járási eseményeket pedig az előző napon Nyírbélteken. November. 20-ig — a könyvhetek befejezéséig — sorra követik egymást a városban és a járásban az íróolvasó találkozók: dr. Kovács Kálmán irodalomtörténész, László Bencsik Sándor író, Galambos Lajos író, Antal Miklós műfordító, Gerő János író, Buda Ferenc és Bényei József költő találkozik olvasóival. Rendhagyó irodalomórákat is tartanak. November 3-án a nyírbátori szakmunkásképzőben és a Csepel-gyár, a cipőgyár valamint a tsz olvasókörei számára tart irodalomórát dr. Katona Béla. 15-én Erdész Sándor tart hasonló órát két általános iskolában Nyírbátorban. A város irodalmi színpada és a zeneiskola tanárainak közreműködésével Ady Endre—József Attila-emlékmű- sort mutatnak be több községben, és a költők életéről, alkotásairól rendeznek. szellemi vetélkedőt tíz általános iskolában. Ady-szavalóver- senyt is rendeznek általános iskolások, illetve KISZ-kor- osztályú fiatalok részvételével. Az őszi megyei könyvhetek természetesen nem múlhat el könyvbemutatók, -kiállítások nélkül. Nyírbátorban az ÁFÉSZ klubjában november 1-től 10-ig rendeznek könyvkiállítást, melyen bemutatnak több korabeli plakátot is az Októberi Forradalom idejéből! A városi könyvtárban műszaki, politikai könyveket mutatnak be, és szovjet könyvekből rendeznek kiállítást. (tgy) Célrészjegy T öbb olyan község is van Nyírbátor környékén, ahol nagyon szeretnék már, ha a kocsma helyett egy presszóba is betérhetnének a helyiek, bővülne a bolthálózat. Mondogatják a lakosok, hogy az ÁFÉSZ-nek a feladatai közé az új üzletek nyitása is tartozik. A Nyírbátori ÁFÉSZ az 1980-ig szóló tervébe felvette, hogy presz- szókat épít. segíti a falusiakat, hogy egy-egy üdítőt, kávét, süteményt, fagylaltot helyben is kaphassanak. A terv azonban mindaddig csak papíron marad, amíg nincs meg az építéshez szükséges anyag; fedezet. Az év elején, a szövetkezeti részközgyűlések során ezért fordultak a községek lakóihoz Kislétán, Teremen és ófehértón. hogy segítsenek a boltok építésében. Előre gyártott elemekből, könnyen összeszerelhető épületekre gondoltak, melyek ára félmillió forint körül van. A kezdeti nekibuzdulás nagy volt. Az említett községekben vállalták, hogy célrészjegyeket vesznek. Olyan kötvények ezek, amelyek árát a törvényes kamattal három év múlva visz. szafizet a szövetkezet, viszont így — a lakosság, a szövetkezeti tagok előlegezésével — már most meg tudja építeni azt, amit három év múlva terveztek. Azóta a szövetkezet megvette a száz négyzetméter alapterületű épületeket. Ha kissé vontatottan is, de előbb- utóbb megkezdődik azok összeszerelése. Csak éppen a lakossági támogatás csordogál gyengén. A három helyen vállalt másfél millióból alig 300 ezer forint gyűlt össze, ami előbb-utóbb pénzügyi nehézségek elé állítja az ÁFÉSZ-t. V an viszont egy jelentkező, Nyírcsászári, ahol a tanács kérte — a közérdekű bejelentésekre hivatkozva — hogy a községben építsenek presszót. Ám nemcsak kérnek, segítséget is adnak: mélyfúrású kút szerepel a tanácsi vállalásban, a telek kiválasztásában, megvételében szintén közreműködnek. Igaz, hogy Nyírcsászári később jelentkezett, mint az előbb említett községek. Azonban megfontolandó, hogy ahol nagvobb a segítség, ott építsenek hamarabb, (lb) Csalt, lopott, hogy ihasson Két év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa Zsigó János 28 éves nagyecsedi munkakerülőt. Zsigó először ittas járművezetésért, aztán sikkasztásért, majd közveszélyes munkakerülésért és sikkasztásért, végül lopásért és közlekedési vétségért ült már börtönben. A múlt év december 14-én szabadult, négy nap múlva összeköltözött egy asszonnyal és januárra a börtönben keresett pénzt közösen elitták. Zsigó munkába lépett, de még a próbaidőt sem dolgozta ki, élettársának is felmondtak, mert mértéktelenül ivott, így lopásból és csalással szerzett pénzből tartották el magukat. Zsigó egyik alkalommal Nyíregyházán bement egy ABC-be, vett 15 deka szalámit, egy üveg pálinkát és mivel egy fillérje sem volt, fizetés nélkül akart távozni. A bolt dolgozói észrevették, így ez a lopás nem sikerült. Júliusban egy nyíregyházi asszony hűtőgépének és televíziójának javítását vállalta el, természetesen nem értett ezekhez, de kért ötszáz forintot, hogy alkatrészeket vásároljon. Egy másik asszonyhak rádiójavítást ígért, az alkatrészre kért pénzt természetesen ekkor is elitta. Egyszer eszébe jutott, hogy egy kórházi orvossal valaha együtt járt általános iskolába. Felkereste hát és kölcsönkért tőle, mondván: jó munkahelye van, de még nem kapott fizetést. Az orvos — Szüleik korábbi jó kapcsolata miatt — adott 200 forintot, de a megadás helyett Zsigó néhány nap múlva újabb kölcsönért jelentkezett. Ekkor élettársával együtt mentek be az orvoshoz, akit feleségeként mutatott be és elmondta, hogy terhes, jobban kellene neki enni, de még az asszony sem kapott fizetést. Az ezer forint helyett most is kevesebbet, négyszázat kaptak, megadni természetesen eszükbe sem volt. Augusztusban egy volt börtöntársával találkozott Nyíregyházán, s azt hazudta neki, hogy tvszerelő az egyik szövetkezetnél. Minderre természetesen azért volt szükség, hogy pénzt kérhessen, de nem sokat kapott, mert a férfinél éppen kevés volt. Néhány nap múlva a lakásán látogatta meg, ekkor azt a mesét adta elő, hogy rosszul él feleségével, a családi problémák rendezéséhez van szüksége pénzre. Kapott is 500 forintot, de amikor harmadszor is megjelent újabb kölcsönért, már egy vasat sem kapott. Ekkor a férfi feleségénél próbálkozott, de az asszony sem adott neki, pedig arra hivatkozott, hogy férje küldte hozzá a pénzért, zsigó nem esett kétségbe: megállt egy moziplakát mellett, s arról megtudta, hogy ki a moziüzem vezetője. Beállított hozzá, s elmesélte, hogy ő Nyíregyházán a moziüzemi vállalat szerelője és épp a környéken járt motorral szerelni, de lerobbant. Kétszáz forint kellene, természetesen nyomban megküldi a vállalat központjából. A csaló, szélhámos, munkakerülő Zsigót a két év börtön mellett 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, kötelezték a kár megtérítésére és arra, hogy a büntetés ideje alatt kényszerel- vonó-kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. A Kelet-magyarországi TÜZÉP hazánk egyik legnagyobb vegyes telepe. Lakossági és közületi forgalma havonta 15—20 millió forint között van. Mindennap jön-megy az áru, gazdát cserél a pénz, zajlik az élet, berreg a gép, emberszó hangzik és kocsit húz a ló. Estére elfárad az izom, s bár segít a gép, mégis kell az ember. Jön a tél, fűteni kell a kályhát. Építéshez anyag, deszka, tégla és oly sok minden kell. Képeink a nyíregyházi TÜZÉP-te- lepen készültek. Megérkezett a TUFA* falazóblokk, — munkához lát a villástargonca.
