Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 15. Korszerű termékek hazai és exportpiacon Keserű Jánosné könnyűipari miniszter sajtótájékoztatója A hazai ipar össztermelésé­nek 17 százalékát a könnyű­ipar adja. A nemzeti jövede­lemhez a múlt évben 32 milli­árd forinttal járult hozzá az ágazat — vezette be az ága­zat népgazdaságban elfoglalt helyének és szerepének leg­fontosabb jellemzőivel Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter pénteken a Parla­mentben tartott sajtótájékoz­tatóját. A miniszter elmondotta: a könnyűipar fejlődésének, gazdálkodásának ez évi ten­denciája a korábbiaknál ked­vezőbb. Az idén az ágazat egészében meggyorsult a ter­melés növekedésének üteme, s ezen belül kiemelkedik a papír- és nyomdaipar terme­lésének 8—10 százalékos foko­zása. A terveknek megfele­lően a könnyűipar a tavalyi­nál előreláthatólag 4—5 szá­zalékkal több terméket állít elő, s a termékszerkezet kor­szerűsödése nyomán, a maga­sabb értékű termékek na­gyobb hányadának kibocsátá­sával a termelési érték vár­hatóan 6—6,5 százalékkal nö­vekszik az idén. Bár a hazai árukínálat ész­revehetően javult, s kevesebb a minőségi reklamáció, sok még a tennivaló. Minthogy az utóbbi időben a ruházati cik­kek és a bútorok kereslete csak mérsékelten nőtt, most nem a mennyiség fokozására, hanem a termékösszetétel to­vábbi, kedvező irányú alakí­tására helyezik a fő súlyt. A miniszter rámutatott, hogy az alacsonyabb árkategóriákba tartozó termékeknek is gyor­sabban kell követniük a divat változásait és jobban kell iga­zodni- azoknak a rétegeknek az igényeihez is, akik hajlan­dók a különlegesebb áruért magasabb árat fizetni. Mint az ágazat legkritiku­sabb szakterületéről szólott a bőr- és cipőiparról. Az el­múlt hónapokban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal közösen végrehajtott széles körű vizsgálat tapasztalatai, a Minisztertanácsnak tett je­lentés és az ott elfogadott ja­vaslatok alapján megkezdték a feltárt hibák felszámolását. Számottevő javulás részben az az importlehetőségektől, ár­politikai intézkedésektől és a gyárak gondosabb munkájá­tól várható. A nyomdák rekonstrukció­ja jó ipari hátteret ad a kul­túrpolitika céljainak megvaló­sításához; az 1975. évi 152 000 tonnával szemben az idén.170 ezer tonna nyomdatermék ké­szül. A miniszter elmondotta, hogy a zavartalan jövő évi ellátás érdekében a belkeres­kedelemmel egyeztették az igényeket és az ipar kínála­tát. A felkészülés tapasztala­tai szerint az ipar minőségi­leg valamennyi főbb termék- csoportból ki tudja majd elé­gíteni a belkereskedelem igé­nyeit, illetve megközelíti azokat. Nagy feladatokat ró az iparra exportkötelezettségei­nek teljesítése. Mind ebben, mind pedig a belföldi ellá­tásban nagy szerepe van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaver- semynek. Ennek középpontjá­ban a több, mint 260 millió rubel értékű szovjet export határidőre, jó minőségben történő teljesítése áll. A jövőre nézve a miniszter a legfontosabb feladatok kö­zé sorolta a termékszerkezet további javítását. A gazdasá­gi hatékonyság kulcskérdése­ként jelölte meg, hogy növe­kedjék a magasabb minősé­gi kategóriába tartozó termé­kek mennyisége és választé­ka, míg egyes más termék- csoportoknál az import növe­lését tartotta célszerűnek. Felhívta a figyelmet azokra a biztató kezdeményezésekre, amelyek a nemzetközi gyár­tási kapcsolatok bővítését cé­lozzák. A miniszter további fon­tos feladatként jelölte meg a szolgáltatások körének bő­vítését, minőségük javítását. Végezetül a miniszter a könnyűipar dolgozóinak, a vállalatok vezetőinek és az ipar irányítóinak a lakosság ellátásában és az export­feladatok teljesítésében nö­vekvő felelősségéről szólott. Képesítés nélkül M ég szeptember elején a sóstói KISZ-iskola lombos fái adtak otthont a képesítés nélküli nevelők háromna­pos felkészítő tanfolyamának. Száz érettségizett fia­tal készült leendő hivatására. Nyár elején még diákként hagyták el a középiskola padjait, szeptemberben „tanár bá­csiként” tanítanak. Szándékuk tiszteletre méltó: bátran, me­részen, képzettség nélkül vállalják a legifjabb nemzedékek nevelését. Negyvenkilenc leendő tanító és negyvenegy leendő tanár. A jelöltek egyike Köbli Erika Borsodból került a megyébe. A Szerencsi Bocskai István Gimnázium fakultatív tantárgy- csoport tantervű negyedik osztályában végzett. Minősítése magyarból, történelemből, államigazgatási ismeretek tan­tárgyból jeles, matematikából közepes volt. Hat évig tanult zenét. Főiskolára jelentkezett magyar—történelem szakra. Nem vették fel, Nyírkércsen fog tanítani: magyart.és ének­zenét. — Szüleim Mádon laknak — mondja a beszélgetés so­rán — nagyszüleim Napkoron. Nővérem az elmúlt tanévben végzett a főiskolán, Kércsre ment tanítani. Lehetőség van rá, én is oda megyek. Mádon kultúrotthon-igazgató lehettem volna, de nekem fontos, hogy tanítsak. — Hol fog lakni? — Valószínű szolgálati szobát kapunk a nővéremmel, de lehet, hogy a szomszéd faluból fogok bejárni. Azt mondják, azon .a vidéken kevés a tanár becsülete. Nem hiszem. A gim­náziumban KISZ-szervezőtitkár és klubvezető voltam. Kér­ésén is szeretnék tevékenykedni. Ling Rita rakamazi lány. A tokaji gimnáziumban tanult. Tanulmányi eredményei jók voltak, öt sem vették fel a fő­iskolára. Egy hónapig dolgozott az érettségi vizsga után egy tsz-irodán. Ekkor elment a megyére, kérte, hogy taníthasson. Azt mondták, keressen egy igazgatót, aki alkalmazni fogja. ö keresett. Tímáron fog tanítani harmadik osztályban: írást, olvasást, fogalmazást. — Rakamazról járok majd ki Tímárra — csengenek meg­fontolt szavai. Gyerekkoromtól pedagógus akartam lenni. Só­gornőm is az. Fizetésem 1500 forint lesz. Kétszáz területi, száz forint osztályfőnöki pótlékot kapok. A fizetésrendezés is jelenthet valamit. Gacsályi Izabella a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium­ban végzett 1973-ban. Egy évet lezárt a debreceni orvosi egyetemen. Most képesítés nélküli nevelő lesz. Tanítani szeretnék... fogalmazták meg többen is... új­ból és újból. H étezer pedagógus dolgozik a megyében. Ide „szívódik fel” a száz képesítés nélküli. Innen nézve nem rossz az arány. Mégis hangsúlyozni kell azok felelősségét, akik környezetében a képesítés nélküliek dolgoznak. Pályá­ra kell állítani mielőbb a jó szándékú, lelkes fiatalokat, hogy néhány év után a pedagógustársadalom igazi tagjaivá vál­janak. Tóth László Cipőjavítás egy óra alatt. A Szabolcs Cipőgyár nyíregyházi 8. számú cipőjavító részlege új szol­gáltatásként gyorsjavítást végez. Felvételünkön Kató Imre és Gönczi László munka közben. A Nyíregyházi Kárpitos- és üvegesipari Szövet­kezet Dózsa György úti részlegében üvegcsiszo­lással, -bevágással, foncsorozással foglalkoznak. Képünkön Sándor János szakmunkás egy fürdő­szobatükör finomcsiszolását végzi. Császár Csaba képriportja Fejlődő megyeszékhelyünk ma már több, mint 90 ezer lakost számlál, így nem csoda, hogy a különböző lakossági szolgáltatási igények is meg­sokszorozódtak. Felvételeink három, — nemrég megnyílt szolgáltatórészlegben készültek. Nemrég nyílt meg Nyíregyházán, a Jósaváros- ban az ELEKTERFÉM szövetkezet RAMOVILL szervize. Felvételünkön Pápay László műszerész egy B 400-as magnetofon műszeres javítását végzi. A semjéni Mohos Szabolcs-Szatmár megye egyik természeti kincse az alig ismert (vagy rég elfelej­tett) Mohos tó. A szakembe­rek szerint hét-nyolcezer év­vel ezelőtt keletkezett, érté­két az egyedinek mondható ingóláp adja. Nyíregyházá­ról érkezve Kállósemjén kö­zepén balra fordultunk egy keskeny kövesúton, autóz­tunk vagy három kilométert, amikor nádas, rekettyés te­rületet pillantottunk meg. Viszonylag' jó homokúton jöttünk tovább pár száz mé­tert, amikor elénk tűnt a kékre festett tábla, amelyen ez áll: „Természetvédelmi terület”. Erdők koszorújában A lenyűgöző környezet szinte ide ragasztja az em­bert. A tábla körül ezernyi mezei virág tarkítja a rétet. A rozsdás őszi színeket mintegy kiegészíti a közeli, örökzöld fenyves. ’ A tavat nádas fogja közre, a nádast rekettyés, az egész tavat és környékét pedig koszorúba fogják az erdők. Az említett fenyők mellett megtalálható az ős tölgyes, a fiatal akácos, a szomorúfűz és a jegenye. Az erdők zsongása és a ma­dárvilág hangoskodása vala­mi különös zeneként hat. A levegő oly tiszta és kellemes, hogy a városi ember meg­könnyebbül és felüdül min­den szippantás után. A feny­vesen túl egy dombon va­dászház áll, erkélyétől jól megfigyelhető az őzek moz­gása. A környékbeli dombo­kon magasra nőtt a dohány és a kukorica, a szőlőtőkék silányságát csak kevesen bánják. A fenyves és az aká­cos találkozásánál egy derék vastagságú fára lapátnyi táblát szegeztek: „Természet- barát szövetség, Nyíregyhá­za”. A táblán és a fán még jelek láthatók, itt vezet el a Móricz Zsigmond túra útvo­nala. Az író mondása itt kü­lönösen érvényes: gyalogolni jó. Csakhogy a gyaloglással a_ tó partján óvatosnak kell lenni. Egy darabig puha gyepszőnyegen gázolhat az ember, de ha idegen, nem tudhatja, hol a kottyanó, mi­kor válik ellenséggé a ter­mészet. Lovashalál a mocsárban Idős környékbeliek mesé­lik'az igaz történetet: a Kál- laiaké volt a tó és a „köz­népnek” abban az időben nem volt szabad itt sem ha­lászni, sem fürödni. Azért persze halásztak és fürödtek, sokan itt lelték halálukat. 1940-ben egy idős ember né­pes családjának a tóból pró­bálta megszerezni a vacso­rát, az urak hű szolgája, a csendőr lóháton üldözőbe vette és nem mese: a sze­gény ember elmenekült, a csendőrt pedig lovastól el­nyelte a mocsár. A kállósemjéni tanács el­nöke, Loss László azt mond­ja, hogy a mocsaras, védett terület 24 hektáron fekszik. Előkerül a tanács hivatalos írása, amely szerint 1977. jú­nius 7-én vette át a Mohos tavat a természetvédelmi hi­vatal. A tanács vezetői — és a község lakói — érthető iz­galommal várják: mikor jönnek már a szakemberek a sorvadó, pusztulásnak indult tó megmentésére. Hónapokon belül várható a költséges le- csapolás, majd a feltöltés. A munkálatok után — az el­nök elképzelése és informá­ciója szerint — növényevő halakat telepítenek a vízbe és csónakázásra is lehetősé­gük lesz a turistáknak. Á feltámasztott víz A környék jó ismerője és szeretője Tamás János, a já­rás vadásztársaságának elnö­ke. Mint mondja, a nádas va­lóságos eldorádója a szürke gémeknek, a bölömbikáknak, a bakcsóknak. A vadászok nyilvántartása szerint ötszáz fácánkakas is tanyázik a part sűrűjében. A vadászok elnö­kének következő mondatait szó szerint idézzük: „A tó­nak külön forrása van, ez a kis rész télen nem fagy be. A befagyott részen egyszer lé­ket vágtunk és a rúd öt mé­tert süllyedt a lápos vízbe. A környék talán tavasszal a legszebb: ilyenkor virítanak a szépséges tavirózsák”. Telefonon kapjuk az infor­mációt Baráth Károlytól, a természetvédelmi körzet ve­zetőjétől: „A tó megmenté­sének tervezése folyamatban van. Ha minden jól megy, januárban kezdődnek a mun­kálatok, amelyek két évig tartanak. Célunk: élővé ten­ni a vizet”. Ha a szakemberek elérik céljukat, megyénk külön kis világa eredeti — és hasznos lesz. Nábrádi Lajos Elítélték a visszaeső garázdát Fiatalkorúként erőszakos ne­mi közösülésért kapott 4 évet. két éve hivatalos személy elleni erő­szak miatt csukták egy évre bör­tönbe a 24 éves Hoilik Tibor nyír­egyházi lakost, most pedig olyan botrányt rendezett, melynek több mint száz nézője volt. A büntetett előéletű Hollikot ebben az évben helyezték rend­őri felügyelet alá, amelyben elő­írták, hogy este 9-tö] reggel 5-ig köteles otthonában tartózkodni, s semmilyen nyilvános szórakozó­helyre nem teheti be a lábát. Hoilik kezdettől megszegte a REF szabályait: naponta járt szórakozóhelyekre, félliter szám­ra itta a pálinkát, a bort. a sört, ám a felszolgálók nem mertek szólni neki, mert féltek brutális magatartásától. Június 14-én élettársával. Kon­dor Mihályné (Vaskó Gyöngyi) 21 éves nyíregyházi lakossal, élet­társa apjával és unokafivérével a Sas étteremben ittak — fejenként fél-félliter pálinkát, fél-félliter bort és két-két korsó sört —, majd két üveg borral Hoilik élet­társa szüleinek lakására mentek. Mire a bort megitták, valamin összekaptak, s Hollikéknak men­ni kellett onnan. A vasutasott­honba vezetett az útjuk, majd fél tiz körül a Koronába értek, ahol 120—140 ember szórakozott. Hollikék találtak maguknak asztalt, de a felszolgáló nem mert odamenni: kiszolgálni sem akarta őket, de nemet sem akart mondani, hogy elkerülje a rendzavarást. Hoilik táncolni kezdett, amikor megjelent az étteremben két rendőr. Termé­szetesen megismerték Hollikot, s tudták, hogy nem szabad lenne neki itt-tartózkodni. Igazoltatni akarták Hollikot, de élettársa megmarkolta a rendőr ingblúzát és kiabálni kez­dett. A rendőr félretolta az asszonyt, ám ekkor Hoilik ököl­vívóállást vett fel és sorozatüté­seket mért a szolgálatban lévő rendőrre. Mindkét rendőr elő­vette gumibotját, de Hoilik to­vább támadott, sőt egy ütéssel az egyik rendőrt leterítette, majd akkorát rúgott a lábába. hogy repesztett sérüléseket okozott ve­le. A másik rendőr hajánál fogva húzta el Hollikot földön fekvő társa felől, ekkor azonban az élettárs kapott fel egy széket, azzal támadt rá. Egy felszolgáló­nak sikerült az asszonyt meg­fékezni, s ezután a két rendőr megadásra kényszerítette a min­denkiben rémületet keltő Holli­kot. A járőrkocsiban Hoilik még megígérte: ha kiszabadul meg­öli őket. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre' tanácsa Hoi­lik Tibort és élettársát vissza­esőként elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszakban mondta ki bűnösnek. Hollikot 1 év 8 hó­nap, élettársát 8 hónap börtönre ítélte. Hollikot 3, élettársát 1 év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Holliknak — akinek kényszerelvonó-kezelését Is el­rendelték — fegyházban kell le­tölteni büntetését. Az ügyész Hoi­lik esetében szigorúbb büntetés kiszabását kérte, mindkét vád­lott és védőik enyhítésért felleb­beztek. Szolgáltatások a lakosságnak KINCSES LÁP MUZSIKÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom