Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
1977. október 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Előtérben a hatékonyság növelése Beszélgetés dr. Garamyölgyi Károly oktatási miniszterhelyettessel A magyar és a világgazdaságban lezajló folyamatokról egyre többet tud meg a gazdasági élettel nem foglalkozó, ám .i mindennapi életet figyelemmel kísérő ember. A fejlődést elősegítő vagy gátló tényezők mind szélesebb körben ismertek, nemcsak a közgazdászokat foglalkoztatják, hanem kihatással vannak az egyéb területeken dolgozókra is. Nyíregyházán a közgazdaságtudomány és a gazdaságpolitika kapcsolatáról tartott előadást dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes. a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára. Ebből az alkalomból kértük meg, hogy válaszoljon néhány általános és a megyét érintő kérdésre. — Milyen a kapcsolata a köz- gazdaságtannak, mint tudománynak a gyakorlattal? — Már a marxizmus klasszikusai megfogalmazták, hogy a társadalomtudományok ezen területe is a politikus tudományok közé tartozik. Nem lehet elválasztani a napi politikai élettől, a termelőmunkától. Eredményeit igazában a gyakorlat mutatja meg. Ennek kapcsán a közvélemény akár aktív, akár passzív formában részesévé válik a gazdaságpolitikának. Mind a tudomány, mind a gazdaságpolitika számára az a hasznos, ha egyre többen vannak olyanok, akik nem külső szemlélői, hanem aktív résztvevői a gazdaságpolitika végrehajtásának. — Hogyan ítéli meg a magyar gazdaság helyzetét, fejlődését a világban? — A közgazdaságtudományban sokat vitatott téma a gazdasági hatékonyság megítélése. Fejlődésünk üteme — nemzetközi összehasonlításban — viszonylag magasnak de negrt kiugró mértékűnek mondható. Az extenzív növekedés idején, amikor új munkahelyek teremtésével, beruházásokkal ér_ tűk el a fejlődést ez nem mindig járt együtt a hatékonyság gyorsabb növekedésével. A III. és IV. ötéves terv idején a növekedés felgyorsult, mai munkánknál pedig a megváltozott külső és belső feltételekhez való * igazodás jelenti, hogy a hatékonyság növelése mennyire előtérbe került a gazdasági életben. — Az előbb említettek vonatkoznak Szabolcs-Szatmár megyére is. Hogyan látja az itteni fejlődést? — Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjéről van szó. Ez a dolgok természetéből is adódik, hiszen ez a terület több szempontból az elmaradott részek közé tartozott. Jellemző, hogy itt a fejlődés nem egyszerű mennyiségi növekedést hozott, hanem struktúrájában is alapvetően megváltoztatta a megye termelési szerkezetét. — Az előadásában beszélt arról, hogy a magyar mezőgazdaság néhány ágában viszonylag gyorsan felzárkóztunk a világ élvonalába. A megyében hasonló változások’ tapasztalhatók a mezőgazdaságban. Mit jelent ez a későbbi időkre nézve? — Az. hogy a mezőgazdaság sok szem_ pontból a legfejlettebb országokkal vetekedik néhány feszültséget is felhozott. Ilyen az alapanyag-termelés és a feldolgozás közötti arányokban meglévő különbség. Ugyanez vonatkoztatható Szabolcsra is. Többek között a gyümölcstermesztésben, de más ágazatokban is igen dinamikus fejlődést értek el. Ez viszont megköveteli a rekonstrukciót. Az adottságok. a termelési hagyományok is azt követelik. hogy a legjobban fejlett ágazatokban emeljék magasabb szintre a termelést és fel. dolgozást. — Van-e valamilyen korlátja a gyors növekedésnek, tartani tudja-e a népgazdaság az eddigi ütemet? — Az 1977-es év gondjait az hozta, hogy a beruházások jobban nőttek a tervezettnél. Erre a szabályozó tevékenység is ösztönözte a vállalatokat. Ám az egyensúlyi követelmények azt kívánják, hogy mind népgazdasági, mind vállalati szinten itt is érvényesítsük a tervszerűséget, hiszen ez az útja az V. ötéves terv eredeti céljai realizálásának. — Mint a közgazdasági társaság főtitkára hogyan ítéli meg a megyei szervezet tevékenységét? — A helyi vezetés látja a legfontosabb feladatokat, azoknak a jegyében folytatja munkáját. Nemcsak várja, hogy előadásain, rendezvényein hallgatók legyenek, hanem maga is tesz a közgazdasági gondolkodás elterjesztéséért. Ennek a jegyében jutnak el Nyíregyházán kívül a megye más. fontos településeire, tartanak helyi rendezvényeket. Az előadások, viták a napi gazdaságpolitika legfontosabb kérdéseit taglalják, az egységes gondolkodás kialakításával segítik elő a fejlődést — fejezte be dr. Garamvölgyi Károly. Lányi Botond Milliók útkorszerűsítésre A Bethlen Gábor úti felüljáró után a 36-os fő közlekedési utat 16 millió forintos költséggel, mintegy kilométernyi hosszúságban kiszélesítik. A KEMÉV gépei feltöltik az útmenti árkot, majd kellő tömítés után készítik el a 8 méter széles út alapját. (Hammel József felvétele) M unkahelyéről nem mondhatjuk. hogy egészséges. Egész nap a huzatban, vízben, zajban. Napjában harminc-negyven kocsit lemos, néha ötvenet. Kezdetben a kézi slaggal, jó ideje a gépesített, gombnyomásra működő óriási kefékkel. Gombnyomásra emelkedik a kocsiszárító is. csak a zúgása idegborzoló. Legalábbis a kívülállónak. A kocsimosó nem panaszkodik, sőt. — Nagyon jól érzem itt magam. Eleinte feliem a gépektől. Megszoktam. Megbecsülnek, szeretnek. Egy éve már nyugdíjban vagyok. De azóta is üzennek. Erre a munkára kevesen pályáznak. Én mégis szeretem. És soha nem voltam beteg... Takarosán dolgozik. Egy apró pont sem maradhat a kocsin. Belül is ki kell törölni. Erről egy történet jut az eszébe... — Elkapott a remegés, amikor az egyik kocsiban, a szőnyeg alatt megláttam egy csomó ötszázast. Szaladtam a gazdájáért. Az meg csak nézett. nézett. Jó néhány ezer forint volt a nylonzacskóban. Nem is tudott róla, ő volt a kocsinak az ötödik gazdája. Korán kel. Nyírszőlősről jár be kerékpárral. Télen- nyáron. Ilyenkor néha fél is. a sötétedéstől, meg a szágul. dó kocsiktól. Egyszer egy Zetor pótkocsi elütötte, máskor egy motoros billentette meg, egy alkalommal a vonat ugrasztottá meg az átjárónál. Hatvanhét éves, felnevelt nyolc gyereket, van huszonnégy unokája, két dédunokája. Autót közelről akkor látott. félt is tőlük nagyon, amikor 1957-ben elszegődött a 13-as autójavítóba, kocsimosónak. S hogyan lesz egy falusi asszonyból kocsimosó? — Szakácsnő voltam én, távol dolgoztam. Hazajöttem. Volt egy ismerősöm a 13-as_' nál, felvettek. Először próbaidőre. Nincs nekem csak Megjött hát a daru ... (Gaál Béla felvételei) Egy átlagépitkezés históriája Jó lenne, ha nem lenne olyan sok „ha..." Ilyen építkezés ezrével akad ma az országban. Mondhatjuk úgy is: átlagépítkezés. A színhely: két perc gyalogút Nyírbátor centrumától. Néhány lakóház, afféle apró lakótelep, ha mindennel végeznek sem több kétszáz lakásnál, plusz egy Állami Biztosító iroda, ennyi csupán. ami itt készül. Ha az épülő ház negyedik emeletéről lenézünk: alattunk a város; egy-két torony, és a Bó_ ni betonsilója nyúlik magasabbra csak. A tájékoztató ismerős: eny. nyi és ennyi millióba kerül, ez- és ez az átadási határidő. Ha így haladunk, készen leszünk. Aki sok építkezésen járt. már nem is kételkedik: a kép. amit itt lát. nem üt- el a megszokottól, tempós munka fenn a falakon, kopácso- lás kong a lépcsőházban, ho. mokhalom. daru. panell, szer- számosbódé, téglagúla és kész is a leltár. Dolgozni kell... — Gondunk nincs: dolgozni kell. ennyi az egész. — mondja Gábriel János, az egyik szocialista brigád vezetője, majd tréfára fogva a dolgot hozzáfűzi még — legfeljebb az a gond, milyen idő lesz télen? „... dolgozni kell. ennyi az egész...” a szavak egy régi sláger tompa banalitásával csengenek. Csak ennyi az egész? A téglakupac árnyékában hárman is állnak. Nem lógnak. csak nem tudnak dolgozni : — Várjuk a mestereket, hogy mit kémek — int fejével a magasban dolgozókra. Somos Ferenc segédmunkás, és radarként fogva a kimonhárom osztályom. A nyolc gyermekre dolgozni kellett. Még krumpliból sem volt elég. A hátamon most is érzem. a sok gallyat, amit ösz_ szeszedegettem az erdőn, cipeltem hogy ne fázzunk. Egy éve vagyok nyugdíjban, nem sok a pénz. amit kapok. 1070 forint, de hogy azóta is be-be- hívnak, jut azért mindenre. Nagy a család, a rokonság. Mindenkire gondolni kell. Két malacot hizlalunk, egy kevés lenne. — Mariska néném állva megy a másvilágra — olyan jószívű — mondta róla az egyik rokon a famíliából. S mit szeretne a 67 éves kocsimosó. Gerák Balázsné. született Levente Mária? — Hogy 99 éves koromban is a kocsikat mossam. <P.) datlan kérdést, már folytatja is: — Csak egy habarcskeve- rőnk van ezen a munkahelyen és kétféle habarcsot kell keverni. Tehát, míg a többiek használják a gépet, mi állunk. Ha két gép lenne, kétfelé tudnánk segíteni.. Négy brigádra, harminc kőművesre október 11-én délelőtt csak egy habarcskeverő jutott. Pálosi Sándor generálművezető reménykedik: — Sokfelé építkezik a SZÁÉV, és kevés a gép. Mára ígértek keverőt. .. talán meg j öij. Nincs mivel Délután fél kettőig nem jött. Ellentmondás sok akad. Hiányzik a gép, így jogos, ha az emberek állnak, ez derült ki eddig, de néhány mondat csupán és itt is a cáfolat. — Sokszor dolgoznánk, de nincs mivel — érvel a művezető. majd pár perc múltán, egy másik álló csoport láttán azt mondja: — olyan nincs, hogy nem lehet mit csinálni. Biztosan elfáradtak szombaton és vasárnap. Mindnek van kiskertje, kell is az, és akad néhány emberünk, aki ilyenkor megkeresi azt az ötven- hatvanezer forintját. Ugye, — fűzi hozzá — van a zöldségprogram, a gyümölcsprogram. itt az alma ... Minderre kérdéssel lehetne csak válaszolni: „És a lakásprogram ... ?” Még egy adalék a lehet-e, vagy nem lehet mit csinálni kérdéshez: a harangszó már senkit sem talált a falakon, és egy óra múlva annál az épületnél például, amelyikben a biztosító is lesz. az udvaron álló nyolc ember közül hét. nem dolgozott. Persze, nemcsak az emberek hibásak és valóban nehéz eldönteni, mikor indokolt az ácsorgás? A debreceni panellszállítók darura várnak. Ami van az napok óta törött, a másik, másutt dolgozik. Áll a felvonószerelés. mert nincs tizenkettes csavar. Beszereléskor szinte csöpögnek a víztől a nyílászárók. Nincs alkatrész a kicsi, de a habarcs szállítására oly kitűnő lengyel dömperhez. A megszakítópár hiányzik belőle, filléres áru.,.. amikor kapható.... Biztos, hogy teljesítik Ha Gabriel János netán rossz néven venné mondandójának a régi sláger banalitásához való hasonlítását, akkor az újságíró nem te. hét mást, mint elnézést kér. Mert. ő és brigádja, valóban jól dolgoznak. Vállalták. — és biztos, hogy teljesítik: november 3Ó-a helyett, november 20-ra elvégzik munkájukat. Ha most. — mert az eredeti elképzelés ez volt — nem róluk, és a hasonlóról szól az írás, annak oka az. hogy végesteien végig egy kérdés motoszkált a hírlapíróban: — Mit vállalhattak volna akkor, ha van habarcskeverő. ha hétfő nem pihenőnap, ha működik a dömper, ha.. ? Pedig Gabriel János fürge kézzel és hozzáértéssel löty- tyinti a falra a habarcsot. Speidl Zoltán Dolgozni kell... es aki komolyan veszi Gabriel János
