Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 26. Egy markolásra hat mázsa szenet rak fel egyszerre a szekérre a T—174 ti' pusú markológép. Á TÜZÉP-TELEPEN Jön az áru, megy az áru PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Hová lettek a fák? Nyíregyházán az Incédi sor öt egyforma emeletes épüle­te helyén valamikor nyár- és akácfák tarkította liget volt. Annak idején az előrelátó szakemberek (pedig amikor ezek a házak épültek, még nem is volt környezetvédelmi törvény) az alapok kitűzésénél ügyeltek rá, hogy lehetőleg minél ke­vesebb fa essen az építkezés áldozatául. Ennek köszönhették a szövetkezeti lakások tulajdonosai, hogy már kezdetben sem volt sivár, kietlen az udvaruk. Egy idő után azonban fogyni kezdtek a fák. nyo­mában szaporodtak a gará­zsok. Ez nem is volt baj, mindez engedéllyel — felte­hetően a lakók közös meg­egyezésével történt. Az utóbbi időben viszont min­den különösebb ok nélkül kezdtek rohamosan ritkulni a fák. „Nem tudni mikor me­20—25 méteres fákat egy vi­har kidönti. Rádőlnek a ga­rázsokra. összetörnek a ben­ne levő gépkocsik, megron­gálódnak az épületek. Sajnos, hogy csak néhány fa lett ed­dig kivágva, a többit is ki kellene, míg komolyabb bajt. szerencsétlenséget nem okoz­nak ...” Amikor a városi tanács műszaki osztálya a panasz_ ról tudomást szerzett, a ker­az évtizedes fák életveszélye' sek. Pusztításuk tehát vétek. Legfeljebb idővel célszerű volna őket. a nyírségi talaj- viszonyokat kedvelő gömb­ös ezüstjuhar, vöröstölgy és hozzá hasonló. esztétikai szempontból is megfelelőbbre kicserélni. A műszaki osztály tervbe vette, hogy a következő ta­vasszal visszatérnek erre a kérdésre. Mi pedig reméljük, addig lecsillapodnak a kedé­lyek, élül a háborgás, és ami fontosabb, a fák nem fogy­nak tovább. Ugyan miért is haragudhat valaki ezekre az öreg fákra? E kételyre ad­jon választ egy másik levél, melynek írója elmondja, RANGOS ELŐADÓT fo­gadhatott Fehérgyarmaton a TIT fehérgyarmati elnöksé­ge; dr. Kiszely György aka­démikus, a TIT országos biológiai választmányának elnöke a művelődési központ­ban október 25-én délután az emberi magatartásformák evolúciója címmel tartott elő­adást. Ez a téma a veszpré­mi országos biológusnapo­kon nagy sikert aratott. A déli órákban a Zalka Máté Gimnázium kiszeseivel a szovjet biológia 60 évéről be­szélgetett az akadémikus. Hídmérlegen a fuvar. Császár Csaba képriportja Deszkát válogatnak az epitkezeshez. lyikre kerül sor. melyik kap esetleg az utolsó pillanatban kegyelmet. Az is lehet, hogy egyikük számára sincs ke­gyelem ...” E sorokat a kör­nyezetükért aggódó lakók le­veléből idéztük. A lakók bár közös tulajdo­nosai az udvarnak, koránt sincsenek azonos vélemé­nyen. A fairtás mellett és el­lene levők háborgásai egye­lőre még csak csendes — a lakásajtók mögött meghúzó­dó — indulatok. A termé­szetkedvelők szomorúan fi­gyelik az egyre sivárabbá vá­ló udvart. Különösen meg­döbbenti őket — amint er­ről a levelükben említést is tesznek — van aki gázolajat, benzint önt a fa tövéhez, hogy elszáradjon. Mások pe­dig így vélekednek (szintén egy szerkesztőségünkbe ér­kezett levélből idézünk): „... szomorú látvány lesz. ha az udvarban levő hatalmas tészeti vállalat szakemberei­vel a helyszínre siettek. Va­lóban tapasztalták, néhány fát kivágtak, engedély nél­kül. Szerencsére a benzines, gázolajos história nem igaz. mintahogy az sem, hogy ezek hogy lakásának ablakával szemben egy öreg platánfa áll. öregebb a háznál, amit bontásra ítéltek. Bevallja, legjobban ezt a fát sajnálja otthagyni... Soltész Ágnes ÓSZI MÍ&YEI KÖNYVHETEK Színes program Nyírbátorban Gazdag programot állítot­tak össze a nyírbátori járás­ban az őszi megyei könyvhe­tek alkalmából. Október 21- én nyitották meg a rendez­vénysorozatot Nyírbátorban a Minőségi Cipőgyárban, a járási eseményeket pedig az előző napon Nyírbélteken. November. 20-ig — a könyvhetek befejezéséig — sorra követik egymást a vá­rosban és a járásban az író­olvasó találkozók: dr. Ko­vács Kálmán irodalomtörté­nész, László Bencsik Sándor író, Galambos Lajos író, An­tal Miklós műfordító, Gerő János író, Buda Ferenc és Bényei József költő találko­zik olvasóival. Rendhagyó irodalomórákat is tartanak. November 3-án a nyírbátori szakmunkásképzőben és a Csepel-gyár, a cipőgyár vala­mint a tsz olvasókörei számá­ra tart irodalomórát dr. Ka­tona Béla. 15-én Erdész Sán­dor tart hasonló órát két ál­talános iskolában Nyírbátor­ban. A város irodalmi színpada és a zeneiskola tanárainak közreműködésével Ady End­re—József Attila-emlékmű- sort mutatnak be több köz­ségben, és a költők életéről, alkotásairól rendeznek. szel­lemi vetélkedőt tíz általános iskolában. Ady-szavalóver- senyt is rendeznek általános iskolások, illetve KISZ-kor- osztályú fiatalok részvételé­vel. Az őszi megyei könyvhe­tek természetesen nem múl­hat el könyvbemutatók, -ki­állítások nélkül. Nyírbátor­ban az ÁFÉSZ klubjában november 1-től 10-ig rendez­nek könyvkiállítást, melyen bemutatnak több korabeli plakátot is az Októberi For­radalom idejéből! A városi könyvtárban műszaki, politi­kai könyveket mutatnak be, és szovjet könyvekből ren­deznek kiállítást. (tgy) Célrészjegy T öbb olyan község is van Nyírbátor környékén, ahol nagyon szeretnék már, ha a kocsma helyett egy presszóba is betérhetnének a helyiek, bővülne a bolthálózat. Mondogatják a lakosok, hogy az ÁFÉSZ-nek a feladatai közé az új üzletek nyitása is tartozik. A Nyír­bátori ÁFÉSZ az 1980-ig szóló tervébe felvette, hogy presz- szókat épít. segíti a falusiakat, hogy egy-egy üdítőt, kávét, süteményt, fagylaltot helyben is kaphassanak. A terv azon­ban mindaddig csak papíron marad, amíg nincs meg az építéshez szükséges anyag; fedezet. Az év elején, a szövetkezeti részközgyűlések során ezért fordultak a községek lakóihoz Kislétán, Teremen és ófehértón. hogy segítsenek a boltok építésében. Előre gyár­tott elemekből, könnyen összeszerelhető épületekre gon­doltak, melyek ára félmillió forint körül van. A kezdeti nekibuzdulás nagy volt. Az említett községekben vállal­ták, hogy célrészjegyeket vesznek. Olyan kötvények ezek, amelyek árát a törvényes kamattal három év múlva visz. szafizet a szövetkezet, viszont így — a lakosság, a szövet­kezeti tagok előlegezésével — már most meg tudja építeni azt, amit három év múlva terveztek. Azóta a szövetkezet megvette a száz négyzetméter alapterületű épületeket. Ha kissé vontatottan is, de előbb- utóbb megkezdődik azok összeszerelése. Csak éppen a la­kossági támogatás csordogál gyengén. A három helyen vállalt másfél millióból alig 300 ezer forint gyűlt össze, ami előbb-utóbb pénzügyi nehézségek elé állítja az ÁFÉSZ-t. V an viszont egy jelentkező, Nyírcsászári, ahol a ta­nács kérte — a közérdekű bejelentésekre hivatkoz­va — hogy a községben építsenek presszót. Ám nemcsak kérnek, segítséget is adnak: mélyfúrású kút sze­repel a tanácsi vállalásban, a telek kiválasztásában, meg­vételében szintén közreműködnek. Igaz, hogy Nyírcsászá­ri később jelentkezett, mint az előbb említett községek. Azonban megfontolandó, hogy ahol nagvobb a segítség, ott építsenek hamarabb, (lb) Csalt, lopott, hogy ihasson Két év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Nyír­egyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa Zsigó Já­nos 28 éves nagyecsedi munka­kerülőt. Zsigó először ittas jár­művezetésért, aztán sikkasztásért, majd közveszélyes munkakerülé­sért és sikkasztásért, végül lopásért és közlekedési vétségért ült már börtönben. A múlt év december 14-én szaba­dult, négy nap múlva összeköl­tözött egy asszonnyal és január­ra a börtönben keresett pénzt közösen elitták. Zsigó munkába lépett, de még a próbaidőt sem dolgozta ki, élet­társának is felmondtak, mert mértéktelenül ivott, így lopásból és csalással szerzett pénzből tar­tották el magukat. Zsigó egyik alkalommal Nyíregyházán be­ment egy ABC-be, vett 15 deka szalámit, egy üveg pálinkát és mivel egy fillérje sem volt, fize­tés nélkül akart távozni. A bolt dolgozói észrevették, így ez a lo­pás nem sikerült. Júliusban egy nyíregyházi asszony hűtőgépének és televíziójának javítását vállal­ta el, természetesen nem értett ezekhez, de kért ötszáz forintot, hogy alkatrészeket vásároljon. Egy másik asszonyhak rádiójaví­tást ígért, az alkatrészre kért pénzt természetesen ekkor is el­itta. Egyszer eszébe jutott, hogy egy kórházi orvossal valaha együtt járt általános iskolába. Felkeres­te hát és kölcsönkért tőle, mondván: jó munkahelye van, de még nem kapott fizetést. Az orvos — Szüleik korábbi jó kap­csolata miatt — adott 200 forin­tot, de a megadás helyett Zsigó néhány nap múlva újabb köl­csönért jelentkezett. Ekkor élet­társával együtt mentek be az or­voshoz, akit feleségeként muta­tott be és elmondta, hogy terhes, jobban kellene neki enni, de még az asszony sem kapott fize­tést. Az ezer forint helyett most is kevesebbet, négyszázat kaptak, megadni természetesen eszükbe sem volt. Augusztusban egy volt börtön­társával találkozott Nyíregyhá­zán, s azt hazudta neki, hogy tv­szerelő az egyik szövetkezetnél. Minderre természetesen azért volt szükség, hogy pénzt kérhes­sen, de nem sokat kapott, mert a férfinél éppen kevés volt. Né­hány nap múlva a lakásán láto­gatta meg, ekkor azt a mesét ad­ta elő, hogy rosszul él feleségé­vel, a családi problémák rende­zéséhez van szüksége pénzre. Kapott is 500 forintot, de amikor harmadszor is megjelent újabb kölcsönért, már egy vasat sem kapott. Ekkor a férfi feleségénél pró­bálkozott, de az asszony sem adott neki, pedig arra hivatko­zott, hogy férje küldte hozzá a pénzért, zsigó nem esett kétség­be: megállt egy moziplakát mellett, s arról megtudta, hogy ki a moziüzem vezetője. Beállí­tott hozzá, s elmesélte, hogy ő Nyíregyházán a moziüzemi vál­lalat szerelője és épp a környé­ken járt motorral szerelni, de le­robbant. Kétszáz forint kellene, természetesen nyomban meg­küldi a vállalat központjából. A csaló, szélhámos, munkake­rülő Zsigót a két év börtön mel­lett 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, kötelezték a kár megtérítésére és arra, hogy a büntetés ideje alatt kényszerel- vonó-kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. A Kelet-magyarországi TÜZÉP hazánk egyik legnagyobb vegyes tele­pe. Lakossági és közületi forgalma havonta 15—20 millió forint között van. Mindennap jön-megy az áru, gazdát cserél a pénz, zajlik az élet, ber­reg a gép, emberszó hangzik és kocsit húz a ló. Estére elfárad az izom, s bár segít a gép, mégis kell az ember. Jön a tél, fűteni kell a kály­hát. Építéshez anyag, deszka, tégla és oly sok minden kell. Képeink a nyíregyházi TÜZÉP-te- lepen készültek. Megérkezett a TUFA* falazóblokk, — munká­hoz lát a villástargonca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom