Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 15. Korszerű termékek hazai és exportpiacon Keserű Jánosné könnyűipari miniszter sajtótájékoztatója A hazai ipar össztermelésének 17 százalékát a könnyűipar adja. A nemzeti jövedelemhez a múlt évben 32 milliárd forinttal járult hozzá az ágazat — vezette be az ágazat népgazdaságban elfoglalt helyének és szerepének legfontosabb jellemzőivel Keserű Jánosné könnyűipari miniszter pénteken a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóját. A miniszter elmondotta: a könnyűipar fejlődésének, gazdálkodásának ez évi tendenciája a korábbiaknál kedvezőbb. Az idén az ágazat egészében meggyorsult a termelés növekedésének üteme, s ezen belül kiemelkedik a papír- és nyomdaipar termelésének 8—10 százalékos fokozása. A terveknek megfelelően a könnyűipar a tavalyinál előreláthatólag 4—5 százalékkal több terméket állít elő, s a termékszerkezet korszerűsödése nyomán, a magasabb értékű termékek nagyobb hányadának kibocsátásával a termelési érték várhatóan 6—6,5 százalékkal növekszik az idén. Bár a hazai árukínálat észrevehetően javult, s kevesebb a minőségi reklamáció, sok még a tennivaló. Minthogy az utóbbi időben a ruházati cikkek és a bútorok kereslete csak mérsékelten nőtt, most nem a mennyiség fokozására, hanem a termékösszetétel további, kedvező irányú alakítására helyezik a fő súlyt. A miniszter rámutatott, hogy az alacsonyabb árkategóriákba tartozó termékeknek is gyorsabban kell követniük a divat változásait és jobban kell igazodni- azoknak a rétegeknek az igényeihez is, akik hajlandók a különlegesebb áruért magasabb árat fizetni. Mint az ágazat legkritikusabb szakterületéről szólott a bőr- és cipőiparról. Az elmúlt hónapokban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal közösen végrehajtott széles körű vizsgálat tapasztalatai, a Minisztertanácsnak tett jelentés és az ott elfogadott javaslatok alapján megkezdték a feltárt hibák felszámolását. Számottevő javulás részben az az importlehetőségektől, árpolitikai intézkedésektől és a gyárak gondosabb munkájától várható. A nyomdák rekonstrukciója jó ipari hátteret ad a kultúrpolitika céljainak megvalósításához; az 1975. évi 152 000 tonnával szemben az idén.170 ezer tonna nyomdatermék készül. A miniszter elmondotta, hogy a zavartalan jövő évi ellátás érdekében a belkereskedelemmel egyeztették az igényeket és az ipar kínálatát. A felkészülés tapasztalatai szerint az ipar minőségileg valamennyi főbb termék- csoportból ki tudja majd elégíteni a belkereskedelem igényeit, illetve megközelíti azokat. Nagy feladatokat ró az iparra exportkötelezettségeinek teljesítése. Mind ebben, mind pedig a belföldi ellátásban nagy szerepe van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaver- semynek. Ennek középpontjában a több, mint 260 millió rubel értékű szovjet export határidőre, jó minőségben történő teljesítése áll. A jövőre nézve a miniszter a legfontosabb feladatok közé sorolta a termékszerkezet további javítását. A gazdasági hatékonyság kulcskérdéseként jelölte meg, hogy növekedjék a magasabb minőségi kategóriába tartozó termékek mennyisége és választéka, míg egyes más termék- csoportoknál az import növelését tartotta célszerűnek. Felhívta a figyelmet azokra a biztató kezdeményezésekre, amelyek a nemzetközi gyártási kapcsolatok bővítését célozzák. A miniszter további fontos feladatként jelölte meg a szolgáltatások körének bővítését, minőségük javítását. Végezetül a miniszter a könnyűipar dolgozóinak, a vállalatok vezetőinek és az ipar irányítóinak a lakosság ellátásában és az exportfeladatok teljesítésében növekvő felelősségéről szólott. Képesítés nélkül M ég szeptember elején a sóstói KISZ-iskola lombos fái adtak otthont a képesítés nélküli nevelők háromnapos felkészítő tanfolyamának. Száz érettségizett fiatal készült leendő hivatására. Nyár elején még diákként hagyták el a középiskola padjait, szeptemberben „tanár bácsiként” tanítanak. Szándékuk tiszteletre méltó: bátran, merészen, képzettség nélkül vállalják a legifjabb nemzedékek nevelését. Negyvenkilenc leendő tanító és negyvenegy leendő tanár. A jelöltek egyike Köbli Erika Borsodból került a megyébe. A Szerencsi Bocskai István Gimnázium fakultatív tantárgy- csoport tantervű negyedik osztályában végzett. Minősítése magyarból, történelemből, államigazgatási ismeretek tantárgyból jeles, matematikából közepes volt. Hat évig tanult zenét. Főiskolára jelentkezett magyar—történelem szakra. Nem vették fel, Nyírkércsen fog tanítani: magyart.és énekzenét. — Szüleim Mádon laknak — mondja a beszélgetés során — nagyszüleim Napkoron. Nővérem az elmúlt tanévben végzett a főiskolán, Kércsre ment tanítani. Lehetőség van rá, én is oda megyek. Mádon kultúrotthon-igazgató lehettem volna, de nekem fontos, hogy tanítsak. — Hol fog lakni? — Valószínű szolgálati szobát kapunk a nővéremmel, de lehet, hogy a szomszéd faluból fogok bejárni. Azt mondják, azon .a vidéken kevés a tanár becsülete. Nem hiszem. A gimnáziumban KISZ-szervezőtitkár és klubvezető voltam. Kérésén is szeretnék tevékenykedni. Ling Rita rakamazi lány. A tokaji gimnáziumban tanult. Tanulmányi eredményei jók voltak, öt sem vették fel a főiskolára. Egy hónapig dolgozott az érettségi vizsga után egy tsz-irodán. Ekkor elment a megyére, kérte, hogy taníthasson. Azt mondták, keressen egy igazgatót, aki alkalmazni fogja. ö keresett. Tímáron fog tanítani harmadik osztályban: írást, olvasást, fogalmazást. — Rakamazról járok majd ki Tímárra — csengenek megfontolt szavai. Gyerekkoromtól pedagógus akartam lenni. Sógornőm is az. Fizetésem 1500 forint lesz. Kétszáz területi, száz forint osztályfőnöki pótlékot kapok. A fizetésrendezés is jelenthet valamit. Gacsályi Izabella a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban végzett 1973-ban. Egy évet lezárt a debreceni orvosi egyetemen. Most képesítés nélküli nevelő lesz. Tanítani szeretnék... fogalmazták meg többen is... újból és újból. H étezer pedagógus dolgozik a megyében. Ide „szívódik fel” a száz képesítés nélküli. Innen nézve nem rossz az arány. Mégis hangsúlyozni kell azok felelősségét, akik környezetében a képesítés nélküliek dolgoznak. Pályára kell állítani mielőbb a jó szándékú, lelkes fiatalokat, hogy néhány év után a pedagógustársadalom igazi tagjaivá váljanak. Tóth László Cipőjavítás egy óra alatt. A Szabolcs Cipőgyár nyíregyházi 8. számú cipőjavító részlege új szolgáltatásként gyorsjavítást végez. Felvételünkön Kató Imre és Gönczi László munka közben. A Nyíregyházi Kárpitos- és üvegesipari Szövetkezet Dózsa György úti részlegében üvegcsiszolással, -bevágással, foncsorozással foglalkoznak. Képünkön Sándor János szakmunkás egy fürdőszobatükör finomcsiszolását végzi. Császár Csaba képriportja Fejlődő megyeszékhelyünk ma már több, mint 90 ezer lakost számlál, így nem csoda, hogy a különböző lakossági szolgáltatási igények is megsokszorozódtak. Felvételeink három, — nemrég megnyílt szolgáltatórészlegben készültek. Nemrég nyílt meg Nyíregyházán, a Jósaváros- ban az ELEKTERFÉM szövetkezet RAMOVILL szervize. Felvételünkön Pápay László műszerész egy B 400-as magnetofon műszeres javítását végzi. A semjéni Mohos Szabolcs-Szatmár megye egyik természeti kincse az alig ismert (vagy rég elfelejtett) Mohos tó. A szakemberek szerint hét-nyolcezer évvel ezelőtt keletkezett, értékét az egyedinek mondható ingóláp adja. Nyíregyházáról érkezve Kállósemjén közepén balra fordultunk egy keskeny kövesúton, autóztunk vagy három kilométert, amikor nádas, rekettyés területet pillantottunk meg. Viszonylag' jó homokúton jöttünk tovább pár száz métert, amikor elénk tűnt a kékre festett tábla, amelyen ez áll: „Természetvédelmi terület”. Erdők koszorújában A lenyűgöző környezet szinte ide ragasztja az embert. A tábla körül ezernyi mezei virág tarkítja a rétet. A rozsdás őszi színeket mintegy kiegészíti a közeli, örökzöld fenyves. ’ A tavat nádas fogja közre, a nádast rekettyés, az egész tavat és környékét pedig koszorúba fogják az erdők. Az említett fenyők mellett megtalálható az ős tölgyes, a fiatal akácos, a szomorúfűz és a jegenye. Az erdők zsongása és a madárvilág hangoskodása valami különös zeneként hat. A levegő oly tiszta és kellemes, hogy a városi ember megkönnyebbül és felüdül minden szippantás után. A fenyvesen túl egy dombon vadászház áll, erkélyétől jól megfigyelhető az őzek mozgása. A környékbeli dombokon magasra nőtt a dohány és a kukorica, a szőlőtőkék silányságát csak kevesen bánják. A fenyves és az akácos találkozásánál egy derék vastagságú fára lapátnyi táblát szegeztek: „Természet- barát szövetség, Nyíregyháza”. A táblán és a fán még jelek láthatók, itt vezet el a Móricz Zsigmond túra útvonala. Az író mondása itt különösen érvényes: gyalogolni jó. Csakhogy a gyaloglással a_ tó partján óvatosnak kell lenni. Egy darabig puha gyepszőnyegen gázolhat az ember, de ha idegen, nem tudhatja, hol a kottyanó, mikor válik ellenséggé a természet. Lovashalál a mocsárban Idős környékbeliek mesélik'az igaz történetet: a Kál- laiaké volt a tó és a „köznépnek” abban az időben nem volt szabad itt sem halászni, sem fürödni. Azért persze halásztak és fürödtek, sokan itt lelték halálukat. 1940-ben egy idős ember népes családjának a tóból próbálta megszerezni a vacsorát, az urak hű szolgája, a csendőr lóháton üldözőbe vette és nem mese: a szegény ember elmenekült, a csendőrt pedig lovastól elnyelte a mocsár. A kállósemjéni tanács elnöke, Loss László azt mondja, hogy a mocsaras, védett terület 24 hektáron fekszik. Előkerül a tanács hivatalos írása, amely szerint 1977. június 7-én vette át a Mohos tavat a természetvédelmi hivatal. A tanács vezetői — és a község lakói — érthető izgalommal várják: mikor jönnek már a szakemberek a sorvadó, pusztulásnak indult tó megmentésére. Hónapokon belül várható a költséges le- csapolás, majd a feltöltés. A munkálatok után — az elnök elképzelése és információja szerint — növényevő halakat telepítenek a vízbe és csónakázásra is lehetőségük lesz a turistáknak. Á feltámasztott víz A környék jó ismerője és szeretője Tamás János, a járás vadásztársaságának elnöke. Mint mondja, a nádas valóságos eldorádója a szürke gémeknek, a bölömbikáknak, a bakcsóknak. A vadászok nyilvántartása szerint ötszáz fácánkakas is tanyázik a part sűrűjében. A vadászok elnökének következő mondatait szó szerint idézzük: „A tónak külön forrása van, ez a kis rész télen nem fagy be. A befagyott részen egyszer léket vágtunk és a rúd öt métert süllyedt a lápos vízbe. A környék talán tavasszal a legszebb: ilyenkor virítanak a szépséges tavirózsák”. Telefonon kapjuk az információt Baráth Károlytól, a természetvédelmi körzet vezetőjétől: „A tó megmentésének tervezése folyamatban van. Ha minden jól megy, januárban kezdődnek a munkálatok, amelyek két évig tartanak. Célunk: élővé tenni a vizet”. Ha a szakemberek elérik céljukat, megyénk külön kis világa eredeti — és hasznos lesz. Nábrádi Lajos Elítélték a visszaeső garázdát Fiatalkorúként erőszakos nemi közösülésért kapott 4 évet. két éve hivatalos személy elleni erőszak miatt csukták egy évre börtönbe a 24 éves Hoilik Tibor nyíregyházi lakost, most pedig olyan botrányt rendezett, melynek több mint száz nézője volt. A büntetett előéletű Hollikot ebben az évben helyezték rendőri felügyelet alá, amelyben előírták, hogy este 9-tö] reggel 5-ig köteles otthonában tartózkodni, s semmilyen nyilvános szórakozóhelyre nem teheti be a lábát. Hoilik kezdettől megszegte a REF szabályait: naponta járt szórakozóhelyekre, félliter számra itta a pálinkát, a bort. a sört, ám a felszolgálók nem mertek szólni neki, mert féltek brutális magatartásától. Június 14-én élettársával. Kondor Mihályné (Vaskó Gyöngyi) 21 éves nyíregyházi lakossal, élettársa apjával és unokafivérével a Sas étteremben ittak — fejenként fél-félliter pálinkát, fél-félliter bort és két-két korsó sört —, majd két üveg borral Hoilik élettársa szüleinek lakására mentek. Mire a bort megitták, valamin összekaptak, s Hollikéknak menni kellett onnan. A vasutasotthonba vezetett az útjuk, majd fél tiz körül a Koronába értek, ahol 120—140 ember szórakozott. Hollikék találtak maguknak asztalt, de a felszolgáló nem mert odamenni: kiszolgálni sem akarta őket, de nemet sem akart mondani, hogy elkerülje a rendzavarást. Hoilik táncolni kezdett, amikor megjelent az étteremben két rendőr. Természetesen megismerték Hollikot, s tudták, hogy nem szabad lenne neki itt-tartózkodni. Igazoltatni akarták Hollikot, de élettársa megmarkolta a rendőr ingblúzát és kiabálni kezdett. A rendőr félretolta az asszonyt, ám ekkor Hoilik ökölvívóállást vett fel és sorozatütéseket mért a szolgálatban lévő rendőrre. Mindkét rendőr elővette gumibotját, de Hoilik tovább támadott, sőt egy ütéssel az egyik rendőrt leterítette, majd akkorát rúgott a lábába. hogy repesztett sérüléseket okozott vele. A másik rendőr hajánál fogva húzta el Hollikot földön fekvő társa felől, ekkor azonban az élettárs kapott fel egy széket, azzal támadt rá. Egy felszolgálónak sikerült az asszonyt megfékezni, s ezután a két rendőr megadásra kényszerítette a mindenkiben rémületet keltő Hollikot. A járőrkocsiban Hoilik még megígérte: ha kiszabadul megöli őket. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre' tanácsa Hoilik Tibort és élettársát visszaesőként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban mondta ki bűnösnek. Hollikot 1 év 8 hónap, élettársát 8 hónap börtönre ítélte. Hollikot 3, élettársát 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Holliknak — akinek kényszerelvonó-kezelését Is elrendelték — fegyházban kell letölteni büntetését. Az ügyész Hoilik esetében szigorúbb büntetés kiszabását kérte, mindkét vádlott és védőik enyhítésért fellebbeztek. Szolgáltatások a lakosságnak KINCSES LÁP MUZSIKÁJA
