Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

1977. október 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X Pedagógus X Szülő X Gyerek X Iskola -X Pedagógus -X Szülő -X Gyerek -X Iskola X Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Játék és fantázia-pJevallom, már apró koromban lenyűgözött az építke- |-4 zések látványa, bár akkoriban inkább csak újjáépít- -kezések szemtanúja lehettem. Ma sem sajnálom rá az időt, hogy megbámuljak egy-egy munkálkodó darut, földgyalut, markológépet. És igencsak örülök, ha nem va­gyok egyedül, ha áll már ott egy rakás gyerek, vizsgáló­dó felnőtt. Szó ami szó, izgalmas látványosság ez, s a szobában, a gyereksarokban újra felidézhető mihdenféle dobozok, spárgák segítségével; felesleges a boltba sietni a kiábrán­dítóan hasonlító utánzatokért. Azok csak olyanok, de nem azonosak, hiszen éppen a legérdekesebbet: a munkát nem varázsolják elő, akármilyen apró fogaskerék és kallantyú mocorog is bennük. Naponta megfordultam egy még épülő lakótelepen. Üt is alig akadt a tömbök között, s játszótér — még sehol. Pedig a kész házak már jócskán benépesültek, legin­kább nagycsaládosokkal. Nem kellettek még mesterséges (bár aztán remekül bevált) szánkódombok: a nagy munká­latok földhányásai, homokhegyei is megtették volna havas napokon. Akkor, nyár végén mindenesetre különös üregek, „rejtelmes” barlangok képződtek bennük. Kupaktanácsra alkalmasak. A házkapuhoz vezető lépcsősor szegélyét, okos ötlettel úgy képezték ki, hogy a kismámák könnyűszerrel föltolhassák a gyerekkocsit. Már az első ilyen házba költö­zött gyerek fölfedezte, ez milyen remek csúszda. Dehogyis tartom én feleslegesnek, vagy pótolhatónak az igazi játszótereket, már csak a biztonság, a felügyelet mi­att sem. Csak hangsúlyozni szeretném, hogy mennyi lele­mény fér a gyerekekbe, ha valami miatt nem készen kap­nak valamit. Hogy miképp tudtak minden elképzelhető dombba, holmiba, hulladékba lelket lehelni. Ha egy maj­dani vezetéknek árkot kezdtek ásni, néhány óra múlva már fedezékké változott, lövészárokká a homokcsatákhoz. Mert homok is akadt bőven. Aztán meg: a felhalmozott csöve­ken keresztül kaputól kapuig lehetett telefonálni. Mint a Pál utcai grundon a farakások, elfoglalni csábítottak az épp­úgy rakott betongerendák. Készült ott huzalokból róngatós távíró az emeletek, vagy éppen a „farakások” között. Két nyolc éves fiúcska olyan stabil kiskaput eszkábált focihoz, jhogy hónapok múltán is ott rúgták a gólokat. Voltak, akik húzóskocsit csináltak a kisebbeknek ládából, csörlőkből. És a hungarocell, ez a csoda! El nem tudtam volna kép­zelni, mi mindent lehet faragni, építeni, miképp változhat asztallá, székké, pisztollyá, bababútorrá, bábuvá, vitorlássá, jelzőtáblává. R égen eltakarították azóta a hulladékokat, elegyenget­ték a földet, s a játszótéren már pázsit is van. Öröm kiülni a padsorra, nézni a kicsiket, szóba elegyedni a szülőkkel. Mégis úgy érzem, mintha megöregedett volna a környék. Barangolásaimat másfelé kell újra kezdenem. Persze nem lesz nehéz dolgom, hiszen újabban sem építke­zésben, sem gyerekben nincs különösen hiány. S ez a két dolog remélhetőleg, még sokáig feltételezi egymást. Pass Lajos — Ki a nagyobb, én vagy te.. ? (MTI foto) Fecske Csaba: Szentjánosbogár Szent jánosbogárka, nyári éjek lángja, ­őszi esték mécse, lánglebbenése Kis földi csillag, fénysugár, sötétséget fénnyel hímező bogár Mintha volnál Holdból pilinkélő fény, mint harmatcsöpp csillogsz éjszakák ölén Mondd, nappal a lángból, fényből mi marad, zsarátló üszők, vagy pici hamu csak A naprendszer határai fele Szeptember első napjaiban hagyta el Földünket az a két amerikai űrszonda, " mely naprendszerünk távoli vidé­kei felé száguld: a szondák feladata az óriásbolygók a Jupiter, Szaturnusz, Urá­nusz és a Neptunusz kutatá­sa. Az ötszázmillió dolláros kísérlet legfőbb célja a két előbbi bolygó felderítése, és ezek holdjainak illetve a Szaturnusz gyűrűrendsze­rének vizsgálata. A Voyager—1 szondát külö­nös módon másodiknak in­dították — ám egyszerű a magyarázat. Ez a később fellőtt űrszonda ugyanis megelőzi útközben a társát, és 1979. március 5-én — fél évvel a Voyager—2 előtt — eléri a Jupiter vidékét. Ezen az irdatlan távoli világűrré­szen már járt szonda: a Pioneer elnevezésű két ame­rikai felderítő. A mostani szondákon elhelyezett kame­rák azonban nagyobb felbon- tóképességűek, így jóval rész­letesebb képeket tudnak to­vábbítani a Földre. A felszí­nen öt-tizenöt kilométer át­mérőjű részletek is kivehe­tők majd! Sőt három holdról olyan felvételek készülnek, melyeken 1000 méteres ob­jektumok is felismerhetők. Az Io nevű hold felszíne só. E sótömeg vagy egy ős­óceánból ülepedtek le, vagy a Jupiter atmoszférájából váltak ki annak a 400 ezer voltos elektromos áramnak a hatására, mely a két égitest között kering. A Voyagerek egyike áthatol ezen az ára­mon, és vizsgálja azt! Az Európa nevű hold felszínét jégtakaró borítja, ennek kö­zelebbi felderítése is a szon­dákra vár. A Szaturnusz közelében nyolc holdat fognak lefény­képezni a szondák. Ezek kö­zül a legizgalmasabb a Ti- táHrNagyobb, mint a Nap­rendszer legbelső bolygója, a Merkur, és olyan légköre van, mely tízszer sűrűbb a Marsénál! Feltehető, hogy a Föld légköre 3,7 milliárd év­vel ezelőtt ehhez hasonló volt — valószínűleg metánból és talán ammóniából, nitrogén­ből, hidrogénből áll. Élet je­lenlétére nem számítanak a tudósok — de az élet megje­lenéséhez itt jobbak az adott­ságok, mint a Marson... A szondák a legkiválóbb műszerekkel vannak felsze­relve, a rádiókapcsolat tar­tásának is nagyok a távla­tai. „Közel tizenötmilliárd kilométeres távolságból is tudjuk fogni a Voyagerek rádiójelzéseit — azaz körül­belül harminc évig” — mondta a NASA, az ameri­kai űrhajózási hivatal kép­viselője. — Az űrszondákon elhelyezett két antenna (mindegyikük négy méter átmérőjű) a legnagyobb mindazok közül, melyeket eddig kijuttattunk a világűr­be!” A szükséges elektromos energiát nukleáris forrás szolgáltatja. Azért kellett kis atomerőművet elhelyezni a szondákon, mert ezekben a távolságokban a hagyomá nyosan használt napelemek már nem megfelelők. Olyan nagy a Nap távolsága, hogy csak kevés napenergiát kap­nának az elemek. A Voyager űrszandák 1980- ban és 81-ben érik el a Sza­turnusz térségét, majd — ha minden simán megy, — to­vább repülnek, és a Voya- ger-2 1986-ban halad el az Uránusz mellett, 1990 körül pedig a Neptunusz körzeté­ből sugározza rádiójeleit. (így) A madárfa titka M essze földön, távol erdő- től-mezőtől, kőházak rengetegében élt az a magányos asszony, kinek egyetlen leánya nagy beteg volt. A derék orvosok min­dent megpróbáltak, mégsem segíthettek rajta. — A bajt szomorúságnak hívják, és a tiszta örömöt, ami meggyógyítaná, nem le. hét receptre felírni —. csak ezt mondogatták. Aztán el is maradoztak a doktorok. Az anya sokat ke­sergett, míg egyszer egy éj­jel különös álmot látott. Ma. dárka röppent eléje és ezt csipogta: — Ha azt akarod, jó asz- szony. hogy meggyógyuljon a leányod, indulj el a hajnali napfénnyel. Kopogtass be annak az öreg szakállas em­bernek az ajtaján, aki az utca végén lakik, az aprócska ház­ban. Aztán a madár elröppent, s vele az álom. Az asszony szépséges hajnalra ébredt, amely még a kőházak közé is reménységet hoz. Csende­sen öltözött, nehogy feléb­ressze leányát, és elindult. Az öregember házába Hiedelme, sen bekopogtatott, mire az ajtó kinyílt. A konyhában, amit műhelynek is nevezhet­nénk, egy 'fehér szakállas öregember vidáman fúrt-fa_ ragott, s nem is csodálkozott a hajnali vendégen. — Jó reggelt — válaszolt az asszony köszöntésére, akit szívélyesen fogadott és mind­járt hellyel kínált. — Egy madárka jelent meg álmod­ban, ugye jó asszony? — kér­dezte az öreg. mielőtt az szól­hatott volna. — Igen. így volt. Tán még azt is tudod, hogy beteg a leányom? — csodálkozott az asszony. — Azt is tudom — vála. szolt a jóságos öregember, majd így folytatta: — Ami igaz. én nem vagyok orvos, mégis tudok orvosságot a szó. morúságra. A becsületes mes. térségem a hegedűkészítés, és éppen most készültem el az. zal a bűvös hegedűvel, amelynek különleges fáját madárfának nevezik az er­dőben. Hogy miért? Azt is elárulom, hiszen így értheted meg a titkát. Hát jól figyelj szavaimra! — öreg erdő mélyén élt az a fa. amely már nagyon elfáradt, képtelen volt levele­it kibontani. Az idő eljárt fe­lette. Hogy vigasztalják, any- nyi de annyi madárka szált ágaira, mintha azok lettek volna a levelei. Szebbnél szebb dalokat énekeltek neki. A dallamok átjárták az öreg fa egész testét, le egészen a legapróbb gyökeréig. Egy alkalommal azonban a fa egyik ága annyira elgyön­gült, hogy nagyot reccsenve letört. Éppen akkor, amikor a legtöbb dalos madár üldö­gélt rajta. Ettől szegények annyira megijedtek. hogy többet nem is mertek az ágakra telepedni. Most már igazán nagyon magányos lett a fa. Nem csoda, hogy az ar­ra járó szellő megsajnálta, si­mogatni kezdte. És csodák, csodájára, ettől a fa dalolni kezdett. Éppen akkor jártam abban a távoli erdőben, hogy megkeressem azt a fát. amely­ből a világ legkülönlegesebb hegedűjét elkészíthetném. A szegény asszony csak hallgatta a történetet, s úgy érezte, mintha az álma foly­tatódna. Pedig eleven való­ság volt. hiszen máris kezé­be adta az öreg a bűvös he­gedűt. amelyet abból a dalos madárfából faragott. — Hogy fogadhatom el ezt a drága jószágot? Miből fi. zetném? özvegy vagyok, rég. óta. Nincs nekem már egyéb kincsem, csak a lányom — kesergett az asszony. — Vidd csak! Nem jár érte fizetség — válaszolt az öreg, majd így folytatta: jó szívvel adom. Az asszony nem győzte kö­szönni a csodálatos hegedűt. Aztán futott, futott vele haza. A szobába lépett, mire fel­ébredt a leánya. Riadtan né­zett körül, csak akkor moso. lyodott el, amikor me^nillan. tóttá a hegedűt. — Ez lesz a te orvosságod, kislányom — szólt hozzá szelíden. Azzal a kezébe ad­ta. A leány szeretettel ciró­gatta a hangszert, mire az. mint varázsszóra, megszólalt. Húrjairól az er-j dő madarai daloltak olyan szépen, hogy a kis beteg szí­véből egyszerűen elszökött a kínzó szomorúság. Csordultig telt vidámsággal. Jutott ab­ból mindenkinek, akivel az­után találkozott. Ezentúl édesanyjával együtt jóked­vűen végezték munkájukat. Szépséges szőnyegeket készí­tettek. Beleszőtték az erdőt, mezőt, még a madárfát is. te_ listele' madarakkal. Molnár Andrea Ifjú bélyeggyűjtők Az új iskolai évvel egy időben számos tanintézetben, úttörő­házban megkezdte munkáját több ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör. Eddigi munkájukkal meggyőzően bizonyították, hogy milyen sokszínűén tudják segí­teni az iskolákban folyó okta­tó-nevelő munkát, ifjúságunk szocialista szellemű nevelését. A nyíregyházi tanárképző főis­kolán április 2—12 között meg­rendezett XV. országos ifjúsági bélyegkiállítás módszertani anyagai bebizonyították, hogy a bélyeg szemléltetőeszköz­ként milyen hasznos a magyar irodalom, történelem, biológia, földrajz, de más tantárgyak ok­tatásánál is. A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége, a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége egyetértésével az Országos If­júsági Bélyeggyűjtő Bizottság az 1977/78-as tanévben negyedik alkalommal hirdeti meg az if­júsági filatelista vetélkedőt. A felkészülés alapjául szolgá­ló bélyeganyag: az ifjúságról megjelent magyar bélyegek 1954-től napjainkig; a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmából > megjelent magyar és szovjet bélyegek; a Komszomol törté­netéhez kapcsolódó szovjet bélyegek; a világifjúsági talál­kozók bélyegei. Az első három helyezett csapatok versenyzői közül kerülnek ki a nemzetkö­zi vetélkedők résztvevői. A bélyeg nem csupán a bér- mentesítés funkcióját tölti be. Hazánkban 180 ezer bélyeg­gyűjtő hobbyja e nemes szen­vedély. Ezek közül 30 ezer az ifjúsági korosztályhoz tartozik. Az ország népességét nézve az elsők vagyunk a világon a szer­vezett gyűjtők tekintetében. Ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör alakítható minden intézmény­ben, ahol legalább tíz jelentke­ző van. Az ifjúsági korosztály­ban a gyűjtők tagdijat nem fi­zetnek. A bélyeggyűjtő szakkö­rök az iskolai évnek megfele­lően munkaterv szerint tartják foglalkozásaikat, melyek igen szép célkitűzéseket tartalmaz­nak. Csabai János, a MABÉOSZ kelet- magyarországi területi vezetője TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 6. Antimon vegyjele. 7. Menyasszony. 8. Állóvíz. 9. ZEE. 11. Alföldi vá­ros a Duna partján (utolsó négyzetben két betű). 12. Becé­zett férfinév. 14. Füzet. 16. Megfejtendő. 18. Csermely. 20. Ál­lamnak fizetendő járadék. 21. Egymást követő betűk a ma­gyar abc-ben. 22. Erődítmény: 24. Arab férfinév. 25. Déli ét­kezés. 27. Paradicsomi kert. 28. Ritka férfinév. 29. Anyag folytonossági hiánya. Függőleges: 1. Óvatos, figyelmes, nem alszik. 2. Növény. 3. Szagló szerv. 4. Helyrag. 5. Közlekedési vonalak. 6. Megfejtendő. 10. Belső elválasztású mirigy. 11. BRE. 13. Izom rögzítője. 14. Regények szerzője. 15. Elődeink. 17. NDK német megfelelő­je. 19. Dunántúli folyó. 21. Névelővel, romániai pénznem. 23. Szörny. 24. Megfejtendő. 26. Te, németül. 27. Létezik, eleven. Megfejtendő: Az idén van ... (függ. 24., vízsz. 16.)... születésének... (függ. 6., vízsz. 1.) Múlt heti megfejtés: Megyénk három községe, mely je­lentős történelmi emlékekkel, hagyományokkal rendelkezik: TARPA — SZABOLCS — VAJA — Könyvjutalom: Szondy György Nyíregyháza, Zavanyi Anna Kölese, Muri Zoltán Nyírtelek, Puskás Gyöngyi Bese­nyőd, Bárdi Mária Petneháza, Papp Simon Zsuzsanna Las- kod, és Jánosi Katalin Nagykálló. Áz űrkorszak húsz éve (5.) Elefánt Teve Vaddisznó KERTEB JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom